Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-07 / 233. szám

Péntek, EMU október 7, 3 LapyÁrfahor érk^zeH telen<és; Tízmillió felett a nagyszepedi Tervkölcsöit-|egyzés Csütörtökön 346.900 forinttal emelkedett a jegyzések összege \z Országos Takarékpénztár NV fizegodi fiókjánál a késő éjszakai órákban is Számolják napról-nnprn a TcrvkWcfiönjesyzósről befutó jelentések öszez/.-geit. Éjjel lapzártakor érkezett jelentós szerint a csütörtöki napon tízmillió 20 ezer 200 forintra emelkedett a nagvssegodi Tervkölcsön-jegyzés. Ezzel ráupán a csütörtöki napon 346 ezer 900 forinttal emelkedett « jegyzések összege. Az elmúlt napokban különösen a szegedkörnyéki "falvakról és tanyákról futottak be szép eredmények. Csütörtökön előreugrott Álsóközpont, Várostanya és Lengyelkápolna. Az első helyet egyébként zegeden Szöreg foglalja ei a jegyzésben az eddigi 110 «zer forintos eredménnyel. A második helyen Várostanvn—Királyhalom áll 106.500 forintos eredménnyel, majd Alsóközpont következik 100.300. Lengvelkápolna 94.600, Sándorfalva 87.200, Algyö 85 ezer 450, Deszfc 77.750 forintos eredménnyel. Nngyszeged területén a legjobb átlagot Lengyelkápolna érte el 300-us átlagéial. EGYRE SZAPORODIK A KÖLCSÖNJEGYZES a szegedkörtiyéki tanyákon is A szeíjedkörnyéki falvakban is tanyaközpontokon csütörtökön is tovább folyt a tTervköl csön-jegyzés. Különösen a doljpozö kisparasztok, napszámosok, de velük együtt a (klözéppa rasztság is szép példáját mutatja népi demokráciánk iránti hűségének. Lengyel kápolnán Jó járt Mihály nyolc-gyermekes napszámos az elsők közölt jegylett 100 forintot. — Boldogan adom — mondotta a jegyzéskor, — jnert örülök, hogy hozzájárul halok népi demokráciánk erősítéséhez. Dani János napszámos ugyancsak Lengyel kápolnán 150 forintot jegyzett. Ordog h József 100 forintot, Makra János köteépparaszt pedig 300 forintot. A csütörtöki napon egyébként J-engyelkápolnán csupán a koJtadélutáni órákig 27 ezer forint jegyzést számoltak össze. Aísóközponfon Is íagy lendülettel folyik tovább B tervkölcsön jegyzése. Csütörtökön este 100.300 forintot mu tátott az eddigi jegyzések őszszege Alsóközponton és ezzel a szegedkörnyéki falvak között legjobb helyek egyikét foglalták el a fervkölcsön-4egyz(ísJ Versenyben. Az alsóközponli közigazgatás WŐtt nagy táblán sorakoznak az (Ujabb és ujabb nevek. »AkiU tticsérelet érdemelnek* — ez ál1 k tábla egyik felén s iftt látjuk Virág Szilveszter napszámos Bevét, valamint 200—200 forintos jegyzéssel Császár Imre, Guczi Imre, 150 forintos jegy késsel Bódi István, 300 forintos Jegyzéssel pedig Zalavári JóBsefné nevét. A tábla másik Te lén „iklk szégyslhetlk magukat" felírás alatt ott áll a .stózlicj las •Wolford József, Börcsök Mik Megkezdődik Szegeden a szakérettségire előkészítő tanfolyam . Százharminc ifjumunkás érkezett csütörtökön délelőtt a szeS

edi volt tanitóinternűtus falai őzé. A szakérettségire előkészitő tizhónapos tanfolyamra jöttek, hogy annak sikeres elvégzése után műegyetemre mehesse. uek. Népi demokráciánk bírt* gitja számukra, a tanulás lehetőBégét és gondoskodik arról, hogy zavartalanul végezhessék tanuí.ináiiyaikat. Az üzemek gépeitől jöttek ezek a munkásfiatalok és szorgalmas tanulásukkal néhány esztendő múlva ismét visszatérnek' oda, hogy képzett mérnökökként, az uj haladó értelmiség példamutató tagjaiként szolgáijak tervgazdálkodásunk sikerét lós, Lázár János, Szűcs Mihály kulákok neve, akik nem jegyeztek Tervkölcsönt, mert — amint a felirat mondja, — őket nem érdekli a2 ország felemelkedés®. A kis- és középparasztok ezzel szemben önként jönnek kölcsönt jegyezni. — Vasárnap, amikor a népnevelők jártak, nem voltam odahaza. — ezekkel a szavakkal lépett be Pataki István >középparaszt az alsóközponli közigazgatásra és nyomban 150 forintot jelzett. Hasonlókép magától jött özv. Kószó Mátyásné is Királyhalomról, hogy Tervkölcsönt jegyezzen. így szaporodik egyre jobban a köles ön jegyzés összege és vele épül, erősödik a dolgozók országa. 1 i Dolgozó népünk a Tervkölcsön-jegíjzés nagg napjait éli és munkások, parasztok, dolgozó értelmiségiek, kisemberek óriási tömegei tesznek tanúságot arról, hogy minden erejükkel, anyagiakkal is hozzá akarnak járulni ötéves tervünk sikeres megindításához. Ugyanakkor azonban, amikor a dolgozó tömegek ilyen szép példáját adják népi demokráciánk iránti hűségüknek, még mindig akadnak olyanok, akik nem hajlandók kivenni részüket a közös áldozatvállalásból. Ott van például a dúsgazdag szegedi kőtszövőüzem tulajdonos, Zwickl Ztrd István, aki csütörtökön kijelentette a Tervkölcsön-jeayzés ügyében őt felkereső népnevelőnek: — Kár minden szóért! Ne is kísérletezzenek, én nem támogatom a demokráciát, mert engem sem támogat. — flkkor vájjon miből él és miből dolgozik az üzeme, ha nem a népi demokrácia jóvoltából? — válaszolt még ezzel a találó kérdéssel a népnevelő, de Zwickl urnák valóban kár volt minden szó, mert hogyan ls adna a népi demokráciának, amikor ott károsltja és ott rövidíti meg saját dolgozóit ls, ahol csak tudja. jól emlékeznek még üzemé nek munkásai a felszabadulás utáni időkre, amikor a részükre kapott nagymennyiségű lisztet nem a dolgozók kapták, hanem Zwickl ur vásárolt be maqánali faanyaqot és cementet spekulációs célokra. De ma sem tudjuk, hova tünt a zsir és hus abból a három sertésből, amelyei a közellátási hiva'al jóváhagyásával hizlalt ZwtckI ur munkásai részére, flz összesen több mint négy mázsás sertésekből ugyanis csak 3 deka töpörtőt, 10 deka zsirt és félklló husi kapott az üzem 40 munkása. Zwickl ur emellett adócsalásokkal ls nem egyszer kísérletezett, fl munkásokat nem jelentette be az OTIba. sőt fia ts arra akarta rávenni az egyik munkást, hogy a forgalmi adóhivatal ellenőrző közeaelnek hamis adatokat mondjon. Mindezek után nem jelent' meqleoeíést, hogy Zwickl ur nem akarja kivenni részét a Tervkölcsőn-j egyzésből sem. De ő se legyen azután meglepve, ha a dolgozó néD egyszer már megelégelt élősködését és kártevéseit. TÍZ SZÜNET az algyői általános iskolában Hosszan berreg a esengő — szünetet jeleznek az algyői általános iskolában. Rövid pillanatok alatt benépesül az eddig zajtalan, üres udvar. Táncoló csoportok alakulnak. Többen fogócskái játszanak. A bejárat előtt lekvároskenyeret majszol egy fiúcska• Odébb a fára mászik egy másik. Kezével, lábával igyekszik feljebb tornászni magát a rücskös laderékon, Van, aki tanul, van, aki játszótársat keres. Mindegyikük ki akarja használni a tiz perc szünetet. Bakos Rozika, mint egy tanárnő magyarázza a körülötte állóknak a szabadbeszélgetési órán hallottakat. Lacika Toncsi, Boldizsár Veronka, Balasa Józsi, meg Suti Misi hallgatják nagy buzgalommal. Valamennyien úttörők, csak a kis Suti Misit nem avatták még fel. Most tanulókörben beszélik meg felnőtt komolysággal, amiről az igazgató bácsi beszélt egész órán keresztül. Rozika halványzöld fedelű füzetet szorongat kezében. Szőke szempillái sűrűn pislognak a fémkeretes szemüveg alatt, mikor felteszi a kérdést a nálánál fiatalabb Suti Miskának: — Na, te mondd el ágy, ahogy az igazgató bácsi mondta: mi az ötéves Tervkölcsön f A kis úttörő pajtás fülig pirul zavarában. Minden gondolkodó tehetségét összeszedve, szégyenkezve csak annyit tud mondani Bakos Rozika tanári kérdésére: — Szebbre építjük majd az országot. Tudom én — • magya?• -niim-jij. hogy mi a Tervkölcsön, mert OJT ' én apukám is jegyzett hétszáz forintot. — Az semmi — vágja rá Balasa Józsi, aki majd két fejjel nagyobb a kis pajtásánál. — Az én apám háromszázat jegyzett •— jelenti ki büszkén. • Az én apámnak papírja is van róla — erősködik a kis Tóni. — Az enyémnek kettő is van! Egyiken kettőszáz, a másikon meg száz forint van — mondja nagy komolyan Balasa Jóska. Már el is felejtették, hogyan is kérdezte Rozika. Mindegyik a maga igazát bizonygatja, mig Rozika meg nem szólal újra: — Az én édesapám négyszáz forintot jegyzett. Ez aztán csillapítótag hat n fiúkra. Erre nem számított Balasa Jóska. — Az este hallottam odahaza — folytatja Rozika —. édesapám mesélte, hogy nyerni is lehet majd a kölcsönnel. — Ezt mi is tudjuk — jelentik ki a többiek fennhangon, hogy előbbi kudarcukat leplezzék. Észre sem veszik a körülöttük táncoló, daloló pajtásaikat. Már azt beszélik hévvel, lelkes hangon, hogy mit is vesznek ők, ha apuka nyer a kölcsönnel. — Autót ves7Ünk, olyan fényeset, amilyen tegnap a községháza előtt állt. Ezt olyan komoly meggyőződései mondja Balasa Jóska, hogy talán ha apja hallanaá — aki a Rostkikészitő NV vajháti telepén a kenderzúzó gép mellett dolgozik —, még az is elhinné. — Mi az ártézivizet vezettetjük be a pénzen, amit nyerünk — magyarázza Bakos Rozika. — Nem kell majd a nagy kannával az utca végéről hordani a vizet. A szobánkban már van villany, az idén vezettük be, de ha nyerünk, még az udvarunkban ts villany világit majd. Ezt édesapám mondta, elhihetitek. — Nekem bőrfásbát vesz anyukám, vastag könyveket, meg nagy biciklit, mert ha kijárom az iskolát, Szegedre megyek továbbtanulni !s minden nap biciklivel megyek majd CJ isi a'óba. Talán estig sorolnák azt a sok mindent, amit venni szeretnének a nyereményből. De megszólal a tantermekbe hívó csengő. Véget vet a beszélgetésnek. Két perc múlva már megkezdő, dik az énekóra. Felcsendül a kis úttörők ajkán a dal: Ej-haj. száll az ének, zeng az ének, szép az élet... Nagy Pál »» \ DONTO FORDULAT" döníő sikert aratott Szegeden ZSÚFOLÁSIG MEGTELT NÉZŐK ELŐTT TARTOTTÁK CSÜTÖRTÖK ESTE A FILM DÍSZBEMUTATÓJÁT amikor Sztálin parancsának végrehajtásáról volt szó. »Tnrtsuk « várost! Verjük a németet.* Ezt üzente Sztálin. A felelet igv hangzott: »Nem tágítunk! Á Ezután a honvédek katona- tólsó parton nincs számunkra táncokat mutattak be, a szak- föld-« szervezet énekkara pedig a Szlá- A sztálingrádi hősök mindCsütörtök este fél 8 órakor a Belvárosi Moziban tartották meg a »Döntő fordulat* cimü film díszbemutatóját. A Belvárosi Mozi ünnepi díszben várta a bemutató közönségét, amely a széksorokat zsúfolásig megtöltötte. Az előadásra már na. pókkal előtte jelkelt a jegyek zöme és csütörtökön délben egyáltalán nem lehetett jegyet kapni. flz ünnepélyt a honvédzenekar a magyar és szovjet Himnusszal nyitotta meg, majd Sárvári György nagyszegedi MINSz tllkár mondott üdvözlő beszédet. ' ' I 1'1'i h — Ez a film elvezet bennünket a sztálingrádi csata hőseinek körébe — mondotta. — a sztálini hadvezetés Iskolájának bölcs, erős és bátor tábornokait és a katonákkal 2gyütt küzdő Komszomolokat, a magyar ifjúság példaképeit. fl közönség szűnni nem akarö lelkesedéssel éltelte a Szovjetuniót, Sztálin, Rákosi efvtarsakat s a Magyar Dolgozók Pártját. Sárvári elvtárs beszéde ulán Bidaóti Éva, o szegedi JUlaml Nemzeti Színház tagja szavalta el az »ötéves terv* cimü kitűnő verset, majd a honvéd énekkar munkásdalokat énekelt lin-kantátát adta efő. fl honvédség nevében Keleti László elvtárs méltatta a »Döntő fordulat*, illetve a sztálingrádi csata történelmi jelentőségét Ezután megkezdődött a film, amely a nézőknek olyan élményt adott, amelyben eddig igen kevés embernek és igen ritkán volt része Szegeden. Ebben a filmben a díszelőadáson megjelent szegedi munkások, értelmiségi dolgozók, az egyszerű emberek százai ismét találkoztak — és most egész közelről találkoztak — a szovjet emberrel, az igaz emberekkel. A film minden alakjában, a tábornokokban, a tisztekben, a közkatonákban más és más oldalról találkoztak a nézők ezzel az igaz emberreL, aki a romokban heverő város törmelékei között sem csüggedt el, nem ismert lehetetlent akkor, amikor a hazája védelméről volt szó, nyájan érezték, Murajlov vezérezredes éppen ugy, mint Minutka közkatona nagy Sztu-.u elvtárs ott van velük, Sztálin elvtárs mindegyikükkel egyenként törődik. És mikor Muravjov Sztálin elvtárs táviratát olvasta, amelyben arról értesiti Ót, hogy kisleánya jól van, a nézőtéren egészen különös érzés uralkodott el: A szegediek is érezték, hogy Sztálin elvtárs nemcsak Muravjovnak irta azt a táviratot akkor, nemcsak Muravjcrv egyéni sorsával foglalkozott a sztálingrádi csata idején, hanem éppen ugy, mindnyájunkkal, mindnyájunk sorsával foglalkozott és foglalkozik a világ dolgozóinak nagy vezére. A zsúfolásig megtöltött nézőtér, a hatalmas lelkesedés, a feszült figyelem kimondta a ligy Döntó fordulatról a bírálatot: >: Hatalmas film*. film, mert szovjet