Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-05 / 231. szám

6 AMIT MÉG EZEN A HÉTEN EL KELL OLVASNI Svad*, 1949 október t legújabb száma közli Révai vezetőségi tag, népnevelő száJózsef elvtárs cikkét, „Az íté- mára. let után" címmel. Révai elvtárs iránytmutató és jelentős cikkében összefoglalja a Rajk-pör tanulságait s vázolja Pártunk feladatait a pör befejezése után. Révai elvtárs részletesen kitér az imperialisták rágalmaira. a Rajk-tárgryalással kapcsolatban s ezeket a mesterkedősekct kíméletlenül leleplezi. Az ö'éves Tervkölcsön pol'tikai és gazdasági jelentőségéről Szita János elvtárs ír. Piros László elvtárs részletesen ismerte'i, m'ként válaszol a magyar munkásosztály az üzemekben a termelékenység fokozásával Raikéknak. A Bol sevik Párt üzemi agitációs munkájáról a Pravda 1919 jiIn us 19-i számában cikket írt, Ezt a cikket teljes terjedelmében közli a Pártimunkás legújabb száma. Most, tamikor Pártunk egyre inkább elsajátítja a napi/ Bolsevik Párt ag'tációs módszerei<, en nek a cikknek igen nagy jelentősége van minden pártaktíva, Közli a Pártmunkás a Szervező Bizottság határozatán a Veszprémmegyei Pártbizottság üzemi munkájáról. Minden üzemi alapszervezeti vezetőségi tag, ti, b. tag, szakszervezeti bizalmi számára új szempontokat ad a Pártmunkás „Az egyéni munkaverseny megszervezésének feladatai" című cikke. A falun dolgozó elvtársaknak „Fel az őszi szántás-vetési munkák elvégzésére" címmel Kukucska János elvtárs írt fontos cikket. Az ok'óber 2-i békenap jelentőségét részletesen taglalja a Pártmunkás. A „Pártmunkások kérdezik — a Pártmunkás válaszol"-rovatban fontos elméleti kérdést tisztáz a lap — Pártdikiatura-e a proletárdiktatúra?" cím alatt. A ..Mit olvassunk« rovatban Sztálin elvtál snak A Szovjetunió agrárpolitikájáról c. könyvét ismerteti a lap s ezenkívül még számos iranytmmtató cikk szerepel hasábjain. Az „ Anyag- és Adatszolgáltatás" szeptemberi Száma fontos és Lpcn írííscs cikkeket tért dm.íz. »Az áruló Rakj ellenforradalmi flgynöWgo a magyar népbíróság ©lőtt* cim 11 cikke rámutat iirra. liory Faik bandájának leleplezése és elftíléso mér Szilárdabbá teszi a, Meg- ar Népkörtárraságot és sietteti gvő•elmes útját a szocializmus felé. A len közli Molotov elvtárs, jink "A japán n-'m-t trockisfn 0 ;vi ö'ö'; k r'"vé éne';, ('iver :őjánná és kémkedésének trnilsúe'miK a Szovjetül'ló Kommnni í < (bolsevik) Pórija Központi Bízottéi gén k 1037 február 28-i teljes ülésén tartott tií izámólójának befejező részét. Molotov elvtárs beszédének cf)bcn*a ié : >'f>:in a mrnl ískáüerek kiválogató űről é.s a kommáni-fa vezetés módszeréről b.eezél. Molotov elvtárs beszédének tniiiihnánvozása ig n fontos minden kommui' ta Számára. Ismerteti az Anyag- "és Adatszolgáltatás A. ,1. Zverjev elvtársnak, a Szovjetunió pénzü rymin'szterének »A li'borunfcáJii ötéves terv negyedik államkölesöne* cimii cikkét. »F,iiie!ji!k magasabbra a szocí»Ii.-'.ta verseny zászlaját« cimü cikk arról ir. hogy a háború, utáni sztálini ötéves terv idejében a szocialista verseny példátlan lendületet nveit. Á cikk szakszer vezetőknek a munkaverseny fejlesztésében. B. I. Czeszurikov »Lcnin Sztálin a proletárdiktatúra áilam formájáról* cimü cikkéhen a proletárdiktatúra kérdéséről ír. K'fejti, hogy Lenin éa Sztálin nemcsak kidolgozták a proletárdiktatúra elméletét és taktikáját, hanem győzelemre ""s vitték, megszervezték 1a világ első szocialista államát, megvalósították és tovább fejlesztették &z államról szóló marxi tanítást. A cikk behatóan foglalkozik a proletárdiktatúra népi demokratikus formájával. P. .Tudin elvtárs sSztálin mflveinek XI. kötete* cimü cikkét |is közli a lap. En a mt Sztálin elvtársnak 1928 januárjától, 1929 márciusáig irt munkáit tartalmaz,-a. »SztáIin elvtárs müveinek XI. kötete a kommimizmus elméleti fegyvertárának ujabb hatalir-as gazdagodása. A kötetben megjelent müvek felfogyvérzik pártunkat és valamennyi testvén kommunista pártot a szocialista épités törvényének megértésével,_ a forradalmi he.rc tapasztalatai elméleti általánosításának képesséIglével és azzal a képességgel, hogy a marxista-leninista elméiétet a dialektikus módszert alkalmazni tudjuk a munkásosztály és az összes dolgozók előtt álló feladatok megoldására* — írja a ©iák. L. Szeyopov »Lankiadatlatul emeljük a pártoktatás színvonalát* címmel irt cikket az Anyagés Adatszolgáltatás legnjabb számában. ÉPÜL A KOLHOZ 'A negyvenéves ér nyárin, halmekbe faragott kapukban, az ember a jaroszlávi útra elke- épületekben gyönyörköd rült, ahol Mitist elhagyta, uj A magas kapu fölött felirat deszkakerítéssel körülvett, re-'dette: A zöld deszkakerítés mögött Látszott a magas épületek teteje. Ott sorakoztak a marhaistáUó, magtár, disznóól, lóistálló, tyúkólak. Nem messze vakító fénnyel lángoltak a napfényben a melegházak üvegtetői, az udvar sarkában mint őrtálló katona magasodott a silótorony. Mindez igy van ma is, minden a helyén áll, a kerítésen nincs egy hasadás, nem akad törött deszka, az épületek kecsesek, mint egykor. Derék, goa dos gazdák a szövetkezet tagjai. Nem tűrnék el, hogy a mag. tár ajtaján egy sarokvas meglazuljon, vagy akár a gazdasági épületeken "egy ablaktáblácskn is törött legyen Szük lett az udvar az ország igazi gazdái, jósziv. vet adják kölcsön az államnak munkával keresett rubeleiket. A kölcsön, az ipa.r, a mezőgazdaság, a közlekedés ujabb 'fejlesztését jelenti, uj felemelkedése ez a dolgozók anyagi és kulturális jólétének, további megerősítése az egész világon a békéért aktív harcot folytató Szovjetunió hatalmának. NAGYSZERŰEK a mi öntudatos munkánk eredményei 1 A szovjet óriís-nép a háború utáni sztálini ötéves terv éveiben a népgazdaság háboruelőtti szinvonalát nemcsak helyreállította, hanem sikerült túlhaladnia. Rövid idő alatt sok elpusztított város és falu, gyár és üzem épült újjá Ukrajnában, Moldvában, Litvániában, Észtországban, Lettországban. Nagy lendülct!>en van az ipar, fokozódik a földek terméshozama, az állattenyésztés produktivitása, igazi bőség keletkezik az anyagi javak minden fajtájából. A ismerteti, milyen feladata \9a szovjet ember pedig csak annál oz i!zem; pártszervezeteknek és a lelkesebben dolgozik, csak annál A nép hozzájárulása Ir!a: VAGYIM ROZSOVNYIKOV A SZOVJET EMBEREK, mint magabizóbban várja a holnapot, amelyet a kommunizmus napja ragyog be, ÓRIÁSI FELADATOK állnak előttünk. Határidő előtt meg kell valősitani a bá.boru utáni ötéves tervet, az ipar további technikai fejlesztését, a természet átalakításának sztálini tervét, a közösségi állattenyésztés minden módon való felemelését, ami nem csekély erőfeszítést kíván. A szovjet embereknek megvan az ereje ehhez. Minden nap páratlan lelkesedéssel látnak munkához, tanúságot tesznek alkotó szellemükről, ma pedig azzaí bizonvtíjik erejüket, hogy a népgazdaság helyreállítási és fejlesztési államkölcsönét egyhangúlag aláírják. A SZERÉNY HOZZÁJÁRULÁS, amelyet ma kölcsönképpen az államnak .adunk, fejezze ki ismét határtalan odaadásunkat és szeretetünket a szovjet kormány és bölcs irányitónk, atyánk és tanítónk, Sztálin elvtárs iránt. Régen a kolhoz elnökének, IILarion Nyikitics Tatjáninnak keltett mindenre ügyelni, s most bezzeg éles lett mindegyik kolhozparaszt szeme. Ha végigmegyünk az udvaron, mégis ugy tűnik, mintha ez nem ugyanaz az udvar lenne. Valahogyan szük lett. — Igen, igen — mosolyog Illarion Nyikitics — mi nem szűkítettük meg, csak kinőttük a régi ruhát. Nem az udvar lett kicsi, hanem a gazdaság nőtt nagyra. Azóta 2 ezernél több melegágyunk van és felépítettünk egv tiztonnás mázsálót. A mázsálógép egy kolhozban, ahol a fő termények: zöldség, burgonya, káposzta, gyümölcs, stb. komoly dolog. Égy év termését egyszerű 100 kilós mázsán lemérni a kolhoz részére kh. 1200 munkanap veszteséget jelent. A mázsától nem messze tölgyfaoszlopokra épitve áll a szerszámfészer, ahol aratás idején a cséplést végzik. A cséplőaobot villany hajtja. Friss földhánvásra ülünk le Illarion NyikitVcsel, éppen az épülő zöldségtároló előtt. A tároló 350 tonna zöldség és burgonya raktározására lesz alkalmas. Tágas lesz és kényelmes. A gépet nem kell többé a tároló mellett kirakni, s a dolgozóknak vállukon cipelni a zsákokat. A tárolót ugy építik, hogy egyik oldalán bemegy a teherautó, a másikon kijön. A padlást vasbetonból építik. — A padlás kitűnő száxitóheíyiség lesz — mondja Illarion Nyikitics — node addig még egy évig türelemmel kell vími, mert most minden erőnket a sertéshizlalda épitésére fordítjuk. Két esztendő alatt a tejelő jószág és a sertések anváállománya megkétszereződött. Baromfi is majdnem háromszor annyi, mint azelőtt, s ez évben már 150 disznót hizlalunk. Ezért szükséges az állattenyésztésre szolgáló épületek kibővítése. Tavaszszai vitattuk meg az állattenyésztés fejlesztésének hároméves tervét, s májusban már as épitőanvaggyüjtő brigád kirakta első" murával megrakott teherautókat és fogatokat a koíhoztelepen. Most már az utolső szarufákat helyezik el a sertéshizlaldán. Tlyen épület még nem volt a kolhozban — folytatja biszxén Illarion Nyikitics — alapzata örökös, két méter mélységbe épült Sohasem süllyed, sosem inog. A cementen karcsnn, zsinóregyenesen állanak a* oszlopofk, s a falakat belülről simára. gyalult fenyőgerendáfc ab Itotják. 'Minden rekeszben nagy ablak. A padozat beton, a lflf négyzetméteres rekesz az ami* disznó és szaporulatának bősé. ge? helyet ad. Huszonöt rekeszt építettünk, amelyeket tágas folyosó választ el a takaxmánykonvhátóL A ta karmányké,szité» gépesített A konyhából függőpályán szállitják a táplálékol az ólakhoz. Az év folyamán még baromfiéi Lakat is épitenofe s a régi ólai átalakítják borjuistállóvá. A tehénistálíókhoz uj takarmánvkonvhát építenek és önműködő itatókat szerelnek fel. Tervük szerint "november 7-re mindeni készen lesz. Szinte órák alatt Kijövünk a mezőgazdasági udvarbóL Előttünk húzódik a jaroszlávi országút széles szalagja. Elbucsuzunfc Illarion Nyikiticstől és még búcsúpillantást vetünk a csodálatos, remekbe faragott kapura, amely mögött a földből szinte órák alatt nőt. tek ki a szocialista munka nyomán az n* épületek. Az alábbiakban részleteket közlünk M. Papava savlov* c. filmje forgatókönyvének irodalmi változatából. Ez a mii, amely a Mariensíe-Lasne-i film verseny én Joggal nyerte meg a t legfőbb scenii'um« dijat, a filmnek és az irodalomnak termékeny összekapcsolása. M Papava forgatókönyvéből készült a nagysikerű t Pavlov* e. film. • A sötétből egy eddig láthatatlan úriember lép elő, bő kabátban, kalappal, bottal kezében. Mélyen meghajol, névjegyet nyújt át Pavlovnak: "George Ilicks, az amerikai orvostudományi társaságok képviselője Oroszországban.® PAVLOV: Minek köszönhetem a szerencsét? . HICKS: Csodálom lángelméjét, urain. PAVLOV: Nagyon lekötelez... De mégis... HACKS: Szeretem az önök országát és valamennyire ismeNEM MINDEGY! NEM, DRAGA URAM! rem a történetét. Ami most következik, rosszab lesz a tatárjárásnál. A civilizáció bukását fogja jelenteni. Mi, a Nyugat emberei kötelességünknek tartjuk megmenteni Oroszország el nem muló értékeit Boldogok lennénk, ha önt az emberiség számára meg tudnánk tartani. PAVLOV: Ha jól értem, önök néhány fabatkáért meg akarják vásárolni Oroszország kincseit, beleértve az orosz tudósokat Is. (Pelriscsev felé lép.) És ön most elkótyavetyéli hazáját? PETRISCSEV: Hazámat? Volt, de már nem az. Nevetséges félreismerni a tényeket. PAVLftV: (Hickshez): és a Szent Izsák katedrálist még nem ajánlották fel önnek? Nem érdekli önt Nagy Péter szobra, ha olcsón kapható? HICKS: Nem akarja megérteni, hogy ajánlatom az ön számára az egyétlen ut? Dolgozhat a világ bármely részén, bármely intézetben. PETRISCSEV: El kell hagynunk az országot, mielőtt késői HICKS: Üzletember vagyok,mindent el tudok Intézni. Azonfelül az emberiség szempontjából egészen mindegy, hogy ön hol dolgozik. A sarokban álló Nikodim erősen fülel. Arca sötét. Kelletlen mozdulatokat tesz. PAVLOV: Nem "mindegy! Nem. drága uram. Ez a nem mindegy számomra a lényeg. A tudománynak nincs hazája, de a tudósnak kell, hogy legyen. Én, uram, orosz vagyok és ez itt jóban-rosszban a hazám. Én nem vagyok a patkányok közül való, ezt tudnia kellene. És a hajónak eszében sincs, hogy elsüllyedjen. Nem! Eszében sincs. Ugy tudom. Nikodim boldog. HICKS: Szeretném, ha meggondolná a dolgot. PETRISCSEV: pusztulás, vadon, ez az, ami önökre vár itt. És tetvek, tetvek, tetvek... HICKS: (begombolja kaMt/ál): Meg fogja bánni, de már későn lesz. PAVLOV: Nikodim! Mutasd meg az utat jóltevoinknek! NIKODIM: Erre, tisztelt urak, erre méltóztassanak! Nikodim gyönyörrel tárja szélesre az ajtót. Hicks borravalót csúsztat a kezébe, Nikodim utánadobja. A szél fölkapja a papírpénzt, a járdára sepri, látni az egydollárost. A szél újra fölkapja, egy hirdetési oszlop falához csapja. Ott egy régi plakát olvasható: "Hallgassa meg Volodja Szmehovot, a közkedvelt kupiéénekest! Ne mulassza el! Azonkívül idomított kutyák, hipnózis, a darabokra szabdalt hölgy.® Hull a hó, betakarla a bánta® jegyet. Olvadni kezd a hő, rügyezni kezdenek a fák, ugyanazon 4 hlrdetöoszlopon Lenin felhívása Pétervár védelmére. Nikodim biciklit tol ki az eHta csarnokból. PAVLOV: A kórházba megye*. NIKODIM: De hiszen az tíze®* hat versztnyíre van. De Pavlov már nyomja a cüált... És ott kerekezik rágta* módi, magas biciklijén az 1919es Pétervár földúlt utcáin. Fölfegyverzett matrózok, tnujH kásbrigádok vonulnak az utcákon át. A pékek boltjai előtt hosszú embersorok. Külváros. Asszonyok krumplta földjeikben turkálnak. És min® denütt a szürke hadsorok, amin! a városból kifelé menetelnek. Végtelen hosszú, magas km rités. Az örbódé előtt Park* száll le kerékpárjáról... Ütőéréi tapogatja. Katonaköpenyes férfi fakuH katonasapkával fején, csenget az intézet kapuján.