Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-04 / 230. szám

Kedd, 1949 október 5 Szovjet jegyzék Amerikához, Angliához és Franciaországhoz a nyugatnémet külön kormány ügyében 1949 október elsején Gro­niko, a Szovjetunió külügy­miniszterhelyettese a szovjet kormány megbízásából jegyzé­ket nyújtott át az amerikai Egyesűit Államok és Nagy­británnia nagyköveteinek, va­lamint Franciaország ügyvi­rőjének a német kérdés ügyé­ben. Azzal kapcsolatban, hogy «zév szeptember 20-án Bonn­ban külön kormányt alakítot­tak Németország amerikai, prit és francia megszállási ívezetére kiterjedő hatáskör­Ki, a szovjet kormány szük­ségesnek találja a követke­r 'ket kijelenteni: A németországi nyugati kezetek számára történt kü­Bn kormány megalakítása lem minősíthető másnak, nint a Németország szétsza­títására irányuló ama politi­ra betetőzésének, amelyet az £ gyesült Államok, Nagybri­ánnia és Franciaország foly­atott az elmúlt néhány esz­endőben — állapítja meg az tmerikai nagykövetnek át­lyujtott jegyzék. —Ez a po­itika — szögezi le a szovjet jegyzék a továbbiakban — a potsdami egyezmények, a Dégy külügyminiszter leg­Itóbbi döntéseinek, valamint t nyugati hatalmaknak a bé­keszerződésben vállalt kötele­zettségeinek a megszegése. A szovjet kormány megíté­lése szerint egyáltalán nem lelytálló az Egyesült Aila­nok, Nagybriiánnia és Fran­liaország kormányának az, a kísérlete, hogy a német lakos­lág érdekeire hivatkozva Igyekszik igazolni a külön kormánynak Bonnban történt felállításával kapcsolatos te­vékenységet. A német nép vé­leményét ezzel a kérdéssel kapcsolatban senki sem kér­lezte meg. A »bonni alkotmányt* a iyugati hatalmak megszálló ^dóságainak egyenes nyo­Jnására hozták léire, .akik lé­nyegében maguk diktá'fák a?. Alkotmány legfontosabb in­jézkedéseit. A »bonni alkol­pány« nemcsak, hogy nem tartalmaz semmiféle infézke­lést a német monopóliumok Is junkerek uralkodó szere­pének a korlátozására, ame­lyek öszlönzői és szervezői roltak a német agressziónak fcs fő támaszai a hitlerista rendszernek, hanem éppen­léggel szabad kezet ad nekik Ijabb antidemokratikus tevé tenység kifejtésére. A »bonni alkotmány t való­jában csupán függeléke az úgynevezett ^megszállási izabáíyzatnak«, amelyet az Egyesült Államok. Nagybri­iánnia és Franciaország kor­Bánya írt elő Nyugat-Némcí­írszág számára. A »megszál­lási szabályzat* kifejezője innak a politikának, amely­lek célja megakadályozni a lémet békeszerződés létreho­lását és megengedhetetlenül hosszú időre kitolni a meg­szállási rendszert Németország­ban. Ezután a jegyzék vázolja lz angolszászok önkényes in­tézkedéseit a nyugatnémet metország békeszerződésben váJlalt demokratizálásának elszabotáiására. Németország kettészakítá­sának és feldarabolásának politikája — mondja a jegy­zék — betetőződöit az Egye­sült Áliamok, Nagybritánnia és Franciaország 1949 áprili­sában Washingtonban meg­tartott tanácskozásán elfoga­dott határozatokban. Ez^k a határozatok Nyugat-Német­ország számára >megszállási sta­tútumot* vezetnek be, ez a statu­tum lett az alapja a »bonni alkotmánynak*. Ez az egyez­mény határozottan a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagybritánnia és Franciaor­szág között Németország négyhatalmi ellenőrzési rend­szeréről létrejött alapvető egyezmény megsemmisítésére irányul. •A. jegyzék nyomatékosan hangsúlyozza: a szovjet kor­mány többször rámutatott arra, milyen végzetes követ­kezményekkel jár a három nyugati hatalom politikája, amely Németország kettésza­kítására és a reakciós mili: larista és revansvágyó ele­mek uralkodó helyzetének visszaállítására irányul Nyu­gat-Németországban. A há­rom hatalomnak ezt a politi­káját csak azzal lehet meg­magyarázni, hogy ebben a politikában jut kifejezésre bizonyos imperialista körök olyan törekvése, hogy Né­metországot támadó terveik megvalósításához hídfőként hasénáljáik fel, ami Nyugat­Némclországot a nyugtalan­ság új fészkévé változtatná Európában. A szovjet kormány a maga részéről szakadatlan harcot folytatott Németország kel­tészakítása ellen és a potsda­mi értekezlet döntései értel­mében egyetemes német gaz­dasági szervek létrehozását követelte, első lépésként az egyetemes német demokrati­kus kormány megalakítása felé. A három nyugati hata­lom kormányai azonban el­utasították a Szovjetunió ja­vaslatait. Ilymódon az utóbbi néhány év folyamán az Egyesült Ál­lamok, Nagybritánnia és Franciaország kormányai nemcsak, hogy nem teljesí­tették a potsdami egyezmény alapján vállalt kötelezettsé­geiket, hanem e kötelezettsé­gek egyenes megszegésévei Németország kettészakhásá­ra és a német békeszerződés megkötésének minden módon való halogatására irányuló politikát folytattak, felborí­tották a négy nagyhalalom Németország demokratizálá­sára és demilitarizálására vo­natkozó közös határozatait és most ezt a demokráciael lenes politikát a külön nyugatné­met kormány megalakításá­val tetőzték be, amely kor­mányt a hitteri rendszer ko­rábbi kiszolgálóinak kezébe adták. A szovjet kormány szüksé­gesnek tarja felhív-i a figyelmet arra a rendkívül kömoly felelősségre, amely az lerhell azzal kapcsolatban, hogy az Amerikai Egyesült Államok Nagybritánaiával és Franciaországgal együtt Né­metországban olyan politikát folytatott, amely a bonr.i nép­ellenes külön kormány meg­alakítására vezetett. Ez a kormány ellenséges magatar­tást tanusit a potsdami érte­kezlet Németország demo­kratizálásáról és demilitari­zálásáról, valamint Németor­szág kötelezettségeiről hozott határozattal szemben, ami össaeegyeztethetetlen Európa békeszerető népeinek érdekei­vel. A szovjet kormány ezzel egyidejűleg szükségesnek tartja kijelenteni, hogy mi­után Bonnban megalakították az említett külön kormányt, helyzet jött létre, amely kü­lönösen nagyjelentőségűvé te­szi azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek Né­metország, mint demokrati­kus és békeszere'ő állam egy­ségének helyreállítására, va­lamint annak biztosítására vonatkoznak, hogy Németor­szág teljesíti a négy hatalom potsdami egyezménye alapján rárótt kötelezettségeket. A Szovjetunió kormánya hasonló jegyzéket intézett Nagybritánnia és Franciaor­Németországban jelenleg új szág kormányaihoz is. A magyar kormány nyilatkozata a nyygatnémetországi külön kormány kérdésében háhknrmáv fölállítására- Né- ' Eavesüit A.iamok kormányát A Bonnban, ez év szeptem­ber 20-án az Egyesült Államok, Nagybritámnia és Franciaor­szág által létrehozott külön nyu-ga 'németországi kormány alakításával kapcsolatban a ma­gyar kormány szükségesnek tartja leszögezni, hogy n kormány önkényes létesíté­sét helytelennek és a nem­zetközi i»éke érdekeibe ütköző­nek tartja. A magyar népnek, amelyet Németország imperialista és mi­litarista körei és azok reakciós magyar csatlósaik három évti­zed folyamán kéiizben sodorták igaztalan és bűnös háborúba, áletcrdeke, hogy a demokrácia és béke áldásait tarlósán bizto­sítsa a jnögü számára és Ikeserü tapasztalatai alapján tudja, Iiogy n demokrácia és a béke ügye veszélyeztetve van, ha Német­országban ismét azok ni anti­demokratikus erők kerülnek hatalomra, amelyek orizá.in­kát egv uj imperialista hábo­rú szolgálatába akarják állí­tani. \ Magyar Népköztársaságnak, amely minden erejével a demo­krácia megszilárdításáért és a béke megőrzéséért küzd, tehát döntő fontosságul érdeke, hogy Németország is békés és tény­leg demokratikus országgá vél­lek. A Magyrr Níoköztársíasáa kormánya ebből kiindulva kénytelen felerre'ni szavát a nyngatmímetorszí'iri küWInkor­niány fentcmlitett meealakf­táaa ellen, emeív a tifffce és n demokrácia érdekeit veszé­lyezteti. Mér az a fénv, hwlyt a némei nénre egységes, demokratikus kormánya helyeit önkényesen Németország egy része számára a Nyugalnémelországot meg­szállva ler'.ő nagyhatalmak az ottani reakciós e'emekre tá­maszkodva, kű'ön részkormnnvt alaki toltak, eleve nemhogy elő­segítené, de feltétlenül fiáfrá'tatja és Akadályozza eav o'yan egysé­ges és békés Németország ki­olaknlását. nmelivol irt flsz­«7p,s demokratikus orsráznk vé-ürg^sen békét köthetnének, oni! a tartós béke biztosításá­nak egyik fontos előfeltétele. Különös veszedelmet lát a ma­gyar nép és a magyar kormány abban, hogy az újonnan alaknfl nyugainémelor izági kormány­ban, a Vezető szerepet ugyanazok a török játszók, ninelyek Németországot évti­zedeken keresztül az im­perializmus és a militarizmus, később a hitleri fasizmus Szel­lemében kormányozták. Nem fér kétség ahhoz, hogy az a bonni kormány, amelynek élén Hitler volt hivei és a né­met monopóltőke ismert kép­viselői állanak, a reakció meg­erősítését jelenti, elősegíti a német fasizmus újjáélesztését és Németország­nak az imperialista célok szol­gálatába való újra felfegy­vsrkezését. Ugyanakkor kénytelen meg­állapítani a magyar kormány, hogy az Egyesült Államok. Nagybritánnia és Franciaország kormányainak az a tevékenysé­ge, amely ennek az antidemo­kratikus 'nyugalnémetorszé.gi kormánynak megalapításához vezetett. szöges ellentétben áfl azok­kal a nemzetköz' egyezmé­nyekkel és nyilatkozatokkal, amelyekben a háborút győzel­mesen befejező nagyhatalmak közvetlenül a háborn után a demokratikus népek és álla­mok békés együttműködésé­nek alapelveit közös egyet­értéssel lefektették. A magvax kormány annál ke­vésbbé tudja megérteni, hogy az Egyesült Államok, Nagybri­tánnia és Franciaország kormá­nyai, az általuk kötött alap­vető nemzetközi egyezményeket ilyen módon megtagadják, mert ugyanezek a kormányok ismétel­ten azt a vádat emelték és emelik a magyar kormány el­len — és még hozzá teljesen alaptalanul —, hogy a magyar kormány nem tartja be az általa elfogadott szerződések határo­zatait. Noha a magyar kor­mány ennek a vádnak alapta­lanságát ismételten és minden kétséget kizárt, módon bebizo­nyította, az Egyesült Államok és Nagyhritannia kormányai, amelyek a potsdami határoza­tokban a német imperialista és militarista körök megsemmisí­tésére és az egységes, békés, demokratikus Németország ki­aiakitására vonatkozóan vállalt kötelezettségeiket megtagadják, ezekre az alapta'an vádakra hivatkozva ismételten ellenez­ték Magyarországnak az Egye­sült Nemzetek kötelékébe való felvételét, annak ellenére, hogy ugyanezek a potsdami értekezlet 19. elánra határo­zatában kötclczeltséget vállal­tak Magyarország felvételének támogatására. Az Egyesült Államok, Nagy­britannia é? Franciaország kor­mányai ezen túlmenően a béke szerződés szellemével és betű­jével éles ellentétben vonakod­tak és vonakodnak visszaszol­gáltatni a német fasiszták, és német bérenceik által Ausztria és Németország nyugati öveze­tébe elhurcolt magyar javakat Támogat ják és szervezik a nyu­gatra szökött Horthy és Szálasi hadsereg maradványait azzal a céllal, hogy segitséb a magyar demokrá­cia megdöntésére összeesküvő elemeket. — Nem véletlen, hogy ezek a fasiszta fegyveres alakulatok Nyugat németországiján szervez­kedhetnek, ahol az egész poli­tikai rendszer lehetővé teszi és elősegíti eze­ket a magyar demokrácia el­len irányuló fasiszta üzcírno­két. — A magyar nép és a ma­gyar kormány meg van győ­ződve, hogy a népek tartós és szilárd békéjét csakis azokon az Alapokon lehet elérni és fenntartani, amelyeket a potsdami értekezlet hatá­rozatai és a többi nemzetközi alapokmányok lefektettek, a fasiszta és minden más anM demokratikus elemek elleni kérlelhetetlen harc és -a né­pek íitog dlenségének és demo­kratikus fejlődésének biztosí­tása alapján, — A Magyar Népköztársaság kormánya teljesen egyetért a Szovjetuniónak azznl a jegy­zékével, amelyet Gromiko kül­ügyminiszterhélyettcs október 1-én Nagvbritannia és az Egye­sült Államok moszkvai "nagykö­veteinek, valamint Franciaor­szág moszkvai ügyvivőjének a német kérdés ügyében átnyúj­tott, mert a Szovjetuniónak ez a jegy­zéke éppen ugy, mint a Szov­jetuniónak a német kérdésben eddig is követett egész poli­tikája a Péké és a demokrá­cia érdekeit szolgálja — ugyanazokat az érdekeket, amelyekért a Magyar Népköztár­saság kormánya eddig is küz­dött és a jövőben is szándé­kőzik. — A Magyar Népköztársaság kormánya a'fenti nyilatkozatot jegyzékben a Szovjetunió, Nagy­britannia, az Egyesült Államok és Franciaország' kormányainak hétfőn este tudomására hozta. BrcS&iísd p^rtsafaóí!

Next

/
Thumbnails
Contents