Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-28 / 251. szám

réntefc, 19-19 október 28. Emeljük Pártunk elméleti színvonalát AZ MDF POLITIKAI BÍZOTT SÁG ÍNAK 1949 OKTOBER 20-1 HATÁROZATA i. A Rajk-banda pere megmutat­ta, hogy az imperialista ügynö­kök munkáját nagy mértékben megkönnyítette kádereink ala­csony elméleti-politikai képzetl­sége, a politikai éberség hiánya. »Nem lehet eléggé éber az, aki­nek nincs meg a kellő szocia­lista elméleti felkészültsége.* (Rákosi.) Az ötéves népgazdasági terv uj, hatalmas feladatokat állit Pártunk elé, amelyeket csak olyan, a Párthoz hü, s ügyünk győzelmében biztos káderekkel lehet megoldani, akiknek esz­mei-politikai és szakmai felké­szültsége a szocializmus építé­se minden akadályán győzedel­meskedik. II. 1. Propagandamunkánk eddi­gi eredményei nem fedhetik el •zt a mindinkább növekvő távol­ságot, amely vezető kádereink eszmei-politikai színvonala s az előttünk álló feladatok nagysá­ga között előállott. Vezető ká­dereink egyrésze az elméleti munka jelentőségét lebecsüli és lesüllyed a szük látókörű •gya­korlat* színvonalára. Ebből fo­lyik a marxista-leninista nevelő­munkánknak az a főhíányossága, hogy a vezető káderek jórésze nem vesz részt sem az elméleti továbbképzésben, sem az elmé­let továbbfejlesztésben. Pedig •aqtj tanítónk, Lenin megköve­ted a kommunisfáktól: .Kötele­sek az elméletet minden irány­ban továbbvinni, ha nem akar­nak elszakadni az élettől.* 2. Pártmunkánkban túlteng a szervezési és a napi politikai munka az eszmei-poliiikai munka rovására. Ezt a visszás helyze­tet súlyosbította még az a kö­rülmény, hogy propagandánk, pártoktatásunk gyakran elma­rad a haladó élettől s az elmé­leti kérdéseket nem tudja meg­felelően összekapcsolni a gya­korlattal, különösen a szocializ­mus építésének kérdéseivel. Igy • tanulók jórésze az elméletet dogmatikusan, elvontan sajátítja el s nem képes a gyakorlattal alkotóan egyesítve alkalmazni. Pártiskoláink munkájában sok a törlénelem és az elvont ismeret, amelyet nem mindig ugy állítot­tak be, hogy megvilágítsa a je­len és jövő kérdéseit is . 3. A mindinkább kiélesedő nemzetközi helyzet viszonyai kö­zött komoly veszélyt rejt ma­gában az a körülmény, hogy ká­dereink túlságosan egyoldalúan országunk belső kérdéseinek a megoldására összpontosítják fi­gyelmüket. Rá kell térni arra, hogy propagandánk most erő­teljesen a nemzetközi kérdések felé forduljon. Ezzel kapcsolat­ban nevelőmunkánk mind na­gyobb súlyt fektessen a prole­tárinlernacionalizmus propagan­dájára. Az eddiginél jobban el kell mélyíteni a dolgozó tömegek­ben a Szovjetunió lársadplmi és gazdasági rendjének tanulmá­nyozását és népszerűsítését, tu­datosítani a Szovjetunió felmér­hetetlen jelentőségét, mí.lt a bé­ketábor vezető erejét, felszaba­dilónkat, legfőbb támaszunkat és követendő példánkat a szocializ­mus épilésében. A népi demokrácia országai sikereinek, eredményeinek Is­mertetését, népszerűsítését és ta­pasztalatainak felhasználását az eddiginél sokkalta erőteljeseb­ben kell folytatni. 4. Pártunk eszmei-politikai színvonalának emeléséhez elen­gedhetetlenül szükséges a népi demokrácia elméleti problémái­nak kidolgozása. A Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága rendszeresen foglalkozzon e kérdésekkel. Létre kell hozni a szerkesztő­ségben egy aktivét, amely e ha­tározatnak megfelelően rendsze­resen megvitatja, feldolgozza és nyilvánosságra hozza a népi de­mokrácia egyes elméleti problé­máit. III. 1. Szervezeti tekintetben a propagandamunka szét volt for­gácsolva. A propaganda gyak­ran nem a minőségre, hanem a számra, a mennyiségre vette az irányt. Ebből adódott az a nagy szám, mely alacsony színvonalú propagandát, a propagandista erők elaprózását, a propaganda­munka színvonalának süllyedését eredményezte. Ezen változtatni kell. Ne a mennyiség, a minő­ség legyen a mérvadó. Amint Lenin tanította: .Inkább keve­sebbet, de jobban.* Ennek biz­tosítására az MDP Központi Ve­zetősége Oktatási Osztálya mel­lett 1949. év . végéig létre kell hozni legalább 100 előadóval Központi Előadói Irodát, mely biztosítja magasszinvonalu elő­adások tartását. Egyidejűleg elő­adói irodát kell felállítani a Nagybudapesti Pártbizottságnál és fokozatosan az összes megyei pártbizottságok melleit is. A Központi Előadói Irodával egyidejűleg az elméletileg lrg képzettebb elvtársakból megkeli szervezni a Központi Tanácsadó Irodát, mely ugy a propagandis­tákat, mint a tanulókat elméleti kérdésekben útmutatásokkal, ta­nácsokkal látja el. A pártsajtó­ban rendszeres elméleti ta­nácsadó rovatot kell nyitni az olvasók részéről felvett fonlosabb kérdések megválaszolására. 2. A marxizmus-leninizmus szóbeli és sajtópropagiandájá­nak gyengeségét mutatja, hogy kevés az elméleti je'iegü előadás és cikk a párítaigotk és st pár­tonkivühek széles tömegei szá­mára. "Á marxizmus-leninizmus írásos propagandájának erőtel­jes kiszélesítésére ki kell bővíte­ni és rendszeressé keli tenni a Szabad Nép eiméte'i- és párt ro­vatát. Az egész pártsajtó rend­szeresen közöljön ugy elméleti jellegű, mint a propagandamun­ka aktuális kérdéseit megvilá­gító cikkeket. A Társadalmi Szemle minden száma hozzon elméleti cikkeket aktuális kér­désekről. , 3. A közép és vezető kádé­DOLGOZIK A KOHSZOMOL Mégy kisgyermek kopogtatott Ménken a sztálingrádi traktor­gyár komszomol-bizoltsága helyi ­légének ajtaján. Lida Klimen­Wua titkár mosolyogva fogadta 1 kicsinyeket: — A, a javítóműhely küldött­sége! Mi keltene, fiúkt — A küldöttség" egyik tagja megdör­ssölte az orrát, majd nagyot Szipogott. — Megígértétek, hogy elké­szítitek az őrházak tervét és még síindig nics kész. Megfogadtátok Sagy nem? — A rajzok még nem készül­tek el — válaszolt Klimenkova komolyan. — Mindig csak akadályozzátok 0 munkát — legyintett Kolja Ctemisev „küldött" dühösen. A tiak elvonultak. • Zina Dihareva, a műhely kom­szomol-vezetője, ezalatt csclek­séshez látott, utána nézett, hogy Sannak-e a raktárban ócska szer­számok. Majd örömmel kiáltott ki a gyermekeknek: — Gyerünk, fiúk! — és eltűnt velük a raktár mélyén. A műszak végén a mun­kások nem győztek csodálkozni, kogy a gépek mögött a műhely sarkaiban virgonc kölykök mász­kálnak és szedik össze a rozs­dás, ócska szerszámokat. Később hallani lehetett a kalapácsok csattogását, gépek zúgását. A kis „szerelők" rendbehozták a szerszámokat. Másnap a gyermekek behívták Klimenkovát a műhelybe és büsz­kén mutatták meg a kijaoitotl szerszámokat. , — Igy kell dolgozni, látod f — szólt az előző napi dühös „kül­dött", Kolja Csernisev. Tonja Kalenova, amikor a Sztálingrád közelében fekvő Krasznoje falából elment, alig látszott ki a magas rozskalászok közül. A Komszomol Központi Bizott­ságának munkásigazolványáoal jött Sztálingrádba épp úgy, mini másik 15.000 ifjú abban az év­ben. Tonja azóta már szakkép­zett esztergályos, mellét két ki­tüntetés diszifi és a Komszomol Központi Bizottságától dicsérő oklevelet kapott, ö is, akárcsak társai, arra vágynak, azt szeret­nék, hogy minél előbb és maga­sabbra nőjön a búza az „6 Sztá­lingrádja" környékén. Az erdősítés fontos feladatunk. Több traktort kell tehát gyárta­nunk és a terven felül készített traktorokat ajándékozzuk az er­dösitő gépállomásoknak! — mon­dotta lelkesen. A Komszomol-aktioát kővető napokban zajlott az élet a trak­torgyárban. A mezőgazdasági gépgyári főiskola hallgatói elha­tározták. hogy kirándulnak a Sztálingrád—hamisini oédőerdő útvonalára. Az agitációs brigád minden faluban megállt. Háti­zsákjukból gyorsan előkerültek a jelmezek és vidám jelenetekkel szórakoztatták a kolhozmunkáso­kat. A klubokban a Micsurin-film gyönyörű képeit mutatták be. A főiskola ötven propagandistája tartott beszédet a micsurini ta­nokról és a védő-erdősávok je­lentőségéről. Faluról-falura járt a Komszo­mol kétszázkötetes vándorkönyv­tára is, hogy megismertesse o parasztokat a természet átalakí­tása nagy sztálini tervével. • A 31 éves Komszomol sztálin­grádi tagjai nagy lelkesedéssel láttak munkához a bő termés, az erdősítés, a természet átalakí­tása nagy sztálini tervének végre­hajtása érdekében. rek eszmei-pofi likai képzése emelésére a következőket kell megvalósítani : a) 1951 végéig 500 vezető párt- és tömegszervezeti, áltatni és gazdasági funkcionárius —, akik még nem rendelkeznek a szükséges efméfeti képzettség­gel, s akiknek névsorai a Szer­vező Bizottság erősiti meg — végezzék el az egyéves pártis­kolát, vagy ennek megfelelő színvonalú ideológiai képzésen menjenek keresztül. A vezető káderek pártisko­lánkivüli e'méleti képzését ösz­sze kelf kapcso'ni a marxizmus­leninizmus propagandájában való részvételükkel. Minden fe­lelős munkát végző elvtárs — tehát nemcsak a Központi Ve­zetőség! tagjai, a Központi Párt­apparátus vezető és politikai munka t ársai, a megyei, városi pártvezetőségek tagjai, hanem függetlenül munkaköre jellegé­től, minden elméletileg képzett elvtárs kötetes ebben a munká­ban résztvenni. Ezeknek az efv­társaknak névsorát a Központi Oktatási /Osztály 1949 decem­ber 15-ig állítsa össze. A vezető káderek efmélefi képzését köz­vetlenül á Központi Oktatási Osztály iránvpja és ellenőrzi. b) Az összes függetlenített pártmunkások, a járási vezető­ségek függellenitett tagjait is beleértve, két év alatt lehetőleg az öt. cie kötelezően a három­hónapos pár'iskolát, vagy en­nek megfelelő tanfolyamot vé­gezzék el. Az •állami és gazda­sági vonalon hasonló fontos munkakörben dolgozó elvtár­saknak ugyancsak et kell végez­niük legalább a háromhónapos pűrliskolat, vagy ennek .megfe­lelő kiképzést kell kapniok. c) Az alapfokú szeminári­umokat és esti iskolákat Id kell terjeszteni ugy, hogy azokat tag­ságunk 30 százaléka 1950 junius l-ig slvéjggzze. Falun elsősor­ban az állami mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezeti csoportok és a gépállomások párttagjait keh bevonni a sze­mináriumokba. Ez utóbbiak ok­tatását a járási pártbizottságok legjobb propagandistáinak keli vezetniök. d) Vezető pártkádereink sajá­títsák ei az orosz nyelvet. Külö­nösen az ideológiai területen dolgozóknak szin'e nélkülözhe­tetlen az Orosz nyelv — Lenin, Sztálin nyelvének ismerete. • Vezető és közép kádereink rendszerint mint elméleti ,kép­zésük főakadályára, nagy elfog­laltságukra hivatkoznak. Ez nem helytálló. Éppen elméleti szín­vonaluk emelésével tudják mun­kájukat tervszerűbben, jobban áttekinteni és megszervezni Póriunk és országunk tova Ivói fejlődésének most egyik fő aka­dálya a marxisia-éeninista szel­lemben nevelt káderek hiánya. Fejlődésünk e szük kereszt­me'szetét fogjuk megszüntetni, ha kádereink piarxlsta-feninista nevelését egész pártmunkánk előterébe álltjuk s vécjetvetünk annak a helytelen gyakorlatnak, amely az eímé'eti munkát a mindennapi feladatok megoldá­sa közben háttérlic szorította. Pártunk szívlelje meg nagy tanítónk, Sztálin szarait: •Bátran kimondhatjuk: ha kádereinket a munka minden területén idcológiai'ag Já tud­nók képezni ,és politikailag any­nyira megedzeni, hogy szaba­don tudnának tájékozódni a belső és nemzetközi helyzetlien, ha teljesen érett marxista-leni­nistákká tudnánk őket tenni, akik komoly hiba nélkül tudják megoldani az ország vezetésé­nek kérdéseit, — akkor minden alapunk megvolna arra, hogy kérdéseink kilenctized részéi már megoldöltnak tekintsük. MDP POLITIKAI BIZOTTSAGA Cripps beszédében be smerte Anglia katasztrófái s gazdaság! helyzetét Az angol alsóház szerdai ülé­sén Cripps előadta a kormány javaslatát, amely kéri, hogy a ház hagyja jóvá a .gazdasági nehézségek leküzdését célzó kor­mánypolitikát*. A válságos an­goi gazdasági helyzet, az elé­gedetlen tömegek felháborodása arra kényszeritette Crippset, hogy beismerje Anglia rendkí­vül enlyos gazdasági helyzetét. Beszéde nyilt bevallása volt an­nak, hogy az amerikai parancs­ra végrehajtott leértékelés és a kormány többi rendszabályai semmit sem javítottak • hely­zeten és jelentősen csökkented téa az életszínvonalat. Cripps rámutatott arra is, hogy az ed­dig bejelentett .takarékossági tervi caa* előjátéka a még ke­ményebb rendszabályoknak. El­sősorban kevesebb élelmiszert és nyersanyagot importálnak majd, ami az amúgy is keserves élelmi­szerhelyzet további rosszabbodá­sát jelenti. Cripps beismerte: »Helyzeifink oly»n anyós, liogy s csontig lefaragott íinportprar gramot is csak a .Marshall-se, gély« éa a kanalai kölcsön se gitségével valósíthatjuk meg. J. V. SZTÁLIN MÜYEI ELSŐ KÖTET I90I-J907. • A napokban Jelenik meg Sztálin 16 kötetben összegyűjtött müvei magyarnyelvű kiadásának első kötete. 464 oldal. Ara diszes egészvászonkötésben 15*— forint SZIKBA KIADÁS

Next

/
Thumbnails
Contents