Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-02 / 229. szám

Voaáxnftp, 1949 október 9. Tii* a második világháború alatt teljesen alárendelte magát ax angol-amerikai vezérkarnak Cordon spanyol tábornok ujabb leleplezései a THo-banda hibofnaloffi árulásáréi . jriion spanyol tábornok, az utolsó köztársasági spanyol kormány hadügyminiszterhelyettese, aki a második világháború idején hosszabb időt töltött Jugoszláviában, a Rude Pravoban most folytatta azt a cikksorozatét, amely bizonyítja, hogy Titóék már a háború alatt az árulás útjára léptek. A mostani cikk többek között azt irja, hogy abban az időben, amikor Tito ugy döntőit, hogy a jugoszláv haderőit tevékenységének súlypontját áthelyezi a dinéri arcvonalszakaszra, tehát 1942 végén, a jugoszláv egységek 152.000 harcost számláltak. Ugyanebben az időben a tengely-csapatok reiszáma 660.000 ember volt. Ilyen körülmények között Titónak abbéi kellett volna kiindulnia, hogy erőinek öszszevonása azzal a veszedelemmel fenyeget, hogy a számbeli és technikai fölényben lévő fasiszta egységek bekeríthetik a jugoszláv csapatokat. Tilo ennek ellenére a dinári frontszakaszon összpontosította erőit és az előrenyomulás megkezdésének veszedelmes feladatét a hős proletáregységekre bizta. Ez az Adriai tenger felé való előrenyomulás elárulta Tito szándékait a német parancsnokságnak, amely nyomban megkezdte a bekerítést, még pedig olyan szemmelláthaíó formában, amely Tito számára is világos volt. Ezt egyébként ő maga Is beismerte. Tito és társai nem törődtek a jugoszláv harcosok életével, Tito azt a parancsot kapta, hogy az Adriai tenger szakaszán végezze hadműveleteit és ennek a parancsnak minden tekintetben eleget tett bűnös és egyben tettesen szakszerűtlen módon. A következmény az lett, hogy a2 ellenség megsemmisítette a kevéssel azelőtt alakított úgynevezett horvát és boszniai »hadseregcsoportokat«. Ezután a pah magyar MfBazpoíii oiszips lkamnak iáviraia 3 felwaNrtt Mwi m\m A nemzetkőzi békenap alkalmából a béke minden magyar liive forró szeretettel köszönti a Kínai Népköztársaság felszabadult és szabadságáért küzdő népét — mondja többek között a Magyar Békemozgalom Országos Tanácsának a felszabadni kínai néphez inlézetl távirata. A kinni demokratikus erők győze'me dönlő fordulatot jelent a demokráciáért, a szabadsávéért, a népek felszabadításáért és a békéért folyó világméretű küzdelemben. Kívánjuk, hogy a Kínai Népköztársaság a Szovjclúnlóval és a népi demokráciákká! szorosan együttműködve ues labornak. szi'árd láncszemét a'kossa az ImperUűislaeReA magyar asszonvok a világ békes'>ore+ó' népeivel egviitt '-"kreolnak » b£ké£rl A Magyar Nők Demokratikus jótét országává tegyük liazánSzövetsé"ie a békenap alkaímá- kat. A békeíábor napról-nppra ból fcvélbcn üdvözölte a Nem-: erősödik. A népek és soraik közeiközi Demokratikus Nő- j zött az asszonyok nagy tömege, szövetség 19 nemzeti tagozatát.! akik a Nemzetközi DemokratíA magyar nők teljes sziwcü kurS Nőszövefséf^e csoportovesznek részt a békenap meg* surnak' tutT>:,k- hof vannak a fumep'ésében — irják a levői ben, — mert tudatában vannak annak, hogy mivel tartoznak a dicsőséges Szovjet Hadseregnek, ame'y felszalödílofla őket a fasiszta iga alól, mivel lartoznak a Szovjetuniónak, amely állandó baráti segítséggel é"s példamutatásával hozzásegített íiopy n szabadság, boldogság,' béke e'íenségei és hot vannak barátai. A magyar asszonyok készek arra, hogy teljes erejükkel harcoljanak a Szovjetunió vezetésévet az egész világ békéért küzdő népeivel együtt. Biztosítunk benneteket, hogy fáradhatatlanul folytatjuk Harcunkat a háborús uszítók ellen a béke erőinek végső győ- sák meg igazi céljukat, az druzelméig. lást. rancsnokok értésére adták Titónak, hogy megmaradt csapatainak pihenőre és újjászervezésre van szüksége. Tito azonban uraitói, az angol-amerikaiaktól kapott parancsnak megfelelően ujabb támadást indított és az egész jugoszláviai háborúnak ez a legvéresebb mozzanata bizonyítja, hogy Tito teljesen alárendelte magát az angol-amerikai vezérkarnak. A hivatalos adatok szerint — amelyek jóval kisebbek a valóságnál — csak maga a hadsereg 33.960 embert vesztett. ! ' I Tito az Afrikában és Olaszországban tevékenykedő angolamerikai szövetségeseknek Igyekezett szolgálatot tenni és egyáltalán nem vett figyelembe más fontos szempontokat. Mig áruló és nemzetgyilkos tevékenységét folytatta, megnyílt a németek utja a legfőbb harctérhez, a keleti fronthoz, a jugoszláv csapatokat az ellenség bekerítése fenyegette. Tito és társai nem igyekeztek siettetni a győzelmet, nem akarták megkönnyíteni a Sztálingrádnál elért szoviet győzelem további fejlődését. Ennek ellenkezőjére törekedtek. Nem volt fonlos számukra megakadályozni, hogy a jugoszláv kommunisták és hazafiak feleslegesen és indokolatlanul ontsák vérüket, söt éppen ezt akarták elérni. Titóék lehetővé akarták lenni, hogy angol-amerikai egy ségek szálljanak jmrtra Jugo szláviában és biztosítsák az angol-amerikai imperializmus be folyását is háborít utáni uralmáf n Prlkánon. A 1 tio-tanda látva azt a nyűg talanságot és gyanút, amelyet érthetetlen hadvezetése a jugo szláv hazafiak körében kiváltott már akkor megkezdte a hamis propagandát és a jugoszláv nép félrevezetését. Ezt a módszerét teljesen leleplezték a Rajk-per folyamán. Módszerük igy foglalhatók össze: Minél jobban hirdetni és világgá kürtölni a Szovjetunió iránti baráti érzelmeket, a THo-banda által irá nyitott állam kommunista és szocialista jellegéről fecsegni, ugy tenni, mintha bizalma'tanság ga és ellenségesen tekintenének az imperializmusra, hogy mindennek örve alatt minél alaposabban és minél hamarabb valósitA Szovjetül! é ötéves tervének ÁLLAMKÖLCSÖNE Mlfcaú Aiitouovics, a íritom irköcnyéki *íin-kolhoz parasztja, •mikor megtakarított pénzéi az államkö csön*e fordította, ezeket mondotta: — Nincs a világon hatalmasabb ország a miénknél. Zsitomir és a mi falunk is sokáig bevert romokban. Most nézzetek szét, elvtáj. sak. A kormos romok helyén újra kivirágzott na élet, minden szebb és kedvesebb, mint volt. Munkánkkal és munkára! szerzett rubelünkkel tesszük még erősebbé hazánkat, amely a béke támasza az vész világon. ' '"kszej PalamanH'p$en lolyik a kölcsön egyies csuk, egy földművesbrigád vezetője igy beszélt: — A mi brigádunk a tavaszi vetések szocialista versenyében első helyen van. Megdolgoztunk a bő termésért. De nemcsak munkával, rubellel is növeljük országunk hatalmát. Az uj kölcsön kibocsátása — a mi ünnepünk. Kalinin környékén, a »Krasznoflotyec« kolhozban a kölcsön első aláírója a legöregebb kolhozparasztnő, Jokatyorina Jovtifejevna volt Hajlott kora ellenire még tele van élet örömmel. Maga vezeti háztartását és dolgozik a gazdaságban is. Elsőnek sietett a kölcsön aláírásának helyére. — Ráirjam-e a listára a vezetéknevemet — kérdezte a listát elébe nyújtó Írnoktól. — Nekem is, mint valamennyiünknek, van megtakarított pénzem. Én is, mint mindnyájan, jó szolgálatot akarok tenni az államnak. Jó szívvel adom rubeleimet kölcsön a kincstárnak. Jekatyerina Jevto fejevna egy percig visszaemlékezett a múltra. Azután újra megszólalt: — Kedveseim, jól élünk mi a kolhozban. Minden ember előtt nyitva minden nt és mindennet'foglalkoz hatunk. öröm az élet. Az öregasszony észre sem vette, hogy sokan állnak már körülötte, sokan hallgatják. Amikor befejezte, viharos tapssal ünnepelték. Mindannyiuknak a szivéből szóltak Jekatyerina szavai. Szívesen, lelkesen jegyezték a kölcsönt a c zovjet falvakban. A szovjet nép hatalmas, hazafias lelkesedéssel fogadta a Szovjetunió népgazdaságénak fejlesztésével kapcsolatban kibocsátott államkölcsönt. Az ország városaiban és falvaiban a dolgozók népes gyűléseket tartottak. Megindult a kölcsön tömeges jegyzése, amellyel a szovjet nép magasfokú öntudatosságáról és szervezettségéről esz tanúságot. Egyben ismét nyilvánítja azt a megingathatatlan elhatározását, hogy határidő előtt teljesiti a háborúutáni sztálini ötéves tervet. Ismét kinyilvánítja határtalan odaadását szocialista hazája és Lenin-Sztálin pártja iránt. A szovjet államkölcsönök teljesen ellentétei a burzsoá országok kölcsöneinek. Kapialista országokban a bölcsön a munkások és parasztok kizsákmányolásának, a népek imperialista leigázása nak egyik eszköze. A jellegüknél fogva népellénes és fosztogató burzsoá kölcsönök a pénzmágnásokat gaz dagítják és súlyos terhet raknak a dolgozók vállaira. A szovjet kölcsönök minden vonatkozásban, valóban népi kölcsönök és továbbmenően, haladó, építő kölcsönök. Céljuk a szocializmus országa hatalmának megerősítése, a termelőerők fejlődésének előuoztíílása, a nép gazdagságának, a dolgozók anyagi jólétének növelése. Ez az oka a szovjet államkölcsönök rendkívüli népszerűségének. A kölcsönök már jóval a háború előtt az ország iparosításának es a me5 gazdaság kollektivizálásának hatalmas forrásai voltak, nagy szerepet játszottak a szocialista társadalom felépítésénél a Szovjetunióban. A háborúelőtti sztálitii ötéves tervek megvalósítására a szovjet nép kölcsönök útján '-özei 50 milliárd rubelt adott. A Nagy Honvédő Háború idején a szovjet emberek hősiesen küzdöttek a frontokon, önfeláldozóan dolgoztak a hátországban, de ezenfelül további bőséges segítséget nyújtottak a kölcsönök útján is. Ebben az időszakban a Szovjetunió lakossága 76 milliárd rubelt adott az államnak. háborúelőtti színvonalai %e 1949 első negyedében \z előző év hasonló időszakához viszonyítva további 23 százalékkal növekedett. Az év második negyedében az emelkedés fokozottabb volt. Jelentékeny eredményekéi értek el a mezőgazdaságban is. A szocialista gazdaság hatalmas növekedése biztosította a dolgozók anyagi színvonalának folyamatos emelését. Az 1947 végén végrehajtott pénzügyi reformot és a jegyrendszer megszüntetését a közszükségleti cikkek árának rendszeres csökkentése követte. Már az árcsökkentés első szakaszában mintegy 86 milliárd rubelt nyert a nép azzal, hogy az összes kereskedelmi kategóriákban olcsóbban szerezhette be szükségleteit. A lakosság nyeresége a második szakaszban az árcsökkentés következtében mintegy évi 71 milliárd rubelt tett már ki. A dO'gozök anyagi színvonalának emelésére iránvuló rendszabályok kedvező ha'ássai jelentkeztek az áruforgalom növekedésében js. 1949 első negyedében a lakosság 22 százalékkal több árud' kel kapott, mint 1948 első negyeikében. A szovjet emberek jólétének emelkedéséről szemlélte'ően tanúskodik a lakóházépi'és gyorsuló üteme, isko'ák. gyermekotthonok, kórházak, áruházak, éttermek, k'ubok és parkok hálózatának bővülése, a városrendezési munkálatok liaiaímas lendülete. Az 1919. évi állami költségvetés a pénzügyi e'lá'ás további növelését irta elő. A növekvő, hata'mns kiadásokat legnartyobbrészt a szoeia'ista ipartv't. kereskede'embői és mezőgazdaságból befolyó összegekkel tefiesilik, de nagyje'enlőségüek a kö'csönbői befolyó összesek Is. A Szovjetunióban mindaz, amit a kölcsönösszegekből létesítenek, a nép érdekeit szo'g f)a és teljesen alkalmazkodik szükségMeíhez. A kölcsönök után visszafizetett nyeremény is a lakosságot, a szovjet dolgozókat i'Ieli és ennek összege 1948ban 1.4, 1949-ben pedig 2.5 milliárd1 rubel volt. \ szovjet emberek jól tudják, hogy azok az összegek, amelyeket kö'csőn alakjában a szovjel állani rendelkezésére bocsátanak, a népgazdaság további felvirágoztatását szo'gálják. FetA háborúutáni sztálini öt-! ajánlják megtakarított pénzüéves terv kiváló sikerei, a ket, hogy gvnrapitsák az ornépgazdaság fejlődésének j szág gazdagságát, erősitsék haiteme nem kis mértékben a kölcsönök felajánlásán múlott. Az új ötéves terv kibocsátott kölcsöne azt a célt. szolgálja, hogy a Szovjetunió gazdasági és kulturális építési terve határidő előtt megvalósuljon és előmozdítsa az ország fokozatos áttérését a tatmát. A kölcsönök jegyzése nagvjeteníőségü politikai feladat. A pártszervezetek, a szakszervezetek és a Komszomol-szervezetek bolsevik szervezettséggel és magas színvonalon irányítják. Minden do'gozónak megmagyarázzák a kölcsön jelentőségét zocializmusról' a kommuniz- 3 szodaUs,a épilés' musra. Az új államkölcsön kibocsátásáig e feladat megoldása során már kiváló eredményeket értek el a szovjet mberek. Sikeresen teljesíették az ötéves terv első három évének feladatait. Az pari termelés 1948-ban 18 'zúzalékkal múlta felül a A szovjet emberek a kölcsön egyöntetű aláírásával előmozdítják) a nép anyagi és kulturális jólélének áílandö emelését. Valamennyien tudják, hogy « kölcsön sikere az ötéves terv határidő e'őlti teljesítésének biztosítását jelenti. Egyetlen szovjet dolgozó sem marad köicsön kötvény né'kül. Erősüsd a pártsaflói!