Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-02 / 229. szám

Vasárnap, i'ji'J október S. IGY GYARAPSZIK A HÁROMÉVES TERVBEN a deszhi íetmélocsopotí vagyona: 15 tenyészmarhát vásárolt a 22 család fl deszki termelőcsoport va­gyona napról-napra gyarapodik, fl szűk udvar már zsúfolásig tele van jószágokkal. 14 hízott ökör áll a hosszú istállóban a já­szol előtt, fl nagy kukoricarak­tér körül kisebb-nagyobb cso­portokban futkároznak a kövér kis malacok. Egyforma, szög­letes kis akiokban 22 szőke, meg tarka anyakoca heverészik. — Mindenütt jószágok vannak —, talán többet már nem is tud­nánk itt elhelyezni. A hözös munkából Most azonban még tiz gyö­nyörű íias és hasaste' énnel Is gaz­dagodott a 22 deszM kisparaszt. Ezeket a jószágokat is itt he­lyezték el. fl Marhafelvásárló és Értékesitö Nemzeti Vállalattól vásárolták őket hosszúlejáratú részletre, öt világostarka, törzs­könyvezett tehenet egy héttel ezelőtt Veszprémből hoztak ide, tnásik öt pedig Enyingből jött. — Fajtiszta, fiatal tenyész­állatok ezek mind — magyaráz­za fldamó Mihály elvtárs, a ter­melőcsoport egyik tagja. El­mondja még azt is, hogy most a közeli napokban még ujabb öt Ilyen tehenet vásárol a ter­melőcsoport. Az uj jószágoknak már nem lulolt itt az istállóban heíy. A csoport tagjai rohammunkával egy elhanyagolt gépszint nyári istállóvá alakítottak át. A szép tisztára kefélt jószágok előtt hosszú deszkajászol húzódik!vé­gig. Azt is most készítették a csoport tagjai. Az állatok alatt tiszta alom van. „\ mi üzemünk" Az istállót és környékét tisz­tára söpörték. Szinte élvezet nézni ezt a rendet és tisztasá­got. Miklós István, a csoport tehenésze mondja: — Ezen nem kell csothUkoz­ni. Ennek tisztának kell fenni, mert ez már a mi liázunk kör­nyéke. Nemcsak hogy a mi há­zunk tája ez itt, hanem a mi üzemünk is. Miklós István bácsitól most újra Adamó Mihály elvtárs ve­szi át a szót. — Mint ahogy a gyárban a munkások is tisztán tartják a munkahelyüket és a gépeket, ugyanúgy tartjuk mi is rendbe a környezetünket, mert mi is már nagyüzemi ter­melésbe kezdtünk Export Bécsbe és Boltiamba — Elsőrendű árut termetünk mi is — teszi hozzá. A héten 19 hízott marhát indítunk út­nak Belgiumba, ötöt pedig Bécsbe, szép jószágok mind valamennyien. Ilyeneket még kisparaszt-ember istállójában eddig soha nem lehetett látni Ha még a többi 11-et is expor­táljuk, 60 ujabb hiznivaló mar­hát vásárolunk helyettük a pén­zen. Egy évvel ezelötl, amikor FALUJÁROINK A SIKERÉÉRT A hogy a kormány felhívá­sa a Tervkölcsön jegyzé­sére napvilágot látott a nagy­szegedi üzemek falujárói már tudták, hogy a Tervkölcsön­jegyzések lebonyolítása során rájuk is komoly feladat hárul,. Azt a körülményt, hogy Tervköl­csönünk az épitést szolgálja, hcigy a kölcsön az ipari munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi jobb életének egyformán záloga, hogy a Tervkölcsön lejegyzése csattanós válasz a Rajk-bandá­nak és imperialista gazdáiknak, hogy a Tervkölcsön a béke ügyét szolgálna — falun nekik is kell tudatositaniok. A hét végén már lelkesen készültek vasárnapi népnevelő munkájukra. Rákosi elvtárs pénteki nagy beszédje, a Szabad Népben szomtiaton megjelent cikk a falujárók külön felada­tairól még növelte lelkesedésü­ket. Erről á lelkesedésről hirt ad­tak szerkesztőségünknek is. A szombati napon a falujárók ál­tal hozzánk beküldött levelek­ből alább idézünk: — Nagyon örültem, amikor meghallottam, hogy a Tervkél­csönnel kapcsolatban fokozott munkát fejtünk ki. A csoportunk megbeszélést folytatott nyomban és tervet dolgoztunk ki a felvi­lágosításra vonatkozóan. Bn a dolgozók iskolájába járok, va­sárnap lenne több szabadidőm tanulni, de mégis kimegyek a dolgozó parasztokhoz, hogy ismertessem velük az ötéves Tarv­kölcsön jelentőségét. Megmondom nekik, hogy a kölcsönjegyzés az ő érdeküket is nagymértékben szolgálja, a pénzt villany, kulturház, egészségház formájában visszakapják. Nagyon szép a feladata a falujáróknak és tudom, a dolgozó nép érdekét, a mienket is szolgálja a falujárás. Bartos István Tiszamenti Fűrészek N. V. ujszegedi telepe — Mindenképpen elmegyek a falu dolgozó parasztjaihoz •vasárnap. Legjobb tudásommal igyekszem elvégezni a felada­tomat. Elmondom, hogy az ipari munkások már mindenütt le­jegyezték a tervkölcsönt és tudják, hogy szövetségesük, a dol­gozó parasztság is követi példájukat. Áki nem Iát tisztán az ötéves Tervkölcsönnel kapcsolatban, annak elmagyarázom, hogy miért van rá szükség, mitjelent az ipari munkásnak, dol­gozó parasztnak, minden dolgozónak. Megmondom, hogy az ötéves tervből is valóság lesz, mert á Párt és Rákosi elvtárs tett rí ígéretet és a háromévesterv is a szemünk előtt lett valóság. Borza Vendel gépápoló, Ma­gyar Kender. megszületett bennünk a cso­portos termelés gondolata, né­melyikünknek m^g egy borju­farknyi tehene sem volt Most egy évvel utána már elsőrendű hízott marhákat exportálunk Hároméves tervünk sikere ez is. S magunk sem liittük vol­na akkor, amikor Összefogtunk, ma már mi deszlki kisparasztok is külföldinek szállíthatunk jószá­gokat. Tudjuk, hogy miude2 Pártunknak köszönhető, an­nak a nagy áldozatvállalásnak, amelyet tettek értünk, hogy talpraá Ujunk. Áldozatot Is vállalunk az ötéves tervért — Most, amikor az ötéves terv elé nézünk nagy remény­kedéssel — magyarázza to­vább Adamó Mihály elvtárs — most már mi magunk is vállalunk áldozatot ötéves tervünkért, mert hároméves tervünk már megadta a lehe­tőségeket ahhoz, hogy vissza is tudjunk adni abból a segít­ségből, amit eddig kaptunk. Még jobban fogunk dolgozni, mint eddig. Tenyésztelep lesz itt ebben az udvarban, olyan. ahol fajtiszta, törzskönyve­zett állatokat nevelünk majd. Követjük ml is a szovjet pa­rasztokat. mert Pártunk mel­lett a szovjet példa adta meg a lehetőséget ahhoz, hogy most majd mi is áldozatot vállalhatunk ötéves tervünk megkezdéséért. Nem hadv'ah a három­éves terve* - layarapszmik szépen 1— állapítják meg valamennyien a termelőcsoport tagjai. — Ez fájt annyira Rajkéknak Ó3 ez, fáj még most is nagyon a Titö-bandának is. Aljas eszközökkel meg akartak té­veszteni körmünket- Titóék aljas irigy se" ükben tönkre akarlak tenni hároméves ter­vünk eredményét. Vissza akartak adni bennünket régi, átkoshírű grófjainknak. De ezt nem vették észre, hogy a szovjet példa nemcsak a nulásban és a fejlődésben, meg az ésszerű termelésben mutat irányt, hanem az ellen­ség leleplezésében és ártal­matlanná tételében is. — Nem vették észre Raj­kék. hogy mi ezt a példát is elsajátítottuk a fölszabadulás óta — magyarázza Miklós bácsi és Adamó elvtárs, a két csoporttag. Rajkék azon­ban nem rendítettek meg ben­nünket aljas próbálkozásaik­kal, melyeket a vádiratból megismertünk. Sőt ezzel figyelmeztettek minket, dol­gozó parasztokat is, hogy ébe­rebbeknek kell lennünk. Meg kell erősítenünk az ellenség­gel szemben az ellenállást. — Hát megerősítjük!... (Csépi) KEDVES SZERKESZTŐ PAJTAS1 Tfemutatkozom: Kocsik Irén. MJ ke harmadik osztályú ta­nuló vagyok. Azt szeretném, ha a szerkesztő pajtás foglal­kozna ezzel a kéréssel, hogy mi iskolai tanulók, akiknek a de­mokrácia által biztosított csa­ládi pótlékból bizonyos jövedel­münk van, hogy hozzájárulhat, nánk az ötéves tervkölcsön jegyzéséhez, ffn évi családi pótlékomnak 25'ts-át ajánlom föl. amit az iskolámban javasolni fogcM ' tanulótársaimnak is. Mert a ml jövőnkről, a kicsinyek jövőjé­ről van szó és Rákosi pajtái vezetésével mi élvezzük majd az ötéves terv eredményeit, ami megadja számunkra a le­hetőséget a tanulásra és nem csak felszó, hanem tralósággé válik az, hogy a „Jó tanulásiét építjük országunkat." Előrel Kocsik Irén. Á közkórház is fokozott munkával és áldozatvállalással várja az ötéves tervet A Szegedi Városi Közklór ház a Horthy-rendSzer idejében semmit sem fejlődött. Népi de­mokráciánkra várt az a fel­adat, hogy a kórházat modern felszereléssel" fássá el. A három­éves terv során 287.000 forintos költséggel rendbehozták az el­hanyagolt röntgenosztályt és műszereket vásároltak a sebé­szeti, a belgyógyászati és a la­boratóriumi osztályok részére. De megnővékedfett a kórház ágy-száma is, mert a Fertőző­beteg Kórházat a Közkórházhoz csatolták. Ez az első beruliázás azon­ban csák a legfontosabb felsze­relésekre volt elegendő. A na­gyobb, épülelliibák megjaviLá* sára a népjóléti miniszter ima ujabb 100.000 forintot utalt kf a szegcdi kórháznak, amelyből azután uj dysenlcria osztályt, f főépületben pedig uj röntgen* osztályt létesítettek. Az ajtón tábla hirdteti: »Ez a röntgen in* tézet a hároméves terv kereté* ben készült, becsüliük meg és vigyázzunk tisztaságára.* Ezek után az ötéves terv eM nagy bizalommal tekint a kör* ház személyzete. Eltör várja a« intézmény továbbfejlesztését, a még hátralevő problémák meg* oldását. S az ötéves tervért fo* kozott munkával és áldozatván Ialássaf "küzd Sárköziné levelet irt s ezzel m nden dolgozó lefele * » SzeveN Kenderbea HIRDETMÉNY Felbivjuk a háztulajdonosok és lakók figyelmét, hogy a bel­ügyminiszter rendelete alapján vállalatunk jogosult házi vízve­zetéki és csatornázási berende­zés elkészítésére és javítására. Azok elvégzését készségesen vál­laljuk. Szegedi Yb. éa Csatornaművek NV Üzemvezetősége. A Szegedi Kederfor.óban pén­teken délben van még egy-két munkás, akinek nem látjuk ne­vét az íveken. Nem is lehet csodálkozni, távol vannak most töltik nyári szabadságukat. D' azért nincs olyan eldugott falu, ahonnan ne jönne posta és ne hozna sértődött levelet. Pénteken délelőtt is egy hal­ványszürke levélborítékból sér­tődött hangú levél bukkant elő. Sárközi Lászlóné írta Négirádve rőcéről, a Szegedi Kenderfonó üdülőjéből. Már a kora nyár óta ott dolgozik, mint gondnok. .Jtagyon haragszom rátok elvtársak, mert nem értesítet­tetek időbe, hogy a Tervkölcsön jegyzésére haza mehettem vol. na. Amikor szerdán este a rá­dióból meghallottam Rákosi elvtárs és a Párt felhívását, azonnal elhatároztam, hogy én is egy hónapi fizetésemet aján­lom fel. A felhívást hallva ön­kéntelenül is visszagondoltam múltra, mely még most is ke­seiű emlékeket idéz föl ben­nem. Elém képzeltem anyám aggódó arcát, a nyomort, a szenvedést. Bizony nem egyszer megtörtént, hogy nem volt mit ennünk, s ma boldogan elmond, hatjuk mindannyian, hogy nem­hogy fehér kenyerünk, de még kenyérhez való is akad mái bőven, A mi kis áldozatunk nem is áldozat ahhoz képest, amit a Szovjetunió áldozott ér­tünk. Az emeberek ezreit adta áldozatul a mi szabadságunk, ért és ezt a szabadságot min­den erőnkkel meg is védjük, Nem kell nekünk idegen köl­csön, hisz az úgy fs egy lenne a szabadságvesztéssel. Mi sa. iát erőnkből, a dolgozók áldo­zatvállalásával ép'.tiük fel bol­dog szocialista hazánkat". A Szegedi Kmdcrfocó min­den dolgozóját kéri Sárközinl vegyék az ö nevét is az ívre. Ezzel a Szegedi Kender minden dolgozója lejegyzett. Megnyílt az M^DSz népegészségöri tanfolyama A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége a napokban indí­totta el ujabb tízhetes népeigész­séffőri tanfolyamát. A tanfo­lyam megnyitón résztvettek a Vöröskereszt, a tisztifőorvosi hivatal és az összes MNDSz alapszervezeti kiküldöttek. A népegészségőri tanfolyam célja — mondtatta Magyar Kálmánná népegészség őr-fel efős, — hogy nepuevelőink egy része a csa­ládlátogatások alkalmával se* pjitségére legyen az orvosoknak. Tanácsokat, esetleg elsősegély­nyújtást tudjanak adni. A tan­folyam ideje alatt nemcsak szakmai, hanem ideológiai elő­adásokat is tartanak. A megnyi­tó alkalmával még ujabb tis asszony jelentkezett a tanfo­lyamra. Pedagógus-iovábbképzO mennnyiségian-eiőadások A Botyai János Matemati­kai Társulat a mennyiségtan szakos pedagógusok szakmai továbbképzésének elősegíté­sére előadássorozatot indít, ahol a matematika legújabb fejlődésének egy-egy kérdés­csoportját összefoglalóan és közérthetően ismertetik. Aa ismertető előadássorozat lá­togatása díjtalan. Az első ismertető előadási szomba­tom, október 1-én délután 4 órakor lesz aa egyetemi B6­lyai Intézet L s*. tantermé­ben (Táncsics M.-u. 2, II.), dr Kalmár László a Cauehy* féle konvergenciakrltértam * ról és a vele kapcsolatos kérdésekről tartja. Ismertető előadások lesznek még nomo­gráfiáról, ergodeVméletről, a L. Schwarz-féle »eloszlások< ról, a középiskolai és egye temi versenyfeladatokról stb.

Next

/
Thumbnails
Contents