Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-19 / 243. szám

Szerda, 19-19 október 19. A FRANCIA DOLGOZOK FOLYTATJÁK HARCUKAT a demokratikus egységkormány megalakításáért A mosckvaj rádió párisi J«­terVése beszámolt orróL, hogy a különböző politikai páttok és csoportok képviselőivel foly­tatott hosszú tárgyalások után Moch kénytelen volt lemondani a kormányalakításról. Moch napról-napra kijelentette az újságírók előtt, hogy „Ma meg­alakítom e kormányt, bármibe kerül is", de hiába. Kedd reggeli párisi Jelentós beszámol arról, hogy Vincent Auriol köztársasági elnök Moch lemondása foüyitán még hétfőn este újra kezdte tárgyalásait. Először Schumann volt külügy­minisztert fogadta; kedden reg­gel pedig Bidaxít voClt m&misz­ter elnök fogadásával kezdte tárgyalásait. A köztársasági elnök most valószínűleg az MRP egyik tagját bízza meg a kormány­alakítással. Moch kísérletének csődje a fi ancia tömegek tiltakozásának tudható be, amelynek nyomása alól még a kormánypárt tag­jai sem tudták kivonni magu­kat. Amint ezt Thorez 10 nap­pad eze'őtt Idjelixtette: A fran­cia munkásosztály Moch jelö­lésélt valóságos kihívásnak te­kintette. A francia dolgozók fi­gyelmezető munkabeszünteté­sei és tiltakozó határozatai gon­dolkodóba ejtet'ék a képvise­lők Jó részét, különösen azo­kait, akik éppen a MRP szár­nya révén kapcsolatban álla­nak a szakszervezeti mozgal­makkal!. A francia tömegek mozgal­ma a demokratikus egységkor­mány megalakításáért tovább folytatódik. Hétfőn a détkeiet­fnamciaországi Oyonnaxban és Romansban többezer doksbzó figyelmeztető sztrájkot / kezdett, béremelést és a demokratikus kormány megalakítását köve­telve. Folytatják sztrájkjukat a párisi köztisztasági alkalma­zottaik is. RendüLetfenül foly­taója bérharcát Caúdryban 7 ezer textilmunikás, sztrájkolnak a Chenard-Walker autógyár dolgozói és a rer.isl üveggyár munkásai, valamint Gerd me­gye déli részén négyezer bá­nyász. Ezenkívül munkabe­szüntetésre kerüli; sor úgyszó'­rán az ország minden nagyobb ipartelepén. A dolgozók min­denütt követelik az egységkor­mány megalakítását és a bé­rek rendezését. A Párt irányító munkája az ötéves terv idöelőtti megvalósításában A Szovjetunióban a dolgozók fontos, őket érdeklő kérdé­sekben felvilágosítást kérnek a sajtétól. A moszkvai sSarló én Kalapácss gyár egyik nuinkása megkérdezte Boriszovtól, m Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársától, minek köszönhető o* ötéves terv 4 év alatti tel/esité se? Boriszov a következő lúJaszQ adta: A jugoszláv nép elégedetlensége könnyen felkelésben törhet ki A New Republlc legutóbbi •námában Mark Gayn Jugoszlá­via siralmas gazdasági helyze­tről ir. Jugoszlávia termelésű rendkívül alacsony — írja, — de az országnak még arra sincs elég valutokészlele, amivel < H termetes eddigi nívójának fenn­tartására szükséges kokszot és olajat a nyugulí államokból megvásárolhassa. Különösein Mjdalmas Jugoszláviára nézve, hogy az uralmon levő Tilo-klikk Iruíása minit a Szovjetunió és a hépi demokráciák Jugoszlá­viával való kereskedelmüket srősen csökkentették. E miatt igen nagy hiány mutatkozik hoksgban, amit eddig Csehszlo < rákia és Lengyelország szól­ított. Ezenkívül acélra, villa­mossági gépekre és nélkülözhe­tetlen pépalknirószckre volna Jugoszláviának szüksége. Eze­ket eddig a keleteurópai népi demokráciák szállítót iák é* •sost az amerikai »segéb'ből» srre nem Jut. A J)eI1ero.skedeiemI)en az árak magasak és azplosztás roszz. Az üzletek előtt hosszú sorokban tolonganak a vásárolni akarók már a hajnali óráktól kezdvaés nem egyszer a rendőrség köz­belépésére van szfiksóg az f>si­tzelűzések megakadályozására. A zsir, hus és szappan eladását szabályozták, de az adagok igen kicsijr és az aránytalan rossz elosztás miatt « Jugoszláv nép állandóan kifejezést ad elége­detlenségének. A tnunkásasz­szony kénytelen fe »szabad < pi­achoz fordulni, ahol egy dámlb mosószappanért 3 napi fize­tést, fél kiló vajért kétnapi béri egy pár csirkéért egy heti béri kell adniok. i Az állandó nélkülözések mi­att egyre nagyobb fokú az elé­gedetlenség. Egyes megfigyelők szerint ez az elégedetlenség könnyen felkelésiben törhet ki, amit már most ls csak Ttto terrorlegényei tudnak ideig­óráig visszatartani. OSZTATLAN OROMÉT KELTETT a környék dolgozói között nz a -^ir, ' hogy lapunk elsejétől ve olcsóbb lesz és példá­nyonként 50 fillérért', havi előfi­zetés formájában pedig egy hő­napra 11 forintért juthatnak hozzá a dolgozók széles tömegei. Nemcsak életszínvonalnak emelkedésének ujabb jelét mu­tatja lapunk árának olcsóbbo­dása. de visszatükrözi azt a politikát is, amelyet Tártunk folytat a legszélesebb dolgozó tömegek kulturális felemelése, felvilágosítása, tájékoztatása érdekében. Lapunkat nemcsak a városban olvassák, hanem el­jut a messze falvakba és az azelőtt elzárt, elszigetelt tanya­világba is. Igy ez a mostani árleszállítás a dolgozó paraszt­ság szempontjából különösen je­lentős. Az olcsóbb áru lapunk­kai is jriég fokozottabban akar­juk a jövőben szolgálni a tá­voli tanyáik s a város dolgozói­nak iránymutatását, tájékozta­tását egyaránt. Azok a hatalmas eredmények, amelyeket a Szovjetunió a nép­gazdaság háboruuláni helyreál­lítása és továbbfejlesztése terén elért, megvalsóithatallanok let­tek volna a Bolse\ik Párt irá* nyitó szerepe nélkül. Lenin-Sztá­lin pártja szervezője és lelkesí­tője annak a nagyszerű harcnak, amelyet a szovjet nép a kommu­nizmus megvalósításáért folytat. Ennek a küzdelemnek dönlö sza­kasza az öléves terv négy év alatti megvalósítása. A negyedik ötéves terv kidol­gozására a Párt megadta azo­kat az alapvető polliikai utasí­tásokat, amelyek biztosították a szovjet népgazdaság háboruutá­nl újjáépítését és továbbfejlesz­tését. Ezután az állami szerveze­tek hozzáfogtak az ötéves terv egészének és részletelnek kidol­gozásához. A tervhez szükséges adatokat a helyszínen állították össze a helyi pártszervezetek és szakszervezetek képviselőinek közreműködésével. Az ilymódon kidolgozott tervezetet a SzK(b)P Közponü Vezetősége részletesen megvitatta, majd a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elé terjesz­tette. Igy vált - a tervezet tör­vénnyé. A Párt vezető szerepe azonban nem merül ld abban, hogy irá­nyító politikai utmutalást ad. A Párt a maga polilikáját nagy­arányú szervezőmunkával tá­masztja alá. Mozgósítja a dolgo­k tömegeit a Párt építő poli­tikájának megvalósítására. Bevi­szi a dolgozók közé az öléves tervnek az egyes üzemekre, mű­helyekre, munkásokra vonatkozó részfeladatait. Agitátorok tízezret Ismertelik az öléves terv jelentőségéi, fll példamutató kommunisták veze­tésével a szakszervezetek és a többi tömegszervezelek ls bele­kapcsolódtak az agitációba. fll szakszervezetek a szocialista versenyt fejlesztették még ma­gasabb fokra; a Komszomol, a fiatalság aktiv közreműködésé­vel védnökséget vállalt a legfon­tosabb építkezések fölött. A kol­hozokban tömegmozgalom Indult a ma-ras terméseredmények bi®­pára. flz ötéves terv programjának és távlatainak tudatosítása ngy­szerű eredményekkel járt. fll munkások egymásután vállaltak egyéni kötelezettségeket a rész­lettervek és az egész ötéves tere határidőelőtti teljesítésére, fla egyéni verseny, az újítómozga­lom eéjgre magasabbfokuvá vált, később egész gyárak, majd egész iparágak dolgozói vállalták • terv határldőelöt'i teljesítését. fl Párt étére állott a dolgozók kezdeményezésének és tagjainak példamulató magatariásávál i legmagasabb fokra emelte a ter­melés színvonalát, fl Bolsevik Párt döntő jelentősége az ölévea terv időelőtti végrehajtása te­rén abban van, hogy az átfogó és perspekl|vát nyújtó irányítás mellett napról-napra az apró. munkák megvalósításában is pék dát mutat. Igy váltják valórs a Szovjetunió dolgozói jelmon­datukat és négy év alatt telje­sítik az ötéves tervet. II Mmm n siUt uni kiztemtnye az egyszer; általános beíelenfésről A belügyminisztérium közli: A Magyar Közlöny október 18-t számában belügyminiszteri A HOLNAP MEG SZEBB LESZ! Zahar Szokolján gyermekei Bár csak könyvekből és elbe­Bélésekböl Ismerik az egyéni gazdaságban folytatott régi éle­tet, de ö a maga bőrén tapasz­talta. Sztáro-Mloszkben szüle­tett. ott nölt fel, nagyapja, apja kulákok cselédje volt. Szokol­Jánék egész életükben arról áb­rándozlak, hogy emberré legye­Bek, egy darabka saját földön gazdálkodhassanak. flz Októberi Forradalom győ­zelmes ereje emelte kí őket is, Bilnt a többi dolgozó parasztot a sötét nyomorból, fl szovjet hatalom földet adott Zahar Szokoljánnak. Három holdon kezdett gazdálkodni és bizony fáradságosan művelte meg kes­keny parcelláját, éppen, hogy Bégéit belőle családjával. Szokoljánnak észre kellett •ennie, hogy n Bolsevik Párt éa a szovjet kormány féUA ganééal eyyartnei a felszabadított parasztok útját, mindent elkövet, hogy a dol­gozó parasztság jobb eredmény­nyel gazdáikorihassék földjén. Múllak az évek és a sztaro­minszkl paraszt, ha munkája közben meg-megállt, hogy a ve­ri'ékct letörölje homlokáról, látta a határban a kolhoz földjein a traktorokat, a szérűről Idehal­latszott a cséplőgépek zakatolá­sa. 1929-et Írtak. Szokoljón, a miikor a rossz lóval, amely sehogysem versenyezhetett a gé­'. munka végeztével haza­tér. kis földjéről, találkozott az ifjú kolhoz parasztjaival. — Lép] bo hozzánk ­tanácsolták neld. — Másként fogsz élni! Szokolján fáradt tekintettel nézte sovány lovát. Gondolko­zott. Tudta, hogy a kolhoz hol­danként 13 mázsa gabonát arat, kétszer annyit mint ő — ugyan­azon a földön. Aratás után ép­pen, hogy biztosithatja a csa­lád szűkös kenyerét, fl kolhoz tagjai viszont végzett munkájak után sokkal több gabonát, zöld­séget, főzelékféléket, olajosmag­vat és pénzt kapnak. Pedig a kolhoz még csak első évben van, alighogy a lábára állt. — Majd meglátom — mondta Szokolján a kolhozpa­rasztoknak. Megvárta a gazdasági év vé­gét, amikor véglegesen kiala­kult a kolhoz terméseredménye. Látta Szokolján, nem ő egyedül figyelte a kolhoz munkáját. Nem lepte meg tehát, hogy ami­kor végleg elhatározta magát és egy este ünneplő ruhában ment el a kolhoz irodájába, még sokan vannak ott rajta ki­vül. Valamennyien kérlék felvé­telüket a kolhoz tagjai sorába. — Nagy ünnepe ez a Csa­pajev-kolhoznak — jelentette ki a kolhoz elnöke, amikor mele­gen kezet fogott Szokoljánnal és a többi dolgozó paraszttal. Zahar Szokolján sorsa ezután nyílegyenesen iveit felfelé. Meg­szűri a bizonytalanság a hol­napért, a lovacska helyett már a gép dolgozott a kolhoz min­dig növekvő földjein és Szokol­ján bízvást gondolhatott arra, hogy gyermekcil beírassa a fel­sőbb iskolákba. Többé nem volt gondja a családjának, fl Csapájev-kolhoz már eeo tMfmzó parasztot egyesitett. az állam csaknem nyolcezer hold földet juttatott nekik ingyenes és örökös hasz­nálatra. Négy hatalmas állatte­nyésztő telep gazdagította a kolhozt, gyümölcsösük volt, a buza, napraforgó, kukorica, zöld­ségfélén kivül már dohányt, ken­dert, repcét ls termeltek és el­határozták, hogy rátérnek a gyapoltermelésre is. Elültették az első védö-erdösávokat, hatal­mas víztárolókat építettek. Szo­kolján és társai munkáját évről­évre több gép könnyítette meg az állam gondoskodásából, fl kombájnok otthonosan mozognak a kolhoz földjein. Ma már a kolhoz földjei háromszor annyi termést adnak, mint az egyéni gazdálkodás Idején. Holdan­ként 20 mázsa búzát takaríta­nak be, sőt éppen Zahar Szokol­ján munkacsoportja ez évben 22—24 mázsát aratott holdan­ként. Ezért a szovjet kormány a Szocialista Munka Hőse cím­mel tüntette ki Szokoljánt, aki ebből is látta, milyen nagylrabe­csülik a szovjet országban a kolhozparaszt munkáját. Szokolján családja nyugodtan néz a jövőbe. Kolhozukban 12 iskola van. Minden paraszt há­zában szól a rádió, még az aaszony is ráér újságot olvasni, fl gyermekek tanulnak, Szokol­ján is elvégzett egy mezőgazda­sági tanfolyamot. Nyuyodtan él­nek, mert tudják, hogy a hol­nap még a mánál is szebb lesz. rendelet jelent meg, amely no­vember 1. és 15. közötti időbe* történő egyszeri általános bej® 'öntésről intézkedik. Ezzel kap­-rsolatban a belügyminisztériu* llctékes osztálya a következőket közli: A háború folyamán a bejelen, íési nyilvántartások nagy káro­kat szenvedtek. 1946-ban történt az első intézkedés a nyilvántar­tások pótlásáról, de ebben sa döben a bejelentöhivatalok még sok helyen nem működtek. Igy a nyilvántartások hiányosak, ezl a közönség maga is tapasztalhat­a, amikor lakcímtudakolás, vagy lakbizonylat kiállítása céljából fordult a bejelentő hivatalokhoz. Az egyszeri általános bejelentés­sel ezek a hiányosságok megszűn­nek. Az egyszeri általános beje­lentést felhasználjuk arra is, hogy a bejelentési lapoknál és a bejelentési eljárásoknál a lakos­ság érdekeit szolgáló egyszerú­-ftéseket vezessük be. Igy példá­il az eddigi 13 féle bejelentőlap helyett kilencet rendszeresítünk is ezeknek a kiállítása is köny­>yebb lesz, mint az eddigieké volt. A szükséges nyomtatványok •lkészültek és szélküldésük it negtörtént. A közigazgatási és endőri szervek felkészültek az zgyszeri általános bejelentés le­bónyolitására. Még e hó folya­mán részletesen tájékoztatjuk a 'akosságot az egyszeri általános bejelentéssel kapcsolatos tudni­valókról.

Next

/
Thumbnails
Contents