Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-18 / 242. szám

Bromtat, 1949 október 22. 3 »» MEGINDULT AZ OSZI OKTATAS Uj. Komócsin Mihály elvtárs tartott előadást az MDP nagystegedi Pártbizottsága évadnyitó oktatási konferenciáján Vasárnap tartotta a Nagy­szegedi Pártbizottság évadnyitó Oktatási Konferenciáját Kálvin­tér 6. szám alatt. A konferencia megtárgyalta az uj oktatási évad. Pártunk őszi, téli oktatási műnké iának kérdéseit. Ifj. komócsin Mihály elvtárs, a Nagyszegedi Pártbizottság tit­kára politikai beszámolójában többek között & következőket, mondotta: — Meg kell tárgyalnunk az oktatási munkátzan előttünk álló feladatokat, át kell tekin­teni a megtett utat, meg kell vizsgálni az eredményeket, le kell vonni a tapasztalatokat, hogy ezeknek alapján az uj ok­tatási évadtau munkánkat job­han végezzük. Komócsin elvtárs foglalko­zott azokkai az eredményekkel, amelyeket népi demokráciánk Pártunk irányításával az elmúlt öt év alatt elért. — Minden eredmény, ame­lyet elértünk, annak köszönhető, hogy a mi Pártunkat, a Ma gyár Dolgozók Pártját, a marxiA mns-leninizmus élenjáró elmé­lete irányítja. Pártunk ezeket az eredményeket nem tudta vol­na kivívni, ha nem ez az élen­járó elmélet 'iránvitia. Eredmé­nyeink annak köszönhetők — mondotta Komócsin elvtárs —, hogy Pártunk ennek az elmé­letnek az alapján mindig meg találta azt a döntő láncszemet, amelynek megragadásával tud tuk biztosítani népi demokri ciánk további fejlődését. Az or szág vezető Pártja vagyunk, de hogy az ország dolgozó népét sikerrel tovább tudjuk vezetni, ahhoz muiiiatatlanul szükséges, hogy tagságunk elméleti szín­vonalát felinél magasabbra emel­jük. Az ellenséget csak ugy tud­juk felismerni, ha. felvértezzük magunkat a marxizmus-leniniz­mus elméletével. A Rajk-ügy tanulságaival kap­csolatbán Komócsin elvtárs kije­lentett". hogy nemcsak az el­mélet frontján kell éberen őr­ködnünk Pártunk egysége fe­lett, hanem a termelés front­ján is fel kell számolni min­den Lazaságot. Ehhep az szüksé­ges. hogy oktatási munkánkat elsősortan az üzemekben végez­zük. — Az oktatási káderek jó munkáján múlik oktatási mun­kánk eredményessége — mon­dotta végül Komócsin elvtárs. -­Ehhez az szükséges, hogy az elvtársak állandóan képezzék magukat, hogy neveljék töme­geinket a szocializmus építésére, neveljék tagjainkat kemény Ál­dozatkészségre, neveljék a Párt. a Szovjetunió, Rákosi és Sztálin elvtársak iránti szeretetre. Le­gyenek a Párt vezetői példa­kép az elvtársak előtt, mini Rákosi elvtárs, aki még a bör tönben is állandóan tanult. "Nem kis felelősség hárul az elvtár­sakra. Az elkövetkezendő hóna pokhan minden áldozatot meg­hozva a Pártért, hatalmas mun­kát "kell végezniük. Kádereinket tagjainkat Kell megtanítaniuk a marxizmus-leninizmus elméleté­re. Ha jó munkát végeznek feladatukat helyi és országos vi­szonylatban is meg tudják ol­|dam • ezzel nagyban hozzájárul­nak a szocializmus megvalósí­tásához. Következő napirendi pontként Pamufc István elvtárs, a Nagy­szegedi Pártbizottság oktatási osztályának vezetője az oktatás gyakorlati kérdéseivel foglalko­zott. Beszédének első részében kiértékelte az eddigi munkát, majd hz uj feladatok gyakor­lati vonatkozású kérdéseit Is­mertette. Pamuk elvtárs beszámolója után többen szóltak a felvető­dött kérdésekhez. Ifj. Komócsin elvtárs és Pamuk elvtárs vá­lasza után Lengyel Mária élv­társnő zárta be az Évadnyitó Oktatási Konferenciát. EZ VEGRB az igazi felszabadulás! VÁROSTANYÁN MEGALAKULT A HUSZADIK NAGYSZEGEDI TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORT Vasárnap dolgozó kis- és kö­zépparasztok gyülekeztek ünnepi hangulatban a Magyar Dolgozók Pártja várostanyai szervezetének helyiségében. Életük nagy ese­ményére jöttek össze, boldog jövőjük alapjait akarták lerakni Valamennyiüket a termelöesoport alakításának kérdése hozta össze. A szegedi Mezőgazdasági Igaz­gatóság kiküldötte: Horváth Ber­talan ismertette előttük a terme­lőszövetkezeti csoport alakításé­nak, munkájának lényegét. Is­mertette a termelőcsoportbei I életet, amelyben minden ember aszerint boldogulhat, ahogyan dolgozik. — Ez végre az igazi felszaba dúlás! — szállt ki önkéntelenül ia a boldog, megelégedett sóhaj a beszámoló végeztével Komócsin András hatholdas kis­paraszt szájából. S a többiek is mind, vala­mennyien derűs arccal intettek, helyeseltek hozzá. Csak úgy su­gárzott a boldogság Selymes András ötholdas kisparaszt ar­cáról, amint kijelentette: Amiről már régen álmodoz­tam, hogy milyen jó lenne, az most ebben az elhagyott tanya­világban is megvalósul. — Két hét múlva két fiam nősül — mondotta Szalai János 21 holdas középparaszt, aki szintén minden földjével belé­pett a csoportba. — Igy velem három család lép most be egy­szerre. Tudom, hogy fiaim nyugodt jövöjét is biztosítom ezzel az elhatáro­zásommal. Igy hangzottak egymásután a megelégedett, örömteli kijelenté­sek, felszólalások. Valóban a felszabadultságot, a szabad mun­kakedvet jelezte minden sző, mutatta minden arc. S ez a fel­szabadult érzés jutott kifejezés­re akkor if, amikor egyöntetű lelkesedéssel határoztak a csoport nevéről. — Ha már Komócsin András olyan szépen mondta, akkor le­gyen „Felszabadulás" a csoport neve — javasolta Lázár István elvtárs, a párttitkár. Ugy is lett. Mindenki fgy tar­totta helyesnek, legiobbnak leg­szebbnek. Várostanyán így indult el va­sárnap tfz dolgozó paraszt ax uj élet utján, a még boldogabb jövő felé. Ez a termelöesoport Nagyszeged terü­letén már a huszadik. Az érdek­lődés állandóan fokozódik iránta és rövidesen újabb dolgozó pa rasztok belépése várható. Ezen­kívül azonban az irodasori isko­la környéken is újabb termelő­csoport van ^lakúiéban. Mindez mutatja, hogy Nagy­szeged dolgozó parasztjai egyre nagyobb tömegben találnak rá a helyes útra és a már rddigt húsz termelőcsoport mindjobban meg­erősödve jár az élen, m Párt se­gítségével, • dolgozó parasztság nyugodt, zavartalan életének biz­tosításában. • — Összevont üzemi és falusi tudósitó értekezletet rendezett ,Délmagyarország" n „I A Déimagyarország szerkesz­tőségében vasárnap rendezték meg az első összevont üzemi és falusi tudósító értekezletet. Erre az értekezletre a szegedi üzemekbőt és a nagyszegedi fal­vakból, tanyaközpontokból mint­egy 50 tudósító gyűlt össze. Az MDF Nagyszegedi Párt­bizottsága részéről Vereska And­rás elvtárs ígérte meg a Párt további támogatását a tudósitók még fokozottabb munkájához, majd Böd-ny Pál elvtárs a szer­kesztőség részéről 'tartott rész­letes előadást a kommunista ú j­ságírás és ezen belül a tudósítók feladatairól. Igen élénk vita és számtalan hozzászólás következett ezután, amelynek során megbeszélték a soron következő legfontosabb ten­nivalókat. A tudósítók nagy örömmel vették tudomásul, hogy a Délmagyarország vándorserle­get alapit, amelyet minden hó­napban más-más tudósító nyer­het 'eL 7 Faragó József elvtárs lett a MAV pályafenntartási atmühely munkás­vezetője Ünnepélyes keretek között ik­tatták be a szegedi MAV pálya­fenntartási aimühelyének uj mun kásvezetőjét, Faragó József elvtársat. Faragó elvtárs 1941­6ou került az üzemhez mint vas- és femesztergilvos. Becsü­letes, öntudatos kommunistához méltó munkáján keresztül érte el azt hogy a Párt és dolgozó társai ezzel a felelősségteljes munkakörrel biztSk meg. A beiktatás a műhely irodá­jában zajlott je. Itt Faragó elvtárs dolgozó társai előtt hangsúlyozta, hogy munkáját még odaadóbban akarja ezen­tut' végezni valamennyi dolgozó érdekében. 8 hogy ezt az igé­retét be is tudja váltani, kérte a dolgozók támogatását. Kocsis Sándor Lakatos a dol­gozók nevében üdvözölte az uj munkásigazgatót és megígérte, hogy az aímühely valamennyi. dolgozója öntudatos munkájával! azon lesz, hogy a hároméves! temt idő előtt befejezjék. • ü PROLETÁR KÖZVÉLEMÉNY PARBNCSN0K6INIK ÉRTEKEZLETE Qzovieluiiiótól kapott sza­b ad ságiunk tetíe lehetővé azt a felejthetetlen napot, mi­lyet vasárnap az üzem ós falu ujlipusu ujságiróL éltek át. dia visszatekintünk a múlt rendszer ujságjainak riportjaira, és an­nak irományaira, szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy azokhoz a dolgozók tömegeinek vajmi kevés köze volt. A lapok hazug' propagandával, élvhajhá­szássai, rémregényeknek beillő gyilkosságok és rablások töm­kelegével vollak tele. A felszabadulás után kiala­kult uj demokratikus rend (ínég sok 'ideig nem tudta megmásl­sitani ezt a silust. Bizony Rá­kosi elvtársnak ©gyík moszkvai utazása során széngyertkezme. kellett sajtónk miatt, mikori* megkérdezték tőle, ki az a He­kus Dönci, akivel a (napilapok annyit foglalkoznak. És bi­zony sok idő elteit addig, amíg eljutott sajtónk odáig, hogy ia megváltozott társadalomban meg tudta találni a hclges utat. T~ke még napjainkban sem tökéletes. Ha tanulmá­nyozzuk a szocialista Szovjet­unió sajtóját, akkor rájövünk arra, hogy bizony még sok a tennivaló, sok a javitani való sajtónk, a pártsajtó terén. T.e­nfn elvtárs mondotta 1901 -?>cn a kommunista sajtó szerepéről hogy »Az újság nemcsak fcollek­ffv propagandista és kollektív agitátor, hanem kollektív szer­vező Is.t Tehát a kommunista sajtónak a hivatása, hogy szo­rosabbra fűzze a dolgozóknak a Párthoz való viszonyát. A pórt sajtó kapcsolat a Párt Ws a dolgozók között. A sajtó van hivatva arra, hogy azt a hősies küzdelmet, melyet dolgozó né­nünk országunk: építéséért, fej­lődéséért tesz. leközölje, lekon­kréfízálja. mint tényt és példák­kal ulmutatást adjon az elkö­vetkezendő fe'adafokra. JTálljuk be őszintén, ezt ed­dig nem sikerült tökéle­tesen visszaadni, sajtónk en­nek nem tudott teljes mérték­ben e'eget tenni. Ha megnéz­zük a többi népi demokratikus országok sajtóját, például Cseh­szlovákiáét, Lengyelországét. Bulgláriáét, azt látjuk, hogy ott már előrehaladottabb formáját találjuk az újságírásnak és az újságolvasásnak. Olt már a saj­tó kőze'ebb került a dOlgn>6 tö­megekhez, nagyobb a befolyása. A párttagok, de a pártonkí­vüli dolgozók tömegei is vár­ják a« iránymutatást saitónktóL Nap mint nap tapasztathatjuk, hozy kétségkívül kaptak és kap­nak is iránymutatást, de ez nem minden esetben elégséges és nem minden esetben elég konkrét. De hiba van az olvasók egy ré­szénéi is, akik a mult fertőző csiráját magukban hordva néha még ' most is a rémregénveket, a gyilkosságokat, a rablásokat keresik a lapban. • • O t év alatt persze sok min­den változott és bátran állithatjuk, hogy a dolgozók nagy tömegei is megváltoztak ezen a téren. Ma már általában na­gyobb szenzációt látnak egy-egy u'jitóshan, vagy egy normatultel­jesitésben, termelésben elért ki­váló eredmény leközlésében. Sztálin elvtárs 1923-ban egyik cikkében, amely a pártsajtó fel­adatával foglalkozik, többek kö­zött azt irta, hogy az újságot a dolgozók necsak olvassák, ha­nem irjSfc is. A sajtó eleven csak akkor lesz, ha nemcsak iro­dalmárok irják, hanem ha majd öt irodalmárra ötven, ötszáz, öt­ezer nem irodalmár jut. Szegni dolgozó népe, párttagok és pár­tonkivüliek a Rajk-tanda lelep­lezésével Pártunk lapjának szer­kesztőségét a levelek százaival Lepték meg. S a levelek mind­egyike kimutatta azt a határ­tafan gyűlöletet, amit a dol­gozók a'Rajk-handa iránt érez­tek és a levélírók mindegyike azt kérte, hogy közöljük lé a* ujságten levelét. •Ti zckbői a levelekből lát­" szőtt meg, hogy a dolgo­zók mennyire magukénak akar­ják tudni" a Lapot. A szerkesz­tőség itt is a dolgozóktól kapta meg az ötletet. S ezt a spontán megnyilvánulást használta fei arra, "hogy helyi lapunk szocia­lista fejlődését ilyenképpen is szervezeti formába öntse. Meg­szervezte. most már konkrét for­mába öntötte üzemi és falusi tu­dósítóink hálózatát. S vasárnap első értekezletre hivta ©gyl* őket. Ezen az értekezleten nyüt meg egy nj szakasz & Délma­gyarország fejlődésében ós álta­tában a szocialista újságírás ki­alakításában. Ezen az értekezle­ten ismerkedtek meg fizemi és falusi tudósítóink azzal a ha­talmas és nemes feladattal, amellyel a Párt bízta meg őket. TL| i á feladatuk üzemi ts 11 falusi levelezőinknek! Fel­adatuk, hogy napfényre hoz rí H a szocializmus alapjainak lera­kása köztan kialakuló uj em­bertípust, az elért eredményeket, egyszóval mindazt, ami uj, ami a haladá st szolgál ia. Ezek a le­velezők a proletárkörvélemény parancsnokai, a Párt munkásai, a jövő újságírói. Feladatuk, hogy Sztálin elvtárs útmutatá­sát Inogukévá téve necsak ol­vassák, hanem irják is- a lapot, hogy ezáltal is közelebb ken fe­jőn s még közelebbi kapcsola­tot tudjon létesíteni a Párt lapja a dolgozókkal. Az ő fel­adatuk, hogy rámutassanak azokra, a hiányosságokra, ame­lyek üzemeinkben és falvaink­tan vannak. Nem szakadva e( egy pillanatra sem a Párttól, pártszerii kritikájukkal "épitőleg hassanak s rámutassanak a hi­bák ' kiküszöböléséhez vezető útra is. Egv uj újságírói stílus alakul ki velük, amely a dol­gozó népből jött és a népért van. R E s nagv felelősség is hárul reájuk, mert élni kell tud­niofc azzal a szabadsággal, me­lyet a nagy Szovjetuniótól kaja­tünk. Ipari és paraszti dolgo­zók kaptak kezükbe most sajtó­szabadságot. Ez a fegyver a mi kezünkben kell hogy lesújt­son oda, ahol ellenségeink van­nak, kell hogy rámutasson a hibákra, hogy megmutassa ti jót és a követendőt & szocializmust épitő nagyszegedi dolgozóknak. Üzemi és falusi levelezőinknek az igaz ügyért mindig síkra keli szállnioK s ha igaz ügyet szol­gálnak, a Párt mindig mögöttük lesz. S ha az olvasó az újságban megtalálta az iránymutatást a dolgozók hősiesen elvégzett mun­kájáról szóló tudósitásokbóL erőt merített sajit munkájához, akkor betöltötte helyi lapunk feladatit, azt a feladatot, amely a szocializmust épitő újságra ée annak munkatársaira vár, mely­hez a szovjet lapok mutatják a legjobb utat. Skabia Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents