Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-18 / 242. szám

Elsőnek fejezte be Nagyszegeden a rozs- és buzavetétf a pusztamérgest termelőcsoport n. evi. 242. szám. Ara «U tiltér t34a október 18 kedd NEMCSAK SZEKERES ELVTÁRS Hogy szerdán kerületi alap­szervezteinkben ideológiai párt­napot tartunk, — ez nem más, mint kifejezője annak a szük­séigfletnek és annak az érdeklő­désnek, amely párttagságunk részéről mutatkozik az elmé­leti kérdések iránt. Kifejezője annak, hogg pártszerveze­teink tagjai megfogadták Rá­kosi elv.árs figyelmeztetéseit, tudatában vannak a megcálfol­batatlan és számtalan esetben bebizonyosodott ténynek: az elméleti színvonal fokmérője pártmunkánknak éppen úgy, mint a termelésben végzett munkánkban. Számos helyről kérték aöapszervezstcink tag­jai, ezeknek az elméleti párt­napoknak megtartását, szóban és levélben egyaránt. „Nemcsak a magam nevében teszek javaslatot most", — ír­ja a többi között Szekeres Vin­ce elvtárs —, „hanem szom­szédom, Gerendás Ferer.e és felesége nevében is, akik bár nem párttagok, de a pártna­pokra mindig eljárnak velem. Ezek megvásárolták a szeminá­riumi füzeteinket is és most, hegy általában sokat beszélnek az oktatás megindulásáról, szól­tak a titkár elvtársnak arról, hogy dk is szeretnének sze­mináriumra járni. Mikor ez felvilágosította ókét, kérték, hogy legalább a pártnapokon beszéljünk nekik ilyen dolgok­ról". Idézhettünk volna számos le­vélből, ahol az elvtársak rá­mutatnak az elmélet fokozott fontosságára, az elméleti szín­vonal emelésének szükségessé­gére, — de szerintünk Szeke­re.-, elvtárs levele fejezi la kg­jobban azt a hangulatot, a tö­megeknek aát az áramlását az elmé&et felé, amely itt Szege­den megmutatkozik. És ezen túl — Szekeres elviárs levele is alátámasztja azt a tényt, hogy a marxista-leninista ideo­lógia hata'mas erővel hatol be n tömegekbe —, de alátámaszt­ja azt a tételt is, hogy az ideológiai színvonal emelése sem csak a kommunisták ügye. Ma már nem hangzik fur­csán, hogy mi, első látszatra kimondottan pártügyekre, bel­ső ügyekre azt mondjuk, hogy ..Nemcsak a Párt ügye." A nagyszegedi dolgozók is meg­szokták már, hogy a mj Pár­tunk mindent nyíltan, mindent a szélcg néptömegek bevonásá­val — és tegyük hozzá — min. dent a dolgozók jóváhagyásá­val. a dolgozók, érdekében csinál. Gondoljunk csak a tag. felülvizsgálatok idejére, a Párt, valóban „.belső helyiségeinek" kitoVnri'ásá: a. N-mnc*ak mi mondtuk, hanem a gyakorlat is alátámasztotta, hogy ez nem egyedül a Párt ügye volt, ha­nem minden becsületes magyar dolgozó ügye és érdeke is. Gon­doljunk csak arra, hogy volt község, ahol a pártonkívüliek felülvizsgálatra jelentkeztek. A Nagyszögül Pártbizottsághoz számos levél érkezett párton­kívüli dolgozóktól, alak hoz­zászóltak « felülwizsgáéait kér­déséhaz, javaslatoloat tettek, helyeslésüket, vagy nem he­lyeslésüket fejezték ki. Az oktatásra is tehát ugyan­így efmordhatjuk — éa nem­csak mi mondjuk hanem «z események is —, hogy nem­csak a Párt ügye. Vasárnap tartották meg aa oktatási kon­ferenciát, ahol lefektették az ösat oktatási idény niagyszegódi szempontjait éa teendőit. Ez a konferencia is, de aa oktatási vonalon tapasztalható egyéb je­lenséglek és megnyilvánulások is azt mutatják, hogy párttag­jaink valóban harci kérdésnek fogják fel az elméleti színvo­nal emelését, — az egész ok­tatási munkánk megindulását, határozott harcos lendület jellemzi. Ez a lendület, ez ez erő sugárzik szét és ez az erő, sz a példa mozgatja meg tag­jelöltjeinket, de ez ösztönzi a pártonkívüli Űolgoeókat is. N-am tudjuk, iiogy Szekeres elvtárs milyen oktatásban vesz részt, — levele azt mutatja, hogy nem ma kezdte tanulná a man-xizmust-leninizmust — dc'V.c.-g;.' Gerendái ék a sri mináriumi füzeteinket veszik és hogy szemináriumra akar­nak járni, ennek nem kis mér­tékben Szekeres elvtárs az „oka". Most — szerdán lesz az első elméleti pártnap. Nagyszöged kerületi pártszervezeteiben. Biz­lo9aik vagyunk abban, hogy alapszervezeteinkben számos — a Szekeres elvtárséhoz hasonló esst van. PárttagjoinÍrnak ér tagjelöltjeinknek most aa a feladatit, hogy elsősorban ők maguk kihasználják aa elmé­leti gyarapodásnak ezt a ki­tűnő lehetőségét és az. hogy a pártonkívüli dolgozóknak, c szomszédoknak, az ismerősök­nek, a barátóknak ezt a spon­tán érdeklődését a marxista­1 animista elmélet iránt felis­merjék. De a felismerésen túl — és ez minden kommunistá­nak kötilcssécie a nála politi­kailag fejletlenebb dolgozó tár­sával szemben, — segítségére legyen, kezére játszón abban, hogy a mi ideológ'ánkkal meg­Ismerkedhessék. Ez a segítség most szerdán abban áll. hogy elviszi az alapszervezetébe cártnsrira. A Szovjetunió felvette a diplomáciai kapcsolatot A NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁGGAL Sztálin elvtárs levelének Visszhangja a nemzetközi sajtóban A Szovjetunió kormánya és a Német Demokratikus Köz­társaság ideiglenes kormánya elhatározták, hogy diplomáéig képviselőket cserélnek ki egymás között. A Szovjetunió kor> mánya M. Puskint nevezte ki a Szovjetunió diplomáciai kép­viselőjévé a Néme* Demokratikus Köztársaság ideiglenes kor­mánya mellé. A berlini rádió jelenti, nogy, a Német Demokratikus köztár­saság elnök© Rudolf Apeitct, a német gazdasági bizottság ke­reskedelmi igazgatóságának alelnökét nevezte ki a moszkvai német diplomáciai misszió vezetőjévé. a történelem során először van a német nemzetnek sajit demo­kratikus kormánya és világosan megfogalmazott célja: egység, demokrácia, béke. A második világháborúban csak a dicsősé­ges Szovjet Hadsereg győzelme mentette meg népünkét — hang­súlyozza a lap — attól, hegy a nácik megsemmisítsék. A nemzetközi sajtó továbbra, is vezető helyen foglalkozik Sztá­lin generalisszimusniak a demo­kratikus német kormány meg­alakul isa alkalmából Fieck és Grotewohl elvtársakhoz intézett üzenetével és a két. államférfi válaszával. A PRÁGAI Rude Pravo harw­sulyozza, hogy a német demo­kratikus köztársaság megalaku­lása súlyos csapás a háborús erőkre, amelyek a nyugatnémet állam megalakulásával próbál­ták megakadályozni az egysé­ges demokratikus Németország kialakulását. A VARSÖI Tribana Lidu ve­zércikkében megállapítja, hogy A BUKARESTI Scanteia ve­zércikkében hangsúlyozza, hegy Sztálin elvtárs üzenet© világ, történelmi jelentőségű politikai dokumentum. Sztálin elvtársnak a szovjet-német kapcsolatokról tett megállapításai a proletár­internacionalizmuson alapulnak és megmutatják a béke gyakor­lati elérésének útját. Ex nen* csak a német nép, hanem cgéaí Európa helyzetére döntő befo­lyással lesz." KELETN ÉMETORSZ ÁG Log. több üzemében október lő-éit gyűléseken foglalkoztak Sztálini elvtárs levelével. A mecklca® burgi szabad szakszervezetek] szövetsége 400.000 tagja nevá* ben táviratot intézett Sztáliq elvtárshoz, amely megállapítjí hogy a Szovjetunió békepoliti Icája tette lehetővé a nóraetx szági haladó erők számára német demokratikus köztárs _ ideiglenes kormányának megte­remtését. BÉCSBEN az österroichische Volksstimme vez-'rcikkéboa liangsuiyozzo, hogy Sztálin elv­társ" üzenet© uj távlatot nyit egész Európa előtt. A PÁRISI Humanitében CouJ. tade azt irja, hogy a Szovjet­unió Keletnémetországban sza­badságot adott a népnek, & de­mokratikus szervezeteknek, pa» rasztoknak és mindazoknak­akik Hitler ellen küzdöttek. h ií j ylatoki s* Hftíimuöwsrii lehetetlenné tett feladatot" Moch visszaadta kormánya akitásl magbízatásái A raunusáq szolidaritási seg li a sztrájkon áffá francia dolwókat A párisi köztisztasági alkal­mazoitak sztrájkja már negye­dik napja tart. A hatóságok csak katonai segítséggel tudják eltá­volítani a szemetet a házak elől. Tovább tart Caudryban a textil­munkások és Gennc.il liersben a gépkocsigyári munkások sztrájkja is. A francia vas- és fémmunkások szolidaritási ak­ciója segit a sztrájkolóknak, hogy bérharcukat rendületlenül folytassák. Teljes részvétlenség a marshalüzált lörö:országi választása on A szőröstől-bőröstöl Mar­shallizált Törökországban va­sárnap részleges 'választások* voltak. A teljesen fasiszta jel­legű választások lefolyása hiven tükrözi vissza az elnyomó reak­ciós török kormányzat politi­káját. Az ellenzéki pártok nem vettek részt a választáson. A szavazás a tömegek teljes rész­vétlensége mellett folyt le. A szavazóknak mindössze egyne­gyede járu't az urnákhoz. A tizenkét napja ,tartó párisi cirkusz, Jules Moch kormány­alakítási kísérlete, amelyet a Le Mcnde cimü lap is kénytelen volt > bohózatnak* nyilvánítani, hétfőn este — legalább is egy­előre — végetért. A hétfői nap folyamán már látszott, hogy a francia dolgozók egységes állás­foglalása és a hatalmi tárcá­kon marakodó jobboldali pár­tok torzsalkodása teljesen holt­pontra juttatják a munkásgyil­kos Moch kormányalakítását Hiába ígérték a reakciós pá­risi lapok, hiába Ígérgette órá­ról-órába a francia rádió J az uj kormány névsorának közzététe­lét,* hétfőn este, hét óra után néhány perccel egészen más • közlésre* került sor: a köz­társasági elnöktől lógó orral tá­vozó Moch, az őt körül rajzó újságíróknak röviden bejelen­tette: »Nem folytatom a szá­momra lehetetlenné telt felada­tot... A köztársasági elnök megértette indokaimat és foly­tatja tanácskozásait.. .1 Ha Mochoz hasonló munkás­hóhérral és hasonszőrű reakci­óssal akar a francia köztársa­sági elnök kormányt alakíttatni, máris megmondhatjuk: nem vár fényesebb jövő erre sem Módiénál. Ez a kiüliitós ajaíib alkalom annak niü§ Japiíására, hogy a magyar ás román n in Közös a'on hated a szBolaüzntüs feló — mondotta Jonescu, a huharesii migyar dokunentációs kiállítás megnyitásán Jonescu, a román állatnia- köztársaság követte az emberi* ség nagy tanítója, Sztálin elv® nacs titkára, hétfőn délben meg­nyitotta a Magyar Népköztársa­ság dokumeniádós kiállítását. A Magyar Népköztársaság képviseletében résztvett a meg­nyitáson Olt Károly elvtárs, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára és Széli Je­nő, bukaresti magyar követ. A román államtanács titkára üd­vözölte Olt Károly elvtársat, maid rámutatott arra, hogy a baráti szomszéd Magyar Nép­to-Se-Tasig iiüvüzio távira a ihelm P ecH és Ott© Sro ewahl elvtársadhoz Mao-Ce-Tung, a Kinai Nép­köztársaság központi népi kor­mányának elnöke, vasárnap üd­vözlőtáviralot intézett \Vili,e:m Pieck elvtárshoz, a Német De­mokratikus Köztársaság elnöké­hez és Grotewohl elvtárs, mi­nisztere'nökhöz. A táviratban meegen üdvözli a Kinai Nép­j köztársaság kormánya nevében ja Német Demokratikus Köz­I társaság megalapítását. Kifeje­zésre juttatja annak a lénynek történelmi jelentőségét, hogy Németország, ahonnan két nagy világháború indult ki és amely u militarizmus és fasizmus kö­zéppontja volt, inost csatlako­zott a népi demokráciák tábo­rához. Ez a tény határozott ve­resége az Egyesült Államok re­akciós kormányának vezetése atatt álló imperialista front nös politikájának. lárs tanításait, alá azt mondot­ta, egyetlen állam sem fejlődhe­tik, inig meg nem szabadul * tőkésektől és nem teremti meg a tervgazdálkodást. 1 A baráli Magva? Népköztár* saság ipara ragyogó eredménye® kat ért el és alapja az elkövet* kezendő ötéves tervnek. Ez * kiállítás is ujabb alkalom an* nak megállapítására, hogy kő* zös az ut, amely népeinket * szocializmus megteremtéséért folytatott harcban egyesit! — fejezte be beszédét a Román népköztársaság Elnöki tanácsi® nak titkára. Ezután Olt Károly elvtárs, * Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára szólalt fel és többek között ezt mondot® ta; Ez a most megnyitó dP" kuraentációs kiállítás bemutatja a nagy Szovjetunió óllal fél* szabadított magyar nép fel® emelkedését, nehéz harcait, me­lyeket a munkásosztály élcsapa­tának vezetésével sikerrel ví­vott meg a külső és belsü cl* tenségoel szemben.

Next

/
Thumbnails
Contents