Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

X Szombat, 1949 október 1. Mindazenty éa a Vatikán azerepe az imperialista tervehben Rankovics Jugoszláv küfflgy­míniszlcr, — mint Rajk közti — aláhúzza azt, hogy figyelje­nek fel arra, hogy már abban a?, klöben, tehát 1918 októberében, •mikor én vele beszélget lemx Mindfezen tv minden e< klj­einél élesebb, leplezetle­nebb po'ilikai támadást vezeted « kormánv ellen. Rankovics megmondotta, hogv ez nem Mindszenlvnek a sajál feje és meggyőződése alapján törlénik. A népi demokratikus orszá­gokban a további demokratikus szocialista fejlődés nny-akodá­lyozására n Vatikán minden erejét fs harcba kell vetni. Azt in mon­dotta Rankovics. hogv az is. kofák államosítása körül Mind­azenty ki tudott vált \ni Póes­petrin egv kis parasztzendtl­lést a kormány intézkedései­vel kzemben. Mindszenty mosl a különbö­íő nagyhalain! körök sugalla­tára és a Valikán sugallatára »lyan mindenre elszánt politikát fog1 fo'ylalni, hogv január végé­re, februárra 1949-ben odáig Érjenek az események, hogy ne ecv Póespelri legyen, hanem minden vármegyében, városban. Járásban, a falvakban hasonló Bendfllések robbanjanak ki a áemokralikus kőzpon'i kor­mányzattal szemben. Ezzel kap­csolalixin Rajk rámulatott ar­ra, hogy a reakciós kntnlikns klérus mee.m o zd n t ásai t C«rhs/lová­ktábnn és Lengyelországnan ő azonnal ngv értékelte, mint az amerikaiak áltat megren­dezett, "Mindszentyvel párhu­zamos akciókat. Hí a terv siketül, Magyarország amenkat gyarmattá vá't votoa Végűt fing derült arra Is, ml lett volna a következménye, ha az amerikai Imperialisták, ha Titóélc és Rajkék terve sike­rül. R kép, amely Így alakul, valóban megdöbbentő. n« a terv sikerül. Magyar­ország aféle amerikai gvar­mattá vált volna. amelyet Tito és a belgrádi csatorna egyéb szemete albérletbe kn­pott volna meg és nmelvet Tito spiclijei, n Raik Lász­lók. Ilob Anionok. Bán Anta­lok. Pálffvk piint helvtnrtők kormányozták volna. Rákosi Mátyás elvtárs itt idéz­te Raik és Szőnyl errevonatko­| zó vallomásait, amelyek mind ' arról tanúskodnak, hogy Ma­| gyarorszégra vérgőzös, népelle­nes, fasiszta rendszert akartak visszaállítani. És mit mondott Pálffy? .Teljesen tisztában vol­tam azzal — mondta —, hogy egy ilyen megállított folyamat nem áll meg a félúton. Tudtam, hogy nincsenek langyos középntnk. Vagy-v.-gv. Rs e<y jlvcn bnr­"soá-demoknfikns változás a magyar politikában — akár akarjuk. nkár nem — vissza­megy egészen n Horthy-fnsíz­musig.d 1 barzsoá-demohratikas höztársasá tol emlegettek és véren fasizmusra itandoUak Méq világosabban beszélt er­ről Korondy, a fasiszta csendőr­százados. Én — mondotta Ko­rondy — az összeesküvés cél-, Jairól azt tífdtam, hogy a terv eélia fegyveres puccs segítségé­vel a kormányt eltávolítani, Rá­kosi, Gerő, Farkas minisztereket Srtzetbe venni, ellenállásuk ese­tén fizikailag megsemmisíteni Sket és a hatalmat élvenni. R hatalom birtokában a régi bur­zsoá-kapitalista rendszert visz­szaállitani, a földeket a régi földbirtokosoknak visszaadni, a Oyárakat a gyárosoknak, a ban­kokat a bankároknak, visszahe­lyezni régi beosztásukba a volt csendőrség, rendőrség, a Horthy ^iscreg tisztjelt, tiszthelyette­seit, a minden bizonnyal ez el­len elégedetlenkedő munkásokat pedig, különösen a nagyobb mun­káslakta vidékeken, Diósgyőrött, Salgótarjánban, Ózdon terror­cselekményekkel megfélemlíteni.. íme, ez lett az összeesküvés eredménye. BnrzMJá-demokratikna kö/tár­wisáffot emlegettek és véres fnsizmnsn gondoltak. R magyar dolgozó nép 1919 au­gusztuséban már áldozata lett egyszer hasonló kísérletnek. Ak­kor is polgári demokráciát Ígér­tek neki a nyugati Imperialisták és a böllér-bicska uralma, Or­govény. Siófok, Horthy és Szá­las! valósultak meg belőle. So­hasem felejtem el, hogy amikor 1919 nyarán a magyar Vörös Hadsereg egy századának (per­cekig tartó viharos éljenzés, a jelenlévők hosszantartó lelkes taossal éltetlék Rákosi Mátyást) politikai megbízottja magyaráz­ta katonáinak: .Ezelőtt fajárom volt a dolgozó nép nyakán. Ha most kicsavarják a fegyvert a kezünkből, akkor vasjármot ka­punk1.. És én hozzátehetem: Nme; langyes középül — , Vagy yagy,, Ha Rajkék, Titóék és ame­rikai gaZ/dái« terve sikerült volna, akkor a magyar dol­gozó nép nyakára nem egy­szerű vasjárom került volna vissza. hanem vasjárom éles szögekkel kiverve. Ezt ma már felismeri nem­csak a Párt, de felismeri a magyar dolgozó nép is és Rajk bandájának leleplezésé­ből nem az a legkisebb ha­szon, hogy minden magyar hazafi megérti: hova vezet az az út. amelyre a nyugati imperialisták Szerették volna országunkat átdobni. Mi is megjegyezzük magunknak az áruló Pálffy szavait: »Nincs langyos középút. Vagy-vagy.« (Hatalmas, zúgó tapsvihar, a jelenlévők hosszú perceken át lelkesen kiáltják: » Éljem ""•óVosi, éljen a Párt!«) \ De le kell vonnunk egyéb tanulságokat is. Elsősorban a munkásosztály, a dolgozó nép pártiának jelentőségéről. Most Rajk vallomásából meg­tudjuk, hogy a jugoszláv áru­lók nem azért vizezték fel a Pártot, nem azért olvasztot­ták bele a Népfrontba és tolták a Pártot fél-illegali­tásba, a háttérbe, mert nem voltak tisztában a Szerepével, hanem ellenkezőleg, mert igein is tisztában voltak vele Minél erőseib a Pá*lf annál erősebb, egészségesebb a népi demokrácia Nekünk most az ellenség! tettein keresztül kell újra megtanulnunk. hogy • népi demokráciánk, szocialis­ta építésünk gerince Pártunk, a Mncvnr I>olg>zók Pártja, (Hatalmas, viharos lelkese­dés. elemi erővel zúg fel a kiáltás: Él .jen a Párt!) hogy minit erősebb ez a Párt, annál erősebb, egészségesebb « népi demokrácia. Heg kell tanulnunk ennek a pernek a fényénél hogy szo­rosabbra kell venni Pártunk­ban a fegyelmet. a tudást, az elméleti szinvonalat emelni kell és hogy amit ezen a té­ren eddig tettünk, az nem elegendő. , Nem 6zabud türnünk a jövő­ben sem a pártmunka, sem a termelés terén semmiféle pon­tryole.ságit, lazaságot, fibpra­lizmnst és nem szabad meg­engedni, hogv a világnézeti fronton a legkisebb rés vagy repedés is legyen. Ezekre a lazaságokra vo­natkozólag éppen az utóbbi heteieben kaptunk újabb szemléltető példát a szabad vallásoktatással kapcsolat­ban. Mi tartottuk magunkat ahhoz az elvünkhöz, hogy ezt a kérdést maguk a szülők minden befolyástól menten, szabadon oldják meg. És mi lett az eredmény? Vem türh elő, hogy a gyermehehet az iskolában a demokrácia hüllőidről mozgatott ellenségei neveljék A katolikus püspöki kar ahelyett, hogy két kézzel ka­pott volna ezen és maga is hasonlóképpen viselkedett volna, nem tudott okosabbat tenni, minthogy kiadott egy harcias körlevelet mcgsuékelve Mindszenty-idő­! zetekkel. átláts/ó célzásokkal i a póespetrj esetre és egyben mozgósította minden erejét. A híveket lerohanták a pa­pok és az apácák. Elkezdő­dött a nyomás, fenyegetés minden formáia. TTjra az történt, hogy enge­dékenységünket és megegyezési készségünket gyengeségnek te­kintették. Ez addig ment, hogy egyes isko'ákban ma, a demo­krácia ölödik évében üldözik azokat a gyermekeket, akik nem járnak hittan a és eddig tizennégy pedagógust kelleti rövid nton kivágni az iskolákból (Nagy taps.), mert ilyen üldözésben résztvettek. Világos, hogy ezen a téren hibát követtünk el, amikor fi­gyelmen kivül hagyluk, hogy a reakció visszaél a lehetősé­gekkel. Ezt a hibát most gyor­san jóvá keli tenni azzal, hogy változtatunk eddigi módszere­inken. Most Rajk vallomásai és Rankovics közlései alapján lát­tuk, hogy az eddigi móriszerek nem vezettek eredményre. A ma­gyar dolgozók és benne a ma­gyar katolikus demokraták is megértik, hogy maguk alatt vágják a fát, ha egyik kezükkel lerombolják azt, amit a másik­kal építenek, hogy nem tűrhető, hogy gyerme­keiket az iskolában a demo­krácia külföldről mozgatotS ellenségei neveljék. Megértjük, hogy ezen a hely* zelen változtatni keft és megérti a Párt is, amelynek mint mins denütt, ezen a iéren is az élen keh járnia. Legfontosabb tanulsá*: Fokozni kell az éberségei az ellenséggel szemben Mi természetesen változatla­nul a vallásszabadság alapján állunk, de éppen ezért nem für­jük azt a lelkiismereti terrort, amelyet újra lapaszlalnunk kell. Gondoskodni fogunk róla, hogy Pártunk és rajla keresztül a magyar dö'gozó nép ebben a kérdésben helyesen foglaljon állást. (Lelkes taps.) Ezt a rést is, amely eddig szellemi fron­tunkon tátongott, most fokoza­tosan be fogjuk tömni. Legfontosabb tanu'ság azon­ban számunkra, hogy fokozni kelt az éberséget fez ellenséggel szemben. Meg keli vallanunk őszintén, hogy ezen a téren Raik áruló­bandájával szemben mí macink, a Párt vezetői is hibáztunk. Ál­talánosságban beszéllünk éber­ségről. de ugyanakkor magabiztosak voltunk, meg­nyugtattak bennünket politi­kai és gnzflnségi sikereink. Eme'lelt nem egyszer elnézők vollunk Rajk és társat pőrtsze­rüHensóoeiivel és hibáival szem­ben. Ezek1>en nem az ellenség kezét gyanítottuk, hanem az il­letők tapasztalatlanságát, járat­lanságát, müvefellenségét Tn'sáeosan lüretmesek vol­tunk ve'ük szemben, nem gya­nítva, hogy árulók voltak, meg akartuk ncve'ni őket, mó­dot akartunk nekik adni arra, hpiy hibáikat ki'avítsák. Ame'Iett a Rajk-ögjy leleple­zéséig ilyen eselünk még nem volt és elképzelhetik az elv­társak. ho<rv magunk is meg voltunk döbbenve az aljasság és áru'ás e feneketlen mértéké­től. Nem volt gyakorlatunk az ilyen ügyek felgöngyölítésében és tudtuk, hogy nem lehet könnyelműen hozzáfogni. Nem is volt könnyű a felgöngyölí­tés kidö'gozása és megvallom, sok á'maUnn éjszakába került, amig a végrehajtás alakot öl­tött. (Taps.') De amint felmértük Raj kék bandájának árulását, az ügy körvonalait, jelentőségét, nemzet-közi ősszefügését, ak­kor megszűnt a türelmesség, a tépelődés és akkor azzal a gjor.-asággal. kemény kézzel te Vas következetesség­gel nvtilfunk hoz./.á. nmelv Pártunk döntő akcióit jellemzi és amit joggal tanult meg félni az utolsó öt esztendő folyamán az ellenség. (Lelkes taps.) MegHtítlüh, híg* QVO'sablian és Kemmyelibsn kell cse>ek?dniink Mindjárt hozzátehetem í Persze, azelőtt sem haboz­tunk. Amikor Rajkot tavaly augusztus első napjaiban el­távolítottuk a belügyminisz­tériumból, ez nem valami véletlenség volt, mint várat­lanul elsült puska, hanem hosszú hónapok érlelték meg. A hadsereget sem véletlenül vettük kézbe tavaly szeptem­berben. (A megjelentek üte­mesen éltetik Farkas Mihály elvtársat.) Mi nem tudtuk akkor a amit október elején Ranko­vics magyarázott Rajknak, hogy Mindszenty amerikai utasításra indított veszett harcot demokráciánk ellen, do Mind«zenty m api tartásából é9 egy sor egyéb jelből is meg­értettük. hogy gyorsabban és keményebben kell cseleked­nünk. Terveinket úgy változtattuk meg, hogy a tennivalókat, amelyeket 1950. végéig akar­tunk elvégezni, jó félévvel előbbre hoa'ilk. Mindszemtyt ártalmatlanná tettük. Az ®v elején végrehajtottuk a párt­tisztítást, kiszórtuk a hozzánk befura­kodott idegen elemek jelenté­keny részét. Szorosabbra fog­tuk a munkásság ás paraszt­ság szövetségét. Ezzel kapcsolatban a hon­védségben, a rendőrségben, az államgépezetben, a demo­kráciához hű munkásokat és parasztokat helyezi ük el és végül megtartottuk a válasz­tásokat. Külön hálával kell megemlékeznünk nagy tanítónkról, SztáVn elvtársról Rajk és bűntársai elpana­szolták. hogy minden intéz­kedésünk helyes volt, népi demokráciánk megerősítését szolgálta és egy-egy csapás az amerikai imperialisták, Titóék és magyar bérenceik titkos terveire. A Kommunista Pártok Tá­jékoztató Irodájának tavaly júniusi határozata felrázott bennünket önelégültségünk­ből és megnyugvásunkból és rákényszerített bennüke: ar­ra, hogy szakítsunk azzal a munkamódszerrel, amely egyik napról a másikra dol­gozott és elvesztette szemelől a szocializmus építésének szé­les perspektíváit, különösen a szocializmus építését falun. Es kii lön hálával kell megem­lékeznünk nagy tanítónkról, Sztálin eb társról (Szűnni nem akaró taps és éljenzés.), oki nzral, hogy a jugoszláv árulókról kíméletlenül lerán­totta a leplet e biztos kézzel mutatott ra a tennivalókra, bennünket is a helyes útra vitt. i Nem véletlen, hogy a Tá­jékoztató Iroda határozatá­nak nyüvánosságrahozatala uián öt hétfel Rajkot levál­tottuk a belügyminisztérium­ból. Egyszóval, ha kezdet­ben nem is voltunk elég ébe­rek, azután igyekeztünk ala­pos munkát végezni. A választások május 15-én voltait. Az összesküvők letar­tóztatása máius 16-án kez­Több és jobb munkával, tervkölcsön-jegyzéssel válaszoljunk a Raik-bandának és az imperialista háborús gyujtogatóknak!

Next

/
Thumbnails
Contents