Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-16 / 215. szám

Johb munka, ujitás, nagyobb termelés, a késések lecsökkentése IGY VÍGUNK VISSZA RAJKEKNAK SZEGEDEN OClSGYULESEKRÖL JELENTIK: A szegedi Dohánygyár öl tözőjébcn reggelenként egyéb, röl sem beszélnek a dolgozók, mint Rajkék aljas tervéről. A munka megkezdése után is erről folyik a szó. Gyűlő lettel és megvetéssel ejtik ki azoknak a nevét, akik aljasul el akarták adni a magyar dolgozó népet és szabadsága tói, jogaitél megfosztva Titóék, ezen keresztül' pedig az amerikai imperialisták jármába szándékozták hajtani. — A legaljasabb bandát tikerült leleplezni „ magyar nép bölcs vezére, Rákosi elvtárs ébersége folytán — mondja többi társnőinek az előkészítő teremben Konko. lyos Istvánné elvtársnő. — Rajkék szabadságunktól és emberi jogainktól akartak megfosztani• Itt, a Dohánygyár falai között a múlt rendszerben az ember dolgozott és nem tudta, miért. Verejtékünk árán elvégzett mun kánknak a tőkések látták hasznát. Most elértük azt. hogy láttuk és érezzük munkánk eredményét. Van be csületünk és ma dicsőség jó munkásnak lenni. Ezt mun kánkon keresztül értük el. Erre pedig úgy kell vigyázni. Itiint a kéc szemünkre. fl fcefesviiban De Bán Gézáné elvtársnö Bem mondott jobbat róluk, a másik teremben. — Gazemberek voltak. Viszszaéltek a nép bizalmával. De lecsúsztak. És le fog buk ,Röv.desen üzembe helyezik mi ültömösi ni ihrion kutat öltömös községben rövidesen fizembehelyezik a nyár folyamán felépült uj Norton-kutat. Ez az első furott kut a községben. A mult rendszer urai sohasem gondoltak arra, hogy az őt töm ősi dolgozó * parasztok •orsán ilyenformán is segítsenek. ötéves tervünkben több hasonló kutat építenek meg öttömösön, amelyek majd1 megmentik a község lakosságát a nyáron gyakran előforduló járványos megbetegedésektől. Mert »z eddig is előforduló járványos megbetegedéseket nagyrészben mindig a rossz ivóvíz •kozta. ni mindaz, aki megpróbálja szabadságunkat elrabolni. Munkánk fokozásával, tanú lásunkkal és az éberségünk növelésével erősítjük magúnIcat, hogy ellenállóbbak legyünk. Mi n Szovjetunió út )űn, a felemelkedés felé akarunk hadadni. A Kefegyárbam Kovács Sándor elvtárs, az üzem technikusa, a harmadik újítását, egy körecset fúró menetvágó gép munkáját figyeli és ellenőrzi a teljesítményt. — Száz százalékkal termel többet, mint amennyit ezelőtt tudtunk elkészíteni — mondja örömmel a mellette álló Se res András párttitkár elvtársnak. — Ezzel is erősítjük „ béke bástyáját. Többet ter melünk és így harcolunk az olyan gazemberek ellen, mint Rajk és cinkosai, Ez Engol-Magyarban Az flngol-Maggar Jutafonóban Gyuris István elviárs napok óta száztíz százalékot termel. — S;á~öt száza'ékot termeltem eddig — mondja a mellette élió társának, de hétfő óta száztíz százaléknál tartok. Fiamból katonatiszt tesz. Munkámmal erősítem országunkat, hogy a fiamnak teljesüljön a régi vágya. Nem akarom, hogy az olyan szemét népség, mint Rajkék elvegyék tőlünk azokat az eredmér nyeket, amelyeket kiharcoltunk magunknak. Ltmgzgyár és Kunsági Hasonló a helyzet a Lemezgyárban is. Az élollónál dolgozók száztlzenhat, a száritóban pedig százhuszonegy százalékot teljesítenek. Ábrahám LaJosné százhetvenöt százalékot Is teljesít és Dubszki Lajosné százhatvan százalékkal halad a nyomában. — Kötelességünket teljesítjük — mondják büszkén. — Úgy dolgozunk, hogy lássák meg azok, akik szabadságunkat akarják elrabolni tőlünk: ugy járnak, mint Rajk és a többi gazember. A Kunsági Szövőgyárban is iavul a munkafegyelem. 12-én még négyen késtek e! 13-án csak L. I.-né jött be a gyárba késéssel. 14-én már nem szerepel egy név sem a »szégyentáblán«. Tudják, hogy a késéssel a Rajk-féle gazembereknek segítenek, de ezt nem akarják. ök is, mint hazánk valamenynyi dolgozója, továbbra is boldog és szabad hazát akarnak... A szegedi MAV fűtőház csarnokában délután fél négykor az üzem összes dolgozója ott ült a sorbarakott padokon. Mellettük mindkét oldalcn hatalmas fekete mozdonyok álltak csendesen szuszogva. A dolgozók büszkén tekintenek fel néha a gépóriásokra, amelyeket a hároméves tervben készítettek, vagy javítottak meg a fasiszta fenevadak rombolása után. Amikor Murza Ernő elv társ ismerteti részleteiben a Rajk és cinkosai elleni vádiratot, a haragtól ráncok futnak a dolgozók homlokára. — Akasztófaerdő éa vérontás követte volna Rajk és nyomorult cinkosainak tervét, ha sikerül nekik — szólal fel elsőnek Kovács Mihály elvtárs. — Szabadságunkat, jo gainkat akarták sárba taposni a bitangok. Kötelet nekik! — kiáltja hangosan. De nemcsak Kovács elvtárs kívánja ezt, hanem nyomá ban a többi felszólaló: Seres István, ördögh György, Stász elvtárs is. — Azt a Rákosi elvtársat akarták megölni ezek a piszkos bérgyilkos söpredékek — kiabál dühösen, öklét rázva Dóczi László elvtárs —, aki hosszú éveket ült értünk börÖníudaíos fó munkával és határtalan gyűlölettel vágnak vissza az ellenségnek Ottömösön is Nem vitás egy pillanatig sem 1 A gyalázatos kémband'a tőnkre akarta tenni az egész magyar népet. A eéija ez volt, — de az eszközei sem ismeretlenek. A fasiszta barbárok eszközei. Régi — és tegyük hozzá — he nem vált eszközök. Nem váltak be, mert a hatalmas Szovjetunió segítségével és vezetésével a világ haíadő erői megsemmisítették, leleplezték ezeket az eszközöket Kémkedés, orvgyilkosság, szabotázs! Ez jellemezte az elvetemült társaságot. A magyar dolgozók válasza: határtalan gyülőíet az árulók elten, forró szeretet a Párt és Rákosi elvtárs iránt. A dolgto'/ók válasza: fokozott, ön tudatos munka. Nem sikerű't Rajkéknak fékezni, vagy meglazítani a munkalendületct. Sem az üzemekben, sein a falun! Nem uigy mondhatjuk, hogy — zavartalanul folyik a munka, — hanem ugy: uj lelkesedéssel dolgoznak mindenhol. A Városi Kertészet doigezói a szovjet hősökért (Üzemi tudósítónk jelenti.) A Dugonics-temetőben lévő szovjet hősi sírokat az 'ősz beköszönte ellenére is virágerdő borítja. A Városi Kertészet dolgozói odaadóan, nagy szeretettel és kedvvel ápolják ezeket a sírokat, mert ezzel is kifejezésre akarják juttatni hálájukat a szovjet nép iránt, amely a legjobb fiait küldte el hazánk felszabadítására s a magyar nép emberibb életének megalapozására. Igy van ez Ottömösön is. A begyűjtések már lezárulóban varrna ti;. 142.98 százalékra teljesítették a község dolgozói az előirányzatot, öttömös község lakosságának nagyrésze mar a végleges elszámolást is elvégezte. De vannak, akik (nem nyughatnak*. Igy Szűcs János ötholdas ujgazda és Lázár Péter hétholaas ujgazda még most kezdteK csak igazán versenybe. Valóságos »páxbaj« alakult ki közöttük, mindkettő első akar lenni a faluban. Szűcs János naponta figyeli a községháza udvarán kitett táblát, hogyan halad a versenytársa. Az utóbbi napokban ujabb beadás folytán Szűcs János fölénybe került 25 százalékkal és erre Lázár Péter 1003 százalék ját egy mázsa buzia bevitelével 1069 százalékra emelte. Szűcs elvtárs elmondja, hogy hiába került versenytársa fölénybe, mégis csak 6 lesz majd az első. Igy mondja: Majd szétnézek én még a ham bárban, és a padláson, van ott még annyi, hogy még bevinni is jut belőle. — Azt gondoltuk előbb, hogy talin valami nagyértékü első díjért harcolnak. De Szűcs elv. társ elmondja, hogy más itt, egészen más a szempont. Nemregen határoztuk ei Lázár elvtárssal, hogy a versenyt tovább folytatjuk. Mi egyetértünk tökéletesen a szegedi és a többi üzemi dolgozókkal. Olvastuk a Szabad Népben, hogy Budapesten a WM-ben, a Ganzban és még számos üzemben munkafelajánlást tettek — a munkások egyéni versenyre keltek! egymással, hogy ezzel is méltó választ adjanak az áruló Rajk-bandának. Nemcsak ők, de mi öttömösi dolgozó parasztok mi is agy akarunk válaszolni veszett ellenségeinknek, mint ők. Hit most mi is megmutatjuk, hogy még inkább erősödni és gazdagodni fog népi demokráciánk. Ea ismerem jól az öttömösieket — magyarázza Lázár elvtárs. — Tudom, hogy valamennyi dolgozó társamban ez a gondolat él Rajkékkai szemben. Jóké le lesen tisztiül látjuk mi is a helyzetet. ITudjuk, hogy mi várt volna miránk akkor, ha bűnös terveik — melyeket Amerika urai és Tito táplált — sikerült volna. Mérhetetlen pusztulást jelentett volna nekünk, akasziólaerdSt ültettek volna öttömösre is. Egycsapással akarták megbénilani Pártun kat és fejlődésünket. Pártunk vezetőinek és szeretelt Rákosi elvtársunk életére törtek. Pártunknak, s Rákosi elvtársnak köszönhetjük azt, hogy mindezek a gonoszul kiagyalt orvgyilkosságok ne msikerüitek. Ezért köszönetünket ugy akar juk kifejezni Pártunknak és Rákosi elvtársnak, hogy az őszi szántási és vetési tervet is idő előtt teljesíteni akarjuk. Már eddig is 320 hold szántanivaló földre kötöttünk szerződést az alséközponti gépállomás traktoristáival. A begyűjtésben fölfobozott lendületünket most az őszi szántás-vetésre helyezzük át azzal a tudattal megerősítve, hogy ezzel az öntudatos jő munkánkkal is visszavágunk ellenségeinknek. Megmutatjuk, hogy ez a föld most már tényleg a miénk, olyan dolgozó paraszloké, akik Rajkék aljas eszközeivel nem hagyják a lá. buk alél kihúzni azt. « Még akkor sem, hogyha' Tilón keresztül Anglia és Amerika urai vicsorgatják is vérszívó fogaikat. Ezúttal üzenjük a szegedi üzemi dolgozóknak, hogy mi is épp ugy, mint ők, a legnagyobb gyűlöletünket és megvetésünket fejezzük ki Rajk Lásfclóék iránt. Mi is éppen ugy, mint ők, 'követeljük mélló megbüntetésüket. Biztosak va. gyünk abban, hogy ez a mi népi demokráciánkban ilyen ellenségekkel szemben, mint Rajkék, Szőnyiék, Pálfyék és a többi csirkefogékj — nem is murád el. tönben, aki a Szovjetunió se gítségével a világ egyik legvirágzóbb államává tette po rig lerombolt hazánkat- HaláV reájuk, a bitang csavargókra. — Kötelet a nyomorult bitangoknak — hallatszik egy szerre mintegy 90 torokból — Ha közvetítik a rádión főtárgyalást, hallgassuk meg csoportosan — javasolja Horváth Gyula elvtárs. — Titóval akarták megdönteni az államhatalmat. TL lóval, aki ugyanolyan aljas, mint Rajk és bandája — szólal fel Bugyi elvtárs. — Nens kérünk Titóból sem. Nálunk megszűnt n kenyérjegy, bő ség van mindenből, munkánkban megbecsülést és szabadságot élvezünk. Üzleteinkben mindent megkapunk, amit szeműink, szánk kíván. A jugoszláv üzletek kirakatában, csak Tito és Truman képe díszeleg, a dolgozók pedig éheznek. Munkánk, termeié sünk fokozásával vágunk vissza az üyen aljas söpredéknek, mint ezek. Rákosi elvtársnak pedig harcos üd vözletünket küldjük •.. Az Első Szegedi Cipőgyárban is kisgyűlésen vitatták meg Rajk és társai gazemberségeit. Tárnics János elvtárs ismer, tette részletesen, hogy Rajkék szabadságunkat, jogainkat s a négy és félév alatt elért eredményeinket akarták sár. bataposni, vérfürdőt akartak rendezni és gyilkolni a becsületes magyar munkások százezc rcit> legelőször Rákosi, G« rő és Farkas elvtársak életét akarták kiontani, hogy utána „ Jugoszláv doC gozók nyomorúságos életét juttassák nekünk is osztály, részül. — Az fáj a bitangoknak, hogy a munkásság van a hatalmon — szólalt fel elsőnek Galambos István. — Kulákokkal, Horthy-tisz. tekkel és hazaáruló bitangokkal szerették volna az imperialisták gyarmatává tenni szabad hazánkat. De mi éberek leszünk és Rá• kosi elvtárs vezetésével — mintahogy Rajkot és pribékjeit meggátoltuk terveik végrehajtásában —vigyázunk arra, hogy életünkbe ne férkőzhessenek többet ilyen szemét bitangok— Nem hiszem, hogy volna a dolgozók közül csak egy, akit ne háborítana fel ez n szennyes dolog — szólalt fel Mártha Lajos elvtárs, dühtől kipirult arccal. — Mindenkinek kedves a gyermeke, édesanyja, szabadsága és megbecsülése. Rajkék mindezt el akarták venni tőlünk. Nem engedjük — kiált fel Mártha elvtárs, öklét rázva. — Nem engedjük! Nem engedjük! — harsog a kiáltás valamennyi dolgozó ajkán— A legszigorúbb ítéletet hozzák Rajk és elvetemült bandája ellen. A Párt és a magyar nép szeretett vezére, Rákosi elvtárs, hoz való hűsége jegyében az összeesküvő bitangokkal szemben a termelés fokozásával és n hároméves terv időelőtti befejezésével válaszo. lünk mi, az Első Szegedi Cipőgyár dolgozói.