Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-14 / 213. szám

Gazos tartóba vetette a rozsot bizv. Papp Vincéné lengyelkápolnai huták A lengyelkápolnai dolgozók, j ségülcet a kulákok. Minden tis- éa középparasztok, min | lehetőséget megragadnak. len igyekezetlikkel a/on Izorgoekódnak, hogy túltelje eClsék terménybegyüjtéai kötelezettségüket. Egymással versenyezve igyekeznek minél több kenyér- és takarmánygabonát begyűjteni, mert tudják, hogy minden egyes szem gabona a dolgozó nép aszta Iára kerül vissza. A larlóhánlásl ípp olyan lelkesedéssel végtik, mint minden más mezőgazdasági munkát. »A jó ta lajmunka dupla termés.* Ez & jelszó. Az őszi szántási és vetési munkákra is jól. előre felkészültek, hogy kellő időben a legjobban tudják elvé gezni. De nem így végzik kötelesKönyvtárakat kapnak a DÉFOSz szervezetek A Szakszervezeti Tanács könyvhllelakció keretében olcsó könyvekkel látja el a falvak DÉFOSz szervezeteinek könyvtárát. Nagyszöged területén tiz község, Kiskundorozsma, Üllés, Pusztamérges, Ruzsajáráás, Alsóközpont, V árots tanya, Szatymaz. Sándorfalva, Tápé és Szeged DÉFOSz szervezetei kaptak 800-1000-1500 forintos hitolt alapkönyviáruk kiegészítésére és ahol eddig nem volt könyvtár, az alapkönyvtár létesítésére. Az Igényelt könyvek egy héten belül megérkeznek a DÉFOSz szervezetekbe. hogy szabotázscselelcmcnyeik kel ártsanak a nép államának. A népi szerveknek, a közellátási hatóságnak és dűlőbizto soknak állandó, szigorú ellenőrzést kell gyakorolni a ku lákok munkája felett, hogy megakadályozzák szabotázs kísérleteiket és biztosítsák a terménybegyüjtés és a tarlóhántás zavartalan menetét. Mint ahogy megpróbállak szabotálni a terménybegy üjtést, a tarlóhántást Lengyelkápolna kulákjai, most ugyanúgy igyekszenek szabotálni a vetést is. Kiemel kedő, szinte felkiáltó példa erre a lengyelkápolnai közigazgatáshoz tartozó Zákánydűlőben lakó özv. Papp Vincéné 47 holdas kulák, aki el mulasztotta a tarl'óhántási munkálatok elvégzését s most késve sekélyen, mondhatni úgy táratta fel az ekével a tarlót, mintegy ötholdnyi területet és ebbe a feltúrott földbe vetette bele a rozsot. A földben a vetés után is még sűrűn áll a gaz, ugyanúgy, mint a szántás előtt. Szabotázs cse leleményét az éber dűlőbiztosok észrevették, a feljelentést máris megtették ellene. özv. Papp Vincéné ugyan úgy elnyeri majd méltó büntetését, mint a többi szabotáló leuláktársai. Terjed az egvéni üárosversenv mim\m A azegedi üzemeiden egyre töbtón és többen hívják ki egymást a dolgozók egyéni párosversenyre. A Magyar Kcndertón tobb mint hetven egyéni ! versenvszerződóst kötöttek már meg. Keméndi Róna például Somogyi Istvinnéval áll versenvtón a termelékenység emelésóért. A szövőgépek legnagyobb része a váltásnál nem áll le. Régebben este háromnegyed tízkor nem zörögtek a szövőgépek, most a munka befejezéséig folyton zugnak. A Roatkifcészitő NT tilolósai is megindították az egvéni versenyt. A Tiszamenti Fűrészek NV ujszegedi és szegedi telepén tobb mint százan csatlakoztak ar. egyéni versenymozgalomhoi. A Szegedi Kender fonésnőiei is lelkesen kötik meg a szerződéseket, az egyéni versenyzők száma emelkedik. napról-napra A deszhi gépállomás felhívásai A désríd gépállomás felhívja ar alsó tiszaparii dolgozó kis- és közép parasztok figyelmét, hogy a gépállomás egyik traktora az alsó tiszaparti területen szánt. Kérik, hogy mindazok a gazdák, akik szántatni akarnak traktorral, Igényeiket a legrövidebb időn belül jelentsék be az ujszegedi Hatházalmái Kok>z<4 DÉFOSz titkárnál, mert a gépállomás traktora miután elvégezte ott munlcáját, nem tér vissza, igy nem lesz alkalom a jövőben traktorral szántatniok. >r y / KISGYULES^OL JELEN*7 IK (Üzemi ind ősit ónk irja:) Engedjék meg, hogg leírjam az elvtársaknak egy mai kísggülésiiuk rövid történetét. A Tiszamenti Fűrészek újszeged! üzemének rönkhordó brigádját látogattam meg déli szünet alatt a tiszaparti füzesekben. üozóki Györqg elvtárs, meg tl tflrsa fogyasztották a hazulról hozott elemózsiát, mikor kimentem hozzájuk. Beszélgetni kezdtünk és mindiáit Rajkék jöttek szóba. — Nincsen nekem sok mondanivalóm büntetésükről — mondotta Petrőczy elvtárs, a brigád egyik lagja — csak röviden anynyi, hogy hossza fa kell azoknak a bitangoknak, meg rövid lótól. — Mit is kívánhat az crnöer az Ilyen férgeknek mást — toldotta meg a szól Varga István elvtárs. Hladek Ferenc, meg Éozókl elvtárs és a többiek is szivből örültek, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának az éberségén meghiúsult Rajk és bandájának aV las merénylete a magyar dolgozók ellen. Beszélgettünk még az egyén! versenyről Is, ami üzemünkben nagy lendületet vett és elbeszélgettünk volna még sokáig erről, ha nem szólt volna közbe a kötelességre hívó fütyülés. Barát János, Tiszamenti ujszegedi telepe .^VERSENYBE terménybsoviijtésérl A terménybegyüjtés országszerte és Nagyszegeden is n.ijry lelkesedéssel tovább folyik. Még nagyobb azoknak a dolgozó parasztoknak száma, akik versenyben ajánlják fel C-iegyre szabad gabonájukat az államnak. Dómaszéken ifj. Fodor Miklós 10 holdas középparaszt begyűjtési kötelezettségét 304 százalékra teljesitette. Iluszka Antal 11 holdas középparaszt pedig 196 százalékra teljesitette tui begyűjtési kötelezettségét. Bozóki~J5nos pedig 141 százalékot ért el a begyűjtési versenyben. Zákányban Börcsök András 9 holdas kisparaszt 250, Börcsök Antal 16 holdas középparaszt pedig 144 százalékot ért eí. Ottömös: Szűcs János 6 holdas ujgazda begvüjtési kötelezettségét 1028 százalékban teljesítette tul. SándorfalvSn az. egyéni versenyzők közül kitűntek: Király István 550, Darázs Sándor 227, Bozsó Mihály 303, Kakuszi AndnSa 200 és Varga Antal 193 százalékkal. Vőxostanván [Jalogh Györgyné 220, Kirí András 130", Vásárhelyi István 1S0, Turi Jánosné 12Ó és ifj. Tamás Ferenc 117 százalékra teljesitette begyűjtési kötelezette ségét A jó begyűjtők mellett felte tűnnek a kulákok is, akik begyűjtési kötelezettségüknek csak részbe n tettek eleget. Ilyenek Csórván Gárgyá.n István 46 holdas kulák. 46 mázsával, Dómaszéken Szűcs Nándorné 49 hflídas kulák 50 mázsával. Zákány" ban Császár Mátyásné 37 holdas kulák pedig" 15 mázsával adott kevesebbet tó, mint begyűjtési kötelezettsége. fi műszaki értelmiscn szerepe és keiyzeie RÁKOSI ELVTÁRS BESZÉDE UTÁN D ákosi elvtárs beszéde ' ' omelg hosszú Időre megszabja a miiszaki értemlséq bolyét a termelésben, nagy megnyugvást keltett ebben a rétegben. Valóban szűkség fa volt az elhangzott kijelentésekre mert a műszaki értelmiség körében az utóbbi időben Indokolatlan bizonytalansági érzés kezdett lábrakapni. Érlelmlséq-ellenes hangulatról, az értelmiség félreállitásáról, a fizetések csökkentéséről beszéltek. Fa Ilyen hangulat természetesen nem alkalmas a munkakedv emelkedésére, a képzelt bizonytalan jövő félelmétől remegő kéz nem alkalmas a logarlée éa a mikrométer-csavar kezelésérg. Csakugyan tapasztalható volt a munkakészséa bizonyos csökkenése s a műszaki értelmiség holnaotól való — teljesen Indokolatlan — auuodalma a termelést károsan befolyásolta. A 2 értelmiség helyzetét vlzs" gúlva, meg kell állapítani, hogy nem külön osztály, hanem réteg. EJéggé élesen elhatárolt -éleg volt a munkásság felé, A lökések törekedtek ezt a határvonalat kimélyíteni, mlg a feléjük eső határvonalat igyekeztek elködösltenl. határozatlanná tend. hogy ezáltal is az értelmiséuet még nagyobb mértéktón a nnquk céljainak a szolgálatába udiék állítani. Címeket, rango<at és aránylag jó fizetéseket adtak a vezető műszaki pozíciókban, de nagyban és egésztón a műszaki értelmiség is épen olyan kizsákmányolt réteg >lt, tnint a munkásság, melyek halcsárjául használták fel. Szembeállítani a munkásságot a technikai értelmiséggel, egyiket kilátszani a másik ellem és ennek gyümölcseit learatni, ez volt a töke taktikája. A felszabadulás után a nép! demokráda felismerte ezt az áldatlan helyzetet és azonnal irányt vett a munkásság és az értelmiség közötll mesterségesen c.ve't válasz "alak le' ontására. Ez a folyamat azonban lassan ha" ladt. fl tempót nagymértékben meggyorsította az Ipari szervezkedés, amely azt Is célozta, hogy ugyanabban a szakmában a fizikai és szellemi dolgozók egy szakszervezetbe tömörüljenek. Sajnos, az üzemi értelmiség a szakmai szervezetektón bizonyos mértékig elkallódott, mint azt Apró Antal megállapítja a Szabad Népben , N

agyjelentőségű lépés volt az, amikor az üzemek, vállalatok és műszaki hivatalok élére munkéskáderek kerültek. Ezek az osztélyhü és öntudatos vezetők gondoskodnak arról, a rfjuk bizott dolgozók beleillessItedjenek a szocialista termelés rendjébe. Egyben azt Is jelenti ez, hogy a műszaki értelmiségieknek is van kitől irényitást kérni és kapni az üzemen beírd a politikai vonalvezetés kérdéseiben. Ezek után a mílszakl értelmiség teljes tudását határozott Irányban a termelés szolgálatába állithalja. Ez a műszaki értelmiség feladata a népi demokráciában. E

zt a feladatot a haladó műszakiak teljes egészében el Is vállalják, mert megérlelték, hogy társadalmunkban »a munka becsület és tisztesség dolga.< Maguk! követelik, hogy aíd közülük nem Így viszonylik a munkához, az ne lehessen tagja a dolgozók társadalmának. Túlzás lenne azt állítani, hogy a műszaki értelmiség teljes egészében szocialista és maradéktalanul magáévá teszi n népi állam célki'.üzé eit. Egy részükben él még az évtizedeken át beléjük idegződölt vonzalom a letűnt »nri« világ iránt. De legtöbbjüket már elkapta az épülő uj világ szelleme és az alkotás láza. Magával ragadja a lassabban fejlődőket is a fiatalok nagyszerű lendülele. áldözatkészsége és lelkesedése. S

zinte felbecsülhetetlen az a segítség, arait a Párt, amit Rákosi elvtárs szavai jelentenek a műszaki értelmiség számára helyzetének önmaga és a fizikai dolgozók számára való tisztázásában, munkakedvük!, munlkakészségük emelésében és munkájuk irányának a megszabásában. Nem elég az, ha nem körei el kirívó mulasztásokat maga uiunká'ábaa, technikai tudását és felelősségét át kell, hogy hassa a jé gazda gondossága. At kell éreznie, hogy amit termel és épit, magának csinálja Ha hibái követ el, ugy kell éreznie, mintha saját személyében érné károsodás, a jó eredmény pedig személyesörömmel tölti el. A műszaki értelmiségnek állandó lelkiismerelvizsgálalot kell tartania, hogy a beosztás, amelyben dolgozik, megfelel-e tudásának és munkabírásának, meri a dolgozóik állama magas követelményekkel lép fel vele szemtón. Megkívánja, hogy szakítson az elavult kapitalista termelési rendszerekkél, sajátítsa el és alkalmazza a szocir.lista módszereket: az eg\éni felelősséget, a terrstt. riVéget, a munkarersenvt, az ujitásl és latlékonyságot, a tapasztalatcserét Vgyancsak a műszaki értelmiség feladata, lioay segítse a munkáskáder®. ket a szakmai tudás elsajátításában. Tanáccsal, példamutatással kell elősegítenie a szocialista módszerek megvalósilását, M

intaképül szolgálhatnak a Szovjetunió mérnökei és technikusai, akik már a szocialista termelési rendben nöltck fel. Nékünk az az előnyős helyzetünk, hogy kitapo'ott. kipróbált uton haladhatunk, nem kell kísérletezni ér, vitatkozni a tervgazdálkodás és munka versenyek mikéntjéről, hiszen a Szovjetunió évtizedes tó vált tapasztalataibó' meríthetünk. A nagy Ilonvéd;; Háború alatt látluk a szocialista termelési rendszer csodáit, amikor márólhclnnpra az ipar beállóit a hadsereg szolgálalába. A fasiszták évtizedekig egyebei sem csináltak, mint háborús gépezetüket építették, a szovjet emberek egy-két év nlali olvan gépesített hadsereget te emlet:ek, amely technikailag is fölénybe került és öszszezuzta a fasiszták hadigépezetét. A Szovjetunió magasrendű termelési rendjén a technikai érlclmsiég helyzete nem szorul már tisztázásra hiszen a munkásosztályból nőtt ki, anr.ak szerves része. Ott egészen mindegy, hogy valaki az esztergapad, vagy a rajztábla melleit dolgozik-a. A

mi uj mérnökeink és <ech. njkusaink Is ilyen helyzettó fognak' belenőni, de aí előbbi generációhoz tartozóknak Is arra kell törekedni, bogj tökéletesen belesimuljanak i munkásosztályba. Annál ii könnyebb ez számulara. mert — miként Rákosi elvtárs mondok ta, —, a Párt a műszakiakat ér. tdkeli és mögöttük áll. Mikol az uj fiatal műszaki bekerül aj üzemek-be, már nem szabad kü. lómbséget látni fizikai és érb-É miségi dolgozó között, biszeu ilyen különbséget szocialista no. velése ulán már el sem lud1 kép. zelni. Ilyen légkörijén önmagtt. tói megszűnik minden intrika, »furás«, megszűnik a bizonytatanság érzése, helyébe a Irólrsénös bizalom, egymás munkájának az elismerése és menbeesAlése lép. Ilyen légkörben nő i munkakedv, munkakészség, és emelkedik az értelmiség rounkateljesítménye. • A

szocialista termelési roní kényes, finom prceiriöa gépezet, melynek fontos alkatrészel a fizikai és szellemi doL gozók. Mindén alkalrészn^M pontosan és tökéletesen tói* kell illeszkednie a nagy egésTbe^ mert egy alkatrész hibás műkő. dése az egész munkáját aVndfi. lyozza. A rosszul működő gép. elemeket kl kell javítani, Ua nem lehet, Id kell cserélni. K Párt, az energiaforrás állal adolt erőt fel kell használni minél kisebb súrlódási veszteség, gel. Csak igy működő gépezettel tudjuk felépíteni magasabb, rendű szocialista társadalmim, kat, amelynek minden tapji egyénileg Is megtalálja bofdogur lásáU Herényi A: póó otórnök.