Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

Vasárnap, 1949 szeptember 11. 119 A BÁNYiSZBRIGÁD ELŐTT nincs akadály Iván Zajcsonkó berontott apósa lakásába: — Na, találd ki, mi van nálam — kérdezte az /öreg* Zsevelcovtól. — Különben úgyse találod ki — folytatta és remegő kézzel bontotta szét egy vastag, olajospapír­ral burkolt tekercset.— Nézd csak, nézd. Uj réteget tár­tunk fel, különbet minden eddiginél. — Kiemelt a papi­rosból egy kis fekete porból préselt rudacskát. A papír­ban antracit feketéllett. — Az állomástól nem messze találtuk, alig két méter mé­lyen. ' Zsevelcov alig aludt az éj­szaka. R éggel ig csak azon járt az esze, hogyan kaphat­ná meg az akna elkészítésé­nek munkáját. Biztos, hogy ' csinálnám, gondolta magá­ban. — Már építettem néhány aknát, talán csak rámbízzák. Igy is történt. Másnap a bánya vezetője hívatta: — Alekszandr Mihajlovics — szólt ünnepélyesen —, sok kiváló mester van nálunk, de figy gondolom te gyorsabban végzed majd el azt a munkát, mint bármelyik. 118 métert belí fúrnunk Zsevelcov brigádjával p munkahelyre ment. A vájárok körülfogták. Leültek a fris­Benhozott gerendálrra és nagv figyelemmel hallgatták bri gádvezetőüiket. — Bennünket tüntettek ki az első akna megnyitásának mun­kájával — mondta Zsevelcov. — 118 métert kell furmmk, mig eljutunk az antracit rétegig. Az Igazgatóság 5 hónap határidőt szabott a munkára." Ez bizony bem hosszú idő. — Mond Alekszandr Mihaj­lovics — kérdezte az egyik vá­jár — mennyit kell teljesíte­nünk egy hónapra? — 24 métert. — Aztán befejezzük-e négy hónap n'att, ha harmincat tel­jesítünk? — Befejezni befejezzük, — Vakarta meg tarkóját Zsevel­cov. — de ezek egy hór.&p alatt 35 métert akarnak haladni. — mulatott a mettetlük tanácsko­zó brigádok felé. A vi« nem afeacLHjf nekiink — Akkor mi azzal felelünk, '— kiáltott fel Markov, — hogy 40 métert hatodunk I Egy ta­podtat sem kevesebbet! — Sasok vagytok, — mosoly­gott bajusza alatt Zsevelcov és ugy érezte, hogy ilyen brigád­dal még egy hegyet is elmozdí­tana helyéről. Az első hónapban 4t méterl hatadtak előre, de az ötvenedik méternél előtört a viz. Fagyasz. tani nem lehetett, az sokba ke­rült volna. Zsevelcov egy ideig gondolkodott, aztán igy szólt a brigádhoz: — A viz nem akadály ne Künk. Emlékszem, hogy Sze­basztopolnál derékig vizben har­coltunk a németek" ellen, mégis kivertük őket a városból. Gumiruhában dolgoztak to­vább. A furatba szívattvut ál­lítottak. Első hónapban csak 29 métert jutottak előre, de aztán az öreg vájár nagyobb telje­sítményű szivattyút szerzett és akkor már ugy ment a munka, mint a karikacsapás. Végül el jött a nagy pillanat. A furat­ból fekete' liszt ömlött. Vörös csillag Is ragyog feletle A vájárok nekifeszültek a fú­rónak. Itt van mír a szén! — Gyorsan hozzatok dinamitot — kiáltott az egyikük. — Rob­banás rázta meg a levegőt. Ami­kor eloszlott a tejszinüen go­molygó füst, ragyogva tárult fel a szép fekete szénréteg. Zsevelcov szemét marta a füst. legalábbis ugy tett, mint­ha marni: _ — No barátocskám, végre ta­lálkoztunk — mondta a szén- (továbbra is" fáradhatatlanul foly^ nek — és nem is válunk el, tatja munkáját és példaképe bá­egyhamax. — Letört egy dara-1 nyásztársainak. bot a csillogó antracitból. Vidd az üzembe — szólt az egyik bányászhoz —, hadd lás­sák, mivel tápláljuk gépeinket a Donyec-medencében. Azóta a 66-os számú aknát egyszerűen Zsevelcov-aknának hívják. Vörós csillag is ragyog fölötte, mert a Zsevclcov-brigád nem elégedett meg azzal, hogy feltárta a szénréteget, de egyre növeli a kitermelt sála meny­nyiségét is. Zsevelcovot megbecsüli a szovjet haza, mellét a /Sarló és Kalapács® aranyérem és két Lenin-rendjel díszíti, ö pedig „CE SOIR" CIKKSOROZATA a Tifo-klikk árulásétól és rémuralmáról 8 sajfgyártás elérte a békebeli mennyiséget A felszabadulás után a feldúlt, szétzilált mezőgazdaságba* a tejipar csak óriási nehézségek árán tudott talpraállni. Ireg* fontosahb alapvető tényezője a szarvasmarhaállomány volt amelynek több mint fele a háború folyamán elpusztult A* 1945. évi földreform teljesen uj helyzet elé állította ezt al egyik legfontosabb élelmezési iparágat amely a felszabadulj* előtt a nagybirtokrendszernek megfelelően működött A hároméves terv során gyökeres változások mentek vég­be az egész tejiparban. Az 1949. évi márciusi államosítások ide­jén az akkor fennállott ipainak kb. 60 százalékát vettük állami kezelésbe, ma viszont már majdnem 100 százalékig ál­lamosítva van. A tejipar egyik legfontosabb ágazata a sajttermelés. Ezeq A Ce Soir pénteki száma „Tizenhat hónap látónál" cí­men cikksorozat közlését feesxl­te meg a Tito-klikfe véres dik­tatúrájáról. A cikksorozat szer­zője dr. L. Jury ausztráliai or­vos, aíks nemrég tért vissza Jugoszláviából, Dr. L. Jury első cikkéber '.eírja, hogy a jugoszláv nép nagy többségében leírhatatlan megdöbbenést keltett az a tény, hogy a jugoszláv vezetők el­vesztették a Szovjetunió és a -lépi demokráciák barátságát. Az egyszerű párttagokat, akik a gyűléseken nyilvámsstn azo­nosították magukat a Tájékoz­ható Iroda határozatával, haflá­dőktalanul megfosztották állá­suktól és a legtöbbjüket letar­tóztatták. Titóék nem tűrték, hogy a szakadást bárhol szaba­don megtárgyalják. A szakszer­vezeti és pártgyűléseken a kor­mány részéről jóváhagyott hi­vatalos közJríméiniyeket olvastál: Cel és előre elkészített hűség­nyiletkozatokait szavaztattak meg. A határozatokat azután úgy hozták nyilvánosságra, mint a tömegek egyhagu kiáülásáit a Tito-kildPtk mellett. A gyűlések elnöksége erő­szakkal megakadályozta, hogy a jelenlévők bírálják a határo­zati javaslatokat. Tito hivatalos propaganda szervei az árulás álcázására egyideig a nyugati hatalma­kat is bírálták. Erről azon­ban hamarosan lemondtak, A Tito banda most levetette ál­arcát, Tömegesn vetik bör­tönbe a volt partizánokat, a munkásmozgalom kipróbált harcosait és a jugoszlávok ezreit,akiknek egyetlen bűne, hogy nem értenek egyet a Tito klikkel. Egymásután vég­zik ki, vagy kínozzák halálra a foglyokat 1947:230vc$on 3 35— a téren — minden nehézség ellenére — sikerült elérni a béke beli szinvonalat es sajttermelésünk ma már az 1938. évi ter melésnek megfelelő mennyiséget állit elő. A hároméves terv kezdeti évében, 1947-ben 230 vágta, 1948-ban pedig 335 vagon volt a termeiig. 1919-re az elő. irányzat 270 vagon volt, ebből már az első félévben 183 va gont teljesítettünk, úgyhogy az év végére előreláthatóan 3GQ-« 380 vagon lesz a termelés. A mezőgazdasági ipar ötéves tervének hatalmas keretei, ben — hasonlóan a többi iparághoz — a sajttermelést is fo­kozzuk évről-vére növekvő mennyiségben. 1951-re az előiriny® zat 594 vagon. Minden remény megvan arra, hogy ezt az óriájjl mennyiséget elő is tudjuk állítani. Ezzel sem dicsekszik Amerika hangja Hatmillió gyermek nem jár iskolába ! Az Egyesült 'Államokban, a reakció és a sötétség fellegvá­rában, az iskolaügy helyzete rendkívül súlyos és a legrosz­szabb Amerika egész történe­tében — írja az United States News and Verld Report" című hetilap. Hatmillió iskolás kor­ban lévő gyermek egyáltalán nem jár iskolába. Az „Államhűség" vizsgálata átterjedt az iskolákra is. Az „In Fact" haladószellemű bul­letin jelenti, hogy Arkanzas törvényhozó testületében tör­vényjavaslatot terjesztettek elő, amely szerint az Iskolák no vendékeinek esküt kell tenniök, hogy nem tartoznak a Kommu­nista Párthoz. Ellenkező eset­ben ki kell őket zárni o tan­intézetekből. Az amerikai „kultúrmunka" példáját követik az angolok is. A szigetország iskoláiban ma is alkalmazzák a testi fenyítést. Legutóbb azt jelentette ki Aberdeenshire iskolájának igaz­gatója: „Azt a tanulót, aki nem hajlandó önként alávetni ma­gát a fenyítésnek, erővel kell erre kényszeríteni. A Sunday Express a fenyítés technikáját ismerteti. A lap szerint a verés „nagyon egy­szerű: a bűnös tanuló kinyújtja a szocialista mezőgazdaság fe'vpg?o?a!ősáii egjikej'volt rSyor A KOMBZOMOL SFJflK morueágosabb vidékek­nek. A nyomor, anai- nacy lelkesedéssel dolgoznak fabétizmus, járvány megszokott dolog voít és hozzátartozott Vol­hinia mindennapos éle­téhez. A gőgös lengyel arak egyszerűen csak »rnedvezugnak« nevez­ték ezt a vidéket és bár földje termékeny volt, a nép mégis bol­dogtalanul, szegény­ségben tengődött,' ki­szolgáltatva a földes­urak zsarnokságának, embcrtelenségének és kizsákmányolásának. Ma már rá sem le­het ismerni az egy­kori nyomorúságos vi­dékre. A szovjethata­lom évei alatt iskolák ezrei épültek a vidé­ken. Volhiniának ma már szak-középislrolái, tanítóképző intézete, klubjai, könyvtárai, falusi olvasótermei vaunak. A ' dolgozók jólétére, egészségére vigyáznak jól felsze­relt kórházak, szülő­otthonok, gyógyintéze­tek, szanatóriumok. Volhiniáhan ma már mindenütt van rádió, mozi és a kolhozpa­rasztok házaiban vil­lanyvilágítás. Régen a földműve­sek éjt. nappallá téve dolgoztak földjükön, mégis nyomorúságos termést arattak. A kolhozokban ma már a leghaladóbb mező­gazdasági technikát alkalmazzák és min­den évben nagyszerű termést takarítanak A kolhozok élenjáró építői a komszomolis­ták. akik a na.gy Bol­sevik I'ártra támasz­kodva hatalmas lelke­sedéssel dolgoznak a szocialista mezőgazda­ság felvirágoztatásán. Peszecsni faluban Maruszja Anionjuk a Komszomol vezetője. Ez a lelkes, mindig tettxekész komszomo­lista leány nagyszerű agitátora a kolhozmoz­galomnak. Szorgalma­san tanulmányozta azokat a könytveket, hrossurákat, amelyek a kol borgazdaság veze­téséről szóltak, gvak­ran kért9 ki a Párt tanácsait nehéz kérdé­sekben. Az 6 irányítá­sával a többi komszo­molisták megszervez­ték a parasztok köré­ben a mezőgazdasági termelő szövetkezetek alapszabályainak kol­lektív tanulmányozá­sát. Emlékezetes ünnepe volt a falunak az a nap, amelyen Marusz­ja Anionjuk a kom­szomol-gyülésen vitá­ra bocsátotta a falu kolhozának megszer­vezéséről kidolgozott javaslatát. Ezen agyü­lésen valamennyi kom­szomolista és család­ja kérte felvételét a kolhozba. A Kalininról elne­vezett kolhoz gyorsan fejlődött és a virágzó gazdaság parasztjai ma is megbecsüléssel, szeretettel beszélnek a kolhozélet ifjú építői­ről, példamutatóiról. A fiatalság népszerűségét mutatja az is, hogy Volhinia sok uj kol­hozát a Komszomolról nevezték el. E kolho­zok igazgatóságába a Komszomol nak több miitt lúioraozpr tagját váln -:?tották meg. a kezét és a tanító meghatáro­zott számú ütést mér rá". Franciaországnak sem válnak dicséretére az iskolában ural­kodó állapotok. Rouan-Sautevil­leben és az ország más helyein is „barakolcban tartják az isko­lai előadásokat. Az ideiglenes brakoknak nevezett épületek­ben laknak a _ tanítók. A Libe­ration cikket közöl ezekről « barakokról, ahol télen a hidegg, nyáron pedig a fülledt".ég elvi­selhetetlen. Napfény és levegi nincs elég. Ezekből a barakok­ból rövidlátó és elferdült ge­rincű emberek kerülnek ki. „A gyermekek közül sokan bar­langokban laknak szüleikkel együtt" — írja a tap. Ez leti egyetlen mendekhelye azoknak az embereknek, akik eceszfet­t.ék otthonukat. IDŐJÁRÁS Mérsékelt északkeleti, keleti szél, változó felhőzat, néhány helyen, főleg nyugaton és dé­len kisebb eső. A hőmérséklet alig változik. Öfcletekeek, üzemeknek Usztiorvosí víssgálathot előirt Egészségügyi ellenőrzési Mnyv ka 4 Ft. Kapható a Szabadság-nvn<wtóN iáké. Szened'-ulca 1. (udvarbaui

Next

/
Thumbnails
Contents