Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

Vasárnap, 1949 szeptember 11. 119 A BÁNYiSZBRIGÁD ELŐTT nincs akadály Iván Zajcsonkó berontott apósa lakásába: — Na, találd ki, mi van nálam — kérdezte az /öreg* Zsevelcovtól. — Különben úgyse találod ki — folytatta és remegő kézzel bontotta szét egy vastag, olajospapírral burkolt tekercset.— Nézd csak, nézd. Uj réteget tártunk fel, különbet minden eddiginél. — Kiemelt a papirosból egy kis fekete porból préselt rudacskát. A papírban antracit feketéllett. — Az állomástól nem messze találtuk, alig két méter mélyen. ' Zsevelcov alig aludt az éjszaka. R éggel ig csak azon járt az esze, hogyan kaphatná meg az akna elkészítésének munkáját. Biztos, hogy ' csinálnám, gondolta magában. — Már építettem néhány aknát, talán csak rámbízzák. Igy is történt. Másnap a bánya vezetője hívatta: — Alekszandr Mihajlovics — szólt ünnepélyesen —, sok kiváló mester van nálunk, de figy gondolom te gyorsabban végzed majd el azt a munkát, mint bármelyik. 118 métert belí fúrnunk Zsevelcov brigádjával p munkahelyre ment. A vájárok körülfogták. Leültek a frisBenhozott gerendálrra és nagv figyelemmel hallgatták bri gádvezetőüiket. — Bennünket tüntettek ki az első akna megnyitásának munkájával — mondta Zsevelcov. — 118 métert kell furmmk, mig eljutunk az antracit rétegig. Az Igazgatóság 5 hónap határidőt szabott a munkára." Ez bizony bem hosszú idő. — Mond Alekszandr Mihajlovics — kérdezte az egyik vájár — mennyit kell teljesítenünk egy hónapra? — 24 métert. — Aztán befejezzük-e négy hónap n'att, ha harmincat teljesítünk? — Befejezni befejezzük, — Vakarta meg tarkóját Zsevelcov. — de ezek egy hór.&p alatt 35 métert akarnak haladni. — mulatott a mettetlük tanácskozó brigádok felé. A vi« nem afeacLHjf nekiink — Akkor mi azzal felelünk, '— kiáltott fel Markov, — hogy 40 métert hatodunk I Egy tapodtat sem kevesebbet! — Sasok vagytok, — mosolygott bajusza alatt Zsevelcov és ugy érezte, hogy ilyen brigáddal még egy hegyet is elmozdítana helyéről. Az első hónapban 4t méterl hatadtak előre, de az ötvenedik méternél előtört a viz. Fagyasz. tani nem lehetett, az sokba került volna. Zsevelcov egy ideig gondolkodott, aztán igy szólt a brigádhoz: — A viz nem akadály ne Künk. Emlékszem, hogy Szebasztopolnál derékig vizben harcoltunk a németek" ellen, mégis kivertük őket a városból. Gumiruhában dolgoztak tovább. A furatba szívattvut állítottak. Első hónapban csak 29 métert jutottak előre, de aztán az öreg vájár nagyobb teljesítményű szivattyút szerzett és akkor már ugy ment a munka, mint a karikacsapás. Végül el jött a nagy pillanat. A furatból fekete' liszt ömlött. Vörös csillag Is ragyog feletle A vájárok nekifeszültek a fúrónak. Itt van mír a szén! — Gyorsan hozzatok dinamitot — kiáltott az egyikük. — Robbanás rázta meg a levegőt. Amikor eloszlott a tejszinüen gomolygó füst, ragyogva tárult fel a szép fekete szénréteg. Zsevelcov szemét marta a füst. legalábbis ugy tett, mintha marni: _ — No barátocskám, végre találkoztunk — mondta a szén- (továbbra is" fáradhatatlanul foly^ nek — és nem is válunk el, tatja munkáját és példaképe báegyhamax. — Letört egy dara-1 nyásztársainak. bot a csillogó antracitból. Vidd az üzembe — szólt az egyik bányászhoz —, hadd lássák, mivel tápláljuk gépeinket a Donyec-medencében. Azóta a 66-os számú aknát egyszerűen Zsevelcov-aknának hívják. Vörós csillag is ragyog fölötte, mert a Zsevclcov-brigád nem elégedett meg azzal, hogy feltárta a szénréteget, de egyre növeli a kitermelt sála menynyiségét is. Zsevelcovot megbecsüli a szovjet haza, mellét a /Sarló és Kalapács® aranyérem és két Lenin-rendjel díszíti, ö pedig „CE SOIR" CIKKSOROZATA a Tifo-klikk árulásétól és rémuralmáról 8 sajfgyártás elérte a békebeli mennyiséget A felszabadulás után a feldúlt, szétzilált mezőgazdaságba* a tejipar csak óriási nehézségek árán tudott talpraállni. Ireg* fontosahb alapvető tényezője a szarvasmarhaállomány volt amelynek több mint fele a háború folyamán elpusztult A* 1945. évi földreform teljesen uj helyzet elé állította ezt al egyik legfontosabb élelmezési iparágat amely a felszabadulj* előtt a nagybirtokrendszernek megfelelően működött A hároméves terv során gyökeres változások mentek végbe az egész tejiparban. Az 1949. évi márciusi államosítások idején az akkor fennállott ipainak kb. 60 százalékát vettük állami kezelésbe, ma viszont már majdnem 100 százalékig államosítva van. A tejipar egyik legfontosabb ágazata a sajttermelés. Ezeq A Ce Soir pénteki száma „Tizenhat hónap látónál" címen cikksorozat közlését feesxlte meg a Tito-klikfe véres diktatúrájáról. A cikksorozat szerzője dr. L. Jury ausztráliai orvos, aíks nemrég tért vissza Jugoszláviából, Dr. L. Jury első cikkéber '.eírja, hogy a jugoszláv nép nagy többségében leírhatatlan megdöbbenést keltett az a tény, hogy a jugoszláv vezetők elvesztették a Szovjetunió és a -lépi demokráciák barátságát. Az egyszerű párttagokat, akik a gyűléseken nyilvámsstn azonosították magukat a Tájékozható Iroda határozatával, hafládőktalanul megfosztották állásuktól és a legtöbbjüket letartóztatták. Titóék nem tűrték, hogy a szakadást bárhol szabadon megtárgyalják. A szakszervezeti és pártgyűléseken a kormány részéről jóváhagyott hivatalos közJríméiniyeket olvastál: Cel és előre elkészített hűségnyiletkozatokait szavaztattak meg. A határozatokat azután úgy hozták nyilvánosságra, mint a tömegek egyhagu kiáülásáit a Tito-kildPtk mellett. A gyűlések elnöksége erőszakkal megakadályozta, hogy a jelenlévők bírálják a határozati javaslatokat. Tito hivatalos propaganda szervei az árulás álcázására egyideig a nyugati hatalmakat is bírálták. Erről azonban hamarosan lemondtak, A Tito banda most levetette álarcát, Tömegesn vetik börtönbe a volt partizánokat, a munkásmozgalom kipróbált harcosait és a jugoszlávok ezreit,akiknek egyetlen bűne, hogy nem értenek egyet a Tito klikkel. Egymásután végzik ki, vagy kínozzák halálra a foglyokat 1947:230vc$on 3 35— a téren — minden nehézség ellenére — sikerült elérni a béke beli szinvonalat es sajttermelésünk ma már az 1938. évi ter melésnek megfelelő mennyiséget állit elő. A hároméves terv kezdeti évében, 1947-ben 230 vágta, 1948-ban pedig 335 vagon volt a termeiig. 1919-re az elő. irányzat 270 vagon volt, ebből már az első félévben 183 va gont teljesítettünk, úgyhogy az év végére előreláthatóan 3GQ-« 380 vagon lesz a termelés. A mezőgazdasági ipar ötéves tervének hatalmas keretei, ben — hasonlóan a többi iparághoz — a sajttermelést is fokozzuk évről-vére növekvő mennyiségben. 1951-re az előiriny® zat 594 vagon. Minden remény megvan arra, hogy ezt az óriájjl mennyiséget elő is tudjuk állítani. Ezzel sem dicsekszik Amerika hangja Hatmillió gyermek nem jár iskolába ! Az Egyesült 'Államokban, a reakció és a sötétség fellegvárában, az iskolaügy helyzete rendkívül súlyos és a legroszszabb Amerika egész történetében — írja az United States News and Verld Report" című hetilap. Hatmillió iskolás korban lévő gyermek egyáltalán nem jár iskolába. Az „Államhűség" vizsgálata átterjedt az iskolákra is. Az „In Fact" haladószellemű bulletin jelenti, hogy Arkanzas törvényhozó testületében törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely szerint az Iskolák no vendékeinek esküt kell tenniök, hogy nem tartoznak a Kommunista Párthoz. Ellenkező esetben ki kell őket zárni o tanintézetekből. Az amerikai „kultúrmunka" példáját követik az angolok is. A szigetország iskoláiban ma is alkalmazzák a testi fenyítést. Legutóbb azt jelentette ki Aberdeenshire iskolájának igazgatója: „Azt a tanulót, aki nem hajlandó önként alávetni magát a fenyítésnek, erővel kell erre kényszeríteni. A Sunday Express a fenyítés technikáját ismerteti. A lap szerint a verés „nagyon egyszerű: a bűnös tanuló kinyújtja a szocialista mezőgazdaság fe'vpg?o?a!ősáii egjikej'volt rSyor A KOMBZOMOL SFJflK morueágosabb vidékeknek. A nyomor, anai- nacy lelkesedéssel dolgoznak fabétizmus, járvány megszokott dolog voít és hozzátartozott Volhinia mindennapos életéhez. A gőgös lengyel arak egyszerűen csak »rnedvezugnak« nevezték ezt a vidéket és bár földje termékeny volt, a nép mégis boldogtalanul, szegénységben tengődött,' kiszolgáltatva a földesurak zsarnokságának, embcrtelenségének és kizsákmányolásának. Ma már rá sem lehet ismerni az egykori nyomorúságos vidékre. A szovjethatalom évei alatt iskolák ezrei épültek a vidéken. Volhiniának ma már szak-középislrolái, tanítóképző intézete, klubjai, könyvtárai, falusi olvasótermei vaunak. A ' dolgozók jólétére, egészségére vigyáznak jól felszerelt kórházak, szülőotthonok, gyógyintézetek, szanatóriumok. Volhiniáhan ma már mindenütt van rádió, mozi és a kolhozparasztok házaiban villanyvilágítás. Régen a földművesek éjt. nappallá téve dolgoztak földjükön, mégis nyomorúságos termést arattak. A kolhozokban ma már a leghaladóbb mezőgazdasági technikát alkalmazzák és minden évben nagyszerű termést takarítanak A kolhozok élenjáró építői a komszomolisták. akik a na.gy Bolsevik I'ártra támaszkodva hatalmas lelkesedéssel dolgoznak a szocialista mezőgazdaság felvirágoztatásán. Peszecsni faluban Maruszja Anionjuk a Komszomol vezetője. Ez a lelkes, mindig tettxekész komszomolista leány nagyszerű agitátora a kolhozmozgalomnak. Szorgalmasan tanulmányozta azokat a könytveket, hrossurákat, amelyek a kol borgazdaság vezetéséről szóltak, gvakran kért9 ki a Párt tanácsait nehéz kérdésekben. Az 6 irányításával a többi komszomolisták megszervezték a parasztok körében a mezőgazdasági termelő szövetkezetek alapszabályainak kollektív tanulmányozását. Emlékezetes ünnepe volt a falunak az a nap, amelyen Maruszja Anionjuk a komszomol-gyülésen vitára bocsátotta a falu kolhozának megszervezéséről kidolgozott javaslatát. Ezen agyülésen valamennyi komszomolista és családja kérte felvételét a kolhozba. A Kalininról elnevezett kolhoz gyorsan fejlődött és a virágzó gazdaság parasztjai ma is megbecsüléssel, szeretettel beszélnek a kolhozélet ifjú építőiről, példamutatóiról. A fiatalság népszerűségét mutatja az is, hogy Volhinia sok uj kolhozát a Komszomolról nevezték el. E kolhozok igazgatóságába a Komszomol nak több miitt lúioraozpr tagját váln -:?tották meg. a kezét és a tanító meghatározott számú ütést mér rá". Franciaországnak sem válnak dicséretére az iskolában uralkodó állapotok. Rouan-Sautevilleben és az ország más helyein is „barakolcban tartják az iskolai előadásokat. Az ideiglenes brakoknak nevezett épületekben laknak a _ tanítók. A Liberation cikket közöl ezekről « barakokról, ahol télen a hidegg, nyáron pedig a fülledt".ég elviselhetetlen. Napfény és levegi nincs elég. Ezekből a barakokból rövidlátó és elferdült gerincű emberek kerülnek ki. „A gyermekek közül sokan barlangokban laknak szüleikkel együtt" — írja a tap. Ez leti egyetlen mendekhelye azoknak az embereknek, akik eceszfett.ék otthonukat. IDŐJÁRÁS Mérsékelt északkeleti, keleti szél, változó felhőzat, néhány helyen, főleg nyugaton és délen kisebb eső. A hőmérséklet alig változik. Öfcletekeek, üzemeknek Usztiorvosí víssgálathot előirt Egészségügyi ellenőrzési Mnyv ka 4 Ft. Kapható a Szabadság-nvn<wtóN iáké. Szened'-ulca 1. (udvarbaui