Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-02 / 203. szám

tri. evt. 203 szám. Ara 60 fillér ÉimankSso&at fanfetfek ki Szegetlen és Makón JV/ogy érdeklődéssel várják Kübehházán a szov'et parasztság életéről szótő beszámolói 1949 szeptember 2 péntek Nagyobb minik at egy ele mmel, fokoasott egyéni felelősséggel a termelékenység emeléséért a nagybudapesti pártválasztmány értekezletén építését olymódon Rákosi elvtárs beszéde fl Magyar Dolgozók Pártja nagybudapesli kibővített választmánjjának a munka termelékenységének fokozása érdekében tarlőtt szerdai értekezletén Rákosi Mátyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes, az MDP főtitkára a következőket mondotta: — fl magyar munkásosztály, mint í éyi cerrokrá Iánk vezetője, eddig megfelelt azoknak a követelményeknek, amelyeket a történelem eléje állított. Ezért nyugodtan beszélhetünk nehézségeinkről is, amelyek jelen esetben gazdasági életünkben mutatkoznak. Négy kérdést akarok ezzel kapcsolatban felvetni: a termelési jegyelem és az egyéni felelősség, a munkaverseny, a norma és az értelmiséghez való viszony kérdését. — A fegyelem az ufolsö Időben meglazult. Gyáraink üzemvezetői között egyre több a régi ipari munkás és ezek a munkísgyárvezelők megfeleltek a várakozásnak és igazolták, hogy lényegében jól választották ki őket. Vissza heíl állítani az egyéni felelősséget — Egtjrészüknél azonban az a hiba mutatkozik, hogy a munkásból lett igazgató volt munkatársaival szemben nem tud eléggé fegyelmet tartani. Ezen a téren rendet kell teremteni, helyre kell dllilani a fegyelmet. Több mint ezer ipari munkást állítottunk az üzemek élére. Most ellenőrizzük őket. Meg fogjuk állapítani, hogy kik azok, nkik nem váltak be, akik nem tartanak fegyelmet, akik a munkásság elmaradt, öntudatlan, tuég az ellenség befolyása alatt álló részének népszerűségére pályáznak, ahelyett, hogy az öntudatos, jő munkásokra vennék az irányt, flz ilyen vállalatvezetőket el fogjuk távolítani és felelősségre fogjuk vonni. — Mindjárt hozzátehetem, hogy itt nemcsak a munkáslgazqatókról van szó. Hasonlót tapasztalunk a mestereknél és a művezetőknél is. Vissza kell tehát állítani az egyéni felelősségei. flz igazgató felel az egész gyárért, a művezető, mester a maga részlegéért. A munkafegyelem megerősítése e'sőrer.dü párt feladat Rákosi Mátyás elvtárs nyomatékosan ismételte: helyre kell állítani az egyéni felelősséget és ezen kérésziül a munkafegyelmet ott, ahol ez meglazult. — Nem lehet pártunknak olyan munkás tagja, aki a termelés terén nem fegyelmezett és aki a szocializmusadia jogokkal és lehetőségekkel visszaélt. A munka/egyelem megerősítése mosl elsőrendű pártfeladat. flz ellenség, amelyet nyilt politikai harcban megvertünk, most a munka frontjón kiscrlctezik és meg akarja bontani a munkások között a fegyelmet. Szerencsére a mi pártunk éber, erős s ezen a téren is az öntudatos munkások segítségével és helyeslésével rendet fog csinálni. — fl verseny legelterjedtebb formája nálunk most a brigádmozgalom. Brigádba azonban nem lehet minden munkást betömöriteni, mert a brigád már magasabb versenyforma. Sok helyen nem is hajtható végre. A legszélesebben elterjeszthető és szinte minden munkásra alkalmazható versenyforma az egyéni verseny, fl Szovjetunióban a munkások 85 százaléka áll egyéni versenyben, flz egyéni verseny természetesen nem z'árja ki, hogy az egyéni versenyző ugyanakkor brigádban ne versenyezhessen. — De nemcsak a munkaversennyel van baj. Utána néztem a dolognak és kiderült, hogy 'jelenleg 28 iparágban nincs élüzem, ami azt mutatja, hogy az illetékesek valamityen okból az üzemek egymásközti versenyét is elsorvasztják. Úgyhogy ezen a téren kivétel nélkül az egész ipari vezetésünkben hiba van. Fel kell lépni a normalazilók és normaszigoritós-.kal szemben A norma körül kétség- mindig kevesebb baj szármakívül a legnagybobb hiba a norma lazítása. Ahová csak nézünk, mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a normát február óta fellazították. Ha az általános órabért megnézzük, ma már valamivel magasabb, mint februárban volt a normák rendezése előtt, ugyanakkor pedig a termelékenység nem egyszer tíz, sőt 15 százalékkal esett. Ez kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy a normát fellazították, bércsalással és egyéb machinációkkal. Ez ellen természetesen minden erővel fel kell venni a harcot. Ugyanakkor küzdeni kell az ellen is, hogy az egyszer megállapított normát bármely okból újra megszigorítsák. Még zik abból, ha a kissé lazán megállapított normát meghagyjuk, mint hogyha 3—4 hetenként újra megállapítjuk, vagy megszorítjuk, mert az ilyesmi a munkást idegesíti, mérgesíti és végeredményben a termelés rovására megy. Ezért helyes az iparügyi minisztériumnak és a szakszervezetnek az a közös utasítása. hogy az egyszer megállapított normához ebben az évben nem szabad hozzányúlni. A normalazítókkal szemben, de azokkal szemben is, akik a megállapított normán folyton szigorítanak, fel kell lépni. Fegyelmi és büntető intézkedéseket kelí tenni azokkal szemben, akik a szocializmus gyengítik. flz értelmiség megbecsülése — Az értelmiséget még jobban meg kell becsülni, mint ahogy eddig történt és természetesen a technikai értelmiségnek a tudását el kell sajátítani. A mi munkásigazgatóink akkor fogják megállni a helyüket, ha erejük megfeszítésével elsajátítják a mérnököktől a technikának legalább azt a részét, amely saját gyárukra vonatkozik. Nyemecz elvtárs, a Ganz Vagonból, azt mondta, hogy ő minden reggel behívatja egyik vagy másik mérnökét és attól tanul, mert érzi, hogy különben nem tud megfelelni a reábízott feladatoknak és nem tudja ellenőrizni, hogy helyesek-e a neki benyújtott javaslatok. Sok munkásigazgató ahhoz a közmondáshoz tartja magát, hogy akinek az Isten hivatalt adott, annak észt is ad. Ez nem mindig válik be. Előre kell látni, hogy három négy éven belül megjelennek a munkásokból lett mérnökök is a gyárakban, akik a munkásigazgatókkal szemben más követelményekkel lépnek fel és akik természetesen új, szocialista szemmel néznek az értelmiség megbecsülésének kérdésére. A jó pártmunkás próbaköve a jó termelés — Az egész Pártnak, a vezetésnek csakúgy, mint az egyes kommunistáknak, .meg kell értenie, hogy változtatni kell a termeléshez való beállítottságunkon. Nem lehet jó pártmunkás az, aki rosszul termel. A jó pártmunkás próbaköve a jő termelés, önmagát csalja az a párttitkár, aki eldicsekszik az üzemben végzett jó politikai munkájával és ugyanakkor bevallja, hogy üzemében rosszul folyik a termelés. Rá kell nekünk arra térni, hogy a kommunista politikai öntudatának mé rője a termelés emelése. A két kérdés szorosan összefügg egymással. Ha a kom munista munkásigazgató, vagy élmunkás nem felel meg a termelésben, akkor n politikájával is hiba van. Az olyan munkás, akinek a zsebében van a kommunista párttagsági könyv, ugyanakkor bércsalást követ el, vagy betegséget szimulál, vagy egyik gyárból' a másikba vándorol, az ezzel azt mutatja, hogy nem öntudatos és hogy nem való a mi pártunkba. Az ilyen munkást figyelmeztetjük, próbáljuk megjavítani, de ha ez nem hasznai, akkor azt mondjuk neki: kívül tágasabb. fl szocializmus építése a termelés vonalén is íeielflsséosl :ó minden dolgozása Pártunknak fel kell vennie a harcot a fegyelmezetlenség minden formájával szemben s pártvonalon is megtorlást kell alkalmazni azokkal' szemben, akik Pártunk tekintélyét, befolyását, eredményeit, rossz munkájukkal kompromittálják. Még egyszer ismétlem: nem lehet valaki jó kommunista és ugyanakkor rossz munkás. z — A mi Pártunk az ország vezetője, reánk hárul ennek megfelelően a vezetéssel járó felelősség is. Meg kell értenie a gazdasági életben dolgozó minden kommunistának, vezetőnek és egyszerű munkás* nak egyaránt, hogy a sgocia* lizmus építése a termelés vonalán is, nemcsak a pártrnu likában, nagyobb felelősséget ró reá. Az elvtársak politikai munkájának mérője a terme* lési vonalon végzett munkai eredménye. Azért jöttünk idal össze, hogy az elvtársak e/Jj most az őszi termelési kanw pány ' kezdetén megértsék. Munkásaink pihentek a nyÍU ron, most új lendülettel fog* hatunk a tennivalókhoz. A* elvtársak feladata gondoskod* ni arról, hogy ezt a Vendül®* tet a fegyelem helyreállításé* val, a hibák kiküszöbölésével' fokozzák, mi pedig majd támogatni fogjuk őket és együtt folytatjuk n szocializmus építését, amelyben már. annyi sikert mutattunk, nmelyért annyi vért és verejtékei, izzadtunk. ü Magyar Dolgozók Párlfa nagybiadapesti kiliővi!®!! választmányának határozata a munka ferstiifékenysésánek fokozásáról vul, ennek ellenire a munka , műszaki \ ezetöknek, mi termelékenysége az iparban az I töknek és mestereknek is. Srtutóbbi időben viszonylagos goruan meg kell büntetni, su. I. Hároméves tervünk sikeres befejezése a végéhez közeledik, jövő év január 1-én pedig megkezdjük első ötéves tervünk megvalósítását. Nagy lépéssel megyünk előbbre a szocoializmus építésében. Lerakjuk és megszilárdítjuk a szocializmus gazdasági alapjait, fl szocializmus építésében döntő jelentőségű a munka termelékenységének emelése. Nagy tanítónk, Lenin szavai szerint: »A munka termelékenysége, ez végeredményben az uj társadalmi rend győzelme szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog.« A termelékenység emelésének követelménye azt jelenti, hogy egy-egy munkásra eső termelésnek hőnapról-hónapra, évn egy edről-évn egyedre emelkednie kell. Ez elérhető részben azáltal, hogy a munkás egyre jobban elsajátítja a termelés fogásait, egyre inkább mesterévé váük szakmájának, részben azáltal, hogy egyre tökéletesebb gépekkel és szerszámokkal, egyre jobban megszervezett munkán dolgozik. A gép, a szerszám, a munka szervezettsége valóban állandóan jacsökkenést mutat, II. Pártunk Politikai Bizottsága ismételten felhívta a figyelmet n termelékenység terén uralkodó visszás helyzetre. A Politikai Bizottság utasítását követve, a Nagybudapesti Pártválasztmány 1949 augusztus 31-1 ülésén megvitatta a termelékenység elégtelen növekedésének kérdését, megjelölte ennek legfontosabb okait. A határozat ezután részletesen ismerteti ezeket az okokat, majd igy folytatódik: III. A munka termelékenységének emelése érdekében a nagybudapesli kibővített pártválasztmány elhatározta: 1. A munkafegyelem ferén tapasztalható lazaságok megszűntetése érdekében az üzemekben következetesen érvényesíteni kell az egyéni felelősség elvét. A vállalatvezető egyénileg felelős az egész üzem termelési és bérkérdései' 1, de meg' kell íyosabb esetben munkahelyéről el kell távolítani azt, aki a munkafegyelem ellen vét, aki gondatlanságból selejtet csinál, aki az anyagot könnyelműen pazarolja. Biztosítani kell, hogy többet, jobbat, olcsóbban termeljünk. 2. A bérezésben arra kell törekedni, hogy minél tökéletesebben megvalósítsuk a szocializmusnak "alkotmányunkban is lefektetett elvét: •Mindenki kőpességel szerint, mindenkineM munkája szerint*. A jó munkásoknak munkájuknak megfelelő bért kell fizetni. Meg kel akadályozni a normák lazítását, de a teljesítménynek megfelelő bért a 'túlteljesítés mértékein való tekintet nélkül kl kell fl. zctni. A leskiemelkedőbb teljesítményt e'ért dolgozókat példaként kell a többi dolgozó cl< áltitani. 3. A munkaversenyt szélei tömegmozgalommá kell fejlesz, teni. Ennek érdekében a verseny egyéb formáinak megtartása mellett a fősúlyt az egyéni I úllauilaní s, maga területén a I versenyre kell helyezni. (Jou