Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-10 / 210. szám

IT<1v«tattlJ||k iskolákba beiraíkoiofí dolsroxák fiait A Déma dolgozói decambor 15-ig fe^Jesifik a hároméves fervet sí. svt. 2:0 szára. ttra tóti íihér 1343 szaplsmbsr iO szómnál Az uj tanév megnyitása Irta: dr. Zentai János, a pedagógusszakszervezet megyei titkára. A köznevelés ügye az utóbbi hónapokban élesen az érdeklő­dés homlokterébe került Népi demokráciánk elérkezett fejlő­désének ahhoz a szakaszához, amikor a proletárdiktatúra pe­dagógiai vonásai egyre jobban éreztetik hatásukat. Persze ed­dig is történtek ezen a téren lépések. Az általános iskolák létrehozása, a dolgozó iskolák, a Révai-akció, az iskolareformok, a tanügyigazgatás reformja mind-mind egy-egy döntő vál_ tozás iskolapolitikánkban. De jelentőségében mindegeket túl­szárnyalja az az esemény, amely az uj év megnyitását minden eddiginél fontosabbá, történelmi eseménnyé avatja ós ez a mun­kásosztály, a dolgozó paraszt­ság és a haladó érteimiséig gyermekeinek beáramlása az uj középiskolákba. Szélesre tártuk az iskolák kapuit a dolgozók gyermekei előtt és ők éltek is ezzel a lehetőséggel. Megdőlt a volt kiváltságos osztályok mű­veltségi monopóliuma, most már a kuitura, a művelődés és az iskolázás is a népe, a nép gyer­mekeié lett. Iskoláink szociális összetétele ma már egyre job­bon visszatükrözi mindazokat a változásokat, amelyek társadal­munklian az utolsó négy és fél év alatt végbementek. Isko­láink ma már egyre jobban ké­pet adnak társadalmunk osz­tálvcrőviszonyairól. Ez teszi rendkívül nagy jelentőségűvé ennek az uj tanévnek a meg­nyitását. Szeged dolgozó népe és ha­ladó pedagógusaink megértik ezt a történelmi jelentőségű eseményt, megértik azt, hogy a további fejlődés olyan perspek­tívái állnak előttünk a közneve­lés terén, amilyenre történel­münkben még nem volt példa. Világos és mindnyájan tudjuk, hogy a legdöntőbb vonal a ter­melés vonala, ugyanakkor azon­ban iskolákat épitünk, kollé­giumokat hozunk létre. Elkép­zelhetjük. hogy milyen arányú lesz ez az épités az" ötéves ter­vekben. Elhallgatnánk a legfontosab­bat azonban, ha megfeledkez­nénk arról, hogy mindezt a Szovjetuniónak köszönhetjük. A fel szabaditás ténye tette lehe­tővé azt, hogy dolgozó népünk gyermekei ne legyenek a kulák­kizsákmányolás áldozatai, ne libapásztornak, cselédnek sze­gődjenek el, hanem e helyett elfoglalják az iskolákban az őket ott joggal megillető helyet. Mig eddig "eljutottunk, harc folyt De ennek a harcnak a vezeté­sére is odaállt a Tárt, odoálltak a magyar kommunisták és dia­dalra vitték ezt a harcot. As uj tauév a győzelem je­gyében indult meg és ezt a győzelmet, ezt a felszabadultsá­got fogják tükrözni ma a tanév­nyitó ünnepségek Szeged min­den iskolájában. Pedagógusaink azonban azt is tudják, hogy ez csak a kezdet Az iskola a népé lett. Ez azt jelenti, hogy a munkásosztály világnézetűnek, a marxizmus-leninizmusnak Imii érvényesülnie az iskolák nevelő és oktató munkájában. Es ez a nehezebb munka. Köznevelé­sünkben ez az év a fordulat éve lesz, most kezdjük el le­rakni a szocialista nevelés alap­jait. Erre pedig fel kell készül­nünk. Tanulnunk kell, tovább­képeznünü magunkat ideológiai­lag és szakmailag egyaránt Dol­gozó népünk bizalommal küldi gyermekeit iskoláinkba, a mi feladatunk, hogy megfeleljünk ennek a bizalomnak. Ha a nép­hez hü, haladó értelmiségnek tartjuk magunkat, soha nagyobb örömmel nem feküdhetünk neki a munkának, mint most A cél, ami előttünk áll, világos: uj, szocialista, közösségi ember ki­nevelése. Pedagógusaink vállal ják ezt a muukát és nem kétsé­ges, hogy a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével 6s irányítá­sával el is fogják végezni eze­ket a feladatokat. Az uj tanév megnyitásán üdvözöljük most beiratkozott gyermekeinket és tegyük számukra élménnyé, első kedves benyomássá ezt a napot Életre-Máüra széSá siövefsás k5t iienniisilcet a Sz@¥ie!iinIélioz és a siipl demokráciákhoz Cservenkov elvtára beszéde Bulgária fe'azabudHásánah ünnepén imperialista terveinek ügynökei. A titoistálc semilyen szocializ­must nem építenek. Semmi köre nincs és nem is lehet a szocia­üzmushoz annak a gestapo ter­rornak, amely Jugoszláviában a kommunistákat, a béke és a nemzetközi testvériség híveit fe­nyegeti A mi országunk szilárdján a Szovjetunió-vezette béketábor­ban áll. Első hazafias köteles­ségünk minden erőnkkel támo­gatni a bolgár-szovjet barátsá­got, a népi demokratikus orszá­gokkal fenntartott barátságot. Minden erőnkkel készt kell vennünk az uj háborús uszitók elleni békemozgalcmban, amely­nek élén a Szovjetunió halad. Cservenkov ezután ismertette az 1944 szeptember 9-e óta el­ért eredményeket, amelyek kö­vetkeztében megszületett as uj, független dimitron Bulgária­Hangoztatta, hogy az ipar területén a termelés 71.6 száza­lékkal multa felül a háború előtti szinvonalat. Iparunk ezen jelentős eredményei — mon­dotta — elsősorban armak a felbecsülhetetlen gazdasági se­gítségnek köszönhető, amelyet hazánk a nagy Szovjetuniótól kapott. Mezőgazdaságunk újjászerve­zése területén is jelentős sike­reket könyvelhetünk el. A szö­vetkezeti 'gazdaságok a kor­mány minden területére kiter­jedő gondoskodása és nagylelkű támogatása segítségévei gyorsan BuTgárfa felszabadulásának ötödik évfordulóján a szófiai városi színházban tartott dísz­ülésen a kormány nevében Val­ko Cservenkov miniszterelnök­helyettes beszédében többek között a következőket mondot­ta: Felszabadulásunk ünnepén első szavunkat a forró elismo. rés és mély hála hangját — a Szovjetunióhoz intézzük, annak dicsőséges és legendás hadsere­géhez, a Szovjet Hadsereghez, a szovjet népek nagy vezéré­hez és tanítójához, a bolgár nép és az egész haladó emoe­risóg nagy vezéréhez és tanító­jához Sztálin generalisszimusz­hoz. Független nemzőként való fennállásunk atapfa " megingat, hatatlan bolgár-szovjet barát­sáff­fl szocializmust eláruló Tl­to-klikk most a rágalom és « kthivó hazugság áradatát ru­ditja a Szovjetunió felé. Ez a Vlikfc gyalázatosan dezertált az imperialisták táooráha és hogy kedvében Járjon newvorkl é* londoni gazdáinak, igyekszik aláásni a Jugoszláv népek ter­mészetes bizalmát és barátságát a Szovjetunió iránt, amelynek hadserege őlret fs felszabadítot­ta a német fga alól- A Tlto­kltkk aljassága és árulása, me­lyet legutóbb a szovjet jegy­zékek oly erélyesen leleplezték, " legkézenfekvőbb módon mu­tat fa, hogy aí áruló nanonallz­mus az ellenség zászlai A titoisták ma ezalatt a zászló alatt szitának egyenet­lenséget és zavart a Balkánon, mint a kapitalista restauráció, az uj szovjetellenes hadjárat mogalásával népünk biztosan i tünk. terjedtek és számuk ma mát eléri az IGOO-at 140.000 Uegal és 640.000 hektár művelhető to* rulettel. Ezeknek 08 százaléka a termelés eredményében 20— 25 százalékkal felülmúlja a ma­gángazdaságok eredményét, mig egy-és helyeken és Bizonyos ágakban a' szövetkezetek ter­méseredménye 50—100 száza­lékkal is felülmúlja a magán­gazdaságok eredményét. Nagy sikeresről számolhat be a népi kormány az okt.nl ás. ügy, a tudomány és a kullu. ra terén is. Amikor most áttekintiü® népünk történelmi sikereit mély fájdalommal gondolnrdl arra, hogy Georpij Dimfiror, vezetőnk és tanitónk ninc» többé. Hódolva az ő halhatat­lan emlékének, kegyelettel adózunk annak a sokezer^ hős­nek és vértanúnak is, akik a* ó nevével az ajkukon áldoz, lók életüket az ügy győzelmét ért 1944 szeptember 9-én. Feladatainkat Georgij Dimit­rov elviárs fog-dpiazta mez * bolgár kommunista párt ötö­dik kongresszusán elmondott jelentésében. Ez a mi program raunk. Ezt a programot vég. reliajtjuk. E program szcrinl a Szovjetunió és a néni de. mokráciák segítségére támasz, kodra lerakjuk hazánkban. • szocializmus alapjait. Damjancv tábornok napiparancsa Damjanov tábornok, nemzet-! halad a szocializmus utján H védelmi miniszter szeptember becsületesen teljesíti azt al 9-e alkalmábób a hadsereghez ainelyct nagy vezéri,nM intézett napiparancsában ki-1 ' , , . ... , .. „ emeli: a nagv Szovjetunió és ^ halhatatlan tomiónk Geor, a lángeszű Sztálin testvéri tá.jeíj Dimiirov emléke elölt teU A minisztertanács pénteki ülése A minisztertanács Dobi Ist­ván elnökletével pénteken dél­előtt ülést tartott. A minisz. tertanács folyóügyeket tár­gyalt. H k na nápliadsersg felszabad fola ffansy laromany lepag^b váro&a i A kinai néphadsereg gyors ütemben folytatja Kansu tar­tomány felszabadítását. Né­hány nappal ezelőtt a nép­hadsereg kötelékei bevonul­tak Lancsouba, a tartomány fővárosába és elfoglalták Si­ninget is. Ez utóbbi fontos ipari és közlekedési gócpont. Számos textil- és porceilán­gyár került teljes épségben a felszabadítók kezére. A nép­hadsereg csapatai Lancsou íei­szabadilása után benyomultak Csin»ha tartományba is, ahol három várost foglaltak el. A hadműveletek során több miut 200.000 főnyi kuomin­lang egységet senimisilellek meg. A néphadsereg gyors előrenyomulásával teljesen el­vágta a nyugat-északkioai és déli kuomintangcsapatok kö­zötti összeköttetést. A kinai kommunista párt központi bi­zottsága a legújabb győzel­mek alkalmából távirati ag üd. vözöile a néphadsereg pá­rán lt és katonáit. A görög demokratikus kormány Ismét kinyilvánifoSfa békeakaratát A* ENSz-hez intézett jegyzékben a Szovjetunió békejavaslatainak elfogadását kéri fl szabad görög hírügynökség közli annak az emlékiratnak szö­vegét, amelyet az Ideiglenes gö­rög nemzeti kormány az Egye­sült Nemzetek Szervezetéhez in­tézett. fl görögországi helyzet a múlt évben lefolyt közgyűlési vita óta lényegében nem változott — ál­lapítja meg a Jegyzék. — Mi kö­vetkezetesen folytatjuk békepoll­tikánkat, ellenségeink azonban ragaszkodnak a háborús megol­dáshoz. Az athéni kormányzó körök három hét óta állandóan azt ismételgetik, hogy fegyve­res ellenállásunkat »rövid idő alatt leverik-. A valóság ezzel szemben az, hogy ellenállásunk egyre inkább jobban kiterjed. fl jegyzék visszapillantást vet­ve a görög nép uj ellenállást mozgalmának okaira, adatokkal bizonyltja a demokratikus kor­mány békepolitikáját. Amikor a Szovjetunió az an­golok és amerikaiak kérdésére válaszolva közzétette a görögök békejavaslatalt — folytatja az emlékirat — mi az egész görög nemzet érzelmeit hiven követve, alapul fogadtuk a javaslatot, a tisztességes, demokratikus meg­állapodáshoz. Meggyőződésünk, hogy a béke helyreállítása nem­csak a görög nép létkérdése, de hozzájárulás a világbéke ügyé­hez. Ezzel szemben ellenfeleink, akik pusztán külföldi beavatko­zásnak köszönhetik hatalmukat, nem akarják a békét, mert nem merik összemérni erejüket ve­lünk becsületes váLisztási küz­delemben. flz emlékirat végül a követke­zőket mondia: »flz a puszta ténu. hogy ellenfeleink vonakodnak C négy nagyhatalom felügyelet* alatt megtartandó általános vá­lasztások kiírásától, ahogyan azt a szovjet terv javasolja, mlnde* jóhiszemű ember előtt kétség­telenné teszi, melyik oldalon vag az Igazság és mit kiván a béke érdeke a görög kérdésben. Ml szilárdan hiszünk demokratikus mozgalmunk legyőzhetetlenségét ben, mégis a görög nép békeki­vánságához hiven, ismét kije­lentjük, készek vagyunk egy tisz­tességes, demokratikus megálla­podásra. flz ENSz elveihez való ragaszkodástól vezettetve azt az óhajunkat fejezzük kl, fogadják el az illetékesek haladéktólanut a Szovjetunió által a görögorszá­gi megbékélés érdekében előter­jesztett gyakorlati jellegű javas­latokat.«

Next

/
Thumbnails
Contents