Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-09 / 209. szám

rtutek, 19-19 szeptemoer 9. Lenin-rsnie! tilíiieiték H Jodiiif, a „Tarlós békéért, népi ée^rklágíi" iGszerkssztbiét A Szovjetunió Legfelső TajécsSnnk elhöksőge Judint, fl tommnftlsU és Munkáspártok Tájékoztató Irodája Ionjának, • »Tarlós békéért — népi demokráciáért* főszerkesztőjét 50-ik Rzftlé'éMlípj* alkalmából a munkásosztály és a szovjet állam szolgálatában végzeit munkájáért a Leniu-rcnddél tüntette ki. II fcülüiívmin szterhelvel'eseic tárgyalásai 32 esiitóii sienőiéslervezeiről Ismeretes, hogy a külügymüBlsíterek tanácsának párisi Ülés•zakáini az osztrák szerződés l&bb alapvető kérdésében meg» Bgyezés jött létre. A külügyminiszterek tanácsa ntadlotla a helyetteseket, folytassák nmun. kát'és fegké őbh 1949 szeptember l-ig állapodjanak meg az *gész szerződéstervezetben. Kilenc Cikkely tárgyában a tfilügyminisírteriselv-etiesek nem tudtak megegyezni. Ezek közölt ran az ausztriai német aklivik. r«, a szövetséges hatalmak osztrák területen levő vagyontárgyaira, Ausztria háború előtti és háború ulűnü tartozásaira, a hontalanok kérdésére és más kérdésekre vonalközé cikkelyek. A szeptember 1-i ülésen az Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország képviselői kijelentették, hogy »nincs felhatalmazásuk a munka folytatására* és javasolták a külügythiniseterháyeUesek munkájának felfüggesztését. Ilyen módon az oszlrák szerződés előkészilésére irányuló tárgyalások félbeszakadtak. írásban adjuk Rákosi elvtársnak, hogy gyorsabban alapozzuk A SZOCIALIZMUST!. • • Az üzemek vlsszliangzanak Pártunk nagy vezérének szavaitól Be Gasp rrlék rádiéia is be szar5, tini Ulm WM fan n orszásban R Marshal terv »3ieáaiáDya « Olaszországiján Az Unita a Marshall-terv el•Ő 15 hónapjának olaszországi mérlegével foglalkozik és megáBapitja. hogv a M«rahnH-tcrv rendkivBti mértékűén f»ko,-ta flz olasr«rsv.;í£Í mutikanfiküliséget. Az ország ipari termelése nem éri el a há.bora előtti mennyiséig 89 százalékát. A Marshall-terv súlyos válságba döntött számos nagy olasz iparvállalatot. amelyek részben va-rv egészben bezárfSk üzemeiket ős a mnnkftsok tízezreit dobták nz utcára. A Marshall-terv csúfos kudarcot szenvedett, de ennek ellenőre az amerikai imperialisták nagy magántőkéket- zúdítanak a máris kimerült európai piacokra és ezzel sajít ga-jdae/gi válságukat mditjAk a Hiar. lialüzált országokra. Az olasz válság, a tömegek nyomora- és elégedetlensége hatalmas méreteket öltött. A római rádió is -megállapítja, hogy GlaSzorszagoan hétmillió körül vaai a munkanélküliek ez-áran. Rákosi elvtárs múlt szerdai beszédének részleteitől visszhangzik ezekben a napokban minden szegedi üzem. Ez « tárgya az üzemi pártszervezetek vezetőségi üléseinek, ez a tárgya a népnevelő értekezleteknek. — Elvtársak! Rákosi elvtárs ezt mondta az egyéni felelősségről.., Ezt mondta a normáról... Nézzétek! Ez az úi'mutatása a termelékenység emeléséről... Nézzétek! Igy magyarázta az értelmiség szerepét n szocializmus építésénél — csendül a vállalatvezetők szobáiban, az üzemi kultúrtermekben megtartott áktivaértekezleteken, a szövőgépek közt megtartott röpgyűiéseken, a brigádmegbeszéléseken. A magyar nép nagy vezérének szavai ott élnek és tovább bontódnak a szegedi fonónők, dohányválogatónok, gatterosok, Üzemfenntartók munka előtti, chéd közbeni beszélgetéseiben. És minden értekezletnek, minden csoportos összejövetelnek és bármely módon elkezdődött, bárhol megtörtént egyéni beszélgetésnek egy az összegezése: az útmutatást elfogadjuk, a feladatokai végrehajtjuk. —O— Rákosi evtárs az egyéni versenyek szükségességéről beaélt. Nézzük a Magyar Kendert. Sebesi János elvtársü. b. titkár asztalán szépen egymásra rakott paphávek. Kemény, hófehér valamennyi lap, olyan, amilyenre igen komoly megörökítésre érdemes dolgokat írnak. És tényleg, a lapok mindegyikén felül ott díszeleg: Versenyszerződés. A szöveget gépelő elvtársmő energikus, kemény vonalat kopogtatott a szavak aláhúzásaként: — Mi, az Ujszegedi Kendergyár szövöde VII. partijának dolgozói, Igaz Imréné és Szabó Rafaelné, 1949 szeptember 5-től versenyben állunk egymással. A verseny feltételei: 1. Egymás közötti legjobb géphatásfok elérése. 2. A munkaidő százszázalékos kihasználása. 3. A legjobb minőségű áru leadása. 4. A szakszervezeti és pártnapokon pontos megjelenés. A szerződós aljára odaírták az augusztusi gépkihasználásokat. Igaz Imréné 60.14 százalékra, Szabó Rafaelné pedig 58.55 százalékra használta ki gépét És végül kemény betűkkel, tintával a kéf aláírás. Hogy a szerződés hiteles legyen, jobbról ott a brigádfelelős aláírása, balról pedig Adók elvtársnőé, a termelésfelelősé. Legvégül pedig hivatalos, gömbölyű pecsét: t vállalaté. flz első iv alatt ott a többi Is. Minden ugyanilyen energikus vonású, kemény munkáskéz Irts alfÍrások: Csonka Sándorné— Keszthelyi Gyuláné, Pakai Rozál —PéJfi Ferencné, Kiss Antal— Furó Ferenc, Tombáce Antal— Vaskó József, Varga Jánosné— Bicskei Károlgné, stb., stb. » — Tudod-e elvtárs, mit Irst most alá? — kérdezte az egyik munkás nvetélytársát« az aláíráskor. — igen! írásban adtam Rákosi elvtársnak, hogy az eddiginél jobban és gyorsabban alapozom a szocializmust!... A Magyar Kender szövőszékein szerdától már e szavak aláhúzására, csattogtak a veié tők. Tiltakozások vihara Németországban a „bonni" paflament ellen A nyugiatnémetorszúgí sza- látásúba ós abba, hagy Nyu badar-állam •pailamen Ij'nekmegalakulását a német nép történelme mint nemzeti szégyent, a vitáit haladó emberisége pe-dUg minit a béke erőinek további összefogását sürgető vészjelet fogadja. A német nép -nemzeti egységének ez az elárulása Németország minden részében a tiltakozások viharát váltotta ki. A német nép soha -sem fog beletörődni egységének szétszagatutémoíországot az angolszászok és német ügynökeik gyarmatosítsák. A Kpcsei ráütő felhívja a németeket, tőmörü'jenek a nemzeti egységfrontba, amely a világ népeinek arcvonalával együtt küzd Németország egységéért demokratizálódásáért, függetfenségéért, az igazságos bélrerendezéséért, a -megszálló csapatok visszavonásáért A pártszervezetek a IX. moszkvai kerületi es VIH. városi egyesített értekezlet határosa* tainak végrehajtása során jelentékeny mértékben fokozták a dolgozók kommunista nevelését. A kerületben ezidcszerint több mint 11 ezer kommunista, komszomolista és pártonkívüli aktivista végez agiíáeiés munkát. Ebben résztvesznek a vezető párt. gazdasági és szakszer, vezeti dolgozók, mérnöJcök, technikusok, brigádvezető mesterek, sztahanovisták. A kerületben a politikai agitáció arra irályul, hogy megmagyarázza a dolgozóknak a párt és a szovjet állam bel- és külpolitikájának kérdéseit, emelje a szocialista öntudatot, még Széles-ebben kifejlessze a szocialista versenyt, az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért és a munkatermelékenység emeléséért, a kibocsátott termékek minőségének további emeléséért, a terven felüli halmozások fokozásáért és a forgó eszközök körforgásának meggyorsításáért. Hogy az agitáció milyen szoros összefügg gésbeu van a vállalatok feladataival, azt mutálja a beszédek tárgyköre. Igy pl ezév első negyedében a kerület gyáraiban és üzemeiben «z agitátorok beszédeiben a következő témák szerepeitek: a Szovjetunió, az Orosz Föderáció és Moszkva város népgazdasága újjáépítési és fejlesztési ötéves tervének teljesítése az 1848. évben; a forgó eszközök körforgásának meggyorsítása, mint az ipari dolgozók legfontosabb feladata: Alekszander Csutkin kezdeményezése és a verseny indítása a kitűnő brigád címért; a _ Szovjetunió Legfelsőbb Szovjeté V. ülésszakának határozatai; a termelési ciklus megrövidítése, mint a forgó eszközök körforgása meggyorsításának előfeltétele; szocilaista ver. eeny a szakszervezetek X. Kongresszusának és a dolgozók nemzetközi ünnepének, május 1 nek a méltó megünneplésével. Az agitátorok lelkes, igazi bolsevista szava oehatol a kerület munkásainak és értelmiségi dolgozóinak tudatába. Erről ékesszólóan tanús* kodik az a tény, hogy a forgó eszközök köri forgása meggyorsításának, a termelés ki* bocsátása és megnövelésének és minőségi megjavításának, a magas termelési kultúra bevezetésének, a nyersanyag, egyéb anyagok és pénzeszközök gazdaságos felhasználásának kérdései alkotják most az egyéni és kollektív szocialista kötelezettségvállalások fő tartalmát, Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a politika és a gazdaság elválaszthatatlanok. A gazdasági sikerek és az ügyesen végzett tömegpolitikai munka közt szoros belső kapcsolat áll fenn. Est a kapcsolatot könnyű nyomon kísérni a kerület egyik legjobb agitátor csoportjának, a transzformátorgyárinak a példáján, amelyet a pártszervezet titkára, Cemják vezet, ' Ennek a gyárnak az agitátor közössége 125 agitátorból áll. Van köztük 187 kommunista, 88 komszomolista és 50 pártonkívüli. Ezenkívül a pártiroda mellett van egy 48 tagú agitátor előadó csoport. Ez a gyár párt- és gazdasági aktíváiból áll és helyet foglal benne ez igazgató, a pártiroda titkára, a főmérnök, a termelés vezeiője. Az agitátoroknak rendszeresen tartanak oktató előadásokat, félolvasásokat, pl a forgó eszközök körforgása meggyorsításának útjairól, a gyári munkaközösség feladatairól, a május l-e méltó megünneplésére rendezett szocialista versennyel kpcsolatban és még sok más kérdésről. Az agitátorok a felolvasás vagy előadás meghallgatása után rendszerint beszédeket mon* danak a munkások közt a szóbanlévő témáról. Igy például az összes üzemekben beszédeket tartottak a május 1 ét megelőző szocialista veseny feladatairól, ami a verseny újabb fellendülését eredményezte a gyár által' korábban vállalt kötelezettségek határidő eőtti tejesítésére, május 1 méltó megünneplése érdekében. A tekercselő, forrasztó, mechanikai és szerelő üzemek munkaközösségei, 33 komszomolista ifjúsági brigád, az élenjáró munkások százai álltak, a sztahánovista vártára. Szélesen kibontakozott a verseny a kitűnő minőségi brigád elnevezésért. Ebben 41 bigád vesz részt, öszszesen 350 munkással. A forgó eszközök körforgásának meggyorsításáért, a termelési ciklus megrövidítéséért, a gazdaságos termelésért és takarékosságért folytatott verseny megnövelte a gyár racionalizáTómak tevékenységét. Kapirin mérnök, racionalizáló, a transzformátorokhoz réteges tekercselést használt a megszakítatlan helyett. A tekercselési vezeték metszését derékszögről köralakűra változtatta. Javaslata 104:000 rubel megtakarítást tesz lehetővé. Gaviíov és Gosztjev munkások azt ajánlották, hogy az emelődaruk motorjain a bronz csapágyakat golyóscsapágyakkal helyettesítik, a bronz forgógyűrűket pedig öntöttvas gyűrűkkel. Javaslatig 6.5 ezer rubelt takarít meg a gyárnak. ' A hatékony politikai agitáció jelentős mértékben elősegítette « gazdasági sikereket. A« 191/9. év első negyedében végzett munkájáért a gyár ismét megkapta a Szovjetunió kormányának Vörös zászlaját, amelyet a munkaközösségnek 191/8 áprilisában adtak át. Széles alapon végzik a politikai tömegagl tációt a villanylámpagyárbn. Mint ismeretes, a villanylámpagyár munkaközössége helyet foglal 103 moszkvai és Moszkva területi vállalat közf, amely Sztálinhoz intézett levelében kötelezte magát, hogy a forgó eszközök körforgásának 15 napos naegrövidísével 7 miliió rubelt szabadított fel a haza részére. Ezután a gyár pártbizottsága agitátor szemináriumot tartott, amelyen megvitatták a munkaközösség feladatait a Sztálin elvtárshoz intézett levélben vállalt kötelezettség teljesítésével kapcsolatban. A szeminárium eredményeképpen az agitátorok Számbavették, hogy a gyárban miiyen lehetőségei vannak az eszközök körforgása meggyor. sításának és hogy a rubel forgása meggyorsulásának milyen népgazdasági jelentősége van. A szeminárium után több mint 150 gyári agitátor tartott beszédeket a munkásoknak arról, hogy minden egyes munkásnak mit kell tennie az eszközök körforgásának meggyorsítása ér dekében. Ezek a beszédek nagy politikai hatással voltak a munkaközösségre, ami megmutatható Nikolajev agitátor munkájának példáján is. Folytatása következik)'