Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

©aR tőrtők, 1949 szeptember 4 IGY ÉPIT MOSZKVA A moszkvai építkezéseknél vagy kiborítja a vakolatot * alig látni embereket, de an­nál több hatalmas kotrógép, gépkocsi, emelődaru, futó­szalag, beton- és vakolat ke­verőgép lepi el egy-egy na­gyobb építkezés környékét. Szinte hihetetlenül' dörzsöl­jük a szemünket, amikor azt látjuk, hogy az egyik moszk­vai építkezésnél mindössze négy szakképzett kőműves, hat segédmunkás dolgozik és mégis egy hónap alatt húz­tak fel egy többemeletes, sok­lakásos házat. Az emberi leleményesség, a gépek szerkesztésének és használatának diadala a Szov­jetunió építkezése. Futószala­gon építik a házakat. Még a második világháború előtt alkalmazták elsőízben a futó­szalagos építkezést. Moszk­vában a Bolsoj Kaluzsszkája utcában 435 ezer köbméter terjedelmű IH nőt emeletes lakóházai 1 építettek fel 14 hónap alatt! A háború után újjászületett és tökéletesedett az építkezés módszere is. A Pescsan-utca környékén a »Szokol« állomástól nem messze, a leningrádi és a Horosevszky-sugárút között óriási tér terül le. Itt tízesé­vel épülnek a lakóházak, melyeknek terjedelme 35.000 köbméter. Természetesen ezt csak úgy lehetett megoldani, hogy segítségül jött az »épít­kezési futószalag*. — Hát ez micsoda? | kérdezheti joggal a legkép­zettebb magyar szakmunkás is. Ne képzeljünk el a filmek­ről ismert, örökmozgó futó­szalagot az építkezéseknél. Ez a szó azt jelenti, hogy az összes alapvető munkákat széttagolták s szigorúan meg­határozott egymásutáni sor­rendben hajtják végre. Nézzük, hogy építkeznek futószalag-rendszerrel ? A falak építésével egyide­jűleg történik a vasbeton lép csök és födémek szerelése, Minden épületet két különbö­ző részre. I imnlafoflAsra ós/tanuk fe'. I gep. A falazás is szokatlan a mi szemünknek, ötös csoport, két szakképzett kőműves és három segédmunkás végzi ezt a munkát. A szákképzett kő­műves kirakja a falak külső homlokzati részét, az építé­szeti díszítés összes fajtáival együtt. Közvetlenül mögötte halad a másik kőműves, ö rakja a falak belső oldalait. A két segédmunkás kéz alá adja a kőműveseknek a tég­lát és a vakolatot A harma­dik segédmunkás végzi a ld­tömést, a »szömöcsöléstc, vagyis berakja a téglákat a fal külső és belső sorai közé. Ez a módszer I kétszeresen negsTorsltla | téglarakást. Tíz-tizenkét­ezer téglát falaznak be egy­gy műszak alatt. Az építkezésnél hatalmas feliratok hirdetik, hogy »Le­csökkentjük a lakóház épít­kezés idejét 108 napról 90­re:« És itt találjuk a moszkvai építkezések gyorsaságának nyitját. A Szovjetunió szak­munkásában I A szovjet kő­művesben, a szovjet embe­rekben! Mert hiába volna a legbonyolultabb, legtökélete­sebb gép, ha nem ilyen kép­zett, hazájukat önfeláldozóan szerető, öntudatos munkások kezelnék. Számtalan apró kis fogáa, a józan ész használa­ta, a munka szeretete szüli a nagy eredményeket. Az elmaradók igyekezzenek mindig az élenjárókhoz ha­sonlítani — hirdeti a másik jelmondat. Versenyre hívja egymást minden kőműves, minden segédmunkás, minden egyéb dolgozó. És mindig az élenjáró az iránymutató. Mindegyük munkás annyit akar teljesíteni, mint a leg­jobb. Igy épít Moszkva. És így épít a Szovjetunió többi vá­rosa, így épül a hatalmas Szovjetunió, a világ dolgozói­nak reménységre. A TerményforgaJmi NY szegedi R rendeltsége versemre hívta ki a makói kirendeltsége! A Termény forgalmi Nemzeti Vállalat szegedi kirendeltségé­nek dolgozói páros munka ver­senyre hívták kS a makói kiren­deltséget. Versenyfelhívásukban utalnak arra, hogy a« ötéves terv egyik fontos alapja a kül­földi kivitelre kerülő piros bú­za. Igen fontos nemzetgazdá­sági érdtek, hogy ebből a bú­zából minél jobb minőségül tudjunk külföldre szállítani. En. nek érdekében Iiivtdk ki a sze­gedi kirendeltség dolgozói a makóiakat munkaversenyre. Versenyfelhívásukban vállalják, hogy az összes buza vetésterü­let után begyűjtőit termés har­minc százalékát piros búzában Az egyiknél rakják a téglát, a másiknál a szerelőmunka folyik. A kőművesek és a szerelők párhuzamosan egy­másmelleit dolgoznak. Az építkezés vándorol. Az egyik területen a kotrógépek elké­szítik az alapot és azonnal indulnak a másik építkezés színhelyére. A kőművesek le­rakják az alapot, a pincék falait. Ezután jönnek a ma­gasépítők, a szerelök, akik befejezik a fahakást, a födé­mek szerelését és így vándo­rolnak épülctről-épületre. Az 'pületek órák alatt, egymás­után nőnek ki a földből. A munka megszervezése is' löntően beleszól az építkezés; korszerűsítésébe. Nézzük csak aeg, hogy dolgozik a gép­teverö. homok- és vízadagoló, i tartály | ás rmc iSnép csapot*. I Egy fiatal leány dolgozik itt, j lő|te kapcsolótábla. Meg-' nyomja ezt vagy azt a gom-; ot és ezzel mozgásba hozza ' ármelyik gépcsoportját. Egy • ombnyomásra anyagot szál-! lt. adagol, habarcsot kever.' :»AfejIődés a közös, társa,s termelésre vesz irányt... A szocialista építésnek eredmé­nyeképpen könnyebbé, ered­ményesebbé válik a földet művelő munka.* (Rákosi Má­tyás.) Megjelent A TERMELŐSZÖVETKEZETI CSOPORTOK EREDMENYEI KEPEKBEN ES SZAMOKBAN cimü füzet. Termelőszövetkezeti moz­galmunk eredményei és az egyes csoportok egyesztendős munkája országszerte kivál­totta a dolgozó parasztság hatalmas aránya érdeklődését Ez a képes füzet igen alkal­mas arra, hogy dolgozó -pa­rasztságunk széles rétegeivel megismertesse a termelőszö­vetkezet! csoportok munkáját, eredményeit és előnyeit az egyéni gazdálkodással szem­ben. Pártszervezetek, népnevelők a termelőszövetkezeti csopor­tokat népszerűsítő munkájuk során terjesszék ezt a brossa rát — mint munkájuk nagy segítőjét — a dolgozó pa­rasztság széles rétegei között. 22 oldal, ára: 50 fillér. Kiadja: a Földművelésügyi Minisztérium Sajtó- és Pro­paganda Osztálya. Kapható: MTÍP pártszerve­zeteklxjn, S>,ikra-könyvesbol­tok'.sin és tömegszervezetek­ben: DéFOSz, EPOSz, Föld­müvesszövetkezetekben. Szervezetek megrendelhetik: Propagandaanyag Terjesztő, Budapest IV., Deák Ferenc­utca 15. szállítják te, melynek 50 száza­léka másfeles ós kettes minősi­tósü lesz. Kötelezik magukat arra Is, hogy földmű vesszövetkezef dk ­ben meghirdetik a píros buza begyűjtési versenyt Végül vál­lalják, hogy a minősítést gyűjtőhelyek ellenőrzésével kap. csolatos utjuk alkalmával vég­» SZOVJET JSLLQM ES II SZOVJET EMBER A Szovjetunió dolgozóinak anyagi és kulturális jólé­téről csodálatos dolgokat mesél­tek a hazatérő parasztküldöttck. Ennek a jólétnek általános emel­kedése, folyton növekvő tenden­ciája természetesen nagyon ér­dekű a magyar dolgozókat, hi­szen saját jövőjük távlatalt fede­zik fel benne. Erről a szociális és kulturális gondoskodásról számol be összefoglaló dkkben J. Petrov. Cikkében elmondja, hogy a nemzeti jövedelem ne­gyedrészét a termelés bővítésére fordítják, mlg a megmaradó há­romnegyedrész a népi fogyasz­tás alapját képezi A munkások és alkalmazottak bére rendsze­resen emelkedik. Már 1929-ben 67 százalékkal multa felül az 1913-as szinvonalat. 1990-ben már a 28-as húszszorosára emelke­dett. 1997 végén megszűnt a jegyrendszer és az árucikkek ár­leszállítása a munkabért több mint kétszeresére emelte. Az ár­csökkentés következtében a szov­jet dolgozók egyetlen év folya­mán 86 milliárd rubelt nyertek, míg a 99-es árleszállítás 71 mil­liárd rubelt eredményezett. He a Szovjetunióban a ^ dolgozók életszínvonalá­nak emelkedését nemcsak a mun­kabér emelkedése jelenti, fl szov­jet állam a dolgozók kulturális jóléti kiszolgálására) halalmas összegeket fordít. Ezek a jutta­tások a munkabért évente átlag 38 százalékkal emelik, fl Szov­jetunió minden dolgozóját biz­tosítják öregségére és munkaké­pességének elvesztése esetére, fl járadékot halálukig kapják, vagy a családfenntartó halála esetén a család kiskora tagjai része­sülnek benne. Azok a dolgozók, akik munkaképességüket terme­lési baleset, vagy háborús sebe­sülés folytán veszlették el, élet­zik s igy a búzák begyűjtését I járadékul átlagos fizetésük 50— költségmentesen bonyolítják te. 1100 százalékát kapják, fl szovjet dolgozók Ingyenes orvosi segít­ségben ls részesülnek. Hatalmas kórház- és szanatóriumi hálózat segíti ezt elő az országban. Ktt­Wnös gondot fordít a Szovjet­unió az anyákra és gyermekek­re. Hetvenhét napos szabadsági szülőotthonok, tanácsadók, böl­csődék segítik az anyákat. A gyermekek a nyarat festői szép­ségű vidékeken, uttörőtábornofe­ban töltik. A z állam biztosítja a szov­jet dolgozók művelődés­re vonatkozó jogait, fl népokta­tás céljaira óriási összegeket for­dítanak, lehetővé téve, hogy a 7, osztályig minden szovjet gyee mek ingyen tanuljon. Tcklnlélyes a főiskolák száma: nyolcszoro­sán felülmúlja a forradalom előtti számot, flz európai orszá­gokban együttvéve nincs annyi főiskolai hallgató, mint a Szov­jetunióban, ahol minden ered­ményesen tanuló diák állani ösztöndíjban részesül. Szépen berendezett egyetemi városok­ban élnek a főiskolások, ott lak­nak és étkeznek, nyáron pedig üdülök és szanatóriumok várják őket. flz üzemi tanulókat teljea ellátásban részesíti az állam ta­nulásuk Idejére. Sok esti Iskola és technikai Intézet áll a fel­nőttek rendelkezésére, akik tu­dásukat bővíteni akarják. A Szovjetunióban minden negyed® ember tannl valamilyen tanfolya­mot. fl városokban és lakótele­peken színházak, kulturpnlotók, muzeumok, könyvtárak épülnél® fl szovjet embertk általában éle­tük minden szakaszában, mi* den lépésüknél tapasztalják aa állam gondoskodását, igénye® kielégítését. Gyilkossággal, hlmássa!, töfiieps letartóztatással sem toilia etnémHan) Tito gestapófa a pgeszfáv hazafiakat a jugoszláv hadi A Prágában megjelenő Nova Borba legutóbbi számában be­számol a jugoszláv hadseregben történt tömeges letartórtatások­ról. Egy év alatt sokszáz ju­goszláv tiszt vesztette életét. A Tito-banda börtöneiben és gyűjtőtó boraiban, a legyilkolt Jo­vanovics sokezer tanítványa sínylődik, köztük olyanok, mint Branko Petricsovico, Danilo Lekics, Moma Gyu­ric« és Mirko Krsztics tár bornokok, valamennyien a jugoszláv népi felszabadító háború kiváló harcosai. Rajtuk kívül mőg sofcezex más tisztet és katonát tartóztattak le a Tito-ltankovics-hóhérok. Sorsuk azóta ismeretlen. A zágrábi Nova Vosz-utcoi börtön egyetlen szobájában 35 tiszt volt bezárva, egy bel­grádi börtönben 800 jugoszláv Liszt, altiszt ós katona sínylő­dik borzalmas állapotok között. A negyedik páncélos hadtest­ben az elmúlt év végén 23 tisz­tet és 14 altisztet, valamint 23 katonát tartóztattak le, mert nem helyeselték a Tito-klikk po­litikáját. Az újvidéki helyőrség ka­tonái kőzill ez év májusá­tól: több mint 40 tisztet ét katonát tartóztattak le és vetették a pétervári várbör­tönbe. A Sziszák közelében lévőgyüjtő­túhorlan közei 8000 kommunis­tát tartanak fogva. A tömeglt tartóz tatások, ki végzések és az üldöztetések éke- népet és sen bizonyítják, hogy az igazi" jugoszláv kommunisták élesen harcban állanak Tito bandájá­val. Mindezek a tények azt is bizonyítják: Nincs áz as erő, amely elszakíthatná a jugoszláv tagjait nagy felszabaditójuk' a Szovjetuniótól, annak di< hadseregétől, a Bolsevik Párt" tói és Sztálintól, a világ doé gozóinak legnagyobb barátjáig és vezérétől­FALUSI KÉPZŐMŰVÉSZEK érdekes kiállítása. Az év utolsó hónapjaiban érdekes lááliilást. rendeznek A Brjánszk-megyei dolgozók a Szovjetunióban. Ax egyik lap beszámol arról, hogy e terület számos kolhozmunkása éa munkásnője festöállvány mellett vagy hímzéssel, mintázással és fafaragással tölti szabadidejét. Elhatározták, hogy a falusi képzőművészek és amatőr ipar mü véssek munkáiból megyei kiállítást rendeznek, amcíyet au gusztusban kerületi bemutató* előztek inog. t A falusi képzőművészek é« iparművészek a ttállitűsokoti rengeteg művel szerepelnek. A festészet, patika, rajzó 14*, szobrászat, fa-, csont- és kőfaragás, a müöntéa, kerámia, porcellánfestés, •Jiiinzés és csíp keverés egyaránt képviselv» ktel ezeken a kiállításokon. 1 A területi kiállítás előkészítése komoly szerepet ró a kö­rüle ti kultúrházakra, falusi klubokra és olvasótermekre. Ezé* válogatják ki a legjobb falusi képző- ós iparmüvészc-tt termé­keket. i i IFJVMVNKASOK! Gyertek szakérettségire

Next

/
Thumbnails
Contents