Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-06 / 206. szám

aoaa, »yrv ncpuemixs A kommunísía élen fér $ példáját kövelik Is „Nem lehet valaki jő kommunista is ugyanakkor rossz munkás... Meg kell értenie minden kommunistának, vezolőneft és egyszerű munkásnak egyaránt, hogy a «xociaHrmn« ipitése a termelés vonalán is, nemcsak a pártmunkában, •agyobb ielelőfsétet ró ránk..." Részlel Rákosi elvtárs maitheti beszédéből. I\ DÉMA cipőgyárban dolgo.ík, a cipőket húzza fára Szöllösi Sándor elvtárs. Vezetője a Bem munkabrigádnak. Néhány nappal ezelőtt, bensőséges ünnepség keretében tűzték mellére n nép elismerését, az élmunkásjelvényt. Miért? Kommunista módra és öntudattal dolgozott. Állandóan átlagosan 110 százalékban teljesíti a normát; a legiobban az egész DÉMA-ban. — Hogy csináltam? — kérdezi és elgondolkozik. — Hát ugy, hogy megértettem azt a felelősséget, ami rám hárult és hárul a munkában. Meg azért, mert felismertem a munkához való uj viszonyomat. Később azt mondja el, hogy a szovjet sztahanovisták útját járta, mint hadifogoly is tanult tőtök, ezt később a hazajövetele utén a munkában hasznosította. — És ami még fontos, elviárs — folytatja — a lehelő legjobban kihasználtam a munkaidót... Szöllősl lendülete magával ragadta a többieket is. Brigádjának minden tagja túlteljesíti a normát, összességükben a gyárban az élen járnak. Öntudatos kommunlstők, jó munkások. Rákosi elvtárs legutóbbi beszéde most megint utat mutatott nekik. Rózsahegyi elvtárs, a brigád egyik tagja felismerte az egyéni verseny fontosságéi, "de szomorúan megállapította: •egyéni verseny nálunk nincs«. De cselekedett is. Egyéni versenyre hivta ki Szöliősit, meg a Bem-brigád többi tagját, a termelékenység emelkedéséért. Persze, ezt örömmel fogadták. Most a DÉMA-ban — példájuk nyomán és elsősorban Rákosi elvtárs útmutatására —, H többi brigádok is megindítják majd a brigádon belüli egyéni versenyt. Megértették a felelősséget, amiről Rákosi elvtárs beszélt. fl Dohánygyárban cigarettacsomagot Császár Júlia. Kommunista. Egyik legjobb munkás, állandóan 30—40 százalékkal túlteljesíti a normát. Amikor kérdezzük, nem is igen akar beszélni munkájáról, mert szerény. — A politikai képzettségtől füge elsősorban a munka menynylsége, minősége. 'Aki megérti viszonyát a termeléshez, az feltéllenül többel termel. Nem nehéz a többtermelést elérni,., csak ennyi — és akarat kell hozzá. ' I Most arról beszél a brigádja, 5 és a brigádvezető Lévai Irén, hogy a lehető leggyorsabban megindítják az egyéni versenyt. Mert még többet és jobbat akarnak termelni. (Morvay) VERSENYBEN la terménybegyüjtéséri Továbbra is lendületesen folyik Nagyszegeden és környékén a termény begyűjtés. Pnsztamérgesen jó" eredményt értek el: ülés Károly 147 százalék, Paplógó Istvánné 109, Barcsök István 103, Papp Jánosné 103, Sebők János 150, Szabó István 127, Csiha Ferenc 135, Vass József 123 és Tóth Mátyás 220 százalék. A becsületesen teljesítők mellett még mindig vannak olyanok — főként "kulákok —, akik részben vagy még egyáltalán nem tettek eleget begyűjtési kötelezettségüknek. Ilyenek Pusztamérgesén: Farkas Ádám, Darázs Ferenc és örökösei, Haidu Imre, Papp János, Jő járt Antal, Kalmár Pálné, Kószó István, ifj. Meszes Mátyás, Mucsi János, Mulati Antal, Mulati Ferenc, Mulati ívtyás, Négyökrü József, Orsságh S. Péter, ötottteni. Kovács Pál, Szabó Ferenc, Ab rahám Ferenc és Császár Imre Csórván ifj. Király Andrá: begyűjtési kötelezettségét 580 százalékra tel jesitelte. Bernát 1 István 258 százalékot ért el a begyűjtési versenyben. Atokhá/án Jakus István begyűjtési kötelezettségét 389 és Horváth István 697 százalékban teljesítette. Rnzsajárftson Katona Jáno* knláfc begyűjtési kötelezettségét annak ellenére, hogy már több napja elcsépelt, még nem teljesítette- Vecsernyés Ferenc csak 30, Pálinkás József pedig csak 31 százalékig teljesítette begyűjtési kötelezettségét. Kis péter "Géza ugyancsak ruzsajárási kulák 10 zsák gabonába homokot kevert és ezzel a behomokozott búzával akarta begyűjtési kötelezettségét teliesiSzeptember 7-én nagyszabású Chopin hangverseny lesz a Szegedi Nemzeti Színházban 1810 február 22-én született Jelazotoa-Wólában Fréderic Chopin, az emberiség egyik legnagyobb zenei lángelméje. Apja francia emigráns volt, tnyja pedig lengyel. Chopin 1830-ban, tanulmányainak befejezése után elutazott Lenryelorszdgba, ahová az űgyxevezett novemberi felkelés kukása után már soha nem térhetett vissza. Lengyelország 1949 október 17-én gyászolja halálának 100. esztenlós évfordulóját s vele gyászéi az egész kültúrvilág. riszteletére teljes évi ünnepi rmlékprogramot "készítettek, wmelynek egyik legkiemelkedőbb eseménye a nemzetközi Chopin-verseny lesz, amelyet Varsóban rendeznek meg szeptember 15-e és október 15-e között. Ezen a hangversenyen magyar művészek /is résztvesznek, akik elutazásuk előtt, szeptember 7-én este 8 órakor a Nemzet Színházban hangversenyt tartanak a szegedi közönség részére. Bodonyi Anikó, Radó Ágnes, Tusa Erzsébet és Szendrei Imre, valamint a Wanda Wilkomirszka lengyel hegedűművésznő, a Szegedi Nemzeti Szín húz zenekarának kíséretével Chopin F-moll és E-moll zongoraversenyét. valamint mazurkákat, polonaiseket, etűdöket, balladákat, nocturnokat és scherzókat játszik. A hangverseny előtt Dénes Leó elvtárs, polgármester és ZJjhélyi Szilárd. a Kultúrkapcsolatok Intézetének főtitkára mond ünnepi ,beszédet. Belépődíj nincs, jegyek az MSZT-nél, a MINSZ-nél, az MNDSZ-nél és a szakszervezeteknél igényelhetők. Versenyben a MNDSz A Magy ar Nők Demokratikus Szövetsége is mind nagyobb mér lék ben kapcsolódik bele a szocialista munkaversenybe. A békéscsabai MNDSz felhívást intézett az ország összes MNDSz csoportjaihoz, melyben versenyre hivja őket. A verseny pontjainak a következőket tűzik ki: a népnevelő ir.unka kiszélesítése, kuliurmunka fejlesztése, tagszerzés és a munkáknak a minőségi feljavítása. Az MNDSz össces csoportjai lelkesedéssel kapcsolóinak a versenybe. I Népköztársaság Elnöki Tanacsának törvényerejű renne e e a vallásoktatás tárgyában A Ma/yaX Közlöny szeptember 6-1 száma az Elnöki Tanács következő törvényerejű rendeletét közli: 1. §. A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 54. §-á)ion fo'Ialt, az állam és az egyház különválasztására vonatkozó rendelkezésnek megfelelően a vallásoktatás az iskolákban nem kötelező. 2. §. Ez a törvényerejű rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, végre hajtásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik. Budapest, 1919- évi szept 5. Szakasits Árpád sk., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Olt Károly sk., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Népköztár saság Elnöki Tanácsának 1949 évi 5. számú törvényerejű rendeletében íóelalt felhatalmazás alapján a következőket rend§li 1. Az 1949—50. tanévtől kezdődően a valiisoktatás nem kötelező. 2. §. Azok a szülők, akik gyermekeik vallásoktatását kívánják, legkésőbb szeptember 15-ig szóban vagy írásban az iskolában ezt a szándékukat be jelentik. . 3. §. A vallásoktatás költségeinek fedezéséről a vallás- és közoktatásügyi miniszter gODdoskodik. 4. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba Budapest, 1919 szeptember 6 Ortutav Gyula sk., vallás- és közoktatásügyi min Hódmeze vásárhelyi asszonyok nézik meg a szegedi üzemeket Szeptember 20-ln a hódmezővásárhelyi MNDSz-szervezetek nagy üzemlátogatást rendeznek Szegeden. A Szegedre érkező MNDSz-asszonyok megtekintik a Konzervgyárat, az Ujszegedi Kendergyárat. Ezután a mm zeumba megy át az üzemlátfhí.itó csoport. Este a szegedi MNDSz knlturgárdája által rendezett nagyszabású kultúrműsoron vesznek részt, közben ta nulmányozzák a szegedi MNDSimunkáját, hogy hazatérve saját szervezeteikben is alkalmazzák 07- itt szerzett tapasztalatokat karfájára. Kis ideig várt, majd tekintetét lassan és figyelmesen rcgtghordözla a karzaton, a földszinten és az oldalpáholyokon és nem óhajtva több időt reszileni, jobbkezét felemelte, K taps elcsendesedett. Az einöfc«ég leült. Mindenki helvet foglelt — Elvtársak... — kezdte Sztálin. A termen halk suttosás futott végig: a hátul ülők' nem •állottak jól. mert egyesek még csak most foglalták el sietve leiyeikct. Mikor mindenki elcsendesedett, Sztá'in folytatta: — Konferenciájuk végefelé jár és önök most a határozati javaslatokat fogják megszavazni. Nem kéteikedem, hogy egyhangúlag fogják elfogadni őket. Ezekben a határozati javaslatokban — (itt megállt és felemelle fejét) — ogy kissé isme. rein őket — önök jóvá fogják hagyni az ipar 1931-es ellenőrző számait és kötelezni fogjál: wagukat végrehajtásukra. A beszéd egyszerű bevezetése topén azokra a kérdésekre téried ki, amelyek leginkább nyugis laiiiották és joggal a küídötieket. Szlá'in utalt a muttévi kötelezettségekre, amelyet a gazdászok nem hajtottak végre teljesen és feltette a kérdést-. »Nem fog-e ugyanaz megismétlődni ebben az évben is?« Milyen biztosilékmik van erre? Miután kedvelt beszédmodorlban Teltette ezt a kérdést, kél fettételt említett, amely szükséges az uj gazdasági év ellenőrzési számainak sikeres megvalósításához. A reális lehetőségek jelenléte — először, e lehetőségek megvalósításának akarása és az ehhez szükséges szakértelem —, másodszor. Megindokolva a terv végrehajtásához szükséges reális, •objektív* leheíőségek jelenlétét, rámutatott az ország természeti gazdagságára: a hatalomra, mely e hatalmas természeti gazdagságot a nép javára akarja felhasználni és ehhez megvan «z ereje is: a támogatásra, ameIyet a munkások és parasztok sokmilliós tömegei nyújtanak ennek a hatalomnak,- a rendszer jelenlétére, amely mentes a kapitalizmus gyógyíthatatlan betegségeitől és ameiy komoly előnyöket nyújt a kapitalizmussal szemben, mely olyan tehetőségeket nyújt a gyors előrehaladásra, amilyent egyetlen burzsoáország sem remélhet; fa végül a párt jelenlétére, amely eléggé összeforrott és egységes -ahhoz, hogy a munkásosztály legjobbjainak minden erőfeszítését egy pontra irányítsa és elég tapasztalt ahhoz, hogy ne hátráljon meg a nehézségek elől, hanem rendszeresen folytasson helyes, forradalmi, bolsevik politikát, Mig mindezt szokásához híven lassan, matematikai formulákhoz hasoníö, világos és befejezett mondatokkal felsorolta, a hallgatóság feszülten figyelte, bár még mindig nem fogta fél azt a fő vonalak melyre ezek a meghatározások felfüződtek. Mindnyájan kézzelfoghatóan maguk elé képzelték a Sztálin által felsorolt fettételeket, maguk előtt látták saját területűket, saját körzetüket vagy üzemüket és mindnyájan tudták, hogy ez igy is van. Mintha minden arcra ez lett volna írva: »Igen, igen, természeti kincsekben bővelkedünk, miénk a legtökéletesebb hatalom. az egyetlen part és a munkások és parasztok sokmilliós tömegének támogatása... Igen, igen, ez mind igy van... de mit akar ezzel mondani?* Sztálin lassan és halkan beszélt A mozdulatokkal takarékosan bánt. Könvékhen behajlított balkarját időnként felemelte válla magasságáig, majd leeresztette, rövid mozdulattal elfordítva kézfejét, mintegy alátámasztva és befejezve a gondolatot, hogy ezzel a mozdulattal bele üttesse a hallgatóság tudatába. Miuián feltette a kérdéseket. maga adta meg a választ cs maga az eljárás ismételgetése. a gondolatsor világos, határozott felépítése működött közre abban, hogy mindnyájan át tudtál: érezni, fel tudták fogni bonyolult általánosításait, a gigantikus agymunka eredményét — Yan-e ilyen pártunk? — kérdezte és egyenesen a hallgatóságra nézett. — Igen, van. Helyes-e a politikája? — Igen, helyes, mert munkáját mindig siker koronázza. És mindnyájan tudták, hitték, és m'eg voltak róla győződve, akárcsak ő maga: valóban van üyen pártunk és politikája helycs. mert munkáját min dia siker koronázza. Most a lehetőségei: kihasználásának óhajáról és az ehhez szükséges szakértelemről beszélt. Kigúnyolva azokat, alök Pompadonrként irányítják a termelést, nem hatolnak be a dolgok lényegébe és tevékenységükben esak a papírok aláírására szorítkoznak, Sztálin a terem feszült figyelmétől kísérve tette fel azt a kérdést, amelyet a teremben ülők közül nem mindenki mert volna megkérdezni önmagától. — Hogyan eshetett meg — kérdezte a hallgatóságtól, — hogy mL bolsevikok, akik három forradalmat végigharcoltunk, győztesen kerültünk ki a kemény polgárháborúitól, akik megoldottuk az ipar létrehozásának roppant feladatát és • parasztságot a szocializmus útjára téritettük, — hogyan történhetett meg az, hogy a termelés irányításának ügyében meghátrálunk a papiros előtt? Hogyan történhetett — kérdezti tovább —, hogy a kártevés ilyen nagy méreteket öltött? Ki a bűnös ebben? Mi vagyunk » bűnösök, — felelte keményen, 1 i teremre nézve.