Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-30 / 227. szám

d retnwr, i:r«r í*epoembar ./a »>g a szeme, amikor az ivrc •Ja a nevét. — Minden nyugiU segély nélkül mutatjuk meg a világnak, logy mi. kis nép milyen erősek vagyunk és Rákost elvtárs W zetésévcl. a magunk ereiéből épitiilk fel a szocializmust. De így megy ez az üzem lanicnnyi részében. ve va. A tervkölcsön-jegyzés lázában forr a Magyar Kender Reggel fél 6. Még el som osz­lott teljesen az éjszaka sötétje, de már népes az úlszegedi Ma­gvar Kender gyárudvara. A dél­előtti műszak minden doleozóia csak egyfelől érdeklődik: »Hol je­gyezhetek trrvkölcsönt, első aka­rok lenni." Ennek a lázában !°rr az esése Magyar Ketulcr. Kas­per Frigyes a munkásból lett írezömester, bár szabadságidejét tölti, mégis bejött az üzembe, hogv Jegyezzen tervkölcsönt. A kenuval szemben hatalmas tébln. A felírása: Akarsz békés családi o'tliont? Sokan megáll­nak e tábla előtt. Feleletük a kérdésre: akarunk és áldozunk érte! Hat óta előtt 5 perccel már csattognak a vetélek a szövődé­ben. llgv dolgosnak, olyan lelke, srn. min' tahin még soha. De türelmetlenek. Farkas III. Ist­vánná, a cérnázó élmunkásnője mindannyiuk nevében mondja: .Jegyezni akarjuk már a terv­kölcsönt. Es 7 óra után néhány perccel roppant lelkesedéssel indult meg a tevvzés a szövődében, előkészítőben, varródéban és mindenütt a többi üzemrészek­ben. A szövődé dolgozói közül elsőnek Nagy Lászlóné jegyzett. ^ Lipprti Fürészüzem; az egyik legjobb munkás. Mo solygott az arca, amikor nagy, szálkás betűvel odaírta nevét az ívre. Érzését nem tudta magá bafojtani; kimondta: „Szeretem az országot, a g.várat. a gépet, akarom a szebb eletet és most kimondhatatlanul boldog vagyok hogv mindezért tehettem. — Nem as ő véleménye volt ez. hanem n Magyar Kender minden dolgo zójáé. Es sorra jegyeztek a töb­bi dolgozók is. Aki jegyzett, an nak a gépét a másik munkás ke. zelte. 8 óra. A festőde minden dol­gpzója jegyzett tervkölcsönt 8 óra 16 perckor a stoppoló dolgozói jegyeztek le valamennyien. Fél 9. Á Szövődé 355 dolgozója kö­zül 280 jegyzett tervkölcsönt. 9 óra 2 perc. A varroda min. den dolgozói a lejegyezte a terv­kölcsönt,. Féldiul Pópity Lajos 890, Itiziki Mihály 500 százalék­ban jegyzett. S közben távirat érkezett az üzemi bizottsághoz. Oláh Ká rolyné a Magyar Kender egyik szövőnője adta fel Budapestről és kérte, hogy részére is Je­gyezzenek az üzemben tervkői­csönd. Büszkeséggel tőit el írta —. hogy igy is hozzáhirul­hatok as ötéves terv megindító sóhoz. U nJenki egyszerre akar legyezif Csütörtökön reggel, amikor az első villamosok elhaladtak Tápé felé, az államosított Lippal gőz, fűrész üzem előtt, már csaknem minden mun­kás bent volt az üzemben. Az új plakátokat nézege tek, ame­lyek az éj folyamán kerültek az fizom épü'etfalára. Megtárgyal­ták maguk között, ki mennyit Jegyeztet az ö'éves tervért. Förgeteg János elvtárs az tizem párttitkára kezde meg a röpgjjülést. Ismertette a ra­gyogó jövőt, ami a magyar munkásokra és dolgozó parasz­tokra vár ötéves tervünkben, amelyért érdemes áldozni és ál dozunk" Is Fgvben bemutatjuk ellenségeinknek, hogg mire ké­pes a dolgozó nép amely a Picit szalámigyár: szocialista Szovjetunió példáját köveit. Ezután még Linden Já­nos és Lcbák József üzemvezető elvtárs vázolta a tervkölcsön jelentőségét. Szinte egyszerre akarta be­jelenteni mindenki, hogy meny­nyit akar jegyezni. Varga La, jos elvtárs az elsők között je­lentette be, hogy 158 száza­lék teljesítménnyel 400 forintot akar jegyezni. Józsa Lajos és Hasznos Mihály elvtársak is szintén 158 szazaiékos előjegy­zést értek el. Alighogy megkez­dődött a munka az üzemben, már az üzem összes dolgozója clöiegyeztctett. Kilenc óra előtt 5 perccel már az üzem részle­tes eredményét is kiszámították Két kemény csapás az imperialista táborra Az államosított Pjgk szalámi­gyár dolgozói is csütörtökön reggel egy órával hamarabb érkeztek munkahelyükre, inert átérezték a napnak hatalmas jelentőségét. Tudták, hogy ezen a napon bizonyítják be azt, hogy annakidején a választások nap ián valóban törhetetlen meg­győződéssel szavaztak az öt­éves tervre és eddigi eredmé­nyeinkre. A gépek mellett hallgatták vé­gig Gáspár An'al elvtárs üzemi párttitkár beszédét, aki méltatta a magyar dolgozók eddigi ha­talmas eredményeit s kihang­súlyozta, hogv cgv rövid hónap le'd taafa'tlé taal a c<apási mértünk ellenségeinkre, az im­perialista táborra. Egyiket ak­kor. amikor néhány nappal ez­előtt ilétetcl mondtunk a Rajk­banda fölé t, aljas, gálád tettei­kért, a másikat pedig most mér lük, amikor bebizonyítjuk, hogy Itt Marshall segély nélkül is mcgva'ósul az ötéves terv. A partot építed, üa a parisat $rösited! Ezután több értékes fölszóla­lás hangzott el. Varga József elvtárs jegyzett először és jegyzését 200 százalékra telje­sítette. A SZIT részéről Áren­dás József szólalt fel. Elmon­dotta, hogy ez az ország még in­kább a boldog ifjúság hazája 'esz. Kö'elcségénck tartja, meg. hozni érte az áldozatot. Egy havi fizetését jegyezte. D x cipőgyár t Saiá> népünknek ad uk ezt a pénz Csütörtökön a DIX1 cipőgyár­ban is a megszokottnál nagyobb volt a forgatom a kora reg­geli órákban. Nem kezdték meg hét órakor a munkát, mindenki a kultúrterem körül tolongott, szinte éreztek, ez a terem lesz tanúja boldog örömüknek. Mindenki tudott már a terv­l:ö!csönről amikor bejött, de azért nagy figyelemmel hallgat­ták az üzein párttitkárának is­mertetését. Hatalmas lelkese­déssel válaszoltak a Párt és Rákosi elvtárs felhívására. Kis csoportokba verődve, mindenki iv et, de mér fogta a toll végét ' i minél előbb. Flsfinck Oel­Iritz Dezső szabász, Karácsonijt ive, de már foga a olt végét Iritz Dezső szabász, Karácsinyi János cipész is. — Minden egyes fillérrel ha­talmas csapást mérünk az im­perialistákra. Most megmutat­juk nekik, hogy hajlandók va­gyunk zsebünkbe is nyúlni, az­ért, hogy ötéves tervünket is a hároméveshez hasonlóan győ­zelemre vigyük. Ezekkel a sza­vakkal adta át az ivet Kará­csonyi János elvtárs munkatár­sának — Boldog vagyok, hogy kor mányunk hozzánk, dolgosókhoz lordul segítségért. Hajlandók vagyunk minden áldozatot meg. ho zni. hiszen mindannyiónk jö­vőjéről van szó. Saiát magunk­nak adjuk ezt „ pénzt, hiszen miénk az ország, magunknak épitünk. A Jegyzés után azonnal mun kához látott Hclberger Jánosné is a talpcsiszoló osztályon. A munka sokkal gyorsabban ment most. Munkatársai meg is Je­gyezték, mire ő ezt válaszolta. — Kell a cipó, itt az ősz, magunknak csináljuk, nem aka­runk egyetlen mezítlábas gye­reket se látni többé. Ezzel a jegyzéssel is ezt támasztottuk alá. Nyolc óráit ütött az iroda órája, amikor jelentette Gellért elvtárs, az üzem minden dolgo­zója lejegyzett. Többe! terme nek a kölcsön­jegyzés napján az ulizegedi gözliirészöen A Tiszamenti Fűrészek NV új­szegedi telepének dolgozói egy órával a munka megkezdése előtt már bent voltak a gyárban. Kendrusz Ferenc élmunkás már fél 6-kor megérkezett, mert el­sőnek akarta lejegyezni a terv­kölcsönt Hat óra 50 perekor, 10 perccel a munka megkezdése előtt már majdnem valamennyi dolgozó jegyzett tervkölcsönt és 8 óra előtt n 180 dolgozó jegyzett. A gyár délelőtti és délutáni műszakának 2(76 dolgozója 127 ezer 700 forintot jegyzett. A gatterosok. anyagtériek és a többi dolgozók egy akarattal elhatározták." hogy a tervkölcsön jegyzési napjain, csütörtökön, pénteken és szombaton öt száza­lékkal termelnek többet. Igy is kifejezik, hogy ha kell. áldozat­tal is, de valóraváltják a Párt segítségével mindazt, amire má­jus 15-én olyan boldogan lesza­vaztak. / i DEM A cipőgyár» 7 óra 55 perc: mindenki lejegyzőit Mintha összebeszéltek volna a DÉMA cipőgyár dolgozói, mind­annyian jóval a munka kezdése előtt mentek be az üzembe. Egy kis csoport külön beszél­get az udvaron. Látszik arcu­kon, valamiért nagyon boldogok. Becskj Istvánné élmunkásnö tár­sait túlharsogva mondja. — El­tűnik a munkanélküliség, s he­lyebe ujabbnál-tiiabb gyárak, munkásházak százait varázsoljuk az imperialisták legnagyobb dü­hére. Hét órakor pontosan rövid gyűlésre mentek át a dolgozók a kultúrterembe, ahol meghall­gatták a rádión keresztül a Párt és Rákosi elvtárs felhívását. A felhívás elhangzása után lelkes tapsviharban fejezte ki a DÉMA összes dolgozója, örömmel je­gyezzük majd a tervkölcsönt. Ezután a csoportok mind visz­szamentek munkahelyükre, ahol már a bizalmi tagok ott vol­tak az ívekkel. Szinte megro­hamozták a dolgozók a bizal­miakat. Egymásután irták alá az ivet Szöllösi Sándor élmun­kás, Balogh László. Nagy Ist­ván és sokan mások A kikészítő osztályon elsőnek Budai Mátyásné irta alá az ivet. Közben ezt monda: Kisfiam most három éves, mi. lyen ió lesz, öt év múlva nem foa uondot okozni az iskolázta­tás és más egyéb kiadás. Lesz már gyár, ahova mint gépész mérnök elhelyezkedhet majd, mert bizony már is azt mond­ja. hogy 6 is az akar, lenni. De nagy izgalom van az iro­dában is, egymásután hozzák be a kitöltött iveket a kikészítő, szabászait osztályokról. Soha nein ment ilyen gyorsan a szá­molás, mint mosí S nyolc óra előtt öt perccel már jelenti Je­nei elvtárs. Minden dolgozó le­jegyezte a tervköicsfnt. Dohánygyár« Újra visszajönnek s újra csak jegyeznek A dohánygyárban tegnap este alig terjedt el a hir az ötéves terv­kölcsön jegyzéséről, az éjsza­kai munkások éjfélre több mint húszezer forintot jegyeztek. Az éjszakai munkacsoport csak kis része az összdolgozóknak. A nappali munkások minha összebeszéltek volna, valameny­nyien a vállalatvezető irodájába mennek, mielőtt munkába állná nak. Bent az irodában hosszú asztal mellett tizenketten irják, jegyzik a neveket. A munkások mindannyian túljgyzik havi fi­zetésüket. Többen rrjégegyszer visszajönnek és újra jegyeznek. Steiger Ágoston előbb hatszá­zat, most újra kétszázat jegyez. — Szivesen jegyzek, mert tu­dom. hogy magamnak adom, magamon segítek. Szűcs Gytiláné egyszerű mun­kásasszony előbb kétszázat jegy­zet, amikor meghatotta fenn az üzemben munkatársaitól, hogy túltettek raja, már az ajtóból visszafordult. — Újra jegyzek — szól meg­állva az asztalnál. — Én is any­nyit kaptam a hároméves terv­ből, mint munkatársaim. Az öt­éves tervhez pedig én is ugyan­úgy hozzá akarok tárulni, mint társaim. — Fél nyolcat mutat az óra, amikor nevét újra oda irja a papírra. Az ő ötven forintjával már jóval túl is haladta az össz­eredmény a negyvenezer forin­tot. Eísö óra a Margit-ulcáiiaj: A TERVKÖLCSÖN ÜNNEPE A Margit-utcai állami általá­nos iskolában csütörtökön reggel 8-kor tanáraikkal együtt az ün­nepien feldíszített tornaterembe vonultak az iskola tanulói. Ezen napon az első óra a tervköl­csön ünnepe volt.. Lelkesen énekelték ei vala­mennyien a Köztársasági indu­lót, Szabó Magdolna tanuló pe­dig elszavalta ..A tervkölcsönre" című verset. Nagy Gizella elv­társnő. tanárnő olvasta fel a kormány felhívását a tervköl­csönjegyzésről. majd Csorna Gyula igazgató szólt az ünnep­lőkhöz. Hangoztatta, hogy a a tervkölcsön-jegyzés minden dolgozó hazafias kötelessége s beszéde végén elsőnek jegy zett tervkölcsönt. Sorra utána az iskola valamennyi dolgozója, pedagógusok és altisztek egy­aránt az iskola ifjúságának lel­kes éneklése közben jegyeztek kölcsönt Az iskola 15 dolgozója összesen 4750 forintot jegyzett Délelőtt fél 10-re a jegyzése­ket már be is vitték szakma­közi titkárságon felállított gyül7 tőhelyre, elsőnek valamennyi szegedi iskola közül. Fiiszerétíehesitő NV: Percek a aH szép eiedmény születik Kartársaki Mai röpgyülé­siink tárgya q Térvkölcsönjegy­zése — kezdett beszélni reggel 7 órakor Tasnádi Lajos bizalmi a Füszerértékcsítő Nemzeti Válla­lat szegedi kirendeltségén. De nem sokat kellett beszélnie, a háromszoros élüzem nemzeti vállalat dolgozói pillanatok alatt átérezték a kölcsönök jelentősé­gét. — Az ötéves terv többek kő. zött háromszázezer munkástár­sunkat helyez el s véglegese* felszámolja a munkanélküliséget. Én. aki hoszabb ideig voltam munkanélküli, tudom, mit teleié ez — mondja Tiszai Vilma, Egy­havi fizetésem erejéig jegyzek a kölcsönből. — Eziddig mindég csak kap­tunk a demokráciától, a stabi forinttól kezdve a nyereségré­szesedésig. Most először kér tő­lünk a demokrácia, de úgy, hogy a saját magunk számára kén Persze, hogy jegyzek ... — kap­csolódott be Szabó Rozália. Az összes többi felszólalók véleménye ugyanaz. S percek alatt szép eredmény születik. A FŰSZERÉRT minden dolgozója egyhavi fizetését jegyezte le. Eredményük 200 százalék .. S ugyanebben az időben ha­sonlóan határoztak a többi sze­gedi Nagykereskedelmi Nemzeti Vállalatok is. A Sportszerkercs­kedelmi NV, a Ruházati NV, a Cipönagykereskedelmi NV, a Szegedi Textilnagykereskedc'mi NV, stb dolgozói is. Közpond Gáz- és ¥ii;an?teíep: Mintha hivő szóra jönnének ... Még alig kezdett ^ virradni, amikor a Központi Gáz- és Vil­lanytelepen felállított hangszó­róból felharsant az induló, után® pedig Rókus utcáin tisztán hal* bató hangon kürtölte szét az éb* redő városrész lakósainak: „Je* gyezzen mindenki tervkölcsönt. Építsük ezzel is a boldog, erős. független Magyarországot". A t idő háromnegyed hat. Mintha hivó szóra jönnének® munkások, szinte félpercenkint nyílik a gyérkapu. Mindenki siet* pedig a munkaidő csak hét óra* kor kezdődik. Szokatlan ez a korai érkezés. _ Más napoko® be sem engednélek bennete­ket — mondja tréfálkozva ai öreg portás. — Most bemehet­tek — mutat a főépület felé a kezében lévő tervkölcsön köb vénnyel. Válasz helyett csak moso­lyognak a munkások s egy pere múlva már az irodában vagy » műhelyekben ők is kezükben tartják a kitöltött tervkölcsön­kötvényt. A megafon időnkint köizli ax eredményt: — fél hét: 40.000 fo­rint, hét óra: a pénzbeszedők va­lamennyien jegveztek. Jegyzé­sük kereken 5.0O0 forint. Az összeredménv 65 ezer forint, a munkások 85 százaléka jegyzett tervkö'csönt. Kunsági Szövő: Nem kell nekünk Marshalt-segély A Kunsági Szövőgyárba® reggel hat óra óta dolgoznak­Fél nyolckor az UB irodából a népnevelők kiindulnak az (vek­kel. A munkások megrohanják őket az üzemben. Elsőnek akar mindegyik jegyezni. Kónya Erzsébet elsőnek járul hozzá az ötéves terv meg­alapozásához. Utána Farkas An­na jegyzi be a nevét. He­gedűs Mihályné miután aláírja az ivet, megelégedetten mondja; — Nem kell nekünk MarshalL segélv. se Erdélyi nyeremény­kötvény. Mi bekét akarunk nem háborút és nyomort Fehér Kató szinte alig tud szólni a boldogságtól, amikor átveszi az elismervényt. — Nem is tudtam volna jobb helyre tenni ezt a pénzt — sut­togja boldogan, kipirult arccal. Ezen valamennyi dolgozó társam és magam számára is boldogsá­got is szép jövőt vásároltam. Tóth Sándor vállalatvezető­helyettes elvtárs 140O forintot jegyez, miközben a következő­ket mondja a többieknek. — Jegyezzünk minél többel elvtársak, mert ezzel saját jö­vőnket biztosítjuk. Eliböl lesz­nek a gyárak, a gépek, és ezzel fogluk boldoggá és mez-'

Next

/
Thumbnails
Contents