Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-29 / 226. szám

^Csütörtök, 1949 szeptember 29. V 5 Béres Ferenc, Haristyán 3ános, Farkas Istvánná MÁR TÖBBET TERMET -MERI EGYÉNI VERSENYBEN ALL A Szegedi Kender, a Magyar Kender dolgozói mór a Rákosi elvtárs mutatta uton járnak A NagybuJapesti Pártválaszzt­mlnv ülésén Rákosi elvtárs töb­bek között a következőket mon­dotta: »A dolgozó tömegek munkához való viszonyán ik ja­vulásában döntő szerepe van • széles tömegeket átfogó szo­•ialieta egyéni versenynek ...« Ugyanakkor Rákosi elvtárs megállapította azt is, hogy ná­lunk az üzemekben bizony a munkásoknak csak egy töredéke vesz részi, az, egyéni versenyben, igy a munkaverseny nem teljesí­tetté hivatását. Ugyanaz volt a helyzet sze­gedi viszonylatban ís. Az üze­mekben pusztán a brigádmoz­galmat és ezen keresztül csak a brigádok közötti versenyt is­merték a dolgozók. Ha volt is itt-ott egy-két egyéni versenv­«ő, annak munkáját nem nagyon figyelték az arra hivatottak. Rákosi elvtárs beszéde után gyökeresen megváltozott a hely­«et. A szegedi üzemekben nap. mint nap szélesebb teret hódit az egyéni verseny. A DÉMA cipőgyárban most van szervezés alatt. A Dohánygyárbon is emelkedik az* egyéni versenyzők (17-5 ma. a rtu lkát csak most sz*?e em Igazin... A Szegedi Kenderfonóeváxban ®z egyéni versenyzők lelkesen végzik munkájukat és szép ered­ményeket mutatnak fel. A kézi gerebenezők között ott van Béres Ferenc elvtárs, aki­nek norm ija 8 óra alatt 97 kiló kender gerebenezése. Néhány he­te áll csak egvéni versenyben és máris 115 "kilóra emelte fel termelését, ez 37 és fél százalék növekedésnek felel meg. Fh'res elvtárs mosolyogva vég­»i munkáját,. Mosolyog akkor is, amikor válaszol a" kérdésre. — Hogyan értem el ilyen ered­mén-t? Nem is tudom, hogv hol kezdjem... Tahin ugy, hogv megírgidfom Rákosi elvtárs szá­Koinnunisiaeiisi'es iiüd aiat Indiában Madras indiai tartomány kormánya betiltotta az indiai kommunista pártot és fel­oszlatta a kommunisták által vezetett munkásszervezeteket. 'A tartományi kormány egy­úttal elrendelte a kommunista pártszervezet é3 a kommunis­ta ellenőrzés alatt álló szer­vezetek tulajdonában lévő pénzalapok lefoglalását. Hirom ÉS fel m íiiú T/SNKQWV Népi demokráciánk szélesre tárta a munkásság és a dolgozó parasztság gyermekei előtt az bkolék kapuit. Az Országos Neveléstudomány! Intézet irányí­tásával több mint 400 szakem­ber részben uj tankönyveket irt, részben a régieket átdolgozta, igy biztositva, hogy az ifjúság Jó tankönyvekhez jusson. Az ál­talános iskola alsó tagozata és a középiskolák tanulói részére 50 különböző tárgyú tankönyvet már árusítanak és több, mint mégegyszer ennyi kerül még ki­adásra, 3 és félmillió péidány­oan készültek el ezek a képek­kel illusztrált tankönyvek. Aruk 3 és 6 forint között van és min­denki, aki tanulni akar, hozzá­juthat. Az a diák, aki nehezen tudja megvásárolni, ingyen kap­ja a népi demokráciától. vait- é.; mindig az jár a fejem­ben. Amióta egyéni versenyben vagyok ugv érzem, hocgr a mun­kám csak most szeretem igazán. En negyven éve dolgozom cb­l>en a gyárban és a7. világos, hogy nem igyekeztem a múlt­ban, mert nem volt értelme. De ma már van. Magunknak dolgozunk és nem érzem a mun­kát tehernek. Még ezt az ered­ményt is emelni akarom. A főbb mutvHa — kötai az imparialisták reszÉre A mellette dolgozó Maxistyán János elvtárs is hasonlóan vá­laszol. — Harminc százalékkal ter­metek többet az egyéni verseny óta. Én is £rzcm azt. hogy lényegesen jobban szeretem a munkám, mint ezelőtt. Megér­tettem, hogv mit jelent az, ha nz ember többet termel. FA né­künk jó. Rajkéknak ée az im­perialistáknak pedig nagyon rossz — mondja és hangosan nevet. — De igy van ez jól. Aki ellenünk tör. annak kőtél lesz az én munkámbél ie. Most azon töröm a fejem, hogyan lehetne valami újítást behozni, mert én még többet akarok termelni... Az ujszogedi Kendergyárban Farkas Istvinné elvtársnő ami­óta egvéni versenyben dolgo­zik, 109 százalékról 127 szá­zalékra emelte fel a termelé­sét. nye — mondia megelégedetten. — Tndom, hogy ezzOl a dolgo­zók életszínvonalát emelem éa ezért végzem ilyen szeretettel a munkám. Nem is hiszi az elv­társ. milyen jő tudni azt. hogy én többet teszek a szocializmus építésében, mint esetleg mások. De tanítom :« a mellettem dol­gozókat, h gv- érjenek utói, mert akkor tudnnk vállvetve egy szebb halát építeni. Ha utol­érnek, akkor én ismét megpró­bálok cléjtta kerülni. Es az üzemek egymás után fogadják meg Rákosi elvtárs szavait. A dolgozók egymás után írják alá a versenyszerző­dést, mert egyik sem akar ke­vesebbet tenni a szocializmus építésében, mint a másik... PűDovoda jugoszláv vezérőrnagy leleplezi a Tiio-Mi áruló tevékenységét a háború alatt A Scanteia keddi számában a »Tito- és Rankovics-banda áruló tevékenysége a jugoszláv nemzeti felszabadító harc alatt* cimmei Pero Popovoda jugoszláv vezérőrnagy cikkét közli. Popovoda, aki a kommunista párt aktív tagja és a jugoszláv néphadsereg számos egysegének parancsnoka volt, megvizsgálja azokat az okokat, amelyek annyira rnegnhe/.i­tették a német fasiszták ellen vivott jugoszláv nemzeti fel­szabadító harcot. A cikkében megbélyegzi Gyilasz és Pijade utasításait, amelyek a harcoló cápátok két-három embertói álló cso­portokra szakadásához vezet­tek. A cikkiró foglalkozik Tito Mc. Lrau tábornokkal, R'indolph Churchillel és Rade Pribicsevics­csel fenntartott kapcsolataival. Rámutatott arra, hogy amikor a németek Tito elfogatására csapatokat küldtek ki, Tito meg akarta adni magát és ebben csak Zsujovics és Arszo Jovanovics fegyveres közbelépése akadályozta men. Rankovicsot a német Gestapo 1941-hen letartóztatta. Amikor más ismert kommunistákat, sőt még szimpatizánsokat is Nedics azonnal felakasztott, Rankovicsot a Gestapo szab® donbocsátotta. Titónak és bandájának kap csolatai voltak a Gestapóval és az olasz OVRA-val. Nedics, m a hírhedt jugoszláv fasiszta sz< ro-. kapc o'a tokát tar tott fenn Meskoviccsal, Tito ba­rátjával. A háborús bűnös Ne­dics perét nyilvánosan kellett volna tárgyalni, de hogy megakadályozzák C7.eknek " kapcsolatoknak feltárását, ki dobták az ablakon. Hivatalosan azt állították, hogy öngyilkosságot követett el. A jugoszláv kommunisták és valamennyi jugoszláv hazafi tu datiban van annak, hogy elsőrendű kötelessége ennek a bűnös fasiszta bandának le­leplezése és megbüntetése. Nem kétséges, hogv o jugo­szláv kommunisták eleget tesz, nek ennek a feladatnak. Az ENSz napirendre tűzte a szovjet bókejavaslatokat Szeptember 27-én, kedden az ENSz főbizottsága ülést tartott, hogy megvitassa a Visinszkij ál­tal előlerjesztett szovjet javas­latok napirendre tűzésének kér­dését. A szovjet javaslatok — mint ismeretes, — uj háború előkészítésének elítélésére és az öt nagyhatalomnak a béke meg­szilárdítása érdekében történő Oly jú efo cDin: a szocia zmus épít sénfcl Ott dolgozik a cérnázógép , , , .. . , mellett, és figyeli a gyorsanfor-1 egyezményének megkötésére vo­gó órsókat. — 18 százalék több-1 natkoznak. let a kétheti munkám credmé- Visinszkij elvtárs javasolta, hogy a Szovjetunió javaslatait tűzzék az ü'ésszak najúrendjére, sorolják a javaslatokat a leg­fontosabb kérdések közé, vi­tassák meg az elsőszámú po­litikai bizottságban és hozza­nak velük kapcsolatban pozi­tív döntést. Mc. Neil angol megbízott ki­jelentette, hogy az angol kül­döttség' nem ellenzi a szovjet ja­vastatok napirendre tűzését, gyakorlatilag azonban Visinsz­MOSZKVA DOLGOZOr jetsoza íio&na\i a fiölcöön wxaíií A Szovjetunió fővárosának dolgozói körében hatalmas lelkesedést keltett az új köl­csön kibocsátására vonatkozó kormányrendelet. A moszkvai üzemekben, tudományos inté­zetekben, hivatalokban és fő­iskolában a rendelet megje­lenését követő órákban rend­kívül népes gyűléseket tar­tottak. Moszkva lakói az ün­nepélyesség, az öröm és a mély érzések kinyilvánítása közben egybeforrtak abban a szeretetben, amelyet a Bolse­vik Párt és a szovjet kor­mány iránt tanúsítanak. A »Sarló és Kalapács* fém­kohászati gyárban délután négy óra körül gyülekeztek az 1. számú Martin-műhely acélöntői, vasöntői és más munkásai. Végighallgatták a minisztertanács határozatáról szóló rádiközleményt, majd Jerookin acélöntő emelkedett szólásra: — Egész szivemmel helyes­lem és üdvözlöm az új köl­csön kibocsátását — mon­dotta. — Munkánkkal és fil­4 hivatalok és intézmények dolgozói csatla­koznak a kölcsön jegyzőkhöz A főváros Sztálin-, Hrasznyi- lelkesedéssel üdvözölték a köl­~ csont a tisztviselők és más értel­posznyenszk-, Lenin-, Frunze­és mái kerületeiben is sikeresen haladt a kölcsön jegyzés. Óriási nisztériumokban zsúfolt termek­ben folytak le a gyűlések és a hivatalok dolgozói izzó szavak­kal hivták fel" beszédeikben tár­saikat a kölcsön együttes aláírá­sára — arra, hogy megtakarított pénzüket az állam, a szeretett haza számára felajánlják. Egyetlen napon, de mindösz­sze egy-két óran belül irták alá a kölcsönt a kereskedelmi, me­zőgazdasági, a fa, papir- és a könnyűipari minisztériumok­ban. ' A s'zoviet Zeneszerzők Szövet­ségének éz alkalomra összehívott ülésén száznál több moszkvai zeneszerző vett részt. A felszó­lalók egyöntetűen fejezték ki köszönetüket a Pártnak és a szovjet kormánynak azért a gon­doskodásért, és figyelemért, ame­lyet a művészeti dolgozók felé napról-napra nyilvánítanak. A zeneszerzők határozatot hoztak, hogy együttesen jel y ik a köl­csönt és a ffegtóbben másfél­két hónapi jövedelmüket ajánlot­ták fel. Epp ily lelkesedéssel és öröm­mel üdvözölték az uj kölcsön kibocsátásáról szóló hírt a mosz­kvai tudósok is. A Szovjetunió Tudományos Akadémiáján tar­tott gyűlésen megjelent az Aka­démia valamennyi tagja, leve­lezőtagja és tudományos munka­társa. Az Akadémia elnökhelyet­tese, Bardin tartott beszédet, majd nyomban megkezdődött a kölcsön tömeges jegyzése. Moszkva dolgozói egyhangúan sorakoztak fel az uj kölcsön mellé és mint egy család, irták alá, bizonyítva a Párt és a kor­miségi dolgozók is. A Scseba- mány iránt érzett korlátlan oda­kov kerüietbcn, az összes mi-'adásukat. léreinkkel is a szovjet állam hatalmát erősítjük. Az év eleje óta a terven felül 500 tonna acélt öntöttem. Ezután is ilyen jól fogok dolgozni és nem túlozok, ha kijelentem: valamennyien jól fogunk dol­gozni.. A többi műhelyben is ha­sonlóan lelkeshangu beszédek hangzottak el és megindult a kölcsön jegyzése a gyár vala­mennyi Osztályán. Az izzólámpagyárban a váltá­sok közötti szünetekben tartott röpgvüléseken tárgyalták meg a kölcsön jegyzésre feíhivó rendele­tet. Mindenütt a termelésben élenjáró munkások voltak az első felszólalók és magukkal ra­gadták társaikat. A rádiólámpa­mühelyben Kondrasova, a mű­hely Sztálin-dijas főnöke beszélt. — Megtakarított pénzünket a dolgozók jótétének fokozására, gyárak, üzemek, lakóházak, sza­natóriumok és kultúrházak épí­tésére fordítják. A kölcsön jegy­zésével még jobban erősítjük országunkat, még jobban növel­jük szovjet hazánk hatalmát — mondotta. Szavai hatására a műhely­ben félórán belül megtörtént a kölcsön jegyz-'s. Az ivet minden dolgozó aláirta. ki) elvtárs javaslata elten fog­Ialt állást. Azt javasolta, hogy a szovjet javaslatokat ne tűzzék önálló kérdésként napirendre, hanem az alomeneröiábizoltság és a klasszikus fegyverekkel foglalkozó bizottság jelentései­vel kapcso'atban vitassák meg. Visinszkij erre azt felelte, hogy " helytelen volna mindezeket a kérdéseket egy halomba összedobálni. A szovjet kül­döttség teljesen különálló, uj javaslatokat terjesztett elö, nincs alap arra, hogy ezeket a javaslatokat bármilyen más kérdéssel összekapcsolják. Austin, az Egyesült Álla­mok megbízottja támogatta Mac Neilt. Megismételte azi az elcsépelt állást, hogy a szovjet javaslatok /propagan­dát* jelnetenek. Visinszkij elvtárs rámuta­tott arra, hogy az angol­amerikai képviselők a szovjet küldöttség érveit állandóan •propagandának* minősítik. Ugyanezen az alapon a szov­jet küldöttség is propagandá­nak tekintheti a szovjet ja­vaslatokkal szemben felhozott ellenvetéseket- Csakhogy míg a szovjet javaslatok a béke eszméjének propagandáját, a békéért folyó propagandát je­lenti, addig a Szovjetunió ja­vaslatai ellen irányuló propa­ganda u/ háború propagan­dája, mert mindenki előtt vi­lágos, hogy ki küzd a béke ellen és készül a háborúra. A bizottság többsége nem támogatta azokat a kísérlete­ket, amelyek a szovjet javas­latok napirendre tűzésének meghiúsítására irányultak és elhatározta, javasolja a köz­gyűlésnek. tűzze az ülésszak napirendjére a Szovjetunió javaslatait. A bizottság egyetlen tagja sem szavazott ez ellen a javaslat ellen. A bizottság elfogadta a szovjet küldöttségnek azt a javaslatát is, hogy a szovjet küldöttség iavastataü az első szá nu po 'il a bizottságban vi. tassák meg. A közgyűlés meg ugyanaz nap elfogadta a fő­bizottság határozatát.

Next

/
Thumbnails
Contents