Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-28 / 225. szám

2 Szerda, 1919 Szeptember 28. A WM Martin-üzemének dolgozói bejelentették Rákosi Mátyás elvtársnak, hogy befejezték a hároméves tervet Rákosi elvtárs forró hommurista üdvözletét küldte a munkásoknak A Weisa Manfréd Martin ­üzem dolgozói szeptember 25-én, 97 nappal a határidő előtt teljesítették a hároméves terv előirányzatát. Jó munká Juk eredményét jelentették a magyar nép nagy vezetőjé­nek, Rákosi Mátyás elvtárs­nak. A Martin-üzem dolgozói­nak levelére Rákosi Mátyás elvtárs a levetkező levéllei fálaszolt: •Megkaptam szeptember 27-i értesítésüket arról, hogy a hároméves tervben vállalt kö­telezettségüket két év, egy hónap és 25 nap alatt befe­jezték. Fogadják ebből az alkalom­ból forró kommunista üdvöz­letemet és köszönetemet, önök ezzel a jó munkával valóban méltó választ adtak az imperialisták magyrorszá­gi ügynökeinek. Biztos va­gyok benne, hogy példájuk az egész ipari munkásságra, az egész dolgozó magyar nép­re serkentőleg fog hatni és nem marad követők nélkül. Mégegyszer köszönöm pom­pás teljesítményüket és sok sikert kívánok a szocializmus építésének útján további győ­zelmeikhez. Csak így tovább. Szabadság! Rákosi Mátyás.« Pavlov, a szovjet tudós mintaképe, korszakalkotó felfedezésekkel gazdagította az emberi tudás kincsesházát Rudas László elvtárs előadása á Tudományos Tanács díszülésen A Magyar Tudományos Ta •úra Pavlov születésének szá •bdik évfordulója alkalmából Bszülést tartott. A díszülésen Rudas László elvtárs, a köz­B&Tdaságtudományi egyetem rektora „Ivan Petrovics Pavlov, • harcos materialista" címmel fatolt előadást. — A Szovj.tunió népei és llaősorbam az orosz nép. amely­»ck géniuszát és tetterejét meg­testesítette. most ünnepli a vi­lághírű tudós, Pavlov születő­iének századik évfordulóját — •wrdotta bevezetőben. Veíük együtt ünnepelünk ml Is, ma gyar dolgozók és magvar tu­dósok, akik számára a Szovjet­unió a tudomány és a kultúra terén is mintakép és akik a szovjet példa nyomán a szocia­lista kultúra és tudomány ma­gyarországi felvirágoztatásán fá­radozunk.. — Pavlov, korunk egyik leg jelentősebb természettudósa, mint ilyen azoknak az orosz tudósoknak sorába lépett, akik nem egyszer megelőzve a nyu­gati kutatókat, korszakalkotó felfedezésekkel gazdagították az A pénz stabilitásán nyugvó termelési politikát követel az Olasz Kommunista Párt flz Olasz Kommunista Párt éözponli vezetősége megvitatta I líra leértékelésével kapcsola­tos kérdéseket és nyilatlozatol Kiolt ki a párt állásfo'irnTásá­rói. A nyilatkozat hangsúlyoz­ta, hogy a pórt a pénz slabfi­Itásán nyugvó termelési pofili­krtt kövelel. Ez a politika csak »Ry valósilhaíó meg, ha az ál­lam tevékenyen közreműködik iz egész nemzet érdekeit szem­rlőtt tartó e'fenőrzésben és negreíe'ő reformokat vezet be »z ország gazdasági struktúrá­iéban. A nyilatkozat a párt állásfog­lalását a kővetkezőiében szögezi Követeljük a pénz megszilár­dítását és az árfolyam mielőbbi u) megtttlapilásál. Határozottan ellenzőnk minden bérrögtítést és mozgóbérskálát követelünk minden munkás, nyugdíjas és munkanélküli számára. Oíyan po'ilikát követe'ünk, amelynek célja az árak és a létfenntartási költségek eme'kedésének korlá­tozása. A kenvér árát haladók­ta'anul fe kelt szállítani Nem szabad eme'ni a közszoIgt'Jlaiá­sok és a villanyáram dij szállá­sát. Köveleljük az elektromos ipar államosítását. Követeljük a kü'kereskede'em küerjesztcsét a keleteurópai országokkal. emberi tudás kincsesházát. Pav­lov materialista volt, még pedig harcos materialista. Materializ­musával kapcsolatban két dol­got kell megjegyezni: először azt, hogy mint kora majdnem valamenrvnyi nagy természettu­dósa. ösztönös materialista volt. A másik megjegyzés az. hogy Pavlov elméleti megállapítá­saiban mint mechanikus mate­rialista jelentkezik, olyan ma terialisteként, aki a természet minden jelenségét,' így az életet is a mozgás legalacsonyabb faj tájára, mechanikai mozgásra, vagyis tisztán he'.yváltozásra ve­zeti vissza. A materialista dia­lektika szempontjából Pavlov elméletének az a része a leg foltosabb, amely az inger és a gát'.ás cisiymásba való áUandó átcsapásáról szól. — Pavlov személyében olyan lángeszű tudós áll előttünk, aki új korszakot nyitott a magasabb idegtevékenység fiziológiai ku­tatása terén. Ugyanakkor tudó. mánn/át a nép szolgálatába ál litotta. Pavlov működésének legfontosabb része már a szov­jet hazában fo'.yt le. Joggal nevezhető szovjet tudósnak és a szovjet tudós mintaképének. Álljon előttünk is, mint példa­kép. amelyet minden erőnkkel követni akarunk. MEGALAKULNAK az üzemi MNDSó csoportok ENYHE IDŐ Gyenge szél, kevés felhő, helyenként reggeli köd, er5s éjszakai lehűlés. Nappal eny­hedé©. A FELSZABADULÁST kö­vető években hatalmas át­alakulás történt a magyar nők életében is. Az addig passzív, visszavonultan élő nők felismerték igazi hivatá­sukat és aktivan bekapcsolód­lak a társadalomáialakító munkába, a szocializmus épí­tésébe. Két nagy nőmozgalomba tömörültek a nők: a Magyar Nők Demokratikus Szövetsé­gébe és a szakszervezeti moz­galomba- Az MNDSZ egész 1949 júliusáig a fősúlyt a ke­rületi csoportjaira fektette. Itt végzett komoly nevelő és egyben politikai átalakító munkát. A csoportokon belül többször felmerült az a kér­dés, hogy valamiképpen egy­ségesíteni kellene az üzemek asszonyainak munkáját az MNDSZ munkájával. Igy ju­tottunk el 1949 szeptemberé­hez, amikor országosan meg­kezdődött a Szakszerve/el! Nőbizottság felszámolása ée a nők bevonása az MNDSZ szervezetbe. HATALMAS LÉPÉSEKKEL haladnak az üzemeken belül az átszervezések. Látják az üzemek dolgozói a nőmozgalom egységesítésének fontosságát és ez fokozott lelkesedést ad a politikai munkában való részvételre. Már a hét elején Szeged 17 üzemében is a nők röpgyűlések keretében kiie­lölték az új vezetőséget, aki­ket alakuló ülésük alkalmá­val megváasztanak. Az üzemi Magyar Nők De­mokratikus Szövetségének feladata lesz, hogy segítsék a Párt és a szakszervezetek munkáját. Az üzemi asszo­nyok főleg felvilágosító éa iskolamunkát végeznek majd. Közös gyűlések tartásával a városi, falusi és üzemi MNDSZ szervezetek a nők szoros egységét hozza létre. CÉLJUK AZ ÜZEM asszo­nyainak eddig még passzív részét aktív munkára lelkesí­teni, fokozni a nagyobb ter­melési eredmények elérésére, egyéni versenyre, újító moz­galomra és brigádmozgalom­ban való részvételre. El kell mélyítenünk a városi, falusi és üzemi MNDSZ szervezetek közötti kapcsolatot is. AZ ÜZEMI csoportok meg­alakulásával a munkásosztály elfoglalhatja az őt illető ve­zető zerepet mind a funkcio­náriusok, mind a tagság kö­zött és igy válik lehetővé, hogy az MNDSZ a valóság-, ban is az egész magyar nő­iársadalom valóban egységes nőszervezete legyen. Az üze­mi asszonyok jelenléte, mun­kája és befolyása döntő mó­don erősíti majd a még gyak­ran ingadozó rétegek megszi­lárdítását és a szocializmus építésében való következetes részvételüket. Minden dolgozó nőnek fel kell ismernie, hogy fokozott feladatok várnak reá a szo­cializmus építésében s azok a jogok, amelyeket a nők m népi demokráciában nyertele, fokozott kötelességet és ál* dozatvállalást is jelentenek. fiz őszi miit vügzésé'ien az állam b r'ra és a terffléiőszötfelliezeü csopor'olt mú elsl Az őszi munkák végzésében az állami birtokok és a terme­lőszövetkezeti csoportok járnak elől. A vetőmaglisztitást, csává­zási százszázalékig elvégezték már. A somogy foki, bábolnai púspökbo'yi és mezőhegyes! ál-, lami gazdaságok ezen lu'menő- i cn a lucerna, az őszi takar- j mány, az őszi árpa, buza és rozs vetését, valamint az őszi mélyszántás munkálatait nz ütemtervhez viszonyítva száz­százalékig hajlották végre. A A mult év nyarán nz abháziad •Bolsevik« kolhozban kukorica­lörés idején a 1.10 éves Kadif Avidzba végigjárta a földeket (s megvizsgálta, milyen ered­ménnyel dolgozlak a •gyere­keké Tnme! Tarválíoz érve merj Ilit, majd felszisszent: •Te gyerek, te jól Üolgoz­li!.« 130 éves vagyok, a legvé­nebb a fa'uban, <Te ekkora len­E-ri termést még élelemben nem ttam — mondta mosolyogva. A »gyerck«, akit Ka'ir megtfi­laért, Tamcl Tai-ya, 65 éves •olt. Kissé furcsán hangzott, kogy gyereknek szólította, de a taluhan már mhuTcnki megszok­ta, hogy Kadír szemében csak Jyerek. A dicséret jogos volt. Tamcl /so portja megérdemelte. Hektá főnként 225 mázsa kukoricát tannett a földi s ez világrekord! Tamcl Tarva éleiében sok1 taindent. látott, tapasztalt. 45 j íves koráig élte a szegénypa­rasztok életét, őri faekével szán-j lolta földtecskéjét és legöltctta Illatait. Más nőin is érdekeltei •Gondolatai nem ha'adlak tul •bháziai Mokva határán, I TAMEL TARVA A BÉKÉÉRT KÜZD 1929-lben ebben a faluban ís mega'aku't a kolhoz és egysze­riben minden megváltozott. Ta­niel hamarosan megértelte, mit jelent a szerjényparasztoknak a közös gazdálkodás. Bclépclt a ko'hozba és társai őt válasz­tották meg e'nökké. Igen ám. cte ez nem vo't olyan egyszerű, kis baj vo't. Tamel Tarva még a nevét sem tudta leirni, pedig egy kolhozetnöknek sok iratot kett alíirnin. Mit tehetett mást, 45 éves korában megtanult írni­olvasni. Amikor sikerrel, fevizs­g'ázott. boldogan kiáltott fel: — Ugy érzem, hogy most lát­tam csak meg1 a világot! A »Botsevik« ko'hoz szénen fejlődött, a parasztok cazdauod'­tak, míg eeyszer csak ebbe a derűs, bo'dog éle!l>e beleszólt ITit'er gya'ázafos támadása. A ko'hoz fiatal férfitagjai elmen­tek katonának. Tamel Tarva őre-embernek számított, nem kel Tett fegyvert fognia, de nem1 maradt otthon, önként elment! harcolná a Grúzia felé ve szedeti-, mesen közeledő e'lenség ellen. Evekig harcolt a fronton, hat­vanéves korában belépett a Pártba, s a háború diadalmas befejezése után visszatért falu­jába. Mar nemcsak kolhozel­nök volt, hanem átvette a fa­lusi pártszervezet titkári teen­dőit is. Elragadta a versenyláz, amely elfogta a hazájukat új­jáépítő szovjet embereket. F.gy­izben Gviláva, a járási pártlit­kyr igy szólt hozzá: — A szomszéd járásban Ta­mel Tarva 170 mázsás tengeri­termést ért el hektaronkint, a Szocialista Munka Hőse lett Nézd, téaed is Tamel Tarvának hívnak, jól dolgozol, miért ne tudnád te is ezt az rredtménvt elérni? Gondolkozz ezen. Ha kell, hát segítünk. Tamel Tarva hazament és gondolkodni kezdett, de nem so­káig. Tanulásba fogolt. Szak­könwokct olvasott, az aüronő­mussal tárgyalt, papír és ce­ruzával a kezében számolta, lm gyan lehetne egy hektáron 50 ezer tengerit üttetni s mikért^ lehelne mindegyikről legalább s két csövet törni. Idáig feilődötll > Tamcl Tarva, hogy tudományos j ' alapon látott a munkához. Ki-jj (számította, hogyan kell vetni,| s vénül elhalározía, hogy héPJ romszor felszántja a földel,­Először januárban, másodszor februárban és harmadszor ve­lés elölt. S igy született meg a nagy siker: a 225 mázsás vi­lágrekord termés. Tamel Tarva nagyon örült az eredménynek, de elhatározta, hogy megdönti saját rekordját és jövőre 250 mázsás termést takarít be. — Valamikor egyszerű pa­raszt voltam, azt sem tudtam mi történik a falun lul — mon­dotta a kolhoz-értekezleten, ahol a 250 mázsás termés igéretél telte. — Ma már tudom mi a politika és po'ilizálok. Tudom mi történik nálunk az ország­ban és mi történik nyugaton. S1 tudom azt is, hogy a nyugatiak háborúra készülnek és a mi népünk védi a békét. Es mun­kámmal akarok beá'íui a békél védő milliók seregébe^ jó versenyszellem hozta maró* val, hogy példám a mezőbe* gyesi állami gazdaság dolgozói szeptember 2(Mg már 160a ho'don végezlék el a mélyszán* tást és ezer ho'd trágyázását is időre elvégezték. A termelőszö* vetkezeti csoportok közül aí enyingi elsőszámú termelőcso* port végzett ütemterv szeriül százszázalékos munkát. A megyék közül az őszi ga* bona és takarinányvetéri mun* Icákban első helyen áli Pesí megye, második Vas. hamadiW Szabolcs megye. Utolsó előtti helyen áh Békés mngye, utolsó helyen Csanád megye. A gabona vetésén kivül eg\T« fokozódó ülemben folyik a ku­koricaszár letakarilása. Ebben a munkában a szeptember 181 állapot szerint Csongrád megye az első. Ugyancsak Csongrád megye vezet a l.ukoricalörésbcn is. A napraforgószár lefakari­tásí munkálatok is megindullak. Ebben Vas niegye vezet, máso­dik Csongrád megye, mig utol* só helyen Szalniár-Bercg me­gye van. megnyertük a női kézilabda világbajnokságot Az 1949. évi női kézilabda világbajnokság döntő mérkőzé­seit kedden délulán játszották lo a csepe'i stadionban. Magyaror­szág csapata 4:1 (3:1) ered­ménnyel legyőzte Csehszlovákia együttesét és igy megnyerte a világbajnoki címet. Auszlria-Franciország 8 1 (2:1). Az oszlrák csapat ezzel a győze'mével a második lie-íyra került.

Next

/
Thumbnails
Contents