Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-27 / 224. szám

2 Kedd, 1949 szeptember Z-T. Kulturális és anyagi jólét emelkedése a Szovjetunióban és a népi demokrác'ákban fl Marshall-terv úgynevezett •segítségének* terhelt viselő ngntyiteurópal országok ilyen helyzetével ellentétben a "Szov­jetunió és a népi demokratikus országok sikeresen hajtják vég­re nemzetgazdaságuk helyreál­lítását és további fejlesztését szolgáló terveiket. Mig a kapi­talista országokban a gazdasági heluzct naprói-naDra rosszabbo­dik. a Szovjetunióban és a ntpl demokratikus országokban a népgazdaság minden ágában hatalmas fellendülést tapasz­talunk és ezt a lakosság kul­turális és anyagi fölétének fel­emelkedése kíséri. fl Szovjetunióban az ipari ter­velés a mult évihez képest 20 százalékkal emelkedett. Növek­szik a munkásság száma, emel­kedik a munka termelékenysé­ge, csökkennek a közszükségleti cikkek árai, emelkedik a dol­gozók reálbére és vele együtt a lakosság vásárlóereje. Az Egyesült Nemzetek főtitkára a világ gazdasági helyzetéről köz­zétett jelentésében ts kénytelen volt beismerni, hogy < ellentét­ben a nyugateurópai állomok­kal és a világ összes államai­val — a Szovjetunióban és a népi de­mokratikus országokban az Ipari és mezőgazdasági ter­melés az 1949-es év első ne­gyedében szüntelenül emelke­dik. Az USA és Anglia aira törekednek, hogy a parancsolás rendszeiét valósítsák meg Az Egyesült Államok és Nagy­brllannla a biztonsági tanácsban Is egyéb szervekben a többség­re támaszkodva arra töreksze­nek, hogy saját elhatározásukat a többt államra erőszakolva, a parancsolás rendszerét valósítsák meg. Ennek következtében olyan fontos szerv, mint például az atomerő-btzottság, esztendőkön keresztül nem haftfa végre a közgyűlésnek azt a döntését, hogy dolgoz­zanak kl rendszabályokat az atomfegyver megtiltására és létesítsenek nemzetkőzi ellen­őrzést az atomenergia felett. fl hagyományos fegyverzettel foglalkozó Mzottság ugyanezen oknál fogva nem tudott semmi­féle eredményt elérni a fegyver­kezés és a fegyveres erö csök­kentése terén. Nem kielégítő a helyzet az Egyesült Nemzetek Szervezetének más szerveiben scitl. fl Szovjetunió szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a hely­zet megjavítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében csak abban az esetben lehetséges, ha a szervezet összes tagfai betart iák az alapokmányt és gondoskodnak az Egyesült Nemzetek Szrn'czefe tekinté­lyének megszilárdításáról, a helyzet, hogy salát szük és önző céljaikat követnék, ame­lyeknek semmi közük az Egye­ifitt Nemzetek céljaihoz, a nem­zetközi együttműködés erősítésé­hez, a népek békéjéhez és biz­tonságához. fl? iTP'rial s'áK asm ha tandák lemondani az afotnlegyterrfll Az Egyesült Államok, Nagy­britannia és néhány más, az angol-amerikai blokk nyomdo­kában haladó állam nenr a nem­zetek közötti együttműködés és baráti viszony fejlesztésének cél­jait szolgálja, hanem ennek az együttmű­ködésnek a felrobbantását, uf agresszív, háborús államcso­portosulások létrehozását, u) háború előkészítését. E célok szolgálatában az Egye­sült Államok és Nagybritannia dühödt fegyverkezési versenyt folytatnak, felduzzasztják a ka­tonai költségvetést, ujabb és ujabb katonai támaszpontokat lé­tesítenek más államok területén és más hasonló rendszabályokat foganatosítanak, amelyek az uj háború előkészítését szolgálják. Mindezt fékevesztett háborús propaganda kisérl ezeknek a kor­mányoknak részéről. Az Egyesült Államokban a közvetlen katonai célra előirány­zott összeqek 1950-ben 14.3 mil­liárd dollárt tesznek ki. Ez tizenkétszeresen múlja fe­lül a második világháborút közvetlenül megelőző év kato­nai kiadásait. Ugyanakkor egészségvédelemre, népnevelésre, társadalombiztosí­tásra mindössze 2.3 milliárd dol­lárt fordítanak. Angliára is jel­lemző a fegyverkezési verseny. A katonai kiadások évről-évre növekszenek. Ilyen körülmények között csodálatos-e, hogy az Egyesült Államok és Anglia vonakodnak az atomfegyver betiltására vonatkozó megál­lapodások megkötésétől? Arra számítanak, hogy ilyen megál­lapodás nélkül nincs kötve a ke­zük. flz Egyesült Allsriok és Anglia kormánya nem hajlandó erről a tömeges emberirtást szol­gáló támadófegyverről lemon­dani. „Mi a béke mellett vagyunk és a béke mellett harcolunk" Ami a háborús propagandát Illeti — annak ellenére, hogy a közgyűlés 1947-ben egyhangúig határozatot hozott a háborús pro­paganda és a háborús gyújto­gatok elítéléséről — ez a pro­paganda az "Egyesült Államokban és Angliában nemcsak, hogy eem szűnt meg, hanem még sokkal nagyobb dühvel, sokkal nagyobb mér­tikiren folyik, nyilt támogatá­sával az amerikai uralkodó köröknek. Az Egyesült Államok és Nagy­britannia politikája világuralom­ra tör — mondotta Sztálin a a.iovjet kormány feje — „az agresszió politikája, amely új háborúhoz vezet". Ezzel a politikával raemoon áll a Szovjetunió békepolitkája és mindazoknak az országoknak a politikaija, amelyek az együtt­működést kívánják. A Szovjet unió mindig ellene volt és ma is ellene van a katonai tömbök és támadószellcmű csoportosu­lások lélesitésénsik. 1934 ben e Szovjetunió né peinek vezére. Sztálin a követ­kezőket mondotta: „A mi kül­politikánk világos. Az a béke megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének po litikája az összes országokban. A Szovjetuniónak eszeágában sincs, hogy akárkit ts fenyeges­sen, még kevésbbé, hogy akár. kire is rátámadjon. Mi a béke mellett vagyunk és a béke mel­lett harcolunk. De nem félünk a fenyegetésektől és készek va­gyunk rá. hogy a háborús uszí­tók csapására csapással felel, jünk." öt év elteltével, 1939 márciu­sában a Szovjetunió külpoliti­kájától beszélve Sztálin ismét rámutatott arra, hogy: „Mi va­lamennyi országgal a békét és a tárgyilagos kapcsolatok meg erősítését akarjuk, amennyiben ezek az országok ugyanilyen magatartást fognak tanúsítani a Szovjetunióul szemben, ameny­nyiben nem fogják megkísérelni országunk érdekeinek megsér. tését". A Szovjelunió kötelességének tartio, hogy felemelje szavát a háboius uszítók ellen A Szovjetunió, akár a múlt­ban, ma is hű nagy vezéréneik e szavaiban kifejezett elvéhez­A Szovjetunió külpolitikájában változatlanul védelmezi a béke ügyét, leleplezve az új háború gyujtogatóit, akik késziek arra, hogy a békeszerető népiekre új és még szörnyűbb nyomort zú dítsanak. Napjainkban, amikor nem szűnt meg az agressziv erűk mozgósítása, a Szovjetunió kötelességének tartja, hogy új­ból felemelje szavát az új há­ború előkészületei és a háborús uszítók ellen, a népek békéje és biztonsága védelmében. Az összes országokban folyik és egyre szélesedik a néptömegek hatalmas békemoagalma. A béke demokratikus erői százszor gyor­sabban növekednek, mint a há borús uszítók sötét rohamcsa­patai. Az Egyesült Nemzetek szervezetének kötelessége, hogy egyesítse hangját az embermil liók hangjával, amelyek fellép­nek a háború ellen a békéért és a népek közötti barátságért. A szovjet küldöttség a szov jet kormány utasítására felhí­vással fordul a közgyűléshez: hozzon rendszabályókat a béke megszilárdítására, a háborús veszély elhárítására, amelyet az Egyesült Államok és Nagybri­tannia vezetése alatt álló a-g. ressziv csoportosulások készíte­nek elő. A Szovjetunió javaslata A szovjet küldöttség a szov­sából a szovjet küldöttség a következő javaslatokat ter­jeszti « közgyűlés elé: i. A közgyűlés ítélje el az ál­lamok, egész sora. de különösen az Egyesült Államok és Nagy­brítania által folytatott- új há­borús előkészületeket, amelyek ezeknek a kormányoknak a pro­pagandája, a fegyverkezési versenyben, a katonai költség­vetés felduzzasz fásában. a ne­hézségeknek a lakosságra való hárításában, a nagyszámú szá razföldt. tengeri és légi támasz­pontoknak mág országok terű létén- való létesítésében, más békeszerető és demokratikus országok ellen irányuló, agresz­sziv célókat követő katona; ál­lamcsoportosulások szervezésé­ben és agresszív célokat szol­gáló más intézkedésekben jut kifejezésre. II. Annak megfelelően, hogy a civilizált nemzetek már régen az emberiség ellen irányuló bűncselekménynek minősítették a mérges gázoknak és bak téri* umoknak katonai célokra való felhasználását, a közgyűlés nyilvánítsa a népek lelkiismere­tével és becsülttévei ellenkező­nek az Egyesült Nemzetek' rendeltetésével összeférhetetlen­nek az atomfegyver s más. a törne ges emberirtást szolgáló eszkö­zök alkalmazását és ne tartsa megengedhetőnek, hogy tovább­ra is használják, hogy az Egye­sült Nemzetek szervezete gya* korlati lépéseket tegyen az atomfegyver feltétlen eltiltására és az enntk megfelelő szigorú nemzetközi ellenőrzésre. III. A közgyűlés szólítsa fel az összes államokat, hogy vitáikat és nézeteltéréseiket békés esz­közökkel rendezzék, ne foiva* modijanak erőszakhoz, vagy erő­szakkal való fenyegetéshez A' közgyűlés tegyen eleget a né­peknek az új háború fenyege­tésének elhárítására és a béke fenntartásának biztosításán, irá­nyuló törhetetlen akaratának é» elszántságának, amely az csz­szes országokban hatalmas népi mozglmakban jutott kifejezésre a béke fenntartására és a há­borús uszítók ellen. Tartsa' szem előtt, hogy a nemzeközl béke és biztonság megőrzését a fő felelősséget a biztonsági tanács állandó tagjai — az öt nagyhatalom — viselik. A köz­gyűlés egyöntetűen fejezze ki azt a kívánságot, hogy az Észak­amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia. Kina, Franciaor­szág és a Szovjetunió e célból egyesítsék erőfeszítéseiket és kössenek egymással mez-egye­zést a béke irees-;'árditáséra» fl magyar kormány erélyes hangú jegyr£ öen megbélyegzi a jelenlegi jugoszláv liowiíioy al as po itikáját A magyar kormány a jövőben gondoskodni fog, liogy jugoszláv diplomáciai megbízottakként ne jöhessenek Magyarországra kémek és orvgyilkosok A MAGYAR TAVIRATI IRO­DA JELENTI: A kiVügvmmisz­térium hétfőn este szóbeli jegy­zéket nyújtott át a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság bu­dapesti követségének. A jegyzék a kövei kezűképpen hangzik: 1. A Rajk László és társai el­leni hazaárulás! és hüttenségi per népbirósági főtárgyalűsán teljes bizonyítást nyert, hogy a Magyar Népköztársaság meg­buktatására, vezető magyar ál lamférfiak meggyilkolására, a kapitalista rendszer és a fasiz­mus visszaállítására irányuló összeesküvésben mint felbuj­tók és szervezők résztvettek Ju­goszlávia jelenlegi kormányá­nak vezető személyei. Bebizo­nyosodott, hogy Jugoszlávia je­lenlegi vezetőinek zöme régiói fogva az imperia'isták szolgála­tában állt a német Gestaponak. az amerikai és angol kémszer­vezeleknek ügynöke. Bebizonyo­sodott, liogy Rankovics jelenle­gi jugoszláv belügyminiszter 1948. októberében illegálisan átlépte a magyar határt és a Paks mellett, Birito pusztán találkozott a Horthy-rendőrség, az amerikai kémszervezet és a jugoszláv UDB beszervezett kémjével, Rajk Lászlóval, uta­sításokat adott át neki a Ma­gyar Népköztársaság törvényes kormányának fegyveres puccsal való megbuktatására, Rákosi Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő miniszterek mcggvilkolá­sára. Bebizonyosodott, hogy e gyilkosságok végrehajtására Rankovics diplomáciai köntös­ben Budapesire küldte mint •szakértőket* Jojkics és Jooa­novics nevű UDB ügynököket. Bebizonyosodott, hogy a Ma­gyar Népköztársaság elleni fegy­veres puccs megsegítésére a jelenlegi jugoszláv kormány vezetői Rajk Lászlónak és bűn­társainak fegyveres segítséget, katonai beavatkozást igertek és készítettek elő, amelynek ér­dekében véres határincidensek sorozatát provokálták. A nép­bírósági főtárgyaláson bebizo­nyosodott, hogy a jelenlegi ju­goszláv kormány budapesti kö­vetségének személyzete, a Ma­gyar Népköztársaság területén kiterjedt kémhálózatot szerve­zett és a birtokába jutott kém­anvagot az angol és amerikai diplomáciai és katonai missziók kémfunkciókat teljesítő tagjai­nak adta át, hogy a jegoszláv kormány budapesli követsége központja volt a Magyar Nép­köztársaság erőszakos megbuk­tatására irányuló összeesküvés szervezésének. Mindez példátfan a nemzri­közi kapcsolatok történet éhen Ezeket a bírósági tárgyalá­son bebizonyítást nyert té­nyeket nem lehet egyébnek tekinteni politikai banditiz­musnál. 2. A Magyar Népköztársa­ság kormánya mindezeknek a bebizonyított és megcáfol­hatatlan tényeknek alapján megállaoítja, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány az 1947. decemberében kötött jugo­szláv—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezményt megkötésének pillanatában már mint papírrongyot kezel­te. hogy ugyanakkor, amikoi a szerződést aláíria, már ré­gen szervezte az összesküvés* a magyar demokrácia ellen. Maga a szerződés a jugoszláv kormány számára csupán esz­köz volt. Ennek az összeeskü­vésnek a leplezésére Tito, jelenlegi jugoszláv miniszter­elnök beszéde, amelyet a szer­ződés aláírásakor Budapesten tartott és amelyre a jugo­szláv kormány folyó évi szep­tember 24-i jegyzékében hi­vatkozik, puszta porhia;és volt a magyar nép szemébe, egyik láncszeme és kifejezése annak a hazug, aljas és két­kulacsos politikának, melyet a jugoszláv vezetők zöme az imperialisták szolgálatában évek óta folytatott és amely a budapesti népbirósági tár­gyaláson végleg lelepleződött. 3. A Magyar Népköztársa­ság kormánya a jelenlegi ju­goszláv vezetők által csalárd szándékkal' kötött és széfté­pett jugoszláv-magyar barát­sági. együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerző­dés nem holmi egyoldalú éa leereszkedő kegyet jelentett Magyarország iránt Jugo­szlávia részér®, nem holmi ajándékot, amely csak Ma­gyarországnak használt. A jugoszláv kormány folyó évi szeptember 24-iki jegyzékének ea a beállítása uiabb kifejezése an­nak a soviniszta gőgnek, a ma gyar nép fölényeskedő letiecsü­lésének és annak a közönségei nagyzísi mániának, amely a je­lenlegi jugoszláv vezetők politi­káját jellemzik és amely a de­mokráciáért és szocializmusért vivott harcainak sikereire jogi

Next

/
Thumbnails
Contents