Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-24 / 222. szám

Kiosztották a nyereségrészezedéA jutalmakat a szegedi üzemek dolgozatnak »l. év:. 222 szám. Ara 60 tíltér 1949 szapíember 24 szombat fi magyarországi délszlávok mepsíésse! és gyűlölettel iiétík el Tilo-Raokovícs ügynökeit A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének központi vezetősége foglalkozott a hazaáruló Rajk és aljas bandája bünperévei éa ezzel kapcsolatban a következő határozatot hozta: A nép bírósága előtt felel Rajk és elvetemült bandája azokért a gaztettekért, amelyeket az imperialisták jugoszláviai ragadozói, Tito-Kankovics bérgyilkosok utasítására követtek ei Magyarország dolgozó népe és az egész haladó emberiség ellen. Ez a banda meg akarta semmisíteni eddig elért összes eredményeinket. Országunkat ei akarták adni az imperialistáknak és amit még elképzelni is szörnyű, fezembe akartak bennünket fordítani a mi felszabaditónkkal, a hatalmas Szovjetunióval. Ugyanarra a sorsra akartak bennünket juttatni, mint amilyenben a Tito-Rankovics-banda igája alatt sínylődnek 'Jugoszlávia népei. Magyarországot Jugo- j sziávia és ezen keresztül az im- j perialisták gyarmatává akarták süllyeszteni."" Mi. délszláv dolgozók eddig is tudtuk Tilóról és bandájáról, hogy elárulta Jugoszlávia népeit és liogy elanja az országot «z iniperialis ták nak. De most, magyarországi kémszervezetük leleplezésével egészen világosan látjuk, hogy tulajdonképpen mire szolgált budapesti követségünk. Megvetéssel és gyűlölettel ítéljük el Tito, Rankovics ügynökeinek kémkedő tevékenységét, mely ki akarta használni Jugoszlávia népeihez fűződő nagy szeretetünket abból a célból, hagy megdöntsék a magyar népi demokráciát. I Meggyőződtünk ariól, hogy Tito, követsége a legközönsegesebb diplomata gyilkosoktót tevődötj össze, olyan politikai provokatörökbőJ, kémekből, mint ami- i iyeu Brankov I.ázár, akinek go-! nosztevű tevékenységében népünk árulói, Ognyonovics Milán és a többiek segítették. Szövetségünket a legközönségesebb kémszervezette akarták átalakítani, amelynek élén Rob Anton' jugoszláv ügynök állt. Közreműködésükkel Rajk és bandája a mi szövetségünknek is azt a szerepet szánta, hogy segitsígzt nyújtson a magyar népi demokrácia megdöntéséhez. A magyarországi délszláv dolgozók mély megvetéssel és gyűlölettel Ítélik el aljas tevékenységüket és támogat ják a Magyar Dolgozók Pártjának helyes politikáját. Mig Magyarországon a szocializmust epitik és a magyar dolgozók életfeltébelei napról-napra javulnak, addig Jugoszláviában a nép mind nagyobb nyomorban 61, Tito-Rankovics terrorista bandája hidegvérrel gyilkolja és veti börtönbe Jugoszlávia leg jobb fiait, akik a Szovjetunióval való szoros barátságért és együtt működésért harcolnak, akik hűek a nemzetközi munkismozgalomluoz. A magyarországi délszláv dolgozók nevében izzó gyűlölettel követeljük, hogy az imperialisták ügynö keit, Rajkot és bandáját a nép bírósága a legszigorúbban büntesse meg, hegy elérje őket az a méltó büntetés, amely a nép összes árulóit el kell hogy érje. Meggyőződésünk, hogy Titot és bandáját is eléri a jugoszláv nép bünielő keze és ott fognak állni Jugoszlávia népeinek bírósága előtt. Az összes délszláv dolgozóik nevében hálás köszönettel fordulunk a Magyar Dolgozók Pártja és annak bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs felé. Az 6 éberségének köszönhetjük, hogy megmenekültünk attól sorstól, amelyet Tito-Rajk bandája szánt nekünk. Nem fogjuk tűrni körünkben népünk fasiszta árulóit, azokat a banditákat, akik szembe akarnak bennünket fordítani a magyar néppel, a haladó emberiséggel, amelynek élén a hatalmas Szovjetunió áll. Éljen a magyar és a délszláv dolgozó nép barátsága és együtt működése . Éljen a Magyar Dolgozók Pártja és bölcs vezére, Rákosi Mátyás elvtárs. Éljen az egész haladó emberiség vezetője, a világbéke legszilárdabb őre, a hatalmas Szovjetuniói, a dicső bolsevik párt és lángeszű vezelője Sztálin elviárs. Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének központi vezetősége. Az ENSZ-nek nem az a íetadaía, hogy a népek lasiszia árulók, a renegát orvtámadóhat védelmébe tegye Visinszkij elviárs élesen liltakozolt Magyarország belügyeibe való beavatkozás ellen A-T. ENSz közgyűlésének főbizottsága, amelynek tagjpu a közgyűlés elnökén kivül a hét alelnök és a hat bizottság elnöke, szeptember 21-én tartotta első ülését. A Szovjetuniót a bizottságban Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője kép viseli. A bizottságnak meg kellett vitatnia a közgyűlés negyedik ülésszakinak napirendi tervezetét. Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője javasolta, ne vegyék fei a napirendbe »A Görögország politikai függetlenségét és területi épségét fenyegető veszélyt cimmei szereplő kérdést. Rámutatott, hogy az orre a kérdésre vonatkozó javaslat 'szerzői igyekeznek a dolgot ngy feltűntetni, mintha Albánia tó Bulgária veszélyeztetné Görögország függetlenségét és területi épségét. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy ez a kérdés már több éven At szerepei a napirenden, pedig Görögországgal szemben ilyen veszély nem létezik. Visinszkij elvtárs: Az Egyesüli Államok megfosztotta Görögországot függetlenségétől Ha azonban Görögország kérdése mégis megvitatásra kerül, ugy annak olyan tények alapján kall megtörténnie, melyek a kérdés másfajta beállítását köve telik meg. Nem Görögországnak a mesiák világába tartozó veszélyeztetésérői kell beszélni ama szomszédai részéről, melyek ellen a napirendi javaslat irányul Ilyen veszély ugyanis nem létezik. Es a veszély annak a zűrzavarnak következménye, mely Görugor hígban a háború befejező-ének pillanata óta fennáll, amiatt, mert az USA tó Anglia beavatkozott Görögország t>elrgjeibe. At Egyesült Nemzetek Szervezetének véget kall vetnie a királypárti fasiszta görög kormány rémuralmának. Görögország politikai függetlenségét és területi épségét fenyegető veszély nem a Górögországgal szomszédos országok, hanem mindenekelőtt »» Egyesült Államok részéről indul ki. A« Amerikai Egyesült Államok megfosztotta Görögország got függetlenségétől. Visinszkij elvtárs felszólaldsa végén ismételten javasolta, ne tűzzék ezt a kérdést a közgyűlés napirendjére. Mo Neil angol kiküldött minden érvelés nélkül kijelentette, hogy a görög kérdést az ülésszak napirendjén kell tartani, minthogy a Balkán-bizottság /elvégezte munkáját és jelentését a közgyűlésnek meg kell hallgatnia*. Kiru, Görögország képviselője kénytelen volt elismerni, hogy Görögországot semmiféle veszély nem fenyegeti. Visinszkij elvtárs másodszor is felszólalt és fclhivta a bizottság tagjainak figyebnét a görög küldölt ikövetkezellen é>i önmagának ellentmondó ál. lásfoglalásáiM. Kiru ugyanis elismerte, hogy a va!óságban Görögországot nem fenyegeti veszély. Ugyanakkor azoiman javasolta, tartsák a kérilést napirenden, minthogy veszély fenyegeti az /ogtóz világot*. " Világos — állapította meg Visinszkij elvtárs —, hogy ezl a kérdést erőnek erejével rángatják a közgyűlés elé, bár semmiféle tényleges alapja nincs. A lengyel küldölt támogatta Visinszkij elvtárs javaslatát ós rámutatott a görög küldölt furcsa /logikájára*. A főbizottság végül szótőbb. seggel mégis elhatározta, javasolja a közgyűlésnek: iktassák be a görög kérdést napirendjébe. A bizoltság ezután étiért az úgynevezett /kisgyűlés* beszámolójának kérdésére. 4 Bulgáriával, Romániával és Magyarországgal szemben hangoztatott vádak osíobah és alaptalanok ü magyar ni fsifi3boioifv3 riMmú Hítíy Nissyriu Zsv4u Haialraiíéíése ellsa A Magyar Nők Demokratikus Szövetsége táviratot intézett Calciansz kormányához Athénbe, amelyben tiltakozik Ketty Nissyriu Zcvgu halílraítélése ellen. Trygve Lúehez, azz Egyesült Nemzetek főtitkárához intézett táviratban pedig az MNDSz kéri a főtitkár közbenbenjáráaát a halálos itédet megsemmisítése érdekében. Visinszkij elvtárs javasolta, hagyják bi ezjt a kérdési a napirendről. Megjegyezte, hogy az úgynevezett /kisgyülést« teljesen jogellenesen hozták létre és hogy jelentését mar csak alakszerű okokból is Id keli rekeszteni a tárgyalásból, minthogy ezt az interiin Szervet alapokmányellenes módon hozták létre. Énnek a bizottságnak jelentése épp oly szin telen tó haszontalan, mint amilyen dicstelen a működése. A bizottság szokásos többsége azonban elhatározta, bogy ajánlja a közgyűlésnek, iktassa be ezt a kérdést is napirendjébe. A bizottság ezután áttért arra. a kérdésre, amely »Az emberi! jogok és alapvelő szabadságok tiszteletbentartása Bulgária és Magyarország részéről* hangzatos címet viheti, valamint /Az emberi jogok es alapvető szabadságok tiszteleibentartása Románia kormánya részéről* cimü kérdésre. Áz utóbbi kiegészítő /kérdést* Ausztrália kormánya hozta a főbizottság elé. Visinszkij elvtárs felszólalásában rámutatott, liogy az* említett kérdéseknek a közgyűlés napirendi® tűzését megkísérlő próbálkozás nyílt beavatkozás ezeknek «z államoknak belügyeibe. Rámutatott arra is, mennyire nevetségesek azoknak az állításai, akik a bulgáriai, magyarországi és romániai /emberi jogok és alapvető szabadságok! kérdésének napirendre tűzését követelik, mondván, hogy a kérdések napirendre tűzése neta sérti az ENSz alapokmányát, Ki jelenlet le, hogy rz alapokmány több cikkelyére tőrtént hivatkozások teljesen alaptalanok, mert azoknak ebhez a kérdésbe* semmi közlik sincs. Hozzátette, hogy ezeknek a hivatkozásoknak liangozlatól, például a chiilei küldött, minden módon elkerülik az alapokmány második cikkelye 7. pontjának említését, mely pedig kimondja: »Az alapokmány semminemű jogot bem nd az Egyesült Nemzetek Szerve tetének, hogy beavatkozzék valamely áHnm belügyeibe*!. Visinszkij a továbbiakban ktjelentette, azok a vádak, ame* lyeket az USA Bulgáriával, Ro-> mániával és Mnyarország+H szemben, hangoztatott < ostobák és alaptalanok. Rámutatott, hogy a vallás gy«* korlása a népi demokrácia országaiban teljesen szabad. Ezek az országok azonban ftenklnen sem rntedifc vnrtf, hogy » valtáét nl éltem fendje ellen használja fel eszkőrként. /• Ezl azok a kormányok sem engednék meg, amelyek most a» alaptalan vádakat hangoztatják; Ez a hifc az eüfirforrada'iMi cüeo folyik A Mindszenly-per és a bolgár lelkész ügye nem vallási kérdés, hanem a valtán álarcába brrkolédző fasizmus elleni kii/delem ügye, a vérre! kiharcolt emberi jogol védelmében. Nincs itt szó a békeszerződés semmiféle megsértéséről. Ellenkezőleg, a békeszerződések kötelezik ni emiitett országok kormán volt, hogy a fasizmus és a fasiszta szervezetek njjáteremttótóe irányuló minden kísérlet el Tea harcoljanak. Budapesten most nyíltan, ai egész nép élőit ité'keznok Ra k, az áruló és kém felett. Ez tat n szintén a jog és a szabbd-ág mogsérlése? Nem. ez. harc a fasizmus é» a* ellenforradalom ellen, a/ok elten az úgynevezett egyházi férfink ellen, akik hátfradöfik népüket ahelyett, hogy együtt haladnának vele. Hamisít és á'.szenteskedik, aki a fasiszta árulók ellen folyó harcot az emberi jogok és szaba i" ságok megsértésének tünteti fel Az Egyesült Nemzetek Szervezetének — mondotta befejezésül Visinszkij elvtárs — nem szabad vállalkoznia a népárulók érdekeinek védelmére. A szavazógép azonban ismét működésbe lépett, ezt a kérdést is keresztül erőszakolták és felvették a közgyűlés napirendjére.