Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-22 / 220. szám

HOGY BLHESSEN A NEP Nagyszöged?, makói, Csongrád- és csanádmegyei ipari munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek véleménye a Rajk-perről Nem lehet leírni azt a határ­talan gyűlöletet és megvetést, amelyet a magyar dolgozók érez­nek a velejéig aljas Rajk és tár­sai: az amerikai, titoista ügy­nökök, hazaárulók, bérgyilkosok, besúgók, kémek iránt, akikről le­hullott a lepel. A banditák egy­kedvűen vallották és mondták el a nép, a szabadság, a béke­elleni nagy összeesküvést. Váj­jon csak Rajkáknak szól a nép roppant gyűlölete, haragja? Nem! Szól megbízóiknak, gaz­dáiknak, az imperialistáknak, a sírgödör szélén tántorgó kapiiar listáknak is... De a magyar dolgozók gyűlö­leténél talán még nagyobb a sze­retet és a Hűség a Párt, Rákosi elvtárs, a Szovjetunió iránt. Mert tudják, hogy csak a hozzájuk való hűség jelenti a szabadsá­got, békét, emberi boldogságot. S Rajkádnak. imperialista gazdáiknak jelel az ország né­pe, a nagyszegedi, makói, csong­rádmegyei és csanádmegyei ipari munkás, dolgozó paraszt és ér­telmiségi. Íme részleiek a szerkesztősé­günkbe beküldött számtalan levél­ből: RivfUé&at eltapossuk, mint a férgeket Kiss Sándor irja: (Ujszegedi Magyar Kender.) Ha a gonosz­tevő Rajkék terve sikerül, újra bilincset raktak volna a magyar dolgozók kezére, elvaszik a gyá­rakat tőlünk .., mindent. Nem igy történt. Nagyon köszönjük ezt a mi szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak és a Pártnak. Rajkókat pedig mi eltapossuk, mint a férget, hogy élhessen a nép! A esanfidoalotai földműves­szövetkezet dolgozói: Az alias hazaárulók mindent beismertek. Szörnyű a hiiniik. Ha tervük si­kerül, megszüntették volna a szö­vetkezetet, gépállomást, terme­íőcsoportot s uiből koloncot akasztottak volna a nép nyaká­ra. Vesszenek a bitangok! Halál rájuk. Dobál István: (Szeged, gáz­gyári tisztviselő.) Rajkék " el akarták fizni jogos tulajdonából a narasztot, ki akarták vésni a gyárakat az ipari dolqozók TébSI, meg akarták akadályozni a munkások érvényesülését..., fin, mint pártonkívüli, érzem sa­lát magamon, hogy a népi de­mokrácia mennyire megbecsüli a munkásokat, mennyit tesz értük. Pn munkás voltam, most tiszt­viselő vagyok. A kapitalisták al­ias hérencei akasztóját érdemel­ünk' Többlermeléssel is válaszolunk Kovács Irén: (Makó, a VI. ke­' Stefi fiatalok nevében.) Mcg­'•ecsüléssel. szeretettel Vesszük 'örül Rákosi elvtársat, a Pdr­'o/. Nagy veszedelemtől men­tettek meg bennünket, amikor n Raik-bnnditflkat leleplezték. " 'éljék el a legsúlyosabban azo­• at a gazembereket, akik ez ; kólákat, tankönyveket, jövőn­f?t akarták elvenni tőlünk. Az < tusás követi a Pártot, Rákosi Ivtársat. ttegedüsné: (Szeged, Angol­magyar Jutafonó.) A Rajk-ban­inak mi is agy válaszolunk, >gv többet termelünk. De kö­teljük azt, hogy pusztuljanak íjkék, a mocskos munkás- és ; zaárulók. A kisteleid dolgozó parasztok: Mi, a kisteleki Sörház-utcai egy­szerű parasztférfiak és asszonyok tudjuk, hogy ismét szolgaságba akarták taszítani a népet a Rajk­bitangok. Eddig őket fizették az imperialisták, most ők fizetnek a népnek — az életükkel. Éljen a Párt és Rákosi elvtárs Goda István: (Makó, városhá­za.) Nemzetközi kalandorod az imperialisták bércneel voltak Raikék. A dolgozó nép elnyomá­sét tűzték ki céljuknak. Áz íté­let nem lehet más, mint halál. Fülek! Elemér: (Szegedi kon­zervgyár.) Utálattal fordulok el az olyan embertől, mint Rajk, aki az imperialistáknak elárulta hazánkat, bennünket, gyermeke­inket döntött volna pusztulásba. Mi nem tűrünk a soraink kőzött ilyen bitangokat... Éljen a Párt! Éljen Rákosi elvjárs! Sí­jén a Szovjetunió! Schőbel György: (Makói kis­iparos.) Az országot a romtífcbóí építettük magunknak.' Most Raj­kék azt akarták, hogy újra rom legyen az ország,! szenvedjen me­gint a nép. Gyűlöljük őket, le­gyenek átkozottak a hazaárulók. Ila éléhemkerűlnéiielt Rajkék... A Szegedi Kender ifjúmunká­sai: A kínok kínjával kell el­pusztítani a Rajk-féle bitango­kat, akik az ifjúság szép jövő fái akarták elvenni, megsemmisíteni népi demokráciánk eddigi ered­ményeit. Vesszen Rajk is bar*­dája! Vesszenek az amerikai im­perialisták és csatlósaik. 'Éljen a Szovjetunió és Sztálin elvtárs. Éljen eredményeink megvalósító­ja, a Párt és vezére, Rákosi élv­társ. Szűcs György: (öttömösi dol­gozó paraszt). A hazaáruló RjftJ" kék azt akarták, hogy újból sö­tétség legyen a tanyán, a fény helyett. Ne legyen a munkán­kat megkönnyítő gépállomás, ne legyen jő ivóvíz, na legyenek elébem kerülnének; bál rájuk köpnék. Halállal lakoljanak I.ucz Borbála: (Kunág'ota), Állati éíetmódíot akartak adoi­gozó parasztoknak Rajkék. Az emberbőrbe bujtatott gonoszte­vőket elpusztítjuk. Bárdi Albfert és Bálint Ist­ván: (földeáki középparasztok). MJ is azt kívánjuk, hogy halál* lai lakoljanak Rajkék. Szőllősi Sándbr élmunkás: (a szegedi DÉMA cipőgyár legjobb dolgozója). Rajkék népi demoi­kráclánk, p munkásosztály leg­veszedelmesebb árulói voltak. AZ életünkre törték * piszkos kapitalista ügynökök. A Iehefó legszigorúbb büntetést érdemi­lik. ' i .'! 53 Kuonrnfang parlamenti képviselő szakított a Kuomtnlang kormánnyal A kuomiutag parlament 53 tagja, ákSc Nankingban éa Sanghajban maradtak, ami­kor c^ek & városok felszaba­dulták, most nyilatkozatot tettek kőzaS bejelentve, hogy szakítanak. & reakciós kno­mintang kormánnyal és űj munkát akarnak kszdeni a kínai kommunista párt vcse­íéséreL Ál öm©)ikcs! bányász-sztrájkhoz csa lakoznak az acélipari múlások és a Ford üzemek dolgozói Az amerikai szénbányászok sztrájkja következtében az Egyesült Államokban több mint félmillió munkás hagy­ta abba a munkát: 480.000 bányász tett© le a szerszámot Ezenfelül a szénszállító Vas­utak 27.000 alkalmazottja is sztrájkba lépett. A sztrájk megindulásának oká, hogy f bányatulajdonosok nem hajlani­dók befizetni a szerződésben előirt nyugdíjalap hozzájárj, lást Az United Steel Workerj Union acélipari szakszervez© ti szövetség egymillió tagja I sztrájkba lép, ha a munkaadó nem fogadják el a javasol! nyugdijbiztositásl programot Várható, hogy a Ford-müve^ 115.000 munkása is sztráj&b* lép. Hagy árfolyamzuhanás a aewforki érSéScIö^sdáa SuTyoS Válság! tört ki a newf­yorki tőzsdén a nyugateurópai pénznemek leértékelésének mást­napján. A részvények 24 óra alatt átlag 1—3 dollárt vesztet­tek árfolyamukból. AZ összvesz­teség egymilliárd! dollárra te­hető. A Wallí-Slreet köreiben at­tól tartanak, hogy a nyugati pénznemek devalválása követ­keamépyeibea az Egyesült ál­lamok gaZdásági életének ös­szeroppanását eredményezheti, Azzal számolnak, hogy egéss sor fontos nyersanyag, így $ réz, cink, az ólom, a gumi 6*. folyama a közeljövőben erőseg esni fog, ami a válság ujr.bb el­mélyülését idézi majd eXŐ, pánikhoz vezethet A máris nn^ ' tatkosó pánikhangulatot fokoz­zák azok a hírek, amelyek is egyre jobban terjedő sztrá&t mozgalmakról érkeznek. 39 mugmmngu. Kuominfang tiszt m A% észaikkínai Suiyueaa tar. tornányban maradt kuósniBL taag haderők megadta ma­gukat a néphadseregnek. Timg1 Csivu-Tung tábornok, a* északnyugatMnai kucmin­tejig hadsereg parancsnoka, táviratot intézett Mao-Ce. TtiCighoz, kijelentve, hogy vezérkarával együtt eb a kuomíntang rend szertől és résztvesz a szab&l Kína felépítésében, A távira­tot rajta kívül még 38 mags? rangú tiszt írta alá. iz angol mimkásság országszerte elháliorodotfais tlifakozik a lairtékeSis ellen és a''iminkabár emelését kiveti Londoni jelentés beszámol arról, hogy Angiéban egyre inifcáifcto éraebetőbbek lesznek a font Ieérté8relé®éne& elkerÜL hetetlen következményei. A tömegek megélhetése rosszab­bodik, mialatt maroknyi cso­port szédítő nyereségeket vág zsebre minden munka, vagy termelés nélkül. A kenyér fia 15 pennyröj 6 pennyre emel ., , . „ . . , ! kedett. Angiiéban elkerülhe. jó utak. Semmit sem akartak j. ., ... , , , , . ' . ., r , , tétlenül megdrágulnák a fon­ok, ami jo és hasznos a dblgp-j tosabb élelmezési cikkek, zókra. Megvetem őket és ha A koncra éhes uzsorás am<i." doltm tiltakoznék. Barrow rSsal bankárok serege más megindult Angliába. így pél. dául Aldrich, Amerika egyik legnagyobb bankjának, a Chase-National Banknak ax elnöke, Európába utazott, hogy saját szavai szerint: > kissé körülteikintsem éa a leértékelés által teremtett ked­vező vásárlási ás beruházási lehetőség iránt érdeklődjék*. Az árak emelkedése és a munkabérek további rögzíté­se miatt a tömegek féíháboro. R Dzsurék sztyeppe! folyócska partján kis házikó áll .Vidámfehé­ren kandikál ki a sárga napraforgók, lila mák­virágok szines pompá­jából. Ahogy rátekin­tesz, jólétet, boldogsá­got sugároz magából... Vájjon ki lakik benne? Mint mesebeli anyó­ka. ugy fogad a kis ház küszöbén a hófe­hérhaju, de bájosan fia­talarcu Marica Zajki­na. Minden mesébeillő itt: a kis szoba, a könyvespolc tarka köny­veivel, a szekrényekből kiáradó ízes levendula­illat... Micsurin köny-, vei, mezőgazdasági ta­nulmányok, szépiroda­lom sorakoznak az áll­ványon, fölötte pedig Sztálin képmása. Maria Zajkina für­gén térit, megjelenik az EGY FALUSI HAZ IRTA: PJOTR NYIKITIN asztalon az illatos méz, friss tej s egy csupoi­ban málna és eper. S a kis szobában sorra ismerkedünk meg a me­sebeli anyóka család­tagjaival — fényképek­ről. íme, ez a szép, szőke fiatal lány az ő kisleánya. Már orvos! S ez a viilogőszemü, göndör fiu: Pjotr, büsz­ke katonatiszt. Csöpp szőke kislány nyit be. Napsugár szök­ken a nyomába. — Fogadott kisuno­kám! — mondja Ma­ria Zajkina. — Felne­veljük s ha igaz, hogy tehetséges, zenére ta­níttatjuk majd. Azt hinné az em­ber, hogy Maria Zaj­kina férje legalább is brigádvezető, traktorál­lomás gépésze, vagg ehhez hasonló tisztsé­get tölt be... De egyik sem. Egyszerűen pász­tor, a »Vörös Fronthar­cost kolhoz pásztora. S ne biggyessze senki az ajkét csalódottan, — mert a pásztor a szovjet hazában nem lebecsült ember! 'Jó munkájáért megbecsü­lik, tisztelik a kolhoz­ban ! Keresete minden külön juttatás nélkül, 10.000 rubel és 80 má­zsa gabona évente. A kis ház gazdáját messze a falutól, nyáj­őrzés közben találjuk. Ki hinné, hogy ez az alacsony, szikár kis öregember milyen szak­tekintély a faluban s hány pásztort neveli fel! Műveltsége, tudása hires. 10 éves korában tanulta meg a betűve­tést és olvasás tudomá­nyát, — de ma már mezőgazdasági szak­könyveket olvas, A kol­hoz klubjában előadá­sokat tart s a fiatalok nagy figyelemmel hall­gatják a kiváló szak­embert .., ... Valamikor futó­homok, pusztaság volt a »Vörös Frontharcos* kolhoz helyén. Ma ker­tek virítanak, erdősá­vok zty lelnek, széles víztárolók csillognak Itt. Éjszakánkint mesz1­sze világit a kolhoz! vil­lanytelepének fénye... A felszabadult emberi munka csodát müveit... R szovjet emberek ma­guk kovácsolják szeren­cséiüket! városban aa egyesült gépipari asafanutekások helyi tanács* határozatban követelte Cripp* pénzügyminiszter haladékta* lan lemondását. Rámutattak, hogy »a font leértékelése yhm ve támadás n dolgozók ékU színvonala ellen és a kényéi drágításával egyiitt inegerÓs sítötto azt a véleményüket, hogy Cripps semmitől sra riad vissza, csakhogy alátíri massza a düledező kapitalis* must*. Eírcdban a helyi szak* szervezeti szövetség kövefceL ta, hogy a brit szakszervezeti szövetség kongresszusát újból hívják össze. A croydoná gép* gyári munkások határozattá ban élesen tiltakoznak a ke* gyér árának felemelés® mlatí és követélik a kereskedelmi kapcsolatok kifejlesztését Ke­let-Európával. Lipcsei jelentés Szerint 9 küszöbön álló leértékelés kö­vatkeztében Nyugat-Németar­sz&g lakosságát pániksmi vásárlási láz fogta él. A h&a­kokat megostromolták, hogj kézihez kaphassák a takarék' betéteket, mivel- az emberek nem akarják ismét elvestgteri a pénzüket. Adenauer mink® terelnek Bonnban a pari^ ment előtt kijelentette: séges a német márka árfolya­mának módosítása*. , <• A kelelnéme íorszá gí n® német gazdasági tanács kép viselői megállapították, hog5 a keleti márkát a leértékelés természetesen egyáltalán neve. érinti

Next

/
Thumbnails
Contents