Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-21 / 219. szám

^Csütörtök, 1949 szeptember 3. V 5 Rajk gyűlölte a munkásosztályt, fasisztákkal töltötte meg a belügyminisztériumot scher Gyulának, Zilahinak, Ko­"rondynak, ezeknek a reakciós beállítottságú egyéneknek a pá­lyafutásáról? Elnök: Segítette önt Raik László azoknak a kémfeiadatok nak a behigyminisztóriumban való végrehaj tárában, amelyet ön az angol és jugoszláv hír' szerzéstől kapott? Cseresznyés: Amikor haza kértem, Maigyax-országra elmond tam Rajknak kapcsolatomat a? angol és jugoszláv kémszerv?­xettel. Rajk László azt vála­szolta erre, hogy 6 minden' tud, mindemről értesülve van Közölte velem, hogy a belügy miniszteri sajtóosztály veaeté sével ensiem biz meg. Az? in oxidot ta, hogy a sajtóosztály a® 6 személyé­nek. személyes politikájának, országos méretű propagálása. Utasításának az volt a célja, hogy saját sz:mé!yét előtérbe tolva mértéktelenül megnövelje magát ét ugyanakkor a magyar kormányzat más személyiségei­nek, elsősorban Rákosi Mátyásnak, Farkas Mihálynak, (.'erő Úrnő­nek a jelentőségét háttérbe szorítsa­Elnök: Tud ön valamit Fi­Cseresnyfs: Rajk László gyűlölte "a iunnkárasitályt, niegftkaaályoíta, hogv rnun­kásszármaiásu egyének » bel­ügyminisztérium felelős, vagy legfelsőbb pozícióiba kerülje­nek. Ellenben megtöltötte a belügyminisztériumot volt re­akciós, borthvsta köztisztvise­lőkkel, csendőr és rendőrtisz­tekkel és egyéb demokrácia­ellenes elemekkel, mert tudja, hogy ezek az 5 fel­forgató te: veinél készséges esz­közei lesznek. Fischer Gyulát az elnöki főosztály vezetőjét aki 1944 ben a német megál­lás idején egy mimkásszázad parancsnoka volt, az elnöki ügyosztály vezetője lett A vá­rosi osztály ügyeit dr. Zilahi Lánzló dúsgazdag nagypolgár intézte. Korondy és más hort. hysta csendőrök ezredesI rang­ban vezették a belügyminiszté­rium felelős rendőrségi osztá­lyait. Cseresnyés t „Meggyőződtem arról, hogy Rajk László gátlás nélküli hive Titánok ...' Elnök: Rajk Lászlóval kap­csolatban. ön a jugoszláv kém­szolgálattól milyen feladatokat kapott és hogyan hajtotta ez» ket vérre? Cseresnyés: Azt, hogy tuda­koljam meg Rajk Liszt ónak hű­ségét, Rajk Lászlónak barátsá­gát Jugoszlávia iránt. Többszöri beszélgetésből meggyőződtem Brról, hogy Rajk László gátlás nélküli bive Titónak és ugyanakkor gyűlölettel viseltetik a ma­gyar kormány vezető személyi­eégeivel. a megvár népi demo­kráciával szembeu. Azt mondta, hogy a magyar kormány kül- és belpolitikáját is jugoszláv mintára kellene vinni, Rajk László gyűlölettel beszélt a magyar kormány egyes személyiségeiről, különö­sen kifogásolta uzt, hogy ma­gyar kormány a magyar politi­ka intézését többek között első­sorban Rákos{ Mátyás, Farkas Mihály, Gerő Ernő stb. végzik. Holott 6, Rajk László van hi­vatva arra, hogy Magyarország sorsát, Magyarország politiká­ját irányítsa és vezesse. Elnök: Csacsinovics jugoszláv kém hogyan értékelte Rajk László személyének jelentősé gát Tito terveivel kapcsolatban? Cseresnyés: 1947-bm Csacsi oovias azt monta, hogy Rajk László személyét és tevékeny, ségét Belgrádban különleges figyelemmel kísérik és számí­tanak rá. Ezután- dr. Tarisznyás Györgyi kereskedelmi iskolai tanárnőt hallgatták ki tanúként. Tarisznyás Györgyi vallomása a B ritó-puszíai „vadászatról" Elnök: ön Mrazovics jugo­szláv követlel hogyan ismerKe­tíctt meg? Tarisznyás: Egy vadászaion, amelyet Klein Antal vadászterü­letén a Paks melletti Biritó­pusztán tartottak. Ezután Mra­zovics többször felkeresett Pak Bon és én is megtátogattam őt a iugosz'áv követségen. Elnök: 1948 szeptemberében önhöz egy konkrét kéréssel for­dult, hogy va'aml vadászatot tegyen lehetővé Klein Antal va­dászterü'etén a barátaival? Tarisznyás: Igen. 1948 szep­temljcrébeii a házunk közelében találkoztam Mrazovircsal. Pa­naszkodott, hogy figyelik és a magyar barátaival is ugy keli találkoznia, hogy azoknak ne legyen ke'Ienietlenségük belőle. Engem kért meg, beszéljek Klein Ania'iaJ, tegye lehetővé, hogy néhány barátjával a leg­közelebbi napok egyikén lejö­hessen Birilőpuszlára vadászni. Klein Anlal és Mrazovics egy vendéglőben mindjárt megbe­szélték, hogy a legközelebbi' na­pok egyikén le is jön vadászni. Akkor Mrazovics arra kért, hogy én is kisérjem el a vadá­szaira. A legköze'ebbí napok egyikén kimentünk a szekszerdi országúton a 116-os kilóméler kőnél lévő MAVAUT megálló­hoz. Innen néhányszáz méterre várakozott kocsin Kleiu Anlal Körülbelül egy félórai várako­zás után feltűnt Mrazovics au­tója, amelyből ő és egy zötd ódén kabátos sötét szemüveget -i-e'ő férfi szd'It ki. A rendőr­ségen töriénl szembesítés során megtudtam, hogy az illető Rajk László volt külügyminiszter. Ismerősnek tűnt fel az arca, do akkor nem ismertem fel. Felül­tünk a kocsira és Biritópusztu irányába mentünk. Klein Anlal magyarázta meg, hogy merre menjünk el a legközelebbi csőszíkunyhóba. Mrazovics és a zöld lódenkabálos férfi maguk­hoz vették a kél vadászpuskát és elindultak a jelzett irányba. Mikor odaértünk a csőszktiny­lióhoz, észrevettem, hogy ott egy férfi várakozik vadászruhá­ban, vadászpuskával. Körülije­iül 40 éves fehelelt és közép­magas termetű. Feltűnt, hogy ezt a férfit sem mutatták be. ök ezután a kunyhó e'őtt fel s alá sétáivá beszélgettek. Hallot­tam, hogy az egyik férfi valami­lyen szláv nyelven beszélt. Biz­tosan tudtam, hogy nem oro­szul, valószínűleg szerbül. A zöld lódenmbás férfi magyarul beszélt és Mrazovics tolmácsolt kettőjük között. Néhány szót megértettem! a beszélgetésiül, például azl, hogy Mrazovics Ju­goszláviáról beszélt és azt mon­dotta, hogy cselekedni keli. A másik férfi kijelentéseit nem értettem. A zöld íódenruhós férfi magyarul beszélt Azután valami Pálffyróí is beszéltek, akiből hadügyminiszter lesz! Többször hallottam emiileni Rákosi és Farkas miniszterek nevét is. Amikor elváltak, mond­tam Mrazov-iesnak, hogy ugy ér­zem, ő nem is akart vadászni, csak találkozni akart valakikkei és én csak azért kellettem olt, hogy kirándulás jellegéi kölcsö­nözze a vadászatnak. > Mrazovics azzal mentegetőd. zött, hogy a kunyhónál' álló zöld lodenruhás férfi neki régi ismerőse és úgy elbeszél­gettek, hogy a vadászatról meg is feledkeztek. Azután Klein Antal visszavitt a szek szárdi országútra. Mrazovics és Rajk László beültek az autóba. Mrazovics azt mondta, hogy ne szóljnak erről a ta­lálkozóról senkinek Elnök: Jöjjön ide, kérem (Tarisznyás a bírói emelvény­hez lép.) Az itt ábrázolt képen felismeri azt a személyt, aki a csőszkunyhónál várakozott? Nézze meg. Tarisznyás: (Megnézi a ké­pet.) Igen, felismerem. Elnök: Határozottan felis meri? Tarisznyás: Igen. Elnök: Megállapítottam hogy az a kép, amelyen a tanú a szóbanlévő személyi felismerte, Rankovicsnak az iratoknál elfekvő fényképe. Német Dezső: Pálffvval folytatott beszélgetéseim során meggyőződjem, mindketten soviniszták vagyunk és ellenségei a népi demokráciának Ezután Klein Antalt hall­gatják ki. Elnök: Mondja el, mikor, milyen körülmények között ismerkedett meg Mrazovics követtel? Klein: Mrazovics jugoszláv követ gyakran járt le Tarisz­nyással Paksra. Az elnök kérdésére Klein elmondja, hogyan készítette elő Mrazovics követ kérésére a biriipusziai í vadászatot*. Elnök: Rajk Lászlónak mi lyen szerepe volt ezen az úgynevezett vadászaton? Klein: Kérem, én Rajk Lászlót nem isinertem, nem ismerem, soha nem láttam. (Derültség.) Most hatóságüag szembesítettek vele, akkor is­mertem fel benne azt a férfit, aki akkor Mrazoviccsal zöld lodenkabátban és szemüveg­gel ott volt. Elnök: Most is felismeri benne? Klein Antal: (Hosszasan végignézi Rajk Lászlót és társait.) Igen. Elnök: A népbíráknak van kérdésük a tanúhoz? (Nincs.) Népügyész úr ? Védelem ? (Nincs.) Észrevétel, ,„, Jtajk László? Rajk: Nincs. A tárgyalás Németh Dezső kihallgatásával folytatódik. Elnök: Mondja el, mikor és milyen körülmények között szervezték be önt a jugoszláv hírszerző szervekhez és a jugoszláv hírszerzők közül kikkel állott kapcsolatban? Németh: 1945 őszén a Főn­védelmi minisztériumban meg ismerkedtem Pálffy György­gyei. Beszélgetéseink folya­mán meggyőződtem arról, hogy mindketten soviniszták va gyünk és ellenségei a népi de­mokratikus rendszernek. 1946 őszén Pálffy segitséglvel én lettem a határőrééig vezérkari főnöke. A határőrségnek ebben az időszakában Pálffy volt a fő­parancsnoka. 1946 végén, vagy 1947 elején Pálffy közölte velem, hogy kémkapcsolatban áll Brankov Lázár jugoszláv megbízottal'. Utasított, hogy Brankovot részletesen infor­máljam mindenről a határőr. seggel kapcsolatban, ami őt érdekli. Én beleegyeztem eb­be. Két három nappaí később felkerestem Brankovot és ab­ban állapodtunk meg, hogy a Brankov által kért kémadato­kat minden esetben én fogom hozzá személyesen elvinni. Utasítások a magyar-jugoszláv, csehszlovák, román és szovjet határra vonatkozólag Elnök: Milyen katonai ál lamtitkokat továbbított az­után Ön a jugoszláv hírszerző szervekhez? | Néme'di: Brankov minde­nekelőtt tőlem a határvadá sok szervezésének a kérdését, n hafárvadászok létszámának, fegyverzetének adatait, vala­mint az egyes határvadász­zászlóaljnak. n századoknak is, „ létszámait, állomáshelyét, a parancsnokok névsorát és a parancsnokoknak a politikai karakterisztikáját kapta meg. Brankov nyomatékosan hang súlyozta, hogy elsősorban a jugoszláv határ­eávhaii áilauiásozó hutárva­dá-'Oalaku 1 xtok adu<a* érdeklik és kérte, hogy ezekkel kapcso­latiján u leskisebb változást ia azonnal Ijözöljem vele. Ezt is megígértem. Ezek a® ada­tok mind katonai titkot ké­peztek. Elnök: Hát a határvadász csapatokra, a határok őrzésé­re vonatkozóan kapott Ön utasításokat a jugoszláv hír­szolgálattól ? Németh: Igen. Kaptam, ter mészetesen ugyancsak Bran­kovon és Pálffyn keresztül. Elsősorban azt az utasítást kaptam, hogy a határőralaknlatoknak a tisz­tikarát mindenekelőtt régi fa­siszta, soviniszta beállitoítsá­gu tisztekkel töltsem fel és ezeket állítsam vezető pozí­ciókba. Azonkívül a jugoszláv—ma gyar határra vonatkozólag azt az utasítást adták, hogy ezen a határon a lehető legkisebb létszámú alakulatokat tartsuk, hogy a jugoszláv hírszerző szervek által kiépített illegális for­galmat minél kevesebb zavar­ral lehessen lebonyolítani. A jugoszláv hírszerző Szer­vek adtak utasítást még a román és csehszlovák határra vonatkozólag is, hogy ott olyan tevékenységet folytas­sunk a határvadászalakula tokkal, hogy ennek következ­tében a határsávban lakó la­kosság között elégedetlenség, nyugtalanság és demokrácia ellenes hangulat keletkezzék. Legfőképpen hangsúlyozták, hogy a szovjet határra vonat­kozólag az a feladatunk, hogy megállapítsuk ezeken a hatá­rokon azokat „ pontokat, ame lyek a szovjet határőrség ré­széről gyengébben vannak ellenőrizve és alkalmasak ar­ra, hogy ezeken kersztül a jugoszláv hírszerző szervek szovjetéilenes hírszerzőket tudjanak úgy oda, mint onnan vissza is küldeni. Pállfy utasítása Német Dezsőnek: igyekezzen titkos adatokat szerezni a szovjet hadseregről Nemcsak az volt a feladatom, hogy ezeket a pontokat felderít­sem, hanem elö is kellett készí­teni ezeket a pontokat erre a közlekedésre. Elnök: Mikor ön 1948-ban Moszkvába került, mint katonai attasé, kapott ön Pálffytól va­lami specialista feladatot? Németh: 1948 május elején Pálffy közölte velem, hogy a jugoszláv hírszerző szervek uta­sítására ő keresztülvlszt, hogy engem küldjenek kl Moszkváim katonai attasénak. Megjegyezte, hogy a jugoszlávok meg vannak elégedve a kémte\ékenységeramcl és éppen azért küld enaom Moszkvába, hogy a Szovfetunió­ban folytassam ezt a tevékeny­ségemet a jugoszlávok javára Fontosnak tartotta Pálffy szoros kapcsolat kiépítését a többi moszkvai katonai attaséval, mert ezektől is olyan fontos kémada­tokat szerezhetett meg, amik a jugoszláv hirszerző szervek ré­szére rendkívül érdekesek és fontosak voltak. Pálffy utasított, hogy addig is, amig a jrjpszláv hirszerző szervek fel fogják ve­lem venni a kapcsolatot. igyekezzek titkos adatokat szerezni r szovjet hadsereg szervezeti felépítésére, fegy­verzetére. anyagi ellátására éa fegyelmére vonatkozóan. Mrazovics jugoszláv moszkvai nagykövettel 1949 tavaszán vet­tem fel Moszkvában a kapcsola­tot. Mra/o l s Pá'f'yra. Brankov­ra hivatkozva kö ölte \ elem, hogy ő fogja velem tartani a jugo­szláv hírszerző szervek utasításá­ra, a hirszerző szervek nevében a kapcsolatot. R közelebbi előre megbeszélt találkozó alkalmával irisban, zárt boritikban átadtam llrazovicsnak az általam előzö­'eg összegyűjtött ként anyagokat, amelyek a szovjet hadseregre vonatkozó adatokat tartalmaz­tak. Mrazovics megbízásai és utasításai alapján kémedatokat szereztem a szovjet hadsereg szervezeti felépítéséről, fegyver­zetéről, kiképzéséről, fegyelmé­ről, valamint a moszkvai népi demokratikus országok katonai attaséinak, továbbá a moszkvai magyar nagykövetség személy­zetének a Tito politikájával kapcsolatos állásfoglalásáról. Ezeket a kémadatokat plsősor­ban annak a bizalomnak alapján tudtam megszerez­ni, ameK-et velem szemben, mint baráti katonai attaséval szemben elsősorban a szovjet hadsereg tisztjei és a népi de­mokratikus országok katonai at­taséi tanúsítottak. Rz általam megszerzett kémadatokat Mrazo­viesnak a rákövetkező találkozá­saink alkalmával Írásban, zári borítékban adtam át és ezek az adatok majdnem mind teljes egé­szükben titkos adatok voltak. Mrazovi s'ól megkérdeztem, hogy mi a helyzet Brankovval kap­csolatban, annak következtében, hogy közismertté vált Brankov Tito-ellenes deklarációja. Mra­zovics megnyugtatott, hogy ez nem egyéb, mint provokációs blöff azért, hogy a helyén ma­radhasson és folytathassa a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok elleni kémte­vékenységet. i 8 Magyar-jugoszláv Társaság caija: Ti.o népszerűsítése Ez uláii Rex József tanúki­hallgatására került sor. Eliiök: Mondja el, hogy Ön mióta működik együtt a ju­goszláv hirszerző szervekkcll Rex: 1945 augusztus óta Elnök: Ki szervezte be önt a jugoszláv hírszerzők kőiét Rex: Brankov Lazar. Elnök: A beszervezésnél

Next

/
Thumbnails
Contents