Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-03 / 204. szám

Farhas Mihály elvián beszéli a DIVSz kongresszusán Szeptember 11-ig köéheineH szerződési a dolgozó parasztok a gépállomásokkal 11. evi. 204 szám. A GAÜONASP1KULACIO ALKONYA (L.Z.) A cséplőgépek Szeged é3 Makó határában mindenütt befejezték munkájukat és befejezéshez közeledik a munka Csanád megye többi részében is. A földművesszövetkezetek raktárai legtöbb helyen már teljesen megteltek a begyűjtött gabonával, de még mindig egyre gyűlik i dolgozó parasztság szorgalmas munkájának eredménye. Az idei terménybegyüjtési verseny során döntő módon bebizonyosodott, hogy dolgozó parasztságunk hálás Mindazért a támogatásért, amelyet „ nép állama nyújtott neki 3 Párt vezetésével és ezt a háláját a terménybegyütjési versenyben való fokozott részvételével, hazafias kötelességének teljesítésével is meg akarta mutatni. Mindezek mellett azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy minden dolgozó paraszt számára döntő fontosságú az a kérdés, hogyan ériékesítheti legjobban gabonáját, hogyan bitosíthatja a maga számára a legtöbb jövedelmet. Ezt a kérdést is biztosan felvetettek otthon a falvak dolgozói. Mindazok azután, akik nem ültek fel a kulákok rosszindulatú meséinek, arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb közvetlen jövedelmet is akkor biztosíthatják a maguk számára, ha teljesítik, sőt túlteljesítik terménybegyüjtési kötelezettségüket. A legjobb gabonaárakat ugyanis a beadás leggyorsabb, legjobb teljesítői és túlteljcsítői élvezik. Még ezen a héten, szeptember 3-ig az előírt 60 forintos búzaal'apár helyett minden terménybegyüjtő mázsánként 62 forintot, rozsnál és kétszeresnél pedig az 54 forintos alapár helyett 5R forintot kap. Hasonlóképpen a C vételi jegyre felajánlott gabonáért mázsánként 2 forinttal többet kapnak a begyűjtés alkalmával. Hányan és hányan vannak azonban oyanok, akik még ennél is többet, mázsánként 5 forintos jutalmat kaptak, mert agusztus 13-ig teljesítették kötelezettségüket. Kétmillió forint értékű jutalmat biztosít ilyen formán népi demokráciánk a begyűjtési versenyben résztvett "dolgozó parasztoknak, de még ezen fel ül is számtalan egyéb kedvezményben részesíti őket, sőt aki szabad gabonáját az államnak felajánlja, külön őrlési engedélyt is kap, így az ötholdasok, vagy azon aluliak ugyanannyit őröltethetnek meg a rendes fejadagukon felül, mint amennyit felajánlottak, a középparasztok, ha földjük a 25 holdat, vagy 350 aranykorona tiszta jövedelmet nem haladja meg, fűikor 50 százalékkal, a kulákok pedig 25 holdon, vagy 550 aranykorona tiszta jövedelmen felül a felajánlott gabona 25 százalékára kapnak őrlési engedélyt. Minderről érdemes ismételten megemlékezni, már csali azért is, mert ezeknek a tényeknek a világosságánál még inkább fény derül a Kulákok alaptalan hazugságaira. Mindazok, akik ezeket a tényeket világosan látják, nem ülnek fel a kulákspekuláció híreszteléseinek, mert tudják, hogy a nép kenyerével való spekulálásnak végérvényesen befellegzett. Legfőbb ideje mégis, hogy Szegeden és környékén, valamint Csanád megyében a legsürgősebben megkezdjék a községi jegyzők, közigazgatásvezetők, a kulákok elszámoltatásának napirendre tűzését. A nyolcnapos beadási határidő már sok helyen elmúlt, nem szabad tehát tovább halogatni ezt a kérdést. Nen szabad kesztyűs kézzel bánni a gabonarejtegető kulákokkal, hanem szigorúan ki kell rájuk róni beadási kötelezettségüknek 5 százalékkal, 15 napi késedelem után pedig 10 százalékkal való felemelését, ugyanakkor a szabotáló kulákok nevét minden községben pellengérezzék ki, hadd lássa mindönki, kik' azok, akik meg akarják nehezíteni a magyar dolgozó nép megélhetését. 1 Akadnak Nagyszegeden is, Csanád megyében is még mindig szép számban olyan kulákok, akik úgy gondolják, hogy kijátszhatják a dolgozók éberségét. Most derül ki sok helyen, hogy már a múlt esztendőben elvonták a dolgozó nép szájából a kenyeret és az idén hasonló kísérlethez folyamodnak. Tavalyról eldugott zsizsikes búzával akarják becsapni a szövetkezeteket, hogy másodszor is kivegyék a nép szájából a kenyeret, mint például a kűbekházi Ébinger Józsefné, a szatymazi Kondász Mihály és a királyhegyes! Börcsök József kulák tette. De a hozzájuk hasonlók seregével akadnak és nem kis szerepe van a kulákok szabotálásának abban, hogy ha egyes községekben, így Ruzsajáráson, vagy ószentivánon nem úgy halad a terménybegyüjtés üteme, mint kellene. A kulákoknak azonban rá kell jönniök arra, hogy a féke tézés, a gabonaspekuláció ideje egyszersmindenkorra elmúlt. Erre még csak a kilátásuk sem lehet meg, mert vájjon kinek jelentene előnyt őrizgetni gabonáját manapság, amikor egy forint hatvan fillérért, szabadon, korlátlan mennyiségben, kitűnő minőségű fehér kenyeret vásárolhatunk és a kenyérjegy csupán a háborús emlékeink közé tartozik. ' A kulákoknak azt a meséjét is, hogy ősszel felemelik a búzaárakat, csak az hiheti el, aki nem lát tűi n faluja határán, A gabona világpiaci árai ugyanis a búzánál 40. Ara 60 fillér 1843 szsiUemhs? 3 szamba ISMÉT UTAT MUTATOTT Rákosi Mátyás elvtársnak a Nagybudapesti Pártválasztmány szerdai értekezletén a termelési fegyelemről, az egyéni felelősségről, a normakerdésről és a műszaki értelmiség szerepéről elmondott iránytmutató beszéde nagy visszhangra talált országszerte a dolgozók között. A szegedi és a makói üzemekben már a kora reggeli órákban átfutották a Szabad Nép, a Délmagyar ország és a Csanádmegye példányait, amelyek ismertették a beszédet. Az ebédszünetben s a munka befejeztével a késó délutáni órákban sokhelyütt már igen figyelmesen, szakaszról szakaszra", a kiemelkedő részeket ceruzával aláhúzva, tanulmányozták át a beszédet. Lapunk munkatársai a pénteki nap folyamán több üzemet felkerestek, hogy azon frissében feljegyezzék Rákosi elvtárs beszédévei kapcsolatos megnyiI latkozásokat. »A vállalatvezető elvtársaknak meg kell érteniük, hogy a demokrácia azért tette őket vezetőhelyükre, hogy vezessenek, tartjsanak fegyelmet a szocializmus épitése érdekében...* — mondotta Rákosi elvtárs. E* a j rész különösen megragadta SiI movlcs Mihály elvtárs, a szegeI di Dohánygyár NV vállalatvezetőjének figyelmét. — Ért is ugy érzem, hvK>y feltétlenül meg kell vizsgálni afváU lalatvezetők munkáját — mOndI ja. — Amikor egy uj szocialista ország építéséről van szó, döntő, \ hegy az üzemek vezetői éberek j 'egyenek és számoljanak fel | minden olyan megnyilvánulást, amely a termelés rovására megy. IsA mnntiaf egy elem meg^rffeitéae most elsőrendű pártfeladat...* szögezte le Rákod elvtárs. Kása flndrésné elvtársnö, a Magyar Kender párttitkára igy vélekszik e kérdésről: — Rákosi elvtárs iránymutatását megfogadjuk. Eredményeink idáig kielégitőek, de a termelékenységünket tovább kell fokoznunk s ed a munkafegyelem megszilárdításával szeretnénk elérni többek között 'A munkafegyelem megszilárdítását valóban elsőrendű párt feladatnak tekintjük. Makón a MAV javítóműhelyből Horváth János szintén igy vétekszik: — Bizony Rákosi elvtárs nálunk is •» puhára* koppintott. Hét óra helyett sokan fél nyolc'órakor kezdik a munkát éa legalább negyedórával előbb otthagyják a munkahelyüket. Ez jelentős kiesést jelent. Ez az idő pedig elegendő néha egy kocsi kijavítására. »A legszélesebben eitrrj'eszlhető és szinte minden munkásra alkalmazható versenyforma az egyéni verseny...* Seres András elvtárs a Winter kefegyárban ezt mondja: — 'Az egyéni versenyt mi ts teljesen figyelmen kívül hagytuk, csupán a brigádversenyre fektettünk gondot. Most gyárunkban átszervezési munkálatok folynak, két hét múlva ismét megindulunk és akkor minden erőnkkel azon leszünk, hogy a brigádverseny mellett az egyéni versenyt is életre hívjuk, mert Rákosi elvtárs beszéde után most már világosan látjuk er.nek jelentőségét és szükségességét. (Azt tapasztaltam, hogv nótnnk az a tudományos norma, omelvnek ainpjilm a munkás képtelen kte/ároitam, hogy mennyit keres.* »Az értelmiség között nemesek megnyugvás, hanem komoly rokonszenv mutatkozott a szocializmus építésével kapcsolatban.* Nagy József, a Magyar Kender egyik technikusa így nyilatkozik: — A műszaki értelmiség egyrésze itt a Magyar Kenderben is azt mondta régebben, hogy nem taníttatja fiát, mert úgy könyébben érvényesül. De most már az értelmiségi dolgozók tapasztalták éa tudják, hogy az értelmiség munkáját elismeri és megbecsüli a dolgozó nép állama. »Nem lehet jő pártmunkás az. aki rosszul termel. A jé> pártmunka próbaköve a jó termeKrím Ferencné orsózőnő, a Magyar líípderfccn _égj>en csütörtökön, a vállalatvezetői beszámoló után mutatott rá arra, hogy nekik motringban adják ki a munkát, viszont a normájukat kilogram súly szerint számolják el. Nem tudják a normájukat kiszámítani. Krim Ferencné és Csőte Ilona orsózőnő ki is jelenti: — örülünk, hogy Rákosi elvt&rs felvetette ezt a kérdést. Nem értjük a komplikált számítást, érthetőbbé kellene tenni a bérelszámolást. LÉS« — hangsúlyozza a magyal nép nagy vezére. A Gázgyár üzemi alapszer* vezetőnek titkára, Klein San* dor elvtárs is sokat tanult a beszéd ezen szakaszából, »Magunkat csapjuk be aklcort ha a pártmunkát elválaszt* juh a termeléstől — mondja, — Abban az üzemben, ahol nsrn folyik rerdé&eres politikai nevelés, ott a havi kiérlékelésnél hatalmas meglepetés éri az üzem vezetőit. Nálunk ebben az cvben a havi kiértékeléseknél csak egy-két százalék mutatkozott, Rákosi elvtárs útmutatása nyomán most még nagyobb gondot fordítunk munkatársaink politikai nevelésére s arra törekszünk, hogy alapr.ervezetünkben olyan elvtársak legyenek, akiket n termelői frontján példaként állíthatunk az őszes dolgozók elé. Tito már CS^IARCLNIIIEL P Couriade leleplezése Tito árulásának hátterére mutat rá Courtade a Parallele legújabb számában. Megállapítja, hogy Davidson, aki "a háború alatt angol összekötő tiszt volt Jugoszláviában, még 1914-ben meggyőzte az angol külügyminisztériumot arról, hogy Tito más bánásmódot érdemel, mint a francia baloldali partizánok, a görög Elasz ós a lengyel partizánok. Davidson szavatosságot vállalt Titónak a Nyugat iránt táplált (baráti érzelmeiért* (o előre látta Tito nacionalista elhajlását. Amikor Churchill beleegyezett Tito támogatásába, ugyanakkor megtámadta a* Elaszt. Biztos volt abban, hogy Titóval szembeni eljárása meghozza a maga gyümölcsét. I^jl tárult fel előttünk olyan árulás, amelyhez fogható kevés volt • világtörténelemben. Olyan emberek, mint Tito és társai, akik ilyen sokáig képesek a kétszinüségre, a legjobb eszközei annak a provokációs politikának, amelyben az angol-amerikai titkos szolgálatoknak és rendőri mesterkedések nck fő sy.ereptik van. rozsnál 15, árpánál 10 százalékkal estek 1949 január elsejétől és a Magyarországon érvényben lévő magas búzaár ma már úgyszólván egyedüli jelenség a búza világpiacán. A továbbiakban sem valami kecsegtető a gabona világpiaci ára, mert a nyugati kapitalista államok fokozódó gazdasági válsága következtében a nyugati országok dolgozó parasztjai terményeiket a belföldi fogyasztás és merrfelelő külföldi piacok hiánya miatt nem tudják értékesíteni. A búza világpiaci ára tehát nemhogy emelkedne, hanem tovább csökken. Azok cselekedtek tehát a legokosabban — éa örömmel állapíthatjuk meg, nem kis számban voltak ilyenek a falvak dolgozói között —, akik minden felesleges gabonájukat bevitték a földművesszővetkezetek raktárába. Ezzel biztosították magtiknak ugyanis a legtöbb ha3znot, a legtöbb jövedelmet. Más kárán tanul az okos — ezalkalommal is szomorúan láthatták ennek a közmondásnak az igazságát azok, akik hittek a kulákravaszságnak. Még nem késő azonban! A terménybegyüjtés gyors és minél jobb eredményű lebonyolításánál mindenki megszerezheti magának azt az előinyt, amelyet a Magyar Dolgozók Pártja biztosított népi demokráciánkban a kötelességüket becsülettel teljesítők számára.