Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-20 / 218. szám

2 Péntek, 1949 szeptember 16. németek. Azután arról is be­széltek pl a háború alatt, hogy Tito 1941—42-ben Grélejen tárgyalásokat folytatott, tár­gyalt a németekkel, hogy atitmhagyja a harcot, ha a németek Iteleegyeznek abba, hogy 0 korményt alakítson Jugoszláviában. Ilyen tárgyalások voltak és erről sokat beszéltek. 1943 közepén, amikor a szovjet hadsereg nagy győzelmet ara­tott a német hadsereg felett, Tito abbahagyta ezeket a tár­gyalásokat, de akik tudtak arról, hogy tárgyalásokat folytat a németekkel, azokat — már beszéltem arról, hogy milyen módokat használtak — olyan helyekre küldték, ahol biztos volt, hogy elpusz­tultak. Akik ncin hclvoselték Tito po­litikai vonalát, azokat balol­daliaknak minősítették. Ezek „ Szovje/unió barátai voltak és nem helyeselték azt az együttműködést, amely „ háború alatt Tito, Kardelj, Gyilasz és Rankovics utasítá­sai szerint az angol-amerikai­akkal ment. És az ilyeneket — ahogy mondtam olyan helyekre küldték, ahol biztos volt, hogy elpusztultak. Népügyész: Milyen bély'fl^ zőket, magyar bélyegzőket használt fel Rob Anton hamis útlevelének elkészítésé­hez és ki volt az a követségen működő jugoszláv egyének közül, aki Rob Antont átvitte a határon? Rankovics: Rob hamis útle­velet kapott, amelyet a kon­zulátusi osztályon állítottak ki. Ilyet nemcsak Rob Anton. hanem többen is kaptak, akik Jugoszláviába illegálisan utaztak. Egész kollekció volt különböző pecsétekből. Ma­gyar pecsétekből is és akár­mikor magyar vízumokat ad­tak a magyar külügyminiszté­rivm nélkül. Ilyen útlevéllel Rob Anton átment Jugoszlá­viába. Ezzel foglalkozott elő­ször Samiljanics, aki a kon­zulátusi osztály vezetője volt, később Blázsica foglalkozott ezzel. Hoics meggyilkolása Rankovics megismételt i»ásos utasítása alapján történt rofon elé, kiegészítő kérdésem van önhöz- (Rajk László a birói le.re véig el - !ép). Oa elíró dot'.a vallomása során, hogg a fran­ciaországi internálótáborokban trockista munkát végzett. Sorolja fel azokat a magyar, szentélyeket, akik ezekben az internálótábo­rokban voltak Franciaországban önön kivül. Népügyész: Mondja meg pontosan: Moics Milos ma­gyar állampolgár meggyilko­lásában milyen közvetlen sze­repe volt Rankovicsnak és Ti tónak? Brankov: Moics meggyilko­lása Rankovicsnak megismé­telt írásos utasitása alapján történt. Itankovlestól rejtjelzett sür­fftVny jfltt, amelyben az volt, nagy Mniesot likvidálni kell, kegy ezt meg kell szervezni. Népügyész: "Nera volt két­Béges senki előtt, hogy ez meggyilkolást jelent? Brankov: Nem volt. Népügyész: ön látta ezt n rejtjelzett utasítást? Brankov: Igen. mert ilyen­féle utasításokat olvastunk Brazovics követ, én, meg a követségi titkárok. Népügyész: Nincs több kér­désem. Elnök: Brankov Lázár védő­lének van kérdése? (Nincs.) Rajk László védőjének? (Nincs.) Pálf­fy György védőjének? (Nincs.) Öljön le Brankov Lázár. (Bran­kov Lázár a helyére mejjy.) Rajk László álljon Ide a mlk­Rajk: fl nevek, amelyek em­lékezetemben megmaradtak: Cse­resznyés Sándor, Major Frigyes, Gájer Imre, akiket, azt hiszem, nem emiitettem eddig és Ide szá­mítható Rát, Kálcsics, Kovács. Ezzel kapcsolatban mást Így a magyarok közül nem igen tud­nék felemlíteni. Én említettem azt is, hogy mi, a magyar troc­kista csoport, ha a csoport maga az én vezetésem alatt Is állott, de szorosan és szervesen együtt­működtünk a jugoszláv trockista csoporttal, amely a táborban a legszámosabb volt és a tulajdon­képpeni vezérkarát az egész trockista munkának ök végezték. Itt is felemlítettem egypár ne­vet, Itt sem tudnék több nevet felemlíteni. Elnök: Üljön le. (Rajk László visszamegy a helyére.) Dr. Sző" nyi Tibort vezessék be. Szőnyi Trbor vallomása Elnök: (Dr. Szönyl Tibor a Hról emelvény elé áll.) Megér­tette a vádal? Szőnyi: Megértettem. Elnök: Elismeri bűnösségét? Szönyl: Elismerem bűnössége­met. Elnök: Ont az amerikai kém­szolgálat Svájcban beszervezte. Mondja el, mikor és milyen kö­rülmények között történt ez a beszervezés részleteiben? Szőnyi: flz amerikai titkos szolgálattal 1944 őszén Svájc­ban kerültem kapcsolatba, fl há­ború alatt én mint politika) emi­gráns 1958 vég-t3l kezdve Svájc­ban tartózkodtam, fl baloldali politikai emigránsok között az angol és különösképpen az ame­rikai Egyesült Államok titkos hirszerzö szervei már a háború xlsá esztendeiében Igen aktív munkát feltettek kl. Svájcban volt a háború alatt az amerikai Katonai stratégiai hírszerző szol­gálat, az úgynevezett Office of Strategie Service, európai köz­,pontja, amelynek vezelője Ál­lán Dulles volt, mint európai megbízott. Hivatalosan flllan Dulles a berlini amerikai kö­vetség beosztottja volt. Tényle­gesen európai vezetője volt az OSS-nek. Amikor 1944 nyarán nyilvánvalóvá vált, hogy a fte'et­curópal és középeurópai orszá­gok egy részét a szovjet csapa­tok fogják felszabadítani, akkor az amerikai hírszerző szolgálat flllan Dulles vezetésével munká­jának középpontjába azt a fel­adatot állitotta, hogy az ottlévö politikai emigránsok között, kü­lönösen a baloldali kommunista csoportok kőzött kémeket szer­veznek be. azzal a célkitűzéssel, hogy ezeket azokra a területekre, amelyeket a szovjet csapatok szabadítanak fel, a kommu­nista pártok elleni aknamun­kára beépítse. Ennek a munkának a során ke­rültem én is kapcsolatba az amerikai hir.-zerzőszervezettel. Dulles segítőtársa és közvetlen munkatársai voltak ebben a fel­adatban a, jugoszláv kémek, ne­vezetcsen Lompar Misa, aki ak­kor ZürichbeD hivatalosan az ottani jugoszláv emigránscso­port vezttőjo volt, ténylegesen amerikai kém volt, már ekkor és Dulles közvetlen segítőtársa, később Lompar Misa Zürichben főkonzm lett, hivatalos diplo­mata. Ugyancsak segítőtársa volt Dullesnek Latinovics jugo­goszliv kém és egy Konfine ne­vű jugoszláv kém. „Olyan oolitilcai irányvonatát kell képviselnünk, amely Magyarországot Amerika o'dalára állítja" Ezeknek feladata az volt. ho-ry kapcsolatot építsenek ki a különböző politikai emigráns­csoportokkal. En vezetője vol­tam egy magyar politikai emi­gránscsoportnál:, amely 1942 végén, 1943 elején a Magyar Függetlenségi Front svájci cso­portja néven létesült. Ez a cso­port diákokból, értelmiségiek­ből állott, politikailag ingadozó elemekből állott, akiket én 1944­ben éppen Lompar Misa befo­lyása alatt, szervező munkája nyomán soviniszta szellemben és amerikai szellemben neveltem. Lompar Misa ezt a munkát részben a velem tartott közvet­len kapcsolaton keresztül, rész­ben a csoport egy másik tagján, Vági Eerencen keresztül végez­te el, aki megbízásomból tar­totta a közvetlen kapcsolatot Lompar Misával. Az én csopor­tom arra a nézetre jutott, hogy a háború után Magyarországon nekünk a Kommunista Párton belül kell elhelyezkednünk fit* álta­lában olyan politikii irínv­vonalat kell képvise.nünk. tá­mosatnunk és érte harcol­kos eszközökkel, amely Ma­gyarors7.íg(it az Amerikai Egveeült Államok oldaléra ál­lítja. Amikor Lompar, aki — mint mondottam — szoros kapcsolat­lián állott csoportommal, hirt szerzett arról, hogy a csoport ezt h politikai álláspontot el­fogadta, akkor — 1944 szep­temberében — azt a javaslatot tette nekem, hogy lépjek kap­csolatba közvetlenül Allan Dul­ies-szal, az OSS vezetőjével. Már előzetesen tudomásom volt ar­ról, hogy Lompar és Field nem­csak a mngvar politikai emi­giánsosoporttel foglalkoztak, ha­nem mis, politikai emigránscso­portokkal is, igy konkrét tudomá­som volt arról is, hogy a csehszlo­vák osonorttal, nevezetesen Pav­likk il. aki olt élt akkor, i'yen kap. csolatot építettek ki, további egy német (rocldsta csoporttal, amelynek vezetője PoMtzer voll és más országokkal, kon­krété" Lengye'ország emig­ráns csoportjaival. Vagyis ezt a munkál nemcsak a tnagyar kelet- és kózé|>eurőpai politikád emigráns csoportoknál el­végezték. 1941 szeptemberé)* ben Vágj Ferenccel együtt egy memorandumot dolgoz­tam ld, amely arról szólt, hogy csoportomban, csoportom tag­jainak és magsamnak elsősorba* a háború utémra mi'yen politi­kai elképzelésem van és kifej­teltem, hogy hajlandók vagyunk és szük­ségesnek tartjuk az. amerikai W/ervekkel együttdolgozni a háború után. Ezt a memorandumot eljuttat­tam Lomparon keresztül Dul­Icshoz és akkor, 1944 szeptem­ber végén, létrejött az első sze­mélyes találkozásom Alfán Dul­íessel Bernben. Azután egészen hazatérlemig, 1945 januárig rendszeresen talá'koztam Dul­lessek Formális beszervezésem az amerikai kémszervezethea 1944. november yégén tőrtént meg Bemben. Dulles lákérdto­zett arra vonatkozóan, hogy nekem Maeyarorsz'g n milyca lehetőségem van a Kommu­nista Pártba beépülni. Ami­kor én erre megadtam a meg. felelő felvilágosítást, nkkoí ellátott engem feladatokkal. Megegyeztem abban, hogy h» zatértem után kapcsolalban fos punk egymással maradni. nnnk, titko- vagy nem tif- csoportnál, hanem az összes Tito és az amerikaiak háború utáni taktikája: Tito szervezze és irányítsa a Balkánon a kommunista pártok elleni romboló aknamunkát Elnök: Lompar Misáról be­szélt már. Most összegezve neki mi vrfl a szerepe as ön beszer­vezésében ? Szőnyi: Lompar Misa közvet­len munkatársa vo't Dullesnek Igyekezett csoporlomat po'iti­kai'ag Amerika-barát szellem­ben — a hálroru uláni tevé­kenységgel kapcsolatban — be­folyásolni. Igyekezett engem, mint a csoport vezetőjét meg­nyerni az amerikai kémszerve­zet számára, amit eredménnyel el is v^zetf. Tevékeny részlvelt az utazás, a kémcsoport Ma­gyarországra vn'ő átdobására való megszervezésében és segít­séget nyújtóit ebben a tekintet­ben. Lompar közreműködött a Mza'mas, titkos híranyag to­váMvitásánál, amelyet én Dul­les részére kü'dőttera. Tudomá­som vo't már akkor arról, hogy 1944-ben Tito jugosz'áv minisz­tere'nök és Du'les, az amc i' at hírszerző központ akkori euró­pai vezetője között titkos kap­csolat jött létre és lártfvalúsok folytak hlvata'os amerikai kö­rök és Tilo közölt a háború utánra vonatkozó közös munká­juk, közös taktikáink Kidolgo­zására azzafi a eé'fal, hogy a Balkánon Tito. nrnt köz­ponti szomélv szerve:'/* és irányitea a Szovjetunió és a Kommnnieta Pártok ellen irá­nyuló romboló aknanirnkát. Ezit a ténvf én 1944 őszén Lom­par Misától löbb alkatommal kapóit rész'etes beszámolóból tudom. Elnök: Mondja el, kik voltak annak a csoportnak tagjai, aki­ket ezulán szervezel! meg az amerikai hírszolgálat megbízá­sából? Szőnyi: Név szerint csopor­tom tagja volt Vágé Ferenc, Kál­mán András. Demeter György, Kuti Gyula. Dobó János, Földi Iván, Demeter György né, Hó­dos György, Balabán Péter és Somló György. 1944 novemberé­ben Dulles azt az utasitást ad­ta, hogg csoportommal készül­jek fel a hazatérésre, flz útra a csoportnak csak azok a tagjai Indultak el, akiket az én javas­latom alapján erre kijelöltek. Raitam kivül Végi Ferenc, De­meter György, Kuti Gyula, Kál­mán András és Dobó János. Ezekkel együtt jöttem haza Ma­gyarországra. fl csoport töbW tagjait utasilásomra otthagytuk. Megbíztam Földi Ivánt a továb­bi munkával, azzal a feladattal, hogy amig haza nem tér Ma­gynrors'ágra, adc'Ji uiatitásomra egyrészt ott végezze a majrye.r kormány elten irá­nyuló romboló munkát, más­részt pedig konkrét feladatot adtam: « bizalmas, titkos kém-h'ranvag továbbítását Picidhez és Fielden keresz­tül Dulles liez. Pz aneiksi és iuijoszláv liírszerzü szervek szorosan env^fatüksfltek Azt mondta Dulles, hogy az uta­zást Lompar Misajlov fogja meg­szervezni és az anyagi részről Field fog gondoskodni. Ez igy Is történt. Lompar Mihajlov ha­mis papirokka' látott el. Ezek az igazolványok azt bizonyítot­ták, hogy mint jugoszláv tiszll küldöttség megyünk Jugoszláviá­ba. Lotnpar Misatói kapott iga­zolványokkal, hamis papirokkal Marseil'ebe men ün't Lomrnr uta­sitása szerint és ott jelentkez­tünk Lallnovics jugoszláv fökon­zulnél, aki már tájékozva volt érkezésünkről és utazásunk cél­jéről, jellegéről. I.afinovics ösz­szekötött bennünket még Mar­séi] feben az amerikai katonai fel­deríts szervekkel, amelyeket xG*-nek neveztek. Beajánlására az amerikai katonai hatóságok külön repülőgépet bocsátottak rgu'e'le élünkre a továbbutazás­hoz, amellyel Marseílleböl Ná­polyba és Nápolyból egyenesen Belgrádba repültünk. Tehát uta­zásunknak első részében az amerikai é» jugoszláv hir­szerzőszervek szorosan együtt­működtek és átdobásunkat Magyarorsz' gra létrehozták. Belgrádban a Lompar Misától kapott levél alapján Kovacsevlcs összekötött engem Kalafalics Ni­kolaj OZNA-őrnaggyal, aki az­után megszervezte továbbutazá­sunkat Magyarországra. Kalafa­tics azt az utasítást adta nekem személyesen, hogy mihelyt ma­gyar területre érünk, azokat a jugoszláv hamis igazolványokat. ' amelyeket Lompar Misától éa | I.afinovics marseillel konzultól kaptunk utazásunkhoz, semmisít­sük meg. Azután Kalafatics NI­koláj őrnag'y megszervezte a ha­láron va'ó í.t'o' ásunkat A'agyan országra. A határon minden kontroll nélkül jutottunk át a jugoszláv liszt kíséretében. Ami­kor Szegedre megérkeztünk, an­nak az utasításnak megfelelően, amit Kalafatics Nikolájtól kap­tam, hogy a hamis jugoszláv pa­pírokat semmisítsük meg, utasí­tottam csoportom tagjait arra, hogy ezeket a papírokat tüntes­sék el, semmisítsék meg, amit végre is hajtottak. Elnök: Az ön előadása sze­rint tehát a kémcsoportnak Magyarország területére jut­tatásában a jugoszláv és ame­rikai hírszerző szolgálat kö­zött világosan felismcrheiő együttműködés volt. .. ­Szőnyi: Igen, a legszoro­sabb együttműködés volt. Elnök: összegezze a maga lényegében ezt az együttmű­ködést a részletek elhagyásá­val. Szőnyi összefoglalja az el­mondottakat, közben felemlíti, hogy Kalafatics azt mondoi­ta: Az amerikai titkos szol­gálat részére szánt kémanya­got Budapesten Cicmil Obrad ezredesnek, a jugoszláv kato­nai misszió akkori vezetőjé­nek és „ szövetséges ellenőrző bizottság tagjának adtam át, aki ezt az anyagot őhozzá, Kalafaticshoz Belgrádba fogja eljuttatni, ő pedig a hivatalos kurír útján fogja az ÓZNA ezervein keresztül Latinovics­hoz elküldeni, Latinovics pe­dig Lompárhoz és Lompár közvetlenül Allan Dulleshez eljuttatni. Az amerikai titkos szolgálat és a jugoszláv titkos szolgálat között az együtt­működés a mi hazautazásunk nál, a kémcsoport átdobásánál magyar területre. olyan szoros volt, hogy sokV szór nem lehetett megkülön­böztetni azt, hogy hol végző­dik az amerikai és hol kezdő­dik • jugoszláv titkos szolgá­lat.

Next

/
Thumbnails
Contents