Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

Kardél), Rankovics, Giiilasz, tehít csak egy szük"kör. "Akik végrehajtották ezeket a tai-veket, nem tudték, miről van szó, de később a végrehajtásnál ez kiderült. Voltak, akik tudták, de (közé tartoztam én is és a végén világos lett előttem, hogy miről van szó. Elnök: Most arról beszéljen, miről volt szó. voltak aki'< amikor végrchajtolták ezeket a (erveket, egy bizonyos idő múlva kezdték megérteni, hogy miről van szó. Ezek Tito „bol'/éni blokkjának" a nyugati imperialisták liszoigáása volt a célja Brankov: Ez a terv abban éli'ott, hogy Jugoszlávia, ahogyan mondtam, kell, hogy egy központi vezető állam legyen a Balkínon és Középeurópában és hogy Jugoszlávia szervezzen meg egy blokkot, egy balkáni középeurópai blokkot, amelg Inkább nyugatra és nem a "Szovjetunióra fog orientálódni. Ez ugy volt, hogy ők igyekeztek olyan benyomást kelten!, mintha Tito gondolta volna kl ezt a tervet és a párttagok és a nép előtt kezdték ugy magyarázni, hogy ez valami u) a marxizmusban, a történelmi fejlődésben, amelylyel Tito gazdagltja a marxizmust és a történelmi'fejlődést. Szóval a párttagok fe a jugoszláv nép előtt ugy tüntették fel, dte mivel tudjuk, hogy mik voltak az angol-amerikás tervek a Balkánon fe Középeurópában és milyen viszonyban voltak Tito, Kardelj, Rankovics előttem is kezdett világosabb lenni, hogy itt csak erről lehel szó, semmi másról. Ezután arról beszélt Brankov, hogyan akarták Tilőék az ösz— szcs népi demokráciákat befolyásuk alá vonni. Ugyanúgy, mint Magyarországon, igyekeznek megvalósítani terveiket más környező államokban Is. Rankovics emlitelle, hogy Romániában is ilyen terv volt, do eZ a terv nem sikerűit1 ott. Említette Patrascanu akkori igazságiigyminisztert, alti ugyanúgy Tito vonalán volt fe Tito terveit akarta megvalósítani Romániában, de a romániai párt központi vezetősége idejében eltávolította Patrascanut fe elszigetelte őt a párttól. Mondtatta, hogy majd! folytatni Jccli a munkát ott is. Konkréten tudom, hogy ezzel foglalkozik Zeo Ranko követségi tanácsos és később oda küldték Lompar MIhajlovot, 17. első utasítás Li'yen iránybon. 1947 végén, amikor Tito a kormánydelegációval Budapesten járt, ezek a tervek már megértek és konkrét formát öltöttek, különösen egy találkozón, amely ICelebián történt Rankovics belügymi miszter és Rajk magyar belügyminiszter között. Ezen a zébe a hatalmat, nacionalista, találkozáson én mint tolmács ! soviniszta elemekre, trockista szerepeltem. Rankovics akkor , fl/mekre, a kulákokra, az egykonkrét Utasításokat adott '-1-™' reakerora. támaszkodjék. miRajknak. aki már 1945-től kezdve — ahogy mondtam — a jugoszláv hírszolgálatnak beszervezett kéme volt. Emlékszem, hogy arról voi't sző, hogyha Rajknak csak annyi sikerül, hogy megszervez egy komoly ellenzéket a Pártban, azután az állami apparátusban, akkor számiihat arra, hogy komoly segítséget fog kapni Titótól ahhoz, hogy átvehesse a Párt és a magyar kormány vezetését. Rajk homo!y katonai seíiíségre számítót! Tito részérőt lés Gyflasz az amerikai hlrszol- alti a háború alatt Svájcbop volt feálattal, vüágos lett, hogy nem ők, — Rankovlca fe Gyilasa — agyalták ki ezt a tervet, hanem Bk csak végrehajtói voltak egy tervnek, amelyet valaki más Pindolt 1<L Iga® sugattmazól voltak mé|g a hálxwu alatt Mc Lenn tábornok, Churchill Ranlolph... Mikor én beszéltem Gyllaszteal, később demllfet és azután mikor látiam, hogyan hajtják i Végre és milyen utnsilások vannak Magyarországra vonatkozóan, hogy milyen természetűek ezek az utasítások, akkor még Tito megbízottja. Lengyelországban cinlékszem, mikor az a Gomuika eset volt, akkor nagy reményt fűztek hozzá, hogy Go muika" megvalósítja Tito elgondolásait Lengyelországban fe várakozó állásponton voltak. Azt hitték, hogjr GomuTkának sikerülni fog ez az akció a lengyel kommunista pártban. D« ahogy ismeretes, Gomuika nem hajtotta végre, beismerte, hogy ez helytelen vonat voft fe egyszer Rankovics panasaíkodott h hogy egészen ufból kell kezdeni Lcngyelorszfl Elnök: Hát mi a feladata ennék az ellenzéki csoportnak? Brankov: Ennek a csoportnr« feladata az kell, hogy legyen, hogy eltávolítsák a inai kormányt és a Párt vezetőit. Akkor Rankovlca tanácsokat adott Rajknak és azt mondta neki, hogy olyan elemekre kell támaszkodnia, aldk segíteni fogják, hogy Magyarországon egy burzsoá demokratikus kormány alakul jom meg. Természeten, hogy elsősorban a trockista elemekre kell támaszkodnia a Pártban, mert ezek úgy is Mii tud Brankov a hetebiai taíálhozórét t Albániában volt egy nagy komoly kísérlet, hogy ai albán koivnányt megbuktassák, de ez meghiúsult. Ott dolgoztak Zgyergya Joslp fe Zlatlcs Szám öle voltak Tito megbízottai, altik ön!"«>zlak ezen a tervem. Elnök: ön azt vallotta, arrgoitan erikai célkitűzés, törekvés volt, hogy itt a Jugoszlávia körül elhelyezkedő áffamokat Jugoszláv vezetés mellett egy burzsoá demokratikus berendezésű államokból álló konföderációba tömöri! sók fe ennek a törekvésnek megvalósítására Ijítsználták fel flz angol-amerikai tényezők a jugoszláv kormányzatot Ezt vallotta ön lényegijén 1 Brankov: Igen! Elnök: Tehát a Tito-vezette jugoszláv kormányzat ennek az angol amerikai törekvésnek volt az eszköze. Brankov: Igen, ez világos. Elnök: Talán arról beszélicn először, hogy ön a saját tevékenységét illetően Titótól, Rankovicstól, vagy Gyilasztól, vagy általában a felső jugoszláv vezetőségtől milyen uta í fásokat kapott fe hogyan vitte ezeket véghez. Talán ízen kezdjük. Brankov: Már 1945-ben, mikor Magyarországra jöttem, altkor is már valami említés volt arra, hogy a magyarországi helyzet nem stabil... Rankovics 1947-ben nyíltan megmondotta, hogy Magyar országtan olyan a heiVzet és olyan politikai vonal érvényesül, amely Jugoszlávia érdekel ellen irányul. Elnök: Ezt nem Igy mondjuk, hogy Jugoszlávia érd® kel ellen, hanem olyan irányzat érvényesül, amely ellentétben áll a Tito klikk törek véseiveL Brankov: Ugy akartam mondani Rankovics említette, hogy azt a vonalat, amely nem egyezik meg Jugoszlávia terveivel, Rákosi, Gerő és Farkaa folytatják Magyarországon, de ugyanakkor vannak vezetőik a Pártban, akik más véleményen vannak. Akkor már említette, Rajk az az ember, akit népszerűsíteni kell Magyarországom fe a kémhálózaton keresztül Rákosi, Gerő éa Farkas tekintélyét kell csökkenteni Ez volt Felhívjuk a szűcs, szabó, keztyus, cipész, sapkás kisiparosok figyelmét, hogy a Pannónia N. V. helyén megalakult a SZÖRMEKERESKEDELMI N. Y. BUDAPEST, VII. KIRÁLY-UTCA 35. SZ. A kisiparosságot közvetlenül látjuk el szőrmeárukkal a vásár tartama alatti 50 százalékos utazási kedvezménnyel Tekintsék meo raktárunkat! folytatnak harcot Rákosi ellen a Pártban. Azután a nacionalista, soviniszta elemekre kell nein támaszkodnia Magyarországon, a katolikus erőkre, különösen a a vé "én mondta •feJiin ITTIJ ó IroJx-nQ Aa TY/»J/I"»VA,n4 féle gazdagítása a marxizmusnak? Vagv miféle speciális szocializmus? Brankov: Itt nincs... Elnök: Miről volt sző itt? Brankov: Itt nincs ellentét Hanem csak álcázásról van szó. . Elnök: Hát brröl beszéljen. Brankov: Amikor a szocializmusról, a marxizmus gazdagításáról volt szó, az a jugoszláv népnek szólt Elnök: Kelebi,In a vasúti kocsiban, amikor ön tolmácsolt, nem mesélte el Rankovics Rajknak, hogy mi Titóék, soha nem is akartunk szocializmust? Brankov: Igen, a lényege ex volt, csak nem ilyen szavak bal. Elnök: Szóval volt ilyesmiről szó? Brankov: Igen. A végén hangsúlyozta, hogy amit ő mondott, nem a maga nevében mondta, hanem Tito nevében beszélt. Ez! falun a kulákokra. és példaként kell hozni a jugoszláv esetet, ahol nem folytatnak harcot a kulákok ellen. Egyszóval Magyarországnak kell haladnia Jugoszlávia utján. Elnök: ön az előbb azt mondotta, hogy Itten kezdetben olyan dolgo'cat hal'ott, hogy Jugoszlávia majd valami speciáális szocializmust fog meevalósi tani. Brankov: Igen. Elnök: Közbevetőleg, szép kis gazdagítás tehát, amit ön most itt elmondott: Rajk vegye keElnök: ön már beszélt arról, hogy Rankovics ugyancsak Tito nevében segítséget is ígért a hatalom átvételére. Brankov: Igen. Elnök: Ennek az államcsínynek a segítségére milyen erőkel ígért Rankovics? Brankov: Először azt Ígérte neki, hogy Magyarországon fog segítem és ha Rajk elvégezte * komoly szervezést, akkor ő számíthat komoly katonai segítségre is, amit Tito fog adni Rajinak. Konkréten... Tito megbízottjai mindenhol a kommunista pártokat akarják bom'asrtoni Elnök: Magyar ruhában foggá átteni ötot a haláron? Brankov: Igen arrój volt srtó, hogy milyen formában lesa fe tervek voltak arról, hogy átdobnak több jugoszláv zászlóaljat magyar egyen ruhában, akik magyarszármnzáriiak fe így Magyarországon az nem lesa feltűnő. Azután Rajk segítségére szt is ígérte, hogy ő kapcsolatban van az ausztriai zónával, az angol-amerikai zónában vannak régi magyar hadseregtisztek, Katonák, akik ott-tartóizkodnak fe segíteni fog, hogy eaek az alakulatok, amelyek most Auszriábsin angol fe amerikai zónában tartózkodnak, Jugoszláv torületen át Magyarországra tudjanak jönni. Elnök: Nem emlékszik arra, hogy l jugoszláv kormány kieszelte azt, hogy a népi demokráciák kommunista pártjai központi bizottságaiba küldjenek ilyen képviselőkét a saját kommunista pártjuk részéről? Brankov: Igen. Ennek a tervnek megvalósítására 194G és 1947-ben Tita küldte megbízottait a népi demokratikus országokba. Én voltam ilyen képviselő Magyarországon. Csehszlovákiában Novaszol, később Sztilinovics Marian. Novoszol követség tanácsos Volt, Sztilinovics mai prágai követ. Lengyelországbon Kovacscvics Szolvoszlav volt,bésőbb Rukavin Ivan, Bukarestben Ranko és később I.ompar Mihajlov, Bulgáriában először volt Kovacsevica Mikoja, azután Cicmil. Albániában Zgyergya fe Zlatiszlav voltak. Feladatuk volt, hogy mindent legyenek meg, hogy ezek az államok Jugoszlávia ulján ha1 adjanak. Elnök: Bomlasszák az ottani kommunista pártokat? Brankov: Bomlasszák. ITaott olyan vezetőség van, amely szeml>enáll az ilyen tervekkel, akkor a vezetőség ellen kell folytatni a harcot. Szünet után dr. Jankó tanácselnök folytatja Brankov kihallgatását. Elnök: Brankov Lázár, hogyan készítették elő Rankovics jugoszláv belügyminiszter 'és Rajk közötti konspirativ találkozót Paks környékén 1948 októl>er elején? Brankpv: Én tudok arról, hogy egy találkozás volt Magyárország területén 1918 októberétón. Ez ugy kezdődött, hogy amikor én augusztusban voltam Belgrádban Rankovicsnál, akkor ő nekem azt mondta, hogy ha visszamegyek Budapestre, mondjam meg Rajknak, okvetlenül szeretne találkozni vele. Erre Rajk azt válaszolta, hog'y helyesli. Később, amikor októberben voltam Rankovicsnál, beszélgetés közijén Rankovics megmondta, hogy a találkozás megtörtént Rajkkal. Elnök: Most mondja el azt, hogy mint az UDB magyarorgi főmegbizottja, müyen utalókat kapott 1948 októberében Ro/nkovicgi jugoszláv belügyminisztertől és Gyilasztól a magyarországi államcsíny előkészítésének meggyorsítása érdekében? Brankov: Emlékszem, ezen a találkozón Rankovics panaszkodott Rajkra és szóról szóra emlékszem, ugy fejezte ki ezt, hogy »ha Rajk határozottabban cselekedne Magyarországon, akkor egy éjszaka alatt elintézhetnék Rákosit*. Azt hiszem, Rankovics akkor mondotta, meg kell sürgetni Rajkot obben ax ügyben, hogy határozottabban cselekedjék. Elnök: Tud valamit arról, hogy Tito és Rankovics milyen gyakorta ti intézkedéseket tett a jugoszlá.v-magyar határon és egyébként is magyar területen abból a célból, hogy Rajk Lászlót segítsék a magyar államrend megdöntése érdekében? Brankov: Igen, akkor szó volt arról októberben, hogy Magyarországon nem lehet semmit békés móaon végrehajtani, mert már világos, hogy a Párt és a nép Rákosi, Farkas és Gerő mögé állt ég egyetlen kiút egy cselekvés. Ezzel kapcsolatiján volt a katonai segítség is. Szóbajött az ia, hogy a haFár'ncidensek, amelyek a magyar-jugoszláv határon voltak, kell hogv bevezetői legyenek ennek a fegyveres akciónak. Elnök: Milyen előkészületei? ről tud ön, amelyeket Tito é« Rankovics tettek á magyar i ormán y egyes tagjai elleni tenorcselekmények végrehajtása ér tekében és milyen utasitásokal kapott JovanŐvics és Joifcicz Rákosi Mátyással szembeni morénviet vftgrenajtásának előkészítését illetően? Brankov: Rankovics nem vcll Rajk munkájával megelégedve és ezért m«g akarta sürgetni • dolgot. E célból szakértőkén! ő küldött Jugoszláviából kéfl UDB-embxrt, akik tapasztaltak, tosak voltak a politikai .tyű"gokban. Ezek Jovanoric! és Jojkics voltak, az UDB ügynökei. Ok Budapestre érkeztoK 1948 októberében és figyeltél Rákosi lakását, különösen Rákosi személyével foglalkoztak, Jovanovicsot később kiutasították a magyar hatóságok. Jojkics pjedig 1948 végén visszatért Belgrádba. Rankovics ezt « merényletet mintegy bevezetőnek tartotta az államcsíny vég re hajtására. Elnök: 1948 októberéhen Rankovics és Gyilasz mit mondta! Önnek arról a titkos megegyezésről, arnely Tito és az angolszászok között létesült a Szovjetunió és a népi demokráciái •llenl akcióra, harcra vonatkozóan? megjelent füzet formájában Vádira! Rajk Láss ó és lársai oi'eni bű -ügyben Olvafsuk! Ismertessük! Ter jesszük! 24 oldal ára 20 fillér. Kapható az MDP szerveze lekben, tömeg szervezetekben. Szikia-lizománvosoknái é: könyvkereskedésekben. Kiadja a miniszterelnökség saitóos' t ílva.