Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

I rádió vasárnap bangképekel sí a Ra]k-banda bönparónek ffitárgyaSásárói A Konsuth Rádió vasárnap dók utón 15 órától 16 óráié, a Prf tófi Rádió 19 órától 20 óra 84 percig hangképeket ad a Rajk* kémbanda íőtárgyalá«ának első kót napjáról. vl. ÉVI. 217. szám. Ara 60 fillér 1949 szeptember 18 vasárnap Magyarország gyarmatosításának, a kapitalizmus visszaállításának, veieüEÉ meggyilkolásának pokoli terveiről, Tito és az imperialisták háború alatti kapcsolatairól, német szolgálatot teljesítő jugoszláv miniszterekről vall Tllóék magyaroi szágl f©Ügynöke A Vasag Székház nagytermében szombaton folytató, dott az aljas hazaáruló Rajk-féle banda kémkedési ügyé­nek főtárgyalás®. A kémbanda főnöke ezen a napon be­fejezte vallomását. Fény derült sötét múltjára, rendőr­spicli szerepére, Tito-bérenc szerepére. Vallomása során kiviláglott az imperialista világpolitika szándéka: a Szov­jetunió, a népi demokráciák megtámadása és megsemmi­sítése, az emberi haladás meggátolása. Kiderült, hogy a nemzetközi reakció tőkés urai az elképzelhető legsötétebb módszerektől sem riadnak vissza akkor, amikor a szocia­lizmus megsemmisítéséről é3 a forradalmi munkásosztály lendületének megtöréséről van szó. Rajk gonosz, kétszínű élete fényes bizonyíték arra. hogy az újabb világháborúra spekuláló amerikai nagytőkések, , dollármiHiomosok nem válogatósak az eszközeikben, ha a kommunisták kiirtását, ha a munkásmozgalmak vezetőinek és szervezőinek lebuk­tatását tűzik ki célul. Fény vetődött Tito aljas, népellenes, fasisztánál fasisztább szerepére is. Kiderült, hogy a jelen­legi jugoszláv kormány tagjai már hosszú-hosszú évek óta a dollárimperialisták láncoskutyáinak szerepét töltik be. Ők voltak azok, akik ezekkel az elvetemült ügynökökkel, bérgyilkosokkal szerették volna liátbatámaöni és leszúrni népi demokráciánkat, ők voltok azok, akik as-ameriKaiüi tudomásával, a nyilasokra, a fasisztákra, a horthystákra támaszkodva fegyveres beavatkozásra törekedtek Magyar­országgal szemben. Az ügynökök magukon viselik a gazdák tulajdonságait. ^Madarat tolláról, embert barátjáról* > monjda a közmondás. Rajk és — a szombati napon 1—• Pálffy vallomása és viselkedése titán a magyar dolgozók­nak most már határozott véleményük van arról: ki lehet Tito, Rankovics és kik azok, akik vérrel' és könnyel szer­zett aranyuk hatalmával őket is irányítják a háttérből. Elnök: Deszéljen arról, hogy az utasításokat, amelyeket ön Rankovicslól Kelebián kapóit, mennyiben és hogyan hajtot­ta végre a kelebiai találkozás időpontját követően. Rajk: Válaszában rámutatott arra, hogy a tervből igen so­kat nem tudott végrehajtani. Elnök: De valami poziliv ténykedést mégis fejtett ki a közös célkitűzések érdekében? Rajk: A Rankoviccsal való beszélgetés után Pálffyval ret­teni fel az érintkezést, aki éppen akkor tért vissza Ro mából, ahol sz-inle párhuza­mosan .., Elnök: Ezt majd elmondja ő. Tehát ön elismeri, hogy Pálffyval felvette azonos vo­nalon azonos szándékkal az érintkezést. Rajk: igen. Én utasítást ad­tain Pálffynak, hasonló utasí­tást adlam Szőnyinek. Elnök: Azuíán? Adatszolgál­tató tevékenységét folytatta? Rajk: Az adatszolgáltató le­vélcnyscget mindvégig foly­tuttam. Elnök: Mindvégig folytatta. Egy jelentős mozzanatról be is számolt, ugye a kominform halározalát előre elárulta? Rajk: Előre elárullatn. Sző­riyi konkrét utasításokat ka­pott, fokozni a szovjelellenes nacionalista propagandát és a reakciós erők szervezését, de mindezeket a már említett politikai körülmények alaku­lása keresztül húzta. Konkrét tevékenységem: Az utasítás értelmében, ekkor beszéltem Korcndyval, liogy » a kormány esetleges letartóztatására kell, hogy már gondoljon egy külön rendőrségi különítmény-zász­lóalj létrehozására. A Tájé­koztató Iroda határozata után, augusztusban keresett fel Brankov és közölte velem, hogy Rankovics feltétlenül ta­lálkozni akar velem az uj helyzet megvitatására és a feladatok megbeszélésére. Ezt a találkozást Rankoviccsal Mrazovies hozta létre októ­ber első napjaiban és hozzá ugy, hogy Mrazovies a saját autóján vitt le Pakson túlra Klein Antal vadászterületére, Birilo pusztára, ahol Ranko­vics már várt engem. Később tudlain meg, hogy Rankovics­nak illegális Magyarországra való utazását Pálffy, mint a határvadász egységek parancs­noka készttette elő. Rankovics a következőkkel kezddte be­szédét: A Tájékoztatási Iro­da határozata semmit sem változtat azon a végcélon, amelyet már velem Kelebián közölt, vagyis a népi demo­kratikus kormányzatok meg­dőli lés ével polgári demokrá­cik IélreliSoz.ása, szövetség ki­alakítása a jugoszjáv központ­tal, az Egyesült Államokra támaszkodva a Szovjetunió ellen. Változtak azonban a körül­ményekkel együtt a módsze- , rek, ahogyan ert végbe kiell hajlani. Egy bizonyos átme­neti időre van szükség, amig nyíltan lehet fellépni ac Szov­jetunióval szemben, mert az ő saját meglepetésükre is a jugoszláv dolgozók néptöme­gekbea pár esztendős i Tito propaganda után is sokkal mélyebben él a szovjet barát­ság, úgyhogy ahhoz, hagy a Szovjetunió ellen tudják for­dítani a jugoszláv nép tömege, bet, külön programot kellett kidolgozni. Ennek az áthan­golási tervnek • lényege az, hogy előszór csak barátilag bírálják a Tájékoztató Iroda határozatát, hogy a saját tö­megeik felé ugy matass®:, mint hogyha R Szovjetunió­val valami félreértést akar­nának. csak tlcztíznl- A bariéi kritikával egyidejűleg még a Szovjetunió dicséretét is fog­ják hangoztatni. Később a demokráciákban további meg­baráti kritika hongjlt megvál­toztatják és rágalomnak kez­dik minősíteni a Tájékoztató Iroda határozatát. Egy későb­bi szakaszban a Szovjetuniót teszik felelőssé azért, hogy rosszindulatúan Jugoszlávia népeit meg akarja akadályoz­ni a szocializmus fejlődésé­ben. Ezt követné ennék aa át­hangolási politikának utolsó fázisa, amely arra mutatna rá, hogy míg a Szovjetunió Jugoszláviájának a szocialis­ta fejlődését akadályozza, az Egyesült Államok ezt el őse gíti éa azzal Jugoszlávia né peit sikerülne a Szovjeunió ellen fordítani. Minden esz­közt, amit csak fel lehet használni a cél érdekében, gyorsan harcba kell vetni, mielőtt még az egyes népi szílárdulás következnék. Ép pen ezért ő azt javasolta, hogy a kifejtett propaganda mellett határozott irányt va* gyünk nemcsak a hadsereg be és & rendőrségnél megla* puló ellenséges elemekre, d< a hadsereg kötelékéből elbo csátott régi fasiszta, horthys­ta elemekre is. Ezen as al» pon hívta fel a figyelmemet hogy a kuláksággal kapcso* latban fejtsünk ki a kulák­elemek megnyerésére, tömő* rítésére nagyobb akiivitást, mint eddig. Rankovics aü* húzta: Titónak leghatározot* tabb álláspontja, hogy a Tá­jékoztató Iroda határozat* után többé már nem lehet szó a hatalom sima úton, békás úten való átvételéről, hanem erőszakosan. A szocialista fejlődés megakadályozására harcba ke!! vinni a Valikéul Fegyveres éHampuccsal kell a népi demokratikus kormányzati rendszert meg­dönteni. EzzeJ kapcsolatban hangsúlyozta H, hogy fordít­nak figyelaet arra a tevé­kenységre, amelyet ennek az eseménynek előkészítésére a nyugati htaalmak is megtesz nek. Döntően aláhúzta Ran­kovics azt, hogy 1948 októ­berében Mindszety minden eddiginél sokkal élesebb, lep­lezetlenebb politikai támadást vezet a kormány ellen. Ran­kovics megmondotta, hogy ez után többé már nem lehet nem Mindszentynek a saját meggyőződése alapján törté­nik- A népi demokratikus or­szágokban a további demo­kratikus szocialista fejlődés megakadályozására a Vati­kán minden erejét is harcba kell vinni. Azt is mondotta Rankovics, hogy az iskolák államosítáa körül Mindszemty ki tudott váltani Pccspetrin egy kis parasz-tzendülést a kormány intézkedéseivel szemben. Mindszenty most a különböző nagyhatalmi körök sugallatá­ra, a Vatikán sugallatára olyan mindenre elszánt poli tikát fog folytatni, hogy ja­nuár végére, . februárban, 1949-ben odáig érjenek az események, hogy ne egy Pócspetri legyen, hanem min den vármegyében, városban, járásban, a falvakban hasonló zendülések robbanjanak ki a demokratikus központi kor­mányzattal szemben. Jugoszláv egységek népi demokráciánk megdöntésére Erre mondotta Rankovics azt,, hogy Titonak tehát a végcél el- i érése érdekében nemcsak egy' zseniális áthangolási politikája van, hanem Tito az Egyesült Ál. j Iamok, Anglia, általában a nyu­gati hatalmak és a Vatikán kö­zölt meg van az összehangolt po'ilika is a népi demokratikus országok demokratikus kor­mányzati hatalmának a megdön­tésére. Emellett — mondotta Rankovics — mindeneseire Tito üzenete a'apján a'áhuzza, hogy a kormányhata'om megdönté­sénél a legdöntőbb a fegyveres erő. És itt számo'jénak minde­nek c'őlt nzza', hogy eltér-"leg a! kelebiai tervtől, Tito kész arra, hogy számottevő jugoszláv egy­ségeket bocsásson már azonnal az indulásnál a kormányhata­lom megdöntésére a rendelkezé­semre. Ki fognak válogatni meg­felelő embereket és. az egysége, ket a magyar-jugoszláv haláro­kon fogják elhelyezni. Ilogy ezeknek a felhasználása Ma­gyarországon ne legyen feltűnő, igyekeznek jugoszláviai magya­rokból megalakítani ezeket az egységeket és magvar honvéd­r,6g-i egyenruhába fogják majd a batáron álal tenni. Külön fei­liivla a figyelmet árrá, hogy Tito feltét'r ÍU ragaszkodik ahhoz, hoigyi a puccs idejében, I puccsal egy időben őrizetbe keS venni a magyar kormányt éa annak három tagját Rákosit, Go­rőt, Farkast, fizikailag mindjárt az első akciónál meg ls keh semmisíteni, magyarul szólva le kell gyilkolni őket. Ezzel kap­csolatban Rankovics azt mon­dotta: persze a brutális külsőt kerülni keit. Lehet majd olyan magyarázatot adni, hogy as egyik baleset, a másik betegség, a harmadik öngyilkossággal pusztult el, vagy pedig szökés kísérlete miatt voltak kényte­lenek velük véjjeznl, mert — mint aho(gy! ő mondotta — őne­kik kitűnő tapasztalataik van­nak, hogyan kell emberekkel lo. számolni, ezelorő! a tapasztala, tokról beszélhetnének a Tájé­koztatási Iroda határozatának letartóztatott, vagy szökni pró báló hívei is. Elnök: Valamit kihagyott ké­rem. Más fegyveres se^tségd nem ajánlott? Rajk: Erre is ki akartam tér­ni Emellett a fegyveres erő mellett más fegyveres erőt fa számításba vett Tito miniszter­elnök az ő terve kidolgozásánál és pedig lenn Nyugaton, angol­amerikai zónában tartózkodó volt Horthysta-Szál asi katonái, rendőrségi, csendőrség fastsz ta egységeket. Elnök: Mit gondol kérem,ha magyar területre kerültek volna ezek a fasiszta és jugoszláv egy­ségek, akkor ezek itt mit csinál­tak volna?

Next

/
Thumbnails
Contents