Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-02 / 203. szám

Péntek, 194*J szeptember V. F _ __ __ beszámolót, SimoVícs elvtárs beszédlét a dolgozók lelkes tapsa többször félbeszakította Ezután Berta József ÜB titkár, majd Halsch Károlyi elvtárs, szakszervezett kiküldött beszélt. Ujabb élmunkás- és kiváló munkás jelvényeket JSSST' osztottak ki Szegeden Haisch eMárs - s hofly ait ISMÉT BOVULT a aranka hőseinek fakora 7\7 agyszeged számottevő üzemeiben csütörtökön szakszerveztex napot tartottak. A szakszervezeti napok keretében aktuális termelési kérdések merültek fel, számos helyen a kollektív szerződés végrehajtását beszélték meg. A vállalatvezetők, üzemi bizottsági titlMrok a termelés és a szakszervezeti élet menetéről számoltak be. Az üzemi dolgozók részletesen megvitatták n beszámolókat s a hibákra rámutatva, javaslatokkal. Ötletekkel járultuk az eddigi hibák kiküszöböléséhez s a munka megjavításához. Ezek a csütörtöki üzemi gyűlések sokáig emlékezetesek lesznek a szegedi dolgozók számára. A gyűlés ünnepi mozzanataként, rreleg. bensőséges, néhol megható jelenetek közt adták át a szegedi üzemek legjobbjainak az élmunkás- és kiváló munkás jelvényt. A Szegedi Kendergyárban délután két" órakor tüntették ki az üzem uj élmunkásait, a feldiszitett hatalmas kultúrteremben. A bensőséges, lelkes hangulata ünnepség a Köztársasági induló hangjaival kezdődött el, azután gyorsan peregtek a knltnrgárda műsorszámai. A munkaversenyek jelentőségét, a szocialista, építés fontosságát Pesti Géza elvtárs és Bosnyákovics Dezsóné ü. b. titkár méltatta, a kitüntetetteket Nagygyörgy Mária elvtársnő, vállalatvezető üdvözölte. A dicsőséget és nirgtisztelést jelentő Btílsm csillagot Salánki János kerületi szakszervezeti titkár nyújtotta át Pribék Tibornak, Papdi V. Istvánnak. Vasa Honának. Krizán Gvörgynének és Kirí Jánosnak, a dolgozók nrgy tapsa közepette. A beszédek közben sürün felhangzott az éljenzés. Az üzem dolgozói lelkesen éltették a hatalmas Szovjetuniót, a Pártot és nagy vezérünket, Rákosi Mátyás élvtársat. Partunk lrányl(á«ávat A Magyar Kenderben Pópity Bajos elvtárs nyitotta meg a gyűlést. Bossányi György elvtárs a Magyar" Kender, Nagy Ernő elvtárs az Egyenruhaipari NV vállalatvezetője ismertette üzeme háromhónapos munkáját. Sebesi János ü. b. titkár beszámolója után a dolgozók megvitatták az elhangzottakat. Ezután került sor az élmunkásjelvéDvek átadására. Kövi Béla elvtár^ szakszervezeti megvei titkár emelkedett •zólásra— A fégi. fcizBákmátíyolő rendszer enlyos örökségként egv avult, elmaradt termelési rendszert hagyott hátra számunkra — mondotta töbliek között. — Az élmunkások ntak, akik élenjárnak ahhan. hogv ezt oz elavult termelési rendet most magnsabb fokuvá, tökéletesebbé tegyék — folytatta s szavai nyomán felzúgott a taps. Ezután njból felzúgó taps közben átadta a jelvényt Péter Jánosné, Makovits Juíia, Igaz Erzsébet, Farkas István né és Balla •Táno,- munkásoknak. Ugyanakkor n.z iizem rlol«oz6i virágokkal halmozták el az uj élmunkásokat. Kelemen Ferenc elvtárs, az MDP Nagyszegedi Pártbizottságának tagja, üdvözölte ezután az új élmunkásokat. — Az a körülmény, hogy a Magyar Kenderből most öt új élmunkás csatlakozott . a magyar élmunkások nagy táborához — beszélt Kelemen elvtárs —, alátámasztja az Alkotmányunknak azt a pontját, amely kimondja, hogy ez az orszán a dolgozók országa. — Kelemen elvtárs ezután rámutatott a Sztahánovmozgalom példájára s felhívta a Magvar Kender dolgozóit, hogy Pártunk irányításával lépjenek a most kitüntetett élmunkások nyomdokaiba. Kelemen elvtárs szavai után a dolgozók hosszan, lelkesen ünnepelték Pártunkat, Rákom elvtársat. A Dohánygyárban Arany Tóth Erzsébet" élvtársnő nvüotta meig a dolgozók-felejthetetlen ünnepélyét. Rövfd bevezetője ulán a gyár munkásigazgatója, miként kell építeni, élmnnkásajnk megmutatták. Haisch elvtárs beszédét is a dolgozók lelkes tapsa szakította félbe percekig. Éltették a Szovjetuniót, annak nagy vezérét, Sztálin elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártját és a magyar dolgozók szeretett vezérét, Rákosi Mátyás elvtársat. Ezután Haisch elvtárs kiosztotta az üzem három uj élmunkásának: Kész László, Rá ez László és Császár Júlia elvtársaknak a jelvényt. A gyár dolgozói virágcsokrokkal, öleléssel fejezték ki szeretetüket a Simovics Mihály elvtárs tartott kitüntetett dolgozók iránt. További sikert és fó politikai munkát A Gázgyár dolgozói Tisza Lajos-köruli kultúrtermükben tartották meg ünnepségüket. Homola János elvtárs vállalatvezetői beszámolója után viharos taps közben tűzték az élmunkás-jelvényt Veszelka János, Szabados István., Révész János, Ótott Béla munkások mellére. A felvirágozott, feldíszített színpadról távoztukban. meszszeesillogó ezüstcsillaggaí mellükön harcos köszöntésre emelt öklükkel köszöntők meg a feléíük áradó szeretetet a Gázgyár uj élmunkásni. Az üzem dolgozói sorra felemelkedtek helyükről, üdvözölték a kihintetteket s megfogadták, kövelik példáiulcat. Az egyes felszólalók virággal és emlékzászlókkal halmozták el a nap hőéit. A felszólalásokat minduntalan dübörgő taps szakította félbe: itt is a Szovjetuniót, a Bolsevik Pártot, a Magvar Dolgozók Pártját. Sztálint és Rákosi elvtársaikat éltették. A Villamosvasútnál Tisza Ferenc elvtárs elnöki megnyitója után Barta Béla elvtárs tartott vállalatvezetői beszámolót. A Magyar Közlekedési Alkalmazottak Szakszervezete nevében Szabó Sándor elvtárs kőzponli kiküldött a háromhónapos munk'nversenyben hibapont nélkül első helyen végzett Városi György kocs'ivezctőnek, valamint a munkafegyelem megszilárdítása terén élenjáró Fekete László főellenőrnek adta át az élmunkás-jelvényeket. A dolgozók szintén virággal halmozták el a kihintetteket és további soksikert, valamint jó politikai munkát kívántak nekik. Ar öiáótt csillag ujabb kötelességgel jár fl Kunsági Szövőgyárban Sarngai Vencel elvtárs méltatta a nap jelentőségét, majd átadta az élmunkásjelvényt Miksi Jánosnénak. Az üzem minden dolgozója sokáig él'ette a kitüntetettet, aki mennyiségileg és minőségileg is nagyszerű eredményt ért el. Miksiné hangoztatta, érdemes dolgozni. A tudásom, munkamódszerem átadom) a többieknek — mondotta, fl dolroók H e'entették, hogg követik példáját. fl Gyufagyárban az ünnepséact Csatnangó Istvánné elvtársnő, élmunkásnő nyitotta meg. Ábrahám elvtárs méltatta azután h nap jelentőségét. Ezután a dolgozók nagy éljenzése, tapsi közben átadta az élmunkásjelvényt Bartók Istvánnénak1, aki példamutató munkát végzett. Ai ötágú csillag tudom ujabb kötelességgel jár — mondotta Bartók Istvánné —, de én örömmel vállalom. flz Özem dolgozói a kitüntetettet elhalmozták szeretetükketl, virágcsokrokat adtak át. fls ünnepség keretében adták át két újítónak: Gublna Józsefnek és Kiss Jánosnak a pénzjutalmat. Sziachanovisták nyomdokán Színpompás és bensőséges ünnepség keretében zajlott le az élmunkásjelvény áladó ünnepség a szegedi Vizmütelepen is. fl kultúrteremben ott volt az üzem minden dolgozója. Több szavalat után Bitó Istváfc elvtárs, üzemi párttitkár méltatta a nap jelentőségét. Kása Dénes elviárs — mondotta —, akit élmunkásjelvénnyel tüntetünk ki, azért érte el a jó eredményt, meri szakadatlanul tanulmányozfa a szovjet sztahánovisták munkamódszerét. Nagy taps és éljenzés közben Vetró B. Jáno« elvtárs lilzte fel az ötágú cü.l'a got Kása Dénes elvtárs, fúrómunkás rre'té e. e'tt hanroz'o't* ra mai ünnepséget a felszabadító Szovjetuniónak és a Pá't nak köszönhetik, fl dolgozói megfogadták, hogy követik Ká«i elviárs, a VjLzmüteiep első éknun kásának példáját, fl Nagysze ged! Pártbizottság nevében Ve reska András elvtárs üdvözölti a kitüntetettet. 3 Bí'e H ri V:|ágkoppress?usi nih áliandó bizaltsána is kéDvisVteü ma?ál a DIVSz másod \ Éonireisziisán A Ró!;e Hívei Vi Iáikon gres* szusánn'k állandó bizóthága ji képviselteti magát a Demo (statikus Ifjúsági Világszövet ség második világkongresszu són. Az állandó bizottság Ken nit, Laffiíet ós D'Arbusier bizta meg a kongresszuson va ló részvétellel. A csehszlovák ifjúság kül döfleivel együtt órke-ik Hro bele,-a nemzelközi ujságirósző vétség főtitkára. beszélgetni Franciaország volt külügyminiszterével. Külsőleg civilizált embernek látszott társas összejöveteleken és társasári beszélgetésekben. Julius 26-án aztán kiderült, hogy Bidault nemcsak tudatlan, ' dc harciasan tudatlan ember, aki dicsekszik tudatlanságával, mintha a francia parlament az •optimisták ok'ahomai klubja* vagy Ku-Klux-Klantsták alabamai gyűlése volna. l!MG-ban Bidau't, aki akkor külügyminiszter volt, megjelent egy irodalmi estén, hogy üdvözölje Szimonov és Ilja Ehren. burg szovjet írókat. A /nagy orosz irodalomról* beszélt. Természetesen azóta sokminden megváltozott, Buridan szamara közönséges szamár lett, amelyik jól ludja, hol van az abrakos•ksákja. De a francia külpolitika változásai aligha lehettek volna kihatással Puskin és Tolsztoj géniuszára. Ha Bidault ur bepillantott volna akármelyik francia enciklopédiába, akkor megtudhatta solna, hogy Lomonoszov egyike a nagy orosz tro-tnlom megalapítóinak. DUSKIN Lomonoszovot • nagynak* nevezte. De Rl van egy másik tudós: Bidault, aki ugy mondja; »valami Lomonoszov.* Véleményem szerint Bidault te'jesen majáévá lette azt az »amerikai élettormát«, ame'yről Servant Schreiber ir. Engem az sem lepne meg, ha Bidault »valami Puskinról* beszélne. Ex csak idő és dollár kérdése. Bidault úgynevezett »felsőbb« képzettséget nyert. Valószínűleg olvasott tehát Leonard Eiler matematikus és csillagász munkáiról. De én nem nagyon bizom Bidault ismereteiben és ha ezgk a sorok eljutnak hozzá, sietek megnyugtatni, hogy Leonard Eí'er nem volt sem orosz, sem kommunista, — Baselban születelt 1707-ben. Ez a Leonard Ei'er mondotta pedig Limonoszovról: zseniális ember, aki tudásával becsületet szerez nz egész tudománynak. /Valami Lomonoszov* — igy helyesbítette Leonard El'ert Bidault, a kis politikus. Popovot, a kiváló orosz feltalálót nagyon jól ismerték Franciaországban, amikor az még nem volt a /negyvenkilencedik állam.* Tisztelettel és lelkese, déssel nyilatkoztak Popov munkájáról a legnagyobb tudósok: Edouard Branly, Olivér Lodge, Anaré Blondel. Ezekre akar most rácáfolni Georges Bida. ult. De hát ki ő? Hires fizikusi Kémikus? ö csak volt külügy. miniszter és semmi más. Mégis 5 mondja: »Va'ami Popov.* Azon a barátságii szerződésen, amelyet Franciaország kötött a Szovjetunióval, Bidaull aláírása szerepel. Most mégis Bidault követelte annak a paktumnak a becikkelyezését, mely ellenséges szembefordulást újfent a Szovjetunióval. Rendszerint azok az emberek, akik nem tartják be szavukat, zavarba jönnek, elpirulnak, vagy elsápadnak. Nem igy Bidault: még hetvenkedik, amikor megtagadja aláírását. Azt hitte, hogy kissebbiti az orosz tudósokat. Meg akarta rágalmazni a Szovjetuniót. Valójában saját magát kisebbítette. Franciaországot rágalmazta, amely nem volt elég 'éber és naggyá tette. E

NGEM, aki szeretem Franciaországot, bánt, hogy ezeknél a szavaknál: •valami Lomonoszov*, az elnöklő Herriot nem utasította rendre ezt az elvadult tudatlant — és a képviselők nem pirítottak rá. Szegény /negyvenkilencedik államr, mibe nem keveredett igyekezetében, hogy /öntudatos csatlós* legyen 1 Az olvasó azt mondhatja, hogy mindez csak Bidault tudatlanságát bizonyítja, de milyen összefüggésben van ez. zel az északatlanti paktum beeikkelvezére? Már említettem, bogy a francia függetlenség felszámolói kényelmetlenül érezték magukat. Megpróbáltak szitkozódni, vagy távolmaradni. Az anyagmegma. rndás kérdése éppen annyira függ össze a paktum becikkelyezésével, mint a nantesj ediklum, vagy iMaintenonról való szellemeskedés. Bidault beszéde mégis bizonyos fokig kapcsolatban áll a paktum ratifikálásával. Nem egyszer nyert már megállapítást, hogy Franciaország katonai költségve 'é ének kiljővilé e károsan érezleli hatását a népnevelés ügyére. A pénz nem iskolára megy, hanem ágyutöltelék előkészítésére. Azt mondhatják erre, hogy hiszen Bidault járt iskolába és lám, mégis tudatlan maradt. Ez nem számit, vannak gyengébb képességű és lusta fiatalok is, s ebben a csoportban díszhelyet foglalhat el bármilyen korú ember. Miért nem szerveznek a /negyvenkilencedik államban* esli tanfolyamokat a tegnapi a mai és a holnapi miniszterek részére, természetesen a termelésből való kikajresolódás nélkül? Én persze nem hiszem, hogy a tanulóknak sike rül majd megtanulniok a fi zika és kémia minden pro blémáját, vagy éppenséggel a: orosz irodalmat, de talán ta pasztalt pe'agóguso'nak sike rül megtanilnniok a minisji ter urakat szerénységre, — ar. ra, hogy hallgassanak arról amihez nem értenek. N

EM r SZENVEDHETED azokat az embereket akik más népek munkáját é< kulturáját becsmérelik, neken ellenszenves a nacionalizmus Bármennyire is felháborít Bidault viselkedése, továbbra ii megőrzöm kegyete'es tisztele lemét nemcsak I.omonoszo/ iránt, de Lnvoisier és Des. carles iránt is. A nagy emberek nagyok maradnak, függetlenül attól, hogy hol és hogyan irt róluk Bidault. Ami ennek a kutyakomédiif. nak a hősét illeti, róla is teljes joggal lehet mondani: vaIami Bidault. Franciaország történetében neve a /negyven, kilencedik állam* más meg. szervezőinek nevei között fof felbukkanni. De a dicső francia nép nem akar sokáig megmaradni nagy és viharos törté netének ennél a szomorú <epiíódiánál