Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-18 / 191. szám

Csütörtök, 1949 augusztus 18. 3 útját.* Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiindulópontjj V Szovjetunió felszabadító karca és az a segítség, amelyet a magyarság megértő, nagy barátja, a bölcs Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. (A képviselők felállva, perceken át ütemesen tapsolnak és éljenzik Sztálint.) Ezen a napon, amikor a magyar népi demokrácia u] halárkövét tesszük le, újra hálalelt sziwel és forró köszönettel fordulunk nagy segítőnk és támogatónk, a Szovjetunió felé. — Kérem az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetét fogadja el. Kívánom a magyar dolgozó népnek, az egész magyar nemzetnek, hogy az alkotmány jegyében annyi balsors és szenvedés után a jövendő századokon át éljen békében, erőben, boldogan és szabadon. (Hosszantartó, nagy taps. fl Jcépviselók ütemesen éljenzik Rákosi Mátyást.) ' : A beszéd elhangzása után a képviselők és a karzatok hallgatósága mint egy ember ugrik fel helyéről, hogy fergeteges, percekig tartó ütemlís tapssal köszónje meg Rákosi Mátyás elvtársnak a magyar alkotmányt, hogy köszöntse a magyar nép nagy vezérét. Visszhangzik a terem: Éljen Szlálin, éljen Rákosi. A képviselők éltetik a magyar nép győzelmének szervezőjét, a Pártot. Az ünneplés elülte után az elnök szünetet rendelt el. Szünet után a Függetlenségi Népfront részéről elsőnek Losonczy Géza elvtárs szólt hozzá az alkotmányter. vezelről szóló tórvényjavaslalhoz. Losonczy Géza elvtárs: Néftvévszázad küzdelmeinek gyümölcse az alkotmány — Nemcsak mi — az egész dolgozó magyar nép — ünnepnek tekinti a mai napot, mert az alkotmányban négyesztendős munkájának, küzdelmeinek, harcainak megkoronázását látja. Cnnep a magyar munkásosztály számára, amely az elmúlt négy esztendő során nemcsák termelésünket emelte a békebeli színvonal fölé, hanem kemény harcok közepette vezette egész népünket előre és mindig előre a népi demokrácia utján. Ünnepe dolgozó parasztságunknak, mely • munkásosztály oldalán védte meg a földreformot, a munkásparaszt szövetséget és a további felemelkedés lehetőségét. Ünnepe a haladó értelmiséanek, amely mindinkább összeforrt a munkásosztállyal és a dolaozó néppel a reakció elleni harcban is a néol demokrácia megerősítésében. — flz alkotmány — tisztelt erszággyüléc — nem valami véletlen ajándékként hullott az élünkbe. Négy év — nyugodtan mondhatom: Négy évszázad küzdelmeinek és szabadságharcainak gyümölcse. — Magyarországnak két multya van. flrra a múltra, amelyet »z elnyomás, a kizsákmányolás, a szolgaság és a hazaárulás jelent, örök sírkőként hengerítjük clkotmányunkat. flrra a múltra pedig. amelyet felkelések, forradalmak és szabadságharcok je' leznek, győzelmi jelentésnek helyezzük alkotmányunkat. — flz imperialista »birálóink« ezzal vádolnak bennünket, hogy az alkotmány végkép megszünteti országunk önállóságát. Mi azonban ugy véljük, hogy alkotmányunk végkép megszilárdítja országunk önállóságát és függetlenségét. Mikor önálló és független egy ország? Akkori, ha olyan beipolitikát és külpolitikát folytat és folytathat, amely a dolgozó nép érdekeinek megfelel. És ezzel kapcsolatban hadd mondjuk ki újra, egyszer most, alkotmánytervezetünk tárgyalásakor: soha semmi sem választhat el bennünket attól az országtól, amelv felszabadilónk. függetlenségünk legfőbb őre ét példaképünk egyben: Sztálin hatalmas szoviet országától. Soha semmi sem választhat el bennünket a testvéri népi demokráciáktól, amevekkel. még szorosabbra jüzzük a megkötött barátsági szerződések szálait. - fl kapitalista orszáaok alkotmánya is biztositja papíron polgárainak a törvény előtti egyenlőséget. De milyen egyenlőség az, amely eltűri, hogy embermilliókat bőrük szine miatt üldözzenek, fokozottabban emberileg megalázzanak? Mit ér az az egyenlőség, amelyből ki vannak rekesztve a négerek, mint Amerikában, a négerek és a szinesbőrüek, mint az angol és francia gyarmatokon? A ml alkotmánytervezetünk 49-ik paragrafusa nemcsak azt deklarálja, hogy: »fl Magyar Népköztársaság polgárai a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jogokat élveznek*, hanem rögtön hozzáteszi azt is: »A polgárok bármilyen hátrányos megkülönböztetésit nemek) jelekezetek, vagy nemzetiségek szerint a törvény bünteti.« — fl ml alkotmányunk egyik legmélyebb jellemző vonása az u következetes demokratizmus, amely az úgynevezett »nyugati demokráciák* alkotmányaival való rövid összehasonlításból ls kitűnik és amelyre oly nyomatékosan hivta fel figyelmünket beszédében Rákosi Mátyás, fl mi alkotmányunk ebben a tekintetben is követi a szovjet alkotmány példáját, de tükrözi — a szocialista fejlődés közös vonása-. mellett — a specifikus maqgar vonásokat is. Tükrözi fejlődésünknek azt a fokát, ahova eljutottunk és egyben ablakot nyit a jövő jelé is, ahová eljutni akarunk. — Emeljük magasra Népköztársaságunk címeres zászlaját és haladjunk előre pártunk és Rákosi Mátyás vezetésével a szocialista Magyarország napsütötte földje felé — fejezte be felszóralísát Losonczy Géza államtitkár. [ I 1 Losonczy Géza elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde ntán Mihályfi Ernő szólt a törvényjavaslathoz : — Soha még ilyen igazán demokratikusan nem foglalhatott állást az ország egész népe egy javaslat mellett, mint ahogyan ez most történt* amikor gyűlések százain és ezrein tárgyalták Budapesten és az ország minden részén a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetét — mondotta. — Nekünk nincs mis feladatunk, mint a gyűléseken tiz- és tizezer felszólaló szájából elhangzott és kialakult véleményt tolmácsolni az országgyűlésben. Nánási László a törvényjavaslathoz wólva hangsúlyozta, hogy az uj alkotmány kijelöli azt az utat, amelyen haladni akarunk. Az alkotmány minden sora, betűje a dolgozó nép érdekeit szóigálja. A törvényjavaslat kmóhdja, hogy a Mnsrvar Népköztársaság állama védi a magyar dolgozó nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának minden formája ellen, szervezi a társadalom erőit, a szocializmus épitését. Ezután Balogh István szólt a tőrvényjavaslathoz. Hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatban a magvar dolgozó nép életének, jobb jövőjének a zálogát látja. Hogy alkotmányunkat megteremthettük, a Szovjetuniónak köszönhetjük, annak, hogy a Szovjetunió felszabadított" bennünket és mint a béke hatalmas őre, biztositja számunkra a fejlődés lehetőségeit. Ezután az 54. szakaszról beszélve, amely az egyház és állam elválasztását tartalmazza, hangsúlyozza: •Kétségtelenül meg" vagvok győződve arról, hogy az egvhází a törvény életbelépése révén nem rosszabb, hanem jobb. biztonságosabb helvzetbe kerül és hivatását az eddiginél nyugodtabban, szabadabban tndja betölteni.* A felszólalás után az elnök az ülést bezárta. A törvényjavaslat tárgvalását csütörtökön délelőtt 10 órakor tovább folytatják. flz MDP Higyszegedi Pártbizottsága kritikája a Délmagvarország Szerkesztőségének Az MDP Nagyszegedi Pártbizottsága augusztus 15-i ülésén foglalkozott a Délmagyarország szerkesztőségének mun kájávai, konkréten a Délmagyarország 1949 augusztus 14-én megjelent számának vezércikkével, melgnek utolsó bekezdése a szerkesztőség és a korrektor felüleles munkájának eredményeképpen teljesen érthetetlen, zavaros volt és félreértésre adott alkalmat, i A vezércikk utolsó bekezdésének helyes szövege a következőképpen hangzik: »A imagyár nép a Szovjetunió példája nyomán leleplezte és ártalmatlanná tette Rajkék kártékony, trockista kémbandáját. A jugoszláv nép ugyancsak lesújt majd Titoék imperialista, lakájtársaságára. Annál is ; inkább, mert a szovjet jegyzék most már világosan kifejti, hogy a szovjet kormány nem barátnak és szövetségesnek lekinti Jugoszlávia jelenlegi kormányát, hanem a Szovjetunió ellenségének. Már pedig, < aki a szovjet nép ellensége, az a világ összes dolgozóinak, a magyar és ai jugoszláv népnek is ellenségei s az ilyen ellenségnek napjai meg vannak számlálva.* A Pártbizottság megállapította, hogy ehelyett helytelen és zavaros szöveg került a lapba, ami mindenekelőtt a Délmagyarország szerkesztőségénél megmutatkozó libera'izmusból s az éberség nagyméretű hiányából adódik. A Délmagvarország szerkesztősége s a szerkesztőség egyes tagjai tnfm vették elég komolya;/ a Párt éberségre vonatkozó határozatait, nem vizsgálták meg munkamódszerüket s munkájukban továbbra is megmutatkozott a liberalizmus, a felületesség; s a lazaság. fl Pártbizottság megállapította továbbá, hogy a Délmagyarországban már többizben előfordultak ilyen és ehhez hasonló elírások, melyek egyes cikkeket, illetve cikkek egyrószét értelmetlenné tették. Az elkövetett hibákra a szerkesztőség minden egyes esétben kritikát kapott a Pártbizotlságtói, azonban ebből a példából is kiindulva azt lehet megállapítani, hogg a Délmagyarország szerkesztőbe nem tulajdonított kellő fontosságot a Pártbizottság kritikájának s nem vonta le a tanulságokat ugy, ahogy azt kellett volna. A Pártbizottság ezekből a hibákból kiindulva megállapította hogy a Délmagyarország szerkesztőségének a a szerkesztőség egyes tagjainak munkájukhoz, a kommunista újságíráshoz való viszonyuk nem megfelelő. A Pártbizottság ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a Délmagyarország korrektora is hibás abban, hogy a lapba a zavaros és helytelen szöveg belekerült. A sűrűn előadódó hibák oka részben annak is tulajdonítható, hogy a Délmagyarország korrektorai munkájukat lélektelenül és apolitikusan végzik. Nagyobb éberséggel és kötelességérzettel kell a korrektoroknak is munkájukat végezni, hogy a lap színvonalát emelni tudjuk. A Pártbizottság felhívja a szerkesztőség, a szerkesztőség minden egges tagjának és korrektorainak a figyelmét, hogy a jövőben fokozottabb éberséggel végezzék munkájukat.. Munkájukból küszöböljenek ki minden felül'eletességet, lazaságot és nemtörődömséget. Vizsgálják meg eddigi munkájukat, az elkövetett hibákat s a tanulságok levonásával javítsál meg munkájukat. Magyar Dolgozók Pártja Nagvszeaedi Pártbizottsága. Parasztfelkelések Indiában Nehru éhségterve ellen Boriszov, a Szovjet Tájékoztató Iroda munkatársa »Nehru uj ferve az éhség és a (nélkülözés terve« cimü cikkében India gazdasági problémáival foglalkozik. Megállapítja, hogy India mezőgazdaságának vá'sága nyílegyenes következménye a feudális angol gyarmatosítók és támogatóik politikájának. A Nehru kormány minden szemérmet levetve az anpol gyarmatosítók nehéz örökségét valósitja meg. Az indiai parasztcsaládok több mint kétharma. dának nincs saját földje, hanem bérlőként, vagy mezőgazdasági munkásként robotol. India me*öjazdasági do7gettói nak tömegei egyre vi ágosabban látják, hagy cstpk a forradalmi harc eredményeként, a munkásosztályai szövetségben kaphatríPJc fö'det. , India tartományainak egrikében oimi"ló földműié* a népi demokráciáért folytatott harc útjára lépett. Elűzte földbirtokosait és elvette fölük a földet. A Nehru-kormánv megtorlást hirdetett és büntetéssel ki-1 fenyegette a felkelőket, Jiz á zsákmángoíjanak, erkölcsileg és példa azonbPn fellelkesítette a Madras, Nyu{fpl-Bengd?a és más tartományúk ,paiiftsztfail, akik most már mind fetkelnck a földbirtokosok elnyomása elten. A forrada'mi harc eszméje igy terjed el egyre szélesebben India népi tömegeiben. Az amerikaiak nyíltan beismerik beavatkozásiakat a nyagaHiémei választásokba A nyugatnémetországi parlamenti választások hétfőn közzétett eredményeivel foglakozva a demokratikus német sajtó egyhangúan megállapítja hogy a nyugati hatalmak katonai közigazgatása zezeket a választásokai úgy vezette le, ahogy akarta«. A lapok idézik James Neumannak, a hesseni amerikai közigazgatás vezetőjének nyilatkozatát, aki nyíltan kijelentette, hogy a választások ererményei az »amerikai erőfeszítéseknekmagyarán, a legkülönbözőbb választási visszaéléseknek és korrupciónak tulaidonítható. Igy segiti a szovjet aljam A KOLHOZOK DOLGOZOIT Egymásután liangzapak el parasztküldölteink beszámolói azokról a csodálalos eredményekről, amelyeket a Szovjetunió kolhozainak dolgozói elérlek. A szovjet állam hoszszuleiáratu mezőgazdasági hitelékkel segili a kolhozokat, hogy terrre'é^üket növelhessék, jövedelmüket emelhessék és szaporíthassák; a kolhoz vagyonát. Magyarországon is ismerték a bankkölcsönt a magyar falvak parasztjai. Ha a szegényparaszt kapott is néhány pengőt, bekeretezték házára,földjére és száz közül kilencven esetben h kölcsön felvevője már az első években is csak a kamalot tudla visszafizetni, később azt sem és kérlelhetetlen szigorúsággal megperdült az apró udvaron a dob. A szovjet állam semmiféle különleges bizlosilékot nem 'kövelel a kolhozoktól. A nagy honvédő háború uíán, amelynek során a németek garázda dühükben porig rombolták Ukrajna és Bjelorusszia kolhozait, hatalmas hitelekkel sietett a kolhozaikat újjáépítő parasztság segítségére a szovjet állam. 1918-ban például 102.000 kolhoz knpolt hitelt. Az uj ötéves terv mezőgazdasági gépekkel, felszerelésseí látja el a kolhozokat. Gépe sitik az állattenyésztést, vil lanvle'epekel éri'enek apuszfák közepén, hatalmas öntözőmüvek szelik keresztül a gyérvizű, száraz sztyeppéket. Hatalmas befektetés kell ezekhez nz épilkezérekhez. A Befektetések nagy részét tekinlélyes és évről-évrecmelkeddő jövedelmükből fedezik a kolhozok. De a legnagyobb részüket a szovjet állam bnnkjainak hitele leszi lehetővé. És a hitelek nyomán kor. szerű, hatalmas istállók falait húzzák fel a kolhozmunkárok és a hiteleknek köszönhető, hogy a moszkvai kerületben például egyetlen év alatt 4000 kolhozt villamositoltak. A gépek hűséges segítőtársai a kolhozoknak. Ahol megjelennek, könnyebbé válik a munka "és nagyobb lesz a termelés. Az állami hitelekből gépesilik kolhozaikat a Szovjelunió parasztjai. Hatalmas uj ültetvényeket létesítenek, virágzóvá varázsolják a félvad sivatagokat. Ennek a munkának eredményeiből könnyen iizelik vissza a szovjet államnak a segítséget, ami! kaplak tőle.