Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-18 / 191. szám

Csütörtök, 1949 augusztus 18. 3 útját.* Népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiindulópontjj V Szovjetunió felszabadító karca és az a segítség, ame­lyet a magyarság megértő, nagy barátja, a bölcs Sztálin nyújtott és nyújt nekünk. (A képviselők felállva, perceken át ütemesen tapsolnak és él­jenzik Sztálint.) Ezen a napon, amikor a ma­gyar népi demokrácia u] ha­lárkövét tesszük le, újra hála­lelt sziwel és forró köszönettel fordulunk nagy segítőnk és tá­mogatónk, a Szovjetunió felé. — Kérem az országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság alkotmánytervezetét fogadja el. Kívánom a magyar dolgozó nép­nek, az egész magyar nemzet­nek, hogy az alkotmány jegyé­ben annyi balsors és szenvedés után a jövendő századokon át éljen békében, erőben, boldogan és szabadon. (Hosszantartó, nagy taps. fl Jcépviselók ütemesen él­jenzik Rákosi Mátyást.) ' : A beszéd elhangzása után a képviselők és a karzatok hall­gatósága mint egy ember ug­rik fel helyéről, hogy ferge­teges, percekig tartó ütemlís tapssal köszónje meg Rákosi Mátyás elvtársnak a magyar alkotmányt, hogy köszöntse a magyar nép nagy vezérét. Visszhangzik a terem: Éljen Szlálin, éljen Rákosi. A kép­viselők éltetik a magyar nép győzelmének szervezőjét, a Pártot. Az ünneplés elülte után az elnök szünetet rendelt el. Szünet után a Független­ségi Népfront részéről első­nek Losonczy Géza elvtárs szólt hozzá az alkotmányter. vezelről szóló tórvényjavas­lalhoz. Losonczy Géza elvtárs: Néftvévszázad küzdelmeinek gyümölcse az alkotmány — Nemcsak mi — az egész dolgozó magyar nép — ünnepnek tekinti a mai napot, mert az alkotmányban négyesztendős munkájának, küzdelmeinek, har­cainak megkoronázását látja. Cnnep a magyar munkásosztály számára, amely az elmúlt négy esztendő során nemcsák terme­lésünket emelte a békebeli szín­vonal fölé, hanem kemény har­cok közepette vezette egész né­pünket előre és mindig előre a népi demokrácia utján. Ünnepe dolgozó parasztságunknak, mely • munkásosztály oldalán védte meg a földreformot, a munkás­paraszt szövetséget és a további felemelkedés lehetőségét. Ünne­pe a haladó értelmiséanek, amely mindinkább összeforrt a munkásosztállyal és a dolaozó néppel a reakció elleni harcban is a néol demokrácia megerő­sítésében. — flz alkotmány — tisztelt erszággyüléc — nem valami vé­letlen ajándékként hullott az élünkbe. Négy év — nyugodtan mondhatom: Négy évszázad küz­delmeinek és szabadságharcainak gyümölcse. — Magyarországnak két mult­ya van. flrra a múltra, amelyet »z elnyomás, a kizsákmányolás, a szolgaság és a hazaárulás je­lent, örök sírkőként hengerítjük clkotmányunkat. flrra a múltra pe­dig. amelyet felkelések, forra­dalmak és szabadságharcok je­' leznek, győzelmi jelentésnek he­lyezzük alkotmányunkat. — flz imperialista »birálóink« ezzal vádolnak bennünket, hogy az alkotmány végkép megszün­teti országunk önállóságát. Mi azonban ugy véljük, hogy alkot­mányunk végkép megszilárdítja országunk önállóságát és füg­getlenségét. Mikor önálló és füg­getlen egy ország? Akkori, ha olyan beipolitikát és külpoliti­kát folytat és folytathat, amely a dolgozó nép érdekeinek meg­felel. És ezzel kapcsolatban hadd mondjuk ki újra, egyszer most, alkotmánytervezetünk tár­gyalásakor: soha semmi sem vá­laszthat el bennünket attól az országtól, amelv felszabadilónk. függetlenségünk legfőbb őre ét példaképünk egyben: Sztálin ha­talmas szoviet országától. Soha semmi sem választhat el ben­nünket a testvéri népi demokrá­ciáktól, amevekkel. még szoro­sabbra jüzzük a megkötött ba­rátsági szerződések szálait. - fl kapitalista orszáaok al­kotmánya is biztositja papíron polgárainak a törvény előtti egyenlőséget. De milyen egyen­lőség az, amely eltűri, hogy em­bermilliókat bőrük szine miatt üldözzenek, fokozottabban emberileg megalázzanak? Mit ér az az egyenlőség, amelyből ki vannak rekesztve a négerek, mint Amerikában, a négerek és a szinesbőrüek, mint az angol és francia gyarmatokon? A ml alkotmánytervezetünk 49-ik pa­ragrafusa nemcsak azt dekla­rálja, hogy: »fl Magyar Nép­köztársaság polgárai a törvény előtt egyenlőek és egyenlő jo­gokat élveznek*, hanem rögtön hozzáteszi azt is: »A polgárok bármilyen hátrányos megkülön­böztetésit nemek) jelekezetek, vagy nemzetiségek szerint a tör­vény bünteti.« — fl ml alkotmányunk egyik legmélyebb jellemző vonása az u következetes demokratizmus, amely az úgynevezett »nyugati demokráciák* alkotmányaival va­ló rövid összehasonlításból ls ki­tűnik és amelyre oly nyomaté­kosan hivta fel figyelmünket be­szédében Rákosi Mátyás, fl mi alkotmányunk ebben a tekintet­ben is követi a szovjet alkot­mány példáját, de tükrözi — a szocialista fejlődés közös voná­sa-. mellett — a specifikus ma­qgar vonásokat is. Tükrözi fejlő­désünknek azt a fokát, ahova eljutottunk és egyben ablakot nyit a jövő jelé is, ahová eljut­ni akarunk. — Emeljük magasra Népköz­társaságunk címeres zászlaját és haladjunk előre pártunk és Rá­kosi Mátyás vezetésével a szo­cialista Magyarország napsütötte földje felé — fejezte be felszó­ralísát Losonczy Géza államtit­kár. [ I 1 Losonczy Géza elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde ntán Mihályfi Ernő szólt a törvény­javaslathoz : — Soha még ilyen igazán demokratikusan nem foglalha­tott állást az ország egész népe egy javaslat mellett, mint aho­gyan ez most történt* amikor gyűlések százain és ezrein tár­gyalták Budapesten és az or­szág minden részén a Magyar Népköztársaság alkotmányterve­zetét — mondotta. — Nekünk nincs mis feladatunk, mint a gyűléseken tiz- és tizezer fel­szólaló szájából elhangzott és kialakult véleményt tolmácsol­ni az országgyűlésben. Nánási László a törvényjavas­lathoz wólva hangsúlyozta, hogy az uj alkotmány kijelöli azt az utat, amelyen haladni akarunk. Az alkotmány minden sora, betűje a dolgozó nép ér­dekeit szóigálja. A törvényja­vaslat kmóhdja, hogy a Mn­srvar Népköztársaság állama vé­di a magyar dolgozó nép sza­badságát és hatalmát, az or­szág függetlenségét, harcol az ember kizsákmányolásának min­den formája ellen, szervezi a társadalom erőit, a szocializ­mus épitését. Ezután Balogh István szólt a tőrvényjavaslathoz. Hangsú­lyozta, hogy a törvényjavaslat­ban a magvar dolgozó nép éle­tének, jobb jövőjének a zálo­gát látja. Hogy alkotmányun­kat megteremthettük, a Szovjet­uniónak köszönhetjük, annak, hogy a Szovjetunió felszabadí­tott" bennünket és mint a béke hatalmas őre, biztositja szá­munkra a fejlődés lehetőségeit. Ezután az 54. szakaszról be­szélve, amely az egyház és ál­lam elválasztását tartalmazza, hangsúlyozza: •Kétségtelenül meg" vagvok győződve arról, hogy az egvhází a törvény élet­belépése révén nem rosszabb, hanem jobb. biztonságosabb helvzetbe kerül és hivatását az eddiginél nyugodtabban, szaba­dabban tndja betölteni.* A felszólalás után az elnök az ülést bezárta. A törvényja­vaslat tárgvalását csütörtökön délelőtt 10 órakor tovább foly­tatják. flz MDP Higyszegedi Pártbizottsága kritikája a Délmagvarország Szerkesztőségének Az MDP Nagyszegedi Párt­bizottsága augusztus 15-i ülé­sén foglalkozott a Délmagyar­ország szerkesztőségének mun kájávai, konkréten a Délma­gyarország 1949 augusztus 14-én megjelent számának ve­zércikkével, melgnek utolsó be­kezdése a szerkesztőség és a korrektor felüleles munkájá­nak eredményeképpen teljesen érthetetlen, zavaros volt és fél­reértésre adott alkalmat, i A vezércikk utolsó bekezdé­sének helyes szövege a követ­kezőképpen hangzik: »A ima­gyár nép a Szovjetunió példája nyomán leleplezte és ártalmat­lanná tette Rajkék kártékony, trockista kémbandáját. A jugo­szláv nép ugyancsak lesújt majd Titoék imperialista, la­kájtársaságára. Annál is ; in­kább, mert a szovjet jegyzék most már világosan kifejti, hogy a szovjet kormány nem barátnak és szövetségesnek le­kinti Jugoszlávia jelenlegi kor­mányát, hanem a Szovjetunió ellenségének. Már pedig, < aki a szovjet nép ellensége, az a világ összes dolgozóinak, a ma­gyar és ai jugoszláv népnek is ellenségei s az ilyen ellenségnek napjai meg vannak számlálva.* A Pártbizottság megállapítot­ta, hogy ehelyett helytelen és zavaros szöveg került a lapba, ami mindenekelőtt a Délma­gyarország szerkesztőségénél megmutatkozó libera'izmusból s az éberség nagyméretű hiányá­ból adódik. A Délmagvarország szerkesztősége s a szerkesztő­ség egyes tagjai tnfm vették elég komolya;/ a Párt éberségre vonatkozó határozatait, nem vizsgálták meg munkamódsze­rüket s munkájukban továbbra is megmutatkozott a liberaliz­mus, a felületesség; s a lazaság. fl Pártbizottság megállapí­totta továbbá, hogy a Délma­gyarországban már többizben előfordultak ilyen és ehhez hasonló elírások, melyek egyes cikkeket, illetve cikkek egyró­szét értelmetlenné tették. Az elkövetett hibákra a szerkesz­tőség minden egyes esétben kritikát kapott a Pártbizotl­ságtói, azonban ebből a pél­dából is kiindulva azt lehet megállapítani, hogg a Dél­magyarország szerkesztőbe nem tulajdonított kellő fon­tosságot a Pártbizottság kriti­kájának s nem vonta le a tanulságokat ugy, ahogy azt kellett volna. A Pártbizottság ezekből a hibákból kiindulva megálla­pította hogy a Délmagyaror­szág szerkesztőségének a a szerkesztőség egyes tagjai­nak munkájukhoz, a kommu­nista újságíráshoz való vi­szonyuk nem megfelelő. A Pártbizottság ugyanakkor megállapítja azt is, hogy a Délmagyarország korrektora is hibás abban, hogy a lap­ba a zavaros és helytelen szö­veg belekerült. A sűrűn elő­adódó hibák oka részben an­nak is tulajdonítható, hogy a Délmagyarország korrekto­rai munkájukat lélektelenül és apolitikusan végzik. Na­gyobb éberséggel és köteles­ségérzettel kell a korrekto­roknak is munkájukat vé­gezni, hogy a lap színvonalát emelni tudjuk. A Pártbizottság felhívja a szerkesztőség, a szerkesztő­ség minden egges tagjának és korrektorainak a figyel­mét, hogy a jövőben foko­zottabb éberséggel végezzék munkájukat.. Munkájukból küszöböljenek ki minden fe­lül'eletességet, lazaságot és nemtörődömséget. Vizsgálják meg eddigi munkájukat, az elkövetett hibákat s a tanul­ságok levonásával javítsál meg munkájukat. Magyar Dolgozók Pártja Nagvszeaedi Pártbizottsága. Parasztfelkelések Indiában Nehru éhségterve ellen Boriszov, a Szovjet Tájékoz­tató Iroda munkatársa »Nehru uj ferve az éhség és a (nélkülö­zés terve« cimü cikkében India gazdasági problémáival foglal­kozik. Megállapítja, hogy India mezőgazdaságának vá'sága nyíl­egyenes következménye a feu­dális angol gyarmatosítók és tá­mogatóik politikájának. A Nehru kormány minden sze­mérmet levetve az anpol gyar­matosítók nehéz örökségét va­lósitja meg. Az indiai paraszt­családok több mint kétharma. dának nincs saját földje, ha­nem bérlőként, vagy mezőgaz­dasági munkásként robotol. India me*öjazdasági do7get­tói nak tömegei egyre vi ágo­sabban látják, hagy cstpk a for­radalmi harc eredményeként, a munkásosztályai szövetségben kaphatríPJc fö'det. , India tartományainak egri­kében oimi"ló földműié* a né­pi demokráciáért folytatott harc útjára lépett. Elűzte föld­birtokosait és elvette fölük a földet. A Nehru-kormánv meg­torlást hirdetett és büntetéssel ki-1 fenyegette a felkelőket, Jiz á zsákmángoíjanak, erkölcsileg és példa azonbPn fellelkesítette a Madras, Nyu{fpl-Bengd?a és más tartományúk ,paiiftsztfail, akik most már mind fetkelnck a földbirtokosok elnyomása el­ten. A forrada'mi harc eszméje igy terjed el egyre szélesebben India népi tömegeiben. ­Az amerikaiak nyíltan beismerik beavatkozásiakat a nyagaHiémei választásokba A nyugatnémetországi par­lamenti választások hétfőn közzétett eredményeivel fog­lakozva a demokratikus né­met sajtó egyhangúan meg­állapítja hogy a nyugati ha­talmak katonai közigazgatá­sa zezeket a választásokai úgy vezette le, ahogy akar­ta«. A lapok idézik James Neumannak, a hesseni ame­rikai közigazgatás vezetőjé­nek nyilatkozatát, aki nyíltan kijelentette, hogy a választá­sok ererményei az »amerikai erőfeszítéseknekmagyarán, a legkülönbözőbb választási visszaéléseknek és korrupció­nak tulaidonítható. Igy segiti a szovjet aljam A KOLHOZOK DOLGOZOIT Egymásután liangzapak el parasztküldölteink beszámolói azokról a csodálalos eredmé­nyekről, amelyeket a Szovjet­unió kolhozainak dolgozói el­érlek. A szovjet állam hosz­szuleiáratu mezőgazdasági hi­telékkel segili a kolhozokat, hogy terrre'é^üket növelhes­sék, jövedelmüket emelhessék és szaporíthassák; a kolhoz va­gyonát. Magyarországon is ismerték a bankkölcsönt a magyar fal­vak parasztjai. Ha a szegény­paraszt kapott is néhány pen­gőt, bekeretezték házára,föld­jére és száz közül kilencven esetben h kölcsön felvevője már az első években is csak a kamalot tudla visszafizetni, később azt sem és kérlelhe­tetlen szigorúsággal megper­dült az apró udvaron a dob. A szovjet állam semmiféle különleges bizlosilékot nem 'kövelel a kolhozoktól. A nagy honvédő háború uíán, amely­nek során a németek garázda dühükben porig rombolták Ukrajna és Bjelorusszia kol­hozait, hatalmas hitelekkel sietett a kolhozaikat újjáépítő parasztság segítségére a szov­jet állam. 1918-ban például 102.000 kolhoz knpolt hitelt. Az uj ötéves terv mezőgaz­dasági gépekkel, felszerelésseí látja el a kolhozokat. Gépe sitik az állattenyésztést, vil lanvle'epekel éri'enek apusz­fák közepén, hatalmas öntöző­müvek szelik keresztül a gyér­vizű, száraz sztyeppéket. Hatalmas befektetés kell ezekhez nz épilkezérekhez. A Befektetések nagy részét te­kinlélyes és évről-évrecmel­keddő jövedelmükből fedezik a kolhozok. De a legnagyobb részüket a szovjet állam bnnkjainak hitele leszi lehe­tővé. És a hitelek nyomán kor. szerű, hatalmas istállók fa­lait húzzák fel a kolhozmun­károk és a hiteleknek köszön­hető, hogy a moszkvai kerü­letben például egyetlen év alatt 4000 kolhozt villamosi­toltak. A gépek hűséges segítőtár­sai a kolhozoknak. Ahol meg­jelennek, könnyebbé válik a munka "és nagyobb lesz a ter­melés. Az állami hitelekből gépesilik kolhozaikat a Szov­jelunió parasztjai. Hatalmas uj ültetvényeket létesítenek, virágzóvá varázsolják a fél­vad sivatagokat. Ennek a munkának eredményeiből könnyen iizelik vissza a szov­jet államnak a segítséget, ami! kaplak tőle.

Next

/
Thumbnails
Contents