Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-05 / 180. szám

4 Péntek, 1949 augusztus 9t Szöreg és Ksszombor környéke dolgozó parasztságának nagy seregszemléje lesz a vasárnapi szőregi beszámolégyiilés Szoreg dolgozó parasztsága óriási érdeklődéssel készül a vasárnapi eseményekre. A va­sárnapi beszámológyűlés ke­retei egyre jobban szélesed­nek és nemcsak Szőreg dol­gozói vesznek azon részt, ha­nem a környékbeli tisztántúll falvak: Desyk, őszentiván, Uj­szentiván, Gyála dolgozó pa­rasztsága, sőt a kiszomborl járás falvainak dolgozó pa­rasztjai is. Ünnepien feldíszí­tett kocsikon sereglenek majd Szőre gr e és velük együtt a munkás-paraszt szövetség je­gyében felvonulnak a deszki gépállomás dolgozói is. Délelőtt fél il-kor kezdő­dik a vasárnapi nagygyűlés Szőreg piacterén, a Magyar Dolgozók Pártja rendezésé­ben. Ezalkalommal avatják fel a szőregi csata századik évfordulójára készült emlék­művet. A hősi halált halt szabadságharcosok tiszteleté­re honvéd díszszázad is ki­ronul Szőregre. Az emlékmű­svató beszédet dr Antalffy György elvtárs mondja. A környék dolgozó paraszt­sága különösen nagy érdek­lődéssel várja a beszámoló­gvűlés előadójának: Tisóczki Sándor elvtárs, csennclei min­tagazdának mondanivalóiát, aki azoknak a gazdag tapasz­taltoknak egy részéről szá­mol be, amelyeket a Szovjet­unióban járt parasztküldött­séggel együtt szerzett a világ legfejlettebb mezőgazdaságá­ban, a szovjet kolhozparasz­tok között. A beszámológyűlés után ér­dekes és nagyszabású szovjet mezőgazdasági képkiállítás nyílik meg Szőregen. A kiál­lításon számtalan fényképen, sacmléltető rajzon, adatokon keresztül mutatják be a szov­jet kolhozparasztok fejlett életmódját, mindennapi mun­káját, szórakozását, kulturá­lis lehetőségeit. A kiállítás öt napon keresztül teljesen díjtalanul megtekinthető majd. Ese változatos kultúrműsor szórakoztatja a Szőregen ösz­szegyűlt dolgozó parasztsá­got. Szeged legkiválóbb kul­turcsoportjai, színjátszói, sza valói és énekesei keresik fel műsorukkal a gyűlés részt­vevőit. Kudarccal végződött a monarchofasiszták beharangozott leqnagyobb támadása a Grammosz hegységben A görög demokratikus nép­hadsereg főparancsnoksága köz­li: A monarchofasiszták nagy garral beharangozott offenzí­vája augusztus 2-án a Gram­mosz vidékén megkezdődött. A szabadságharcosok a« ellensé­get mindenütt visszaverték. A fasiszták két nap alatt több mint 800 halottat és sebesültet vesztettek. A demokratikus görög nép­hadsereg főparancsnoksága ki­áltványban üdvözölte a Gram­mosz hegységben hősiesen vé­dekező demokratikus hadsereg katonáit, tisztjeit, altisztjeit. A kiáltvány felhívást intéz a de­n w ELTEM ÜNNEPE ma este 6 ónkor Szegeden a Ssíchenyt-téren SELYEMRUHA BEMUTATÓ­va'. Az állami Nem/eti Szinház művészei, énekkarok, zenekarok közreműködésével. Miisor ulán éjfélig: TÁNC! c fit ég 2 napi9 tart a mokratikus néphadsereg vala­mennyi harcosához, tegyék a Grammosz hegység és a Vioi vidéket a demokrácia bevehe­tetlen bástyáivá, amelyekbe be­letörik a monarchofasiszták foga. Grady, az Egyesült Államok athéni követe jelentést küldött az amerikai szenátusnak, amely­ben a katonai segítség foko­zását kérte a monarchofasiszta kormány részére. Jelentésében beismerte, hogy a görög mon­archofasl7inus súlyos válsággal kflzd. Ha mi. amerikaiak visz­szavonuluuk Görögországból, ugy az athéni kormány nem tndin tovább fenntartani katonai erőit — irja a követ. 29.6 sz'zahk komm n s'a szivart a mann^eimi no¥mes!eri vátefa Mannheim nyugatnémet vá­ros polaármcslervá'asztása so­rán a kommunisták a szavaza­tok 29.6 százalékát nyerték el, vagyis 12.500-zal többet, mint az 1947. decemlttirfii TegntóMÁ községi választások alkalmával. EH a siker nnnáf nagyobbjelen, tősé.qű, mert a szooiáldemokra. ták és a katolikusok va'ameny­nyi reakciós párttal egységes választási tömböt alakítottak. MM H. »i|tmf*'e'li» és WnrvezíW figyelmébe! A Szakszervezett Tanács kut­turosztálya utasítja a vidéki kulturesoportokat, hogy min­den műsorukat, annak betanu­lása előtt mutassák be a sza. hadmű vei őd esi fel ügyelőnek. Amennyiben az üzemeli által összeállított műsor egyes szá­ma? nem felelnek meg, ugy a szabadművelődési felügyelő mást ajánl helyettük. meytfentev ^nnvva'avban a bulipes'1 WeVoníerercíi beszédíi A június 17—18-álra Buda­pesten megtartóit békekonfe­rencián. amelyet a párisi béke­világkongresszus ulán tartót­tak, megvitatták azokat a fel­adatokat, amelyekf a magyar dolgozókra hárulnak a béké­ért, a háborús uszitó imperia­listák ellen folytatott harcban. A »Megvédjük a békét* mozga­lom országos tanácsa most ösz­szegyüjtve könyvalakban adta ki a békekonferencián efliang. zott beszédeket. A könyv 2 fo­rintos árban kerül forgalomba és ujabb fegyver fesz a béké­ffei folytatott küzdelemben. Igy futiunk vlágzó mezőgazdaságot és jémódu műveli parasztságéi ép íení Nem elég csak azt tudni, hogy népi demokrácia va\ hanem azt is tudni kell minden becsületes dolgozónak^ hogy a »népi demokrácia út a szocializmushoz« és a szo* cializmus megvalósítása pedig mind az iparban, mind « mezőgazdaságban azt jelenti, hogy megszűnik az embeg ember áltál váló kizsákmányolása és a munka teljesítésé után részesülnek a javakban. Amint láthatjuk, az iparban a szocialista szektáé mindjobban erősödik és ma már több mint 85 százaléké szocialista szektort képez. Nem igy van ez a mezőgazdaságban még. A mezőgaz­daságban a parasztság még az ezeréves utat járja és csak most kezd ráébredni arra, hogy amikor ezer évig a föld­reformért esedezett a parasztság, hogy az övé legyen t föld, hogy lehet könnyebben és többet termelni és most már saját magának termel többet. Én magam is új gazda vgyok, 10 kt. hold földet kaptam a demokráciától. Nem lehet leírni azt az örömet, amit éreztem 191)5-ben, a föld­osztáskor. Azóta a földemen dolgoztam és nagy erőmeg* feszítéssel végeztem a munkámat, hogy minél többet tud­jak termelni. 191)5—IfG-ban még nem láttam és nem is tudtam el* képzelni, hogy az ipar fejlesztésében néhány év alatt ilye4 sok traktorral rendelkezünk és különösen nagy meglepetéi volt, amikor megláttam Mezőhegyesen a »kombájn«-tt ami arat is, csépel is. Ez a kombájn naponta — becsié* sem szerint — kb. 50 ember munkáját végzi él é-> esaM mindössze két ember dolgozik vele. Amikor a gépek mindjobban sorakoztak kifelé álla mos sít ott gyárainkból, én maga™ w szívesebben szántai tant traktorral, mert olcsó és jól meg tudja szántani a földeli Mivel a háború puszttásait is fel kellett építeni, így kezl detben még kevés traktor volt, de mindenki ragaszkodotf a traktorszántáshoz, mert olcsó és jó. (Kivéve a kulák alci ocsmányolta a traktorokat, mert az ő 6—8 darab la vával nem tudja többé kizsákmányolni a parasztokat, amíg az ő földje nem volt bemunkálva, addig nem ment szegény paraszthoz szántani, vetni és ez sokszor májúé­ban volt, igen későn.) Én magam traktor után néztem, de a traktor a másik határ szélen dolgozott és nem jöhetett hozzám, mert so® üzemanyagot prédált volna el. Többször megnéztem. é{ kb. 1)—5 napot rátöltöttem, mire hozzám érkezett a traks tor, mert a közelében nem volt szánitató. Éntőlem is.céi egy másik dűlőbe ment tovább. Valóságban úgy nézett ki, mintha el volna tévedve a határban a traktor és mindjárt gondolkoztam. Kiszámítottam, hogy ha egymás mellett egy táblában lehettek volna a földek, minden nap átlagosan 1 kat. holddal többet tudott tolna felszántani és az én időm se pazarolódott volna el. De ugyanúgy volt ez a vetésnél is és a cséplésnél is. Ezekből tapasztaltam és beléptem az idén a közösen termelő szövetkezeti csoportba. Látom azt. hogy a mezöhegyesi nagyüzemi termelés sokkal nagyobb termést hoz, mint az egyéni gazdálkodás és a gépek, alkalmazásával könnyebbé tesszük a munkál is. Tudom, hogy csak a nagyüzemi termelésen keresztül tudjuk alkalmazni azokat a gépeket, mélyek ma a dolgo­zó nép rendelkezésére állnak és nem azt jelenti, mint 4 múlt rendszerben, hogy ha egy földbirtokos egy arató* gépet alkalmazott, akkor 10—12 munkással kevesebbel foglalkoztatott. Ma a tudomány fejlődését a dolgozó néf szolgálatába állítjuk és így könnyítjük meg az eddig ne* héz munkáját. Csak így tudjuk a parasztságot megszaba­dítani attól, hogy ne legyen a földnek rabszolgája. Csak igy tudjuk a parasztságnak elméleti. kulturális színvon a­lát emelni, mert a gépek alkalmazásával kevesebb idS alatt és többet tud termelni és ezáltal jut idő a tanulásra, szórakozásra, művelődésre. Így tudunk virágzó mezőgaz* daságot és jómódú, művelt parasztságot teremteni. A dolgozó parasztság is harcol azért, hogy a kizsák­mányolást megszüntessük és mindenki munkája után ró* szesedjék, csak nem tud a múltbeli földbirtokosoknál vég* zett jobbágyi közös munka s a mostani önkéntes termelő­szövetkezeti közös munka között párhuzamot vonni. Ezt mutatjuk mi be példával, hogy mennyivel élőnyösebb 4 közösen termelő szövetkezeti gazdálkodás. Igy fogjuk megszüntetni nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is a kizsákmányolást és a munkáay paraszt szövetség állandó erősödésévél megvalósítani <% fefc zsákmányolástól mentes szocialista társadalmi rendet. Holik János Dombegyháza (Tanyafi llialíenyészlési oépHlíoiimok létesülnek a S?ovie!uníéban Kazahsztán állattenyésztő körzeteiben hat állattenyésztési gépállomás létesül, melyek még ez évben megkezdik működé­süket. Az állomások a legkor­szerűbb gépekkel vannak fcí. szerelve. Ezekkel a gépekkel fogják a jószág számára a ta­karmányt előkészíteni. Az ál­latok vízellátása Is gépek ut­ján történik. Az állattenyésztési gépállo­mások lehetővé teszik, hogy • kolhozok gyorsabban fejlesszék az állattenyésztést, gondosabb* higienikusabb ápolásban része­süljenek az állatok és növeljék a jószágok termelékenységét.

Next

/
Thumbnails
Contents