Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-04 / 179. szám

. .. dalok A NEPBOL, 21MEPHÖL, A NEPNEK MIIIAIL ISZAKOVSZKIJ, A KATYUSA KOLTOJE Te is ismered és ha a szö­vegét nem is értetted, a Vö­rös Hadsereg éneklő katonái­nak mosolygós arcáról, a refrén végén a Katyusa szó­ból s a bájos, vidám dallam­ból meg érezted: valami ked­ves, szőke, szovjet lányról, Katyusáról lehet szó, akire szeretettel gondolnak ezek a hős katonák, meg a hatalmas szovjetország virágairól, be­érő gyümölcseiről és beérő győzelméről. A győzelem beérett, a vi­dám szovjet hősök emléke, a szabadság és dala mindörök­re ittmaradt. Népdal vájjon ez a Katyu­sa, melyet ma már falun, vá­roson minden magyar gyerek is fütyül, énekel, mélyről a bátor, veszélyek közepette is derűs szovjet katonák leg­félelmesebb fegyverüket, a Horthy-pribckektől, Hitler­rablóktól remegve tisztelt zSztalin-orgonát* elnevezték? 8 vájjon népdal-e az a sok­sok többi dal, a dolgos trak­torosokról, a gyönyörű Moszk­váról, a boldog Szovjet ha­tóról, melyeket a Vörös Had­sereg katonáitól oly jól meg­ismerhettünk? Nem, jórészük nem népdal, csak dal a népből, a népről, a népnek. A népből, hiszen írójuk Mihail Isza­kovszkij, a riép fia, lyukas csizmában, szakadt ruhában járt a cári iskolába, amíg paraszt apja járathatta. An­nak meg szegénynek nem lyen rendkívüli tehetség — ki­bár a tanítók is látták, mi­lyen rendkívüli ehetség — ki­maradt az iskolából. Csak az egész orosz nép szabadságát meghozó 1917. október hozta meg a 11 éves Mihail szabad­ságát is. Mikor az iskola nemcsak a gazdagoké, hanem mindenkié lett, akkor tanul­hatott Mihail tovább. Amikor az iskolakapun ismét belé pett, akkor lépett be a Párt­ba is. Tanult Iszakovszkij s mivel a cári ország falujában nem volt iskola, városra került. De a lelkét, fejét és szivét örökre — a mai napig is a falu töltötte be. A népről, a szovjet jalu népéről szól min­den sora. A legszebb képet már 1925-ben arról ringatta lelkében, sémikor minden fala virágzó kis Jtoszlvává d k*. Tündöklő,éler örömmel tel képei mind a bol­dog falusi szovjet népről beszél­nek. A leányról, akibe beleszeret az elszászi Mickel s akinek ő a *leggazdagabb hozományt* adja — egész országát, uj hazát, «/ életet. »Mindazt, amire itt a nap ragyog, köröskörül itt min­den a tied!* — mondja Michel­nek Katyusa, Iszakovszkij cso­dálatos verminek bájos, szőke parasztlánya, a szocialista falu Igaz örömének megtestesítője. A népnek — Irta és Irja Iszakovszkij az óriási szovjet-ország legtávolab­bi falujá'an is ismert dalait, ver­seit. Neki, a népnek Irt a bol­dog országról, majd a veszély­ben forgó szovjet hazáról, ami­kor a fasiszta gyilkosok rátá­madtak. Hiszen ki, ha nem a fial értették volna meg mélysé­gesen az nöreg* cimü, háború alatt irott verseket, ezt az igazi hazaszeretettől lángoló irást? Az t>öreg*-ről szól ez, egy öreg fa­megfogalmazni, mint Iszakovsz­kij, a »kolhozok költője*, a szov­jet nép irodalmának egyik leg. nagyobb élő alakja. Annyi felszabadított nép — tusi szovjet emberről, aki nem , közlük a magyar nép — szabad­akar meghalni addig, mig egy sdga, jobb élete mellett Isza­aljas fasisztát két kezével meg nem ölt. A népnek és a népről is szól az tEgy szó Sztálin elv­társhoz* is. A Nagy Honvédő Háborúban győztes szovjet nép minden fia és lánya mondta ezt a szót Sztálinnak, ha nem is tud­ta mindegyikük olyan szépen kovszkij örömteli dalai is a Szovjetunió népeinek és erejének legyőzhetetlenségét Most már nemcsak A DOLGOZO .PARASZTASSZONYOK MUNKAJA ES HARCA falvakban és városokban, hanem' Varsó, Prága, Budapest, Berlin, Bécs utcáin is — és mindenfelé szerte a nagyvilágon. «A dolgozó parasztasszonyok részvételével előre a termény­begyüjtés sikeréért!* — igy fe­jeződik be a Magyar Nők mokratikus Szövetségiének nem­régen kibocsájtott felhívása, amelyben arra serkenti a dol­gozó parasztasszonyokat, hogy minél nagyobb számban vegye­nek részt a terménybegyüjtés fontos munkájának lebonyolítá­sában. Az MNDSz felhívása Igen szé­hirdetik. j les körben mozgósította a dol­a szovjet \ gőzé parasztasszonyokat, de A FAL U TUDÓSAI IRTA: P. VOJCOHOVSZKIJ Miliail Javorszkij, a kemenyec­podolszki terület) »Május 1« kol­hozának tagja részlegével őszi rozsot termesztett a kolhoz­földön. Javorszkij egyszer ész­revette, hogy különleges rozs­kalászok nőnek a földjén. Nem négy sorban ülnek ezen a ka­lászon a gabonaszemek — mint általában —, hanem. hat sor van egy kalászon. A kolhoz­paraszt megfigyelte ezt a kü­lönleges rozsfajtát és nagy gon­dot fordított erre a néhány ka­lászra. Aratásnál külön rakta ezeket és ősszel már nagyobb területet vetett be a hatsoros rozsbői. A következő évben ter­mészetesen még nagyobb ter­méshez jutott és ez már ele­gendő volt ahhoz, hogy csak hatsoros rozzsal vesse be a ma­ga területét. Ezt a rozs fajtát Javorszkij elnevezte »podolszki rozs«-nak. A jövő esztendőben már a ke­raenyec-podolszki terület szám­talan kolhozában podolszki rozs terem majd, mert Mihail Ja­vorszkij szocialista dolgozó mód­jára nem tartotta meg a maga számára a dicsőséget, hanem továbbadta azt a szomszédos kolhozoknak isi­Mihail Javorszkij, nagy be­csületben áll a kolhozparasztok szemében, amióta ezt a külön­leges ro2s fajtát sikerült termesz­tenie. A kolhozvezetőség őt bízta meg a kolhoz laborató­riumának vezetésével. Mihail Ja­vorszkij nyomban érintkezésbe lépett a terület mezőgazdasági tudományos kutatóintézetével és huszonötféle különleges mező­gazdasági kulturát kért, hogy azokkal kísérletezhessék a »Má­jus 1« kolhozban. Ez a kol­hozparaszt egyszerű ember, aki azonban megértette, hogy a tu­dományt össze lehet és össze kell kapcsolni a gvnkorlati élet­tel. Érintkezésbe lépett Trofim Liszenkóval, a Lenin Mezőgaz­dasági Akadémia elnökével. Iván .Takuskinnal és még több más micsurinista tudóssal és ál­landóan beszámol nekik kísér­leteiről. Igy változott meg a szovjet paraszt, igy Vált az egyszerű földet turó dolgozóból ujitó, aki nemcsak ura a földnek, de tu­dósa is. A szovjet parasztok nagv tudományos munkát foly­tatnak földjeiken. Ukrajna egyik ! elismertebb kolhozparasztia. Mark Ozernij. a Szocialista Munka Hőse. aki micsuriui mód­szerekkel különleges tengeri­fa itát termesztett. Eigy másik ismert falusi tudós. PjotrPnnko. aki kolhozának laboratórium­vezetője. Mert, a kolhozokban házilaboratóriumok vannak, ahol a nnmsztok a mezőgazda­sági tudománv vívmányait hasz­náliák fef arra. hogv emeljék a föld hozamát. A kolhozpa­rasztok uagvou jél tudják, hogy a szelekciónak, a kiválasztás­nak mítveu nagy jelentősége van a mezőgazdaság fejlesztése te­kintetében. Rolesznvik akadé­mikus iránvitása alatt sokszáz végez kísérleteket a sokcsövü tengerivel. Kolesznyik akadé­mikusnak sikerült olyan tengeri­fajtát termesztenie, amelyen a szokásos 2—3 cső helyett" 6—8, sőt 10 cső is megterem. A szovjet parasztokban a szo­cialista öntudat, a tudósokkal való szoros együttműködés ki­fejlesztette a nagy kezdemé­nyező készséget. Nagyszerű ered­ményeket értek el például a haj­dinakása termesztésénél, ame­lyet Sztálin lészak rizsájáénak nevezett. A szokásos hajdina­kása-fajta 300 szemet ed, az újítóknak sikerült olyan fajtát termeszteniük, amely 600—800 szemet is hoz. Ilven nagyhoza­mn hajdinát termesztenék a baskír »Gornij« kolhozban és ez a fajta hektáronkint 3—5 má­zsával nagyobb hozamot ad, mint a szokásos hajdina fajta­Az egyszerű kolhozpara.sztok. a falusi tudósok mindig beszá­moltak nagy sikereikről a kievi terület dimerszki járásának kol­hozai is, közölték Liszenko pro­fesszorral, bogv milyen nagy­szerű termést értek "el az új­fajta hajdinával. Liszenko pro­fesszor javaslatára ezek ntán széles sorokhan vehették a haj­dinát, miáltal az hokrosan nőtt és most két-háromszoros ter­mést hoz. Az tittörő kolhozparasztok nagy eredményeket értek el a mesterséges beporzással. A mnlt évben már 6 millió hektárnyi területen végezték e! á mester­séges beporzást 'és ezzel 16 mil­lió mázsa terméstöbbletet si­került elérni. Az úttörő parasz­tok, a falusi tudósok munkája igy gazdagítja az országot. hozzá tehetjük, hogy sok he. tyen nfcm ls annyira kezdemé­nyező erejű volt ez a felhívás, hanem inkább tijnbb féndületet adott a már eddig is szorgaf­masan folyó terménybegyüjlés­nek. Szegeden és környékén ugyanis éppenugy, mint Csa­nádmegyében, vagy bárhol az országban, a dolgozó paraszt­asszonyok ismét bebizonvitot­' ták, hogy tudatában varrnak kötelességeiknek, tudatában vannak, hogy nekik is ki kell venni részüket az ország építé­séből 'és é'ni kel jogaikkal, kötelességeikkel egyaránt. Má­sodszor bizonyítják be paraszt­asszonyaink, hogy nem riadnak Vissza a rájuk háruló fe'adatok­tó' és helytállnak az osztály­harc, a termelés frontján a fal­vakban is. Elsőizben a válasz­tások során tettek erről hitet, amikor jó munkáinkért kiérde­melték Rákosi Mátyás elvtárs dicsérő elismerését. Megfogad­ták nyomban Rákosi elvtárs fi­gyelmeztetését is, amikor ki­jelentette: «Nem szabad meg­engedni, hogv az a politikai fcndü'et és felf J • ívelő hullám, amelyet a vá'aszlásokkaf kap­csolatban a do'cozó nők kö. zött tapasztaltunk, visszaessék, vagy valamiképpen e'akadjon.* Ez a fendü'et valóban nem is akadt el. Bizonyítják ezt a mostani terménybegyújtési munkák is. Gondolhatunk átl arra a sok-sok dolgozó pa­rasztasszonyra, aki árra törek­szik, hogy fériévef együtt mi­nél jobban te'je(;itse a termény­begyűjtést és minél több ga­bonát adjanak be a szövetkezet raktárába. De egyéb terüle­ten sem maradnak háttérben a parasztasszonyok. Minden har­cos, öntudatos parasztasszony részt akart venni a cséplés! el­lenőrzésben is. Igen sokan Sz­Háromszáz tonna szenet terme'nek naponta a Szovretan'é bányászkombáinjai . és sokezer micsurinista kolhoz­szorgalmas és hősies szovjet nép paraszt tanító és iskolás diák A bányászkömbájn már nem újdonság a Szovjetunióban, hi­szen az első kombájn 1931­ben készült. A legújabb, leg­modernebb kombájn azonban, amelyet négy Sztálin-díjas mérnök tervezőit, a bánya­munka teljes gépesítését való­sítja meg. Az uj szénkom­hájnak fogai, vágólemezei van­nak, amelyek a szén fejtését végzik. Van rajta egy úgyne­vezett „szőngereblye", amely összehúzza a kifejteti szenet, halalmas, gyürüs, ra­fcólierendezése a kitermelt sze­net azonnal kocsira is rakja. A gép egyidőben különböző munkát végez: Befúr a szén­rétegbe, kifejti a szenet és rá­rakja a csillékre. Egy ilyen 1918-as tipusu kombájn 2-1 óra alatt több mint 300 tonna sze­net tud kibányászni. Lényege­sen megkönnyíti a bányászok munkáját és nagyban emeli a munka termelékenységét. Nemrég kiértékelték az ir bányászkombáin rezetői között lefolyt munka­versenv eredményeit. Első lelt Petr Matvienko brigádja. A brigád május hónapban re­kordtermelékenységet ért el gépével, 9 ezer 418 tonna sze­net hozott felszínre. A bányásznapon az ered­mény kihirdelése után a brigád arra kötelezte magát, hogy ju­niusban kombájnjával 12 ezer tonna fűtőanyagot termel. A szovjet fizikai és értelmi­ségi dolgozók közös munkája nyomán erősödik, épül a szo­cialista Szovjetunió, a világ dolgozó népeinek hatalmas tá­masza. óta yaÁr be is bizonyították, hgoy kiváló cséplőeilenőrök lettek, lelkiismeretesen olt van­nak a cséplőgép mellett, ellen­őriznek, agitálnak és leleplezik a szabotáló ku'ákokat. Legjobb­jaik emellett népnevefö munkát is végeznek, hogy felvilágosító munkájukkal többi asszonytár­saikat, vagy akár a dolgozó parasztokat, a cscptömunk.iso­kat is a legszükségesebb tenni­valókra hívják fel. Politikai munkában és a ter­melésben egyaránt megá'Iják helyüket a do'gozö pnrnsztasz­szonyok. Szeged környékérői és Csan.ídmeqyébőí számta'an pél­da bizonyit/a ezt. Parasztasz­szonyok fontos vezető hefyeket töltenek be ós kjválóan látják ei feladatukat. Tandari János­né, az MDP alsóközponti tit­kára, vagy Tari Jánosné, a tá­pai DÉFOSz egyik vezetője, Sajtos Istvánné uj szentiráni DÉFOSz titkár, Vass Jánosné ruzsajárási szövetkezeli vezető és a többiek mind ezt bizo­nyítják. Fejlődő politikai öntudatukat hizonvitja az is, hogy egyre nagyobb számmal fordulnak • szövetkezetek felé. Nemcsak a földmüvesszövetkezetek asszony, tagjainak létszáma emelkedik egyre jobban, de a szövetkezeti terme]őcooportokba is mind töbk és több parasztasszony akar be­lépni. Ezt példázza a deszki termelőcsoport kiváló eredményt elért tagjának, Kiri Fereucné­nek munkája is, vagv Seres Sándomé és Czirok Jánosné, akik Rándorfnlván a közelmúlt­ban harmadik tipusu termelő­csoport alakítását kezdeményez­ték. Szövetkezeti életünk megtisz­tításánál is döntő szerepet ját­szottak már a dolgozó onraszt­asszonvok. amikor le.glnkább ői Vplezték le az oda befurako. dott kulákokat, falusi nagytő­késeket. Szövetkezeti életünk megerősítésénél most' tovább vi­szik ezt a jó munkát, éberen őrködnek a szövetkezeti élet tisztasága felett. ugv-Rrabkor pe­dig kemény munkával fejlesztik földmüvesszővetkezeteinket, ter­mel őszö vetkezet einket. A dolgozó parasztasszonyok legöntndatosabbjai, a munkáin­kat legeredményesebben vég­zők, a falust " osztálvhnrohan legjobb eredményeket elérők, as osztályharc legjobb harcosat azoknak soraihói kerülnek ki akik a Magvar Dolgozók Párt­jának tagiéként tanulták meg a kőtelessógteljesitést és taunl­ták meg, hogyan kell élni jo­gaikkal. ók azok, akik sorsul i rá n vitásában és ezzel együtt minden dolgozó parasztasszony, sőt az. egész, dolgoző paraszt­ság sorsának íránvitásában ha­tározottan és következetesei* tudnak résrtvenui. A Párt ad erőt munkájukhoz és a Párt útmutatásait követve nevelik még öntudatosabbakká a dol­goző parasztság asszonyait. Biztatók mindazok a jelensé­gek, amelyek a mostani döntő faluri munka során, a termény­begyüjtés idején dolgozó pa­rasztasszonvaiúk körében meg. mutatkoztak. Ennek a munka­lendületnek nem szabad egy percre sem alábbhagynia. Min­den parasztasszonynak tovább­ra is kötelessége, hogy a Párt tanítását követve fejlessze po­litikai öntudatát, tisztánlátását és munkájába bevonja asszony, társait la. Így lesznek méltó munkásai a szocializmus, a jobb világ építésének, amelva a dol­gozó parasztságnak és asszo­nyainak, lányainak egvaránt a boldog, nyugodt jövőt hozza. L. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents