Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-04 / 179. szám

. .. dalok A NEPBOL, 21MEPHÖL, A NEPNEK MIIIAIL ISZAKOVSZKIJ, A KATYUSA KOLTOJE Te is ismered és ha a szövegét nem is értetted, a Vörös Hadsereg éneklő katonáinak mosolygós arcáról, a refrén végén a Katyusa szóból s a bájos, vidám dallamból meg érezted: valami kedves, szőke, szovjet lányról, Katyusáról lehet szó, akire szeretettel gondolnak ezek a hős katonák, meg a hatalmas szovjetország virágairól, beérő gyümölcseiről és beérő győzelméről. A győzelem beérett, a vidám szovjet hősök emléke, a szabadság és dala mindörökre ittmaradt. Népdal vájjon ez a Katyusa, melyet ma már falun, városon minden magyar gyerek is fütyül, énekel, mélyről a bátor, veszélyek közepette is derűs szovjet katonák legfélelmesebb fegyverüket, a Horthy-pribckektől, Hitlerrablóktól remegve tisztelt zSztalin-orgonát* elnevezték? 8 vájjon népdal-e az a soksok többi dal, a dolgos traktorosokról, a gyönyörű Moszkváról, a boldog Szovjet hatóról, melyeket a Vörös Hadsereg katonáitól oly jól megismerhettünk? Nem, jórészük nem népdal, csak dal a népből, a népről, a népnek. A népből, hiszen írójuk Mihail Iszakovszkij, a riép fia, lyukas csizmában, szakadt ruhában járt a cári iskolába, amíg paraszt apja járathatta. Annak meg szegénynek nem lyen rendkívüli tehetség — kibár a tanítók is látták, milyen rendkívüli ehetség — kimaradt az iskolából. Csak az egész orosz nép szabadságát meghozó 1917. október hozta meg a 11 éves Mihail szabadságát is. Mikor az iskola nemcsak a gazdagoké, hanem mindenkié lett, akkor tanulhatott Mihail tovább. Amikor az iskolakapun ismét belé pett, akkor lépett be a Pártba is. Tanult Iszakovszkij s mivel a cári ország falujában nem volt iskola, városra került. De a lelkét, fejét és szivét örökre — a mai napig is a falu töltötte be. A népről, a szovjet jalu népéről szól minden sora. A legszebb képet már 1925-ben arról ringatta lelkében, sémikor minden fala virágzó kis Jtoszlvává d k*. Tündöklő,éler örömmel tel képei mind a boldog falusi szovjet népről beszélnek. A leányról, akibe beleszeret az elszászi Mickel s akinek ő a *leggazdagabb hozományt* adja — egész országát, uj hazát, «/ életet. »Mindazt, amire itt a nap ragyog, köröskörül itt minden a tied!* — mondja Michelnek Katyusa, Iszakovszkij csodálatos verminek bájos, szőke parasztlánya, a szocialista falu Igaz örömének megtestesítője. A népnek — Irta és Irja Iszakovszkij az óriási szovjet-ország legtávolabbi falujá'an is ismert dalait, verseit. Neki, a népnek Irt a boldog országról, majd a veszélyben forgó szovjet hazáról, amikor a fasiszta gyilkosok rátámadtak. Hiszen ki, ha nem a fial értették volna meg mélységesen az nöreg* cimü, háború alatt irott verseket, ezt az igazi hazaszeretettől lángoló irást? Az t>öreg*-ről szól ez, egy öreg famegfogalmazni, mint Iszakovszkij, a »kolhozok költője*, a szovjet nép irodalmának egyik leg. nagyobb élő alakja. Annyi felszabadított nép — tusi szovjet emberről, aki nem , közlük a magyar nép — szabadakar meghalni addig, mig egy sdga, jobb élete mellett Iszaaljas fasisztát két kezével meg nem ölt. A népnek és a népről is szól az tEgy szó Sztálin elvtárshoz* is. A Nagy Honvédő Háborúban győztes szovjet nép minden fia és lánya mondta ezt a szót Sztálinnak, ha nem is tudta mindegyikük olyan szépen kovszkij örömteli dalai is a Szovjetunió népeinek és erejének legyőzhetetlenségét Most már nemcsak A DOLGOZO .PARASZTASSZONYOK MUNKAJA ES HARCA falvakban és városokban, hanem' Varsó, Prága, Budapest, Berlin, Bécs utcáin is — és mindenfelé szerte a nagyvilágon. «A dolgozó parasztasszonyok részvételével előre a terménybegyüjtés sikeréért!* — igy fejeződik be a Magyar Nők mokratikus Szövetségiének nemrégen kibocsájtott felhívása, amelyben arra serkenti a dolgozó parasztasszonyokat, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a terménybegyüjtés fontos munkájának lebonyolításában. Az MNDSz felhívása Igen széhirdetik. j les körben mozgósította a dola szovjet \ gőzé parasztasszonyokat, de A FAL U TUDÓSAI IRTA: P. VOJCOHOVSZKIJ Miliail Javorszkij, a kemenyecpodolszki terület) »Május 1« kolhozának tagja részlegével őszi rozsot termesztett a kolhozföldön. Javorszkij egyszer észrevette, hogy különleges rozskalászok nőnek a földjén. Nem négy sorban ülnek ezen a kalászon a gabonaszemek — mint általában —, hanem. hat sor van egy kalászon. A kolhozparaszt megfigyelte ezt a különleges rozsfajtát és nagy gondot fordított erre a néhány kalászra. Aratásnál külön rakta ezeket és ősszel már nagyobb területet vetett be a hatsoros rozsbői. A következő évben természetesen még nagyobb terméshez jutott és ez már elegendő volt ahhoz, hogy csak hatsoros rozzsal vesse be a maga területét. Ezt a rozs fajtát Javorszkij elnevezte »podolszki rozs«-nak. A jövő esztendőben már a keraenyec-podolszki terület számtalan kolhozában podolszki rozs terem majd, mert Mihail Javorszkij szocialista dolgozó módjára nem tartotta meg a maga számára a dicsőséget, hanem továbbadta azt a szomszédos kolhozoknak isiMihail Javorszkij, nagy becsületben áll a kolhozparasztok szemében, amióta ezt a különleges ro2s fajtát sikerült termesztenie. A kolhozvezetőség őt bízta meg a kolhoz laboratóriumának vezetésével. Mihail Javorszkij nyomban érintkezésbe lépett a terület mezőgazdasági tudományos kutatóintézetével és huszonötféle különleges mezőgazdasági kulturát kért, hogy azokkal kísérletezhessék a »Május 1« kolhozban. Ez a kolhozparaszt egyszerű ember, aki azonban megértette, hogy a tudományt össze lehet és össze kell kapcsolni a gvnkorlati élettel. Érintkezésbe lépett Trofim Liszenkóval, a Lenin Mezőgazdasági Akadémia elnökével. Iván .Takuskinnal és még több más micsurinista tudóssal és állandóan beszámol nekik kísérleteiről. Igy változott meg a szovjet paraszt, igy Vált az egyszerű földet turó dolgozóból ujitó, aki nemcsak ura a földnek, de tudósa is. A szovjet parasztok nagv tudományos munkát folytatnak földjeiken. Ukrajna egyik ! elismertebb kolhozparasztia. Mark Ozernij. a Szocialista Munka Hőse. aki micsuriui módszerekkel különleges tengerifa itát termesztett. Eigy másik ismert falusi tudós. PjotrPnnko. aki kolhozának laboratóriumvezetője. Mert, a kolhozokban házilaboratóriumok vannak, ahol a nnmsztok a mezőgazdasági tudománv vívmányait használiák fef arra. hogv emeljék a föld hozamát. A kolhozparasztok uagvou jél tudják, hogy a szelekciónak, a kiválasztásnak mítveu nagy jelentősége van a mezőgazdaság fejlesztése tekintetében. Rolesznvik akadémikus iránvitása alatt sokszáz végez kísérleteket a sokcsövü tengerivel. Kolesznyik akadémikusnak sikerült olyan tengerifajtát termesztenie, amelyen a szokásos 2—3 cső helyett" 6—8, sőt 10 cső is megterem. A szovjet parasztokban a szocialista öntudat, a tudósokkal való szoros együttműködés kifejlesztette a nagy kezdeményező készséget. Nagyszerű eredményeket értek el például a hajdinakása termesztésénél, amelyet Sztálin lészak rizsájáénak nevezett. A szokásos hajdinakása-fajta 300 szemet ed, az újítóknak sikerült olyan fajtát termeszteniük, amely 600—800 szemet is hoz. Ilven nagyhozamn hajdinát termesztenék a baskír »Gornij« kolhozban és ez a fajta hektáronkint 3—5 mázsával nagyobb hozamot ad, mint a szokásos hajdina fajtaAz egyszerű kolhozpara.sztok. a falusi tudósok mindig beszámoltak nagy sikereikről a kievi terület dimerszki járásának kolhozai is, közölték Liszenko professzorral, bogv milyen nagyszerű termést értek "el az újfajta hajdinával. Liszenko professzor javaslatára ezek ntán széles sorokhan vehették a hajdinát, miáltal az hokrosan nőtt és most két-háromszoros termést hoz. Az tittörő kolhozparasztok nagy eredményeket értek el a mesterséges beporzással. A mnlt évben már 6 millió hektárnyi területen végezték e! á mesterséges beporzást 'és ezzel 16 millió mázsa terméstöbbletet sikerült elérni. Az úttörő parasztok, a falusi tudósok munkája igy gazdagítja az országot. hozzá tehetjük, hogy sok he. tyen nfcm ls annyira kezdeményező erejű volt ez a felhívás, hanem inkább tijnbb féndületet adott a már eddig is szorgafmasan folyó terménybegyüjlésnek. Szegeden és környékén ugyanis éppenugy, mint Csanádmegyében, vagy bárhol az országban, a dolgozó parasztasszonyok ismét bebizonvitot' ták, hogy tudatában varrnak kötelességeiknek, tudatában vannak, hogy nekik is ki kell venni részüket az ország építéséből 'és é'ni kel jogaikkal, kötelességeikkel egyaránt. Másodszor bizonyítják be parasztasszonyaink, hogy nem riadnak Vissza a rájuk háruló fe'adatoktó' és helytállnak az osztályharc, a termelés frontján a falvakban is. Elsőizben a választások során tettek erről hitet, amikor jó munkáinkért kiérdemelték Rákosi Mátyás elvtárs dicsérő elismerését. Megfogadták nyomban Rákosi elvtárs figyelmeztetését is, amikor kijelentette: «Nem szabad megengedni, hogv az a politikai fcndü'et és felf J • ívelő hullám, amelyet a vá'aszlásokkaf kapcsolatban a do'cozó nők kö. zött tapasztaltunk, visszaessék, vagy valamiképpen e'akadjon.* Ez a fendü'et valóban nem is akadt el. Bizonyítják ezt a mostani terménybegyújtési munkák is. Gondolhatunk átl arra a sok-sok dolgozó parasztasszonyra, aki árra törekszik, hogy fériévef együtt minél jobban te'je(;itse a terménybegyűjtést és minél több gabonát adjanak be a szövetkezet raktárába. De egyéb területen sem maradnak háttérben a parasztasszonyok. Minden harcos, öntudatos parasztasszony részt akart venni a cséplés! ellenőrzésben is. Igen sokan SzHáromszáz tonna szenet terme'nek naponta a Szovretan'é bányászkombáinjai . és sokezer micsurinista kolhozszorgalmas és hősies szovjet nép paraszt tanító és iskolás diák A bányászkömbájn már nem újdonság a Szovjetunióban, hiszen az első kombájn 1931ben készült. A legújabb, legmodernebb kombájn azonban, amelyet négy Sztálin-díjas mérnök tervezőit, a bányamunka teljes gépesítését valósítja meg. Az uj szénkomhájnak fogai, vágólemezei vannak, amelyek a szén fejtését végzik. Van rajta egy úgynevezett „szőngereblye", amely összehúzza a kifejteti szenet, halalmas, gyürüs, rafcólierendezése a kitermelt szenet azonnal kocsira is rakja. A gép egyidőben különböző munkát végez: Befúr a szénrétegbe, kifejti a szenet és rárakja a csillékre. Egy ilyen 1918-as tipusu kombájn 2-1 óra alatt több mint 300 tonna szenet tud kibányászni. Lényegesen megkönnyíti a bányászok munkáját és nagyban emeli a munka termelékenységét. Nemrég kiértékelték az ir bányászkombáin rezetői között lefolyt munkaversenv eredményeit. Első lelt Petr Matvienko brigádja. A brigád május hónapban rekordtermelékenységet ért el gépével, 9 ezer 418 tonna szenet hozott felszínre. A bányásznapon az eredmény kihirdelése után a brigád arra kötelezte magát, hogy juniusban kombájnjával 12 ezer tonna fűtőanyagot termel. A szovjet fizikai és értelmiségi dolgozók közös munkája nyomán erősödik, épül a szocialista Szovjetunió, a világ dolgozó népeinek hatalmas támasza. óta yaÁr be is bizonyították, hgoy kiváló cséplőeilenőrök lettek, lelkiismeretesen olt vannak a cséplőgép mellett, ellenőriznek, agitálnak és leleplezik a szabotáló ku'ákokat. Legjobbjaik emellett népnevefö munkát is végeznek, hogy felvilágosító munkájukkal többi asszonytársaikat, vagy akár a dolgozó parasztokat, a cscptömunk.isokat is a legszükségesebb tennivalókra hívják fel. Politikai munkában és a termelésben egyaránt megá'Iják helyüket a do'gozö pnrnsztaszszonyok. Szeged környékérői és Csan.ídmeqyébőí számta'an példa bizonyit/a ezt. Parasztaszszonyok fontos vezető hefyeket töltenek be ós kjválóan látják ei feladatukat. Tandari Jánosné, az MDP alsóközponti titkára, vagy Tari Jánosné, a tápai DÉFOSz egyik vezetője, Sajtos Istvánné uj szentiráni DÉFOSz titkár, Vass Jánosné ruzsajárási szövetkezeli vezető és a többiek mind ezt bizonyítják. Fejlődő politikai öntudatukat hizonvitja az is, hogy egyre nagyobb számmal fordulnak • szövetkezetek felé. Nemcsak a földmüvesszövetkezetek asszony, tagjainak létszáma emelkedik egyre jobban, de a szövetkezeti terme]őcooportokba is mind töbk és több parasztasszony akar belépni. Ezt példázza a deszki termelőcsoport kiváló eredményt elért tagjának, Kiri Fereucnének munkája is, vagv Seres Sándomé és Czirok Jánosné, akik Rándorfnlván a közelmúltban harmadik tipusu termelőcsoport alakítását kezdeményezték. Szövetkezeti életünk megtisztításánál is döntő szerepet játszottak már a dolgozó onrasztasszonvok. amikor le.glnkább ői Vplezték le az oda befurako. dott kulákokat, falusi nagytőkéseket. Szövetkezeti életünk megerősítésénél most' tovább viszik ezt a jó munkát, éberen őrködnek a szövetkezeti élet tisztasága felett. ugv-Rrabkor pedig kemény munkával fejlesztik földmüvesszővetkezeteinket, termel őszö vetkezet einket. A dolgozó parasztasszonyok legöntndatosabbjai, a munkáinkat legeredményesebben végzők, a falust " osztálvhnrohan legjobb eredményeket elérők, as osztályharc legjobb harcosat azoknak soraihói kerülnek ki akik a Magvar Dolgozók Pártjának tagiéként tanulták meg a kőtelessógteljesitést és taunlták meg, hogyan kell élni jogaikkal. ók azok, akik sorsul i rá n vitásában és ezzel együtt minden dolgozó parasztasszony, sőt az. egész, dolgoző parasztság sorsának íránvitásában határozottan és következetesei* tudnak résrtvenui. A Párt ad erőt munkájukhoz és a Párt útmutatásait követve nevelik még öntudatosabbakká a dolgoző parasztság asszonyait. Biztatók mindazok a jelenségek, amelyek a mostani döntő faluri munka során, a terménybegyüjtés idején dolgozó parasztasszonvaiúk körében meg. mutatkoztak. Ennek a munkalendületnek nem szabad egy percre sem alábbhagynia. Minden parasztasszonynak továbbra is kötelessége, hogy a Párt tanítását követve fejlessze politikai öntudatát, tisztánlátását és munkájába bevonja asszony, társait la. Így lesznek méltó munkásai a szocializmus, a jobb világ építésének, amelva a dolgozó parasztságnak és asszonyainak, lányainak egvaránt a boldog, nyugodt jövőt hozza. L. Z.