Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-24 / 195. szám

15zerda, 1949 augusztus Tt A román nép felszabadulásának ötödik évfordulóját ünnepelték a magyar dolgozók A Rullurkapcsolatok Intézete a romén dolgozó nép felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából hétfőn esle a Nemzeli Színházban díszelőadást rendezett, amelyen megjelent Szakasils Árpád elvtárs köztársasági elnök, Dobi István miniszterelnök, Kállai Gyula, Rónai Sándor, Zsófinyec Mihály, Vas Zollán elvtárs és Ortutav Gyula miniszterek, ott volt az ünnepségen Szmirnov szovjet nagykövetségi tanácsossal az élen a diplomáciai kar több tagja is. Mihályfi Ernő megnyitó szavai után Kovács István, a MDP nagybudapesti pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A kommunisták ledöntötték a válaszfalai — A román nép a kommunista párt vezetésével, a Szovjetunió támogatáséval először vivta ki történelmében teljes függetlenségét és öt év nlnlt, harcban a lielső és külső ellenséggel épili szabad és független hazáját — mondotta. — Felszabadulásuk őlödik évfordulóján a román néppel együtt ünnepeljük azokat a hatalmas eredményeket, ame. lyekct a testvéri román nép • kommunista pért vezetésével elért. A két szomszédos nép töriénetónek és sorsának közős vonásait ismertette ezután, majd igy folytatta: — Mindkét ország fejlödé. sélien hasonlóság van abban, hogy a munkásosztály ügyét, R hálálom meghódítását vezető pártja — Romániában a Kommunista Párt Georghiu Dej vezetésével, Magyarországon is a Kommunista Párt, vezérünk, Rákosi elvtárs vezetőiével juttatta diadalra. — A felszabadulással uj korszak velte kezdetét mindkét országban és véget vetett •nnnk a korszaknak, amikor R reakció a két ország dolgozó népét egymás ellen uszíthatta. A régi rendszer elválasztotta a két népet, a felszabadulás, a Népköztársaság negl)onthalatIanul összeköt bennünket. — És ha ma itt megünnepeljük az évfordulót, ha nincs ellenlét a két nép között, ha ma baráti kezet szoríthatunk, ezt a szovjet hadseregnek, fe!szabadilóinknak köszönhetjük. — Mindkét ország kommunistái következetesen megvalósítva a lenini-sztálini nemzetiségi politikát, ledöntötték azt a válaszfalat, amelyet a reakció mesterségesen emelt népeink között és kialakítottuk az őszinte, megbonthatatlan baráti, szövetségi és jószomszédi viszonyt. Közis u!on iának A ké,t nép közötti barátságot még jobban összeforrasztja a felszabadító Szovjetunió é-s a vüág dolgozóinak nagy vezére, Sztálin elvtárs, mert fejlődé, sünk szempontjából döntő je. lenlőséggel bir a világ leghaladottabb, leghatalmasabb államához, a Szovjetunióhoz való őszinte baráti és szövetségi viszony. — Közös uton járunk a szomszédos román néppel obiban is, hogy mi is levontuk a tanulságot a Tito-fé'e árulásból, az első perctői kezdve szembefordultunk az árulásslai ] és még szorosabbra füztúk a kapcsolatot a Axaráti Szovjetunióval. — A román nép felszahtachilísának ötödik évfordulója alkalmából a magyar nép és vezetője, a Magyar Dolgozók Pártja és vezére, Rákosi Mátyás nevében szeretettel üdvözöljük a felszabadult román munkásosztályt és a román dolgozó parasztságot és haladó értelmiséget. Itt most megfogadjuk, hogy soha senkinek nem fog sikerülni valaha is a magyar népei szembefordítani a román néppé'. Együtt fogunk harcolni a2 egész világ békeszerető népeivei a békéért, a háborús uszitők ellen. Szeretettei üdvözöljük a demokratikus román népköztársaságot és kívánjuk, hogy az elkövetkezendő években hatal. mns sikereket érjen el és valósítsa mog a virágzó, erős szocia'ista Romániát. Kovács István elvtárs beszédét szinte percenkint szakította félbe a zugó tapsvihar. A jelenlevők felállva, hosszú percekig viharosan éltették a Szovjetuniót és a ha'adó emberiség bölcs vezérét, Sztálin elvtársat Szűnni nem akaró tapsvihar juttatta kifejezésre a magyar dolgozók soha eí nem mufó'háláját a fefszallinditó hős Szovjet Hadsereg iránt. Tomboló lelkesedéssel ünnepelték a dolgozók a román munkáspártot, a Magyar Dolgozók Pártját és a két baráti nép nagy vezetőit, Goerghiu Dej-t és Rákosi Mátyást. Ezután Aurél Málnásánromán követ mondott ünnepi beszédet — A román és a magyar nép közötti barátság elméljdtése és a két népköztársaság politikai, gazdasági és kulturális együttműködése terén elért sikerek nagymértékben hozzájárultak a demokratikus tábor mcperőső. dóséhoz — 'mondotta. Ezután az elmúlt öt év alatt elért sikereket vette »sorra. Tudatában vagyunk annak, hogy nem érhetjük volna ef ezeket a nagy Szovjetunió á'landó hatalmas segítsége nélkül. Országunk örömmel köszönti a Vagyar Népköztársaság baráti népének eredményeit és sikereit. örömmel üdvözlik e győzelmek megkoszorúzását, a magyar Alkotmány megteremtését és a Magyar Népköztársa, ság megvalósítását és uj győzelmeket, uj sikereket kívánnak a magyar népnek a szocializmus építésének ulján. Beszédét a magyar és a román nép közötti barátsági, Sztálin, Rákosi Mátyás és Georghiu Dej éltetésével fejezte be. AZ ÜZEMI UJITÓKONFERENCIÁK FELADATA A szegedi, makói, csanád és csongrádmegyei üzemekben a napokban kez dődik meg az újítók konferenciája. A széleskörű értekezleten résztvesznek az élmunkások, brigádvezetők, mérnökök. technikusok, a vállalatvezetők, — egyszóval a dolgozók. Az üzemi újító konferencián választják majd ki azokat a küldötteket, akik szeptember 24-én és 25-én résztvesznek legjobb újítóink és feltalálóink, észszerűsítöink, élmunkásaink tanácsko zásán. A feladatuk lesz, hogy számvetést készítsenek. Kiértékeljék az újítómozgalom országos eredményeit, rá mutassanak a hibákra és meghatározzák azt az utat, amelyen az elkövetkezendő időben járniok kell. A z újítómozgalom a szegedi és a makói üze mekben igen komoly eredményeket hozott. Egy egy újítás segítségével többszázezer forinttal csökkent az önköltség és vált könnyebbé a munka. A szegedi Magyar Kender ben például majdnem minden két hétre jut egy újítási javaslat. Az elmúlt évben hoszszú hónapok teltek el, amíg a nagyszegedi üzemek gazdái benyújtottak egy-egy újítási, észszerűsítési javaslatot. De 1949 ben döntő módon megváltozott a helyzet. Sorra érkeznek he a johhnál jobl javaslatok. Ez is bizonyítja, hogy a nagyszegedi és a makói üzemek gazdái újból tanultak a szovjet emberektől, a Sozvjetunió újítómozgalmától. Ma már Magyarországon minden tizedik dolgozóra jut t9y-egy újítás, észszerüsítés. A megcáfolhatatlan szám azt adja hírül, hogy az üzemek gazdái tudják, mit jelent az új élet. Az egyre erőteljesebben végbemenő változást Rákosi Mátyás elvtárs szava fejezte ki a legjobban, ame1929-ben a Szovjetunió területén a nagy Bolsevik Párt vezetésével kibontakozott a kolhozmozgalom. Kubán Vidékén •z első kolhoz Pavlovszkaja faluban létesült. A kis faluban 1930-ra már a szegény és középparnsztságnak mintegy 90 százaléka tömörült kolhozokba. A pavloszkajai parasztok jói tudták, hogy a gép- és traktorállomásokkal, a közösségi munkával életszínvonalukat eddig soha nem ismert fokra emelhetik. 1933-ban a Moszkvában összeülő élmunkás kolhozparaszlok kongresszusán 'már a leubánt kolhozok képviselői is résztvettek. Az értekezletről visszatérve a (képviselők elmondották: a parasztoknak, hogy Sztálin elvtárs minden kolhozparasztot |ómóduvá tesz. 1835-ben a TcolhaZparaszTok élmunkásainak második értekezlete Sztálin «Jvtirs közvetlen részvételével kidolgozta a merő -nzdtesá^ termelőszövetkezet •«:uj>sz»l>ál vait. Pavlovszkaja fatu parasztjai ezt « szabályt a korhozélet megdönthetetlen kótpiörvényfaek i tokintettéi. EGY KOLHOZ TÖRTENETE Ezidőtájt a falu parasztjai az 1931. évi vetésterülettel szemben vetésterületüket másfélszerésre növelték. Megérkeztek a faluba a „sztyeppék hajútc — az arató-cséplőgépek. A pavlovszkaja. falubeli Komszomoleo kolhoz 1939-ben már 10.691 nó/.rt gabonát adott az államnar. Mindezek mellett persze u pams ctok életszínvonala ii hatalmas mértéklien növekedett. A békés nmnkát 1941-ben megzavarta a hitleri Németország támadása. A kubdni falvak parasztjai megnyergelték lovaikat és szocialista hazájuk véda'móre Induifak. Nem maradtak tétlenek akkor sem. amikor az ellenség Kubán vidékére érkezett, r.irtizlnaiakulatokat 67-erveztok és a Kaukázus hegyeiben hósies harcot vívtak a betörd fasiszta rablóhordák ellen. 1943-ban a szovjet hadsereg felszabadította a Koinszomoloc kolhoz területét és a falu partizánjai visszatértek szülőföldjükre. A kglhoz először vigasztalan látványt nyújtott. Az ellenség összesen 6,134.432 rubel összegű anyagi kárt okozott. A falu parasztjai azonban munkához láttak és rövid idő múlva már elindultak az első gabonaszállító szerelvények Kubán vidékéről & szovjet hadsereg segítségére. A szovjet népnek a fasiszta rablók felett aratott nagy győzelme utáni első évben, 1946ban a Komszomo/ec kolhoz 378 tagja megkapta a »Nagy Honvédő Háborúban teljesített 'dicsőséges munkáért* érdemrendet. A pavlovszkajai parasztok tovább fokozzák az elért teljesítményeket és az év végére már 35.000 mázsa gabonát takarítottak meg, amelyből 13.500 mázsát az állami magtárba szállítottak. A. Szovjetunió Kommunista (Bolsevik) Pártja Központi Bizottságának 1947-ben hozott határozata ujabb hőstettekre lelkesítette Kubán parasztjait. A kolhoz jelentős mértékben növel le szarvasmarha. sertés, juh és baromfiállomá. nyát. Ebben az évben nagy ki tüntetés érte a Komszomolec kolhozt. A szövetkezet elnökét ftz Oroszországi Szovjet Föderatív Szocialista Köztarsaság Legfelsőbb Tanácsa képviselőjévé és elnökhelyettesévé vá laszlollák. A Komszomolec kolhoz dicsőséges múltra tekinthet vissza. A szovjet állam figyelemmel kísérte a kis falu parasztjait is és 1949ben nagy kitüntetéssel jutalmazta a kolhoz dolgozóinak fáradhatatlan munkáját. Minden pavlovszknjai paraszt büszkén emlékszik vissza arra a napra, midőn a kolhoz élmunkásai megkapták a Szocialista Munka Tlöse érdemrendet. A Komszomolec szövetkezet kolhozparaszljai harcos lendülettel haladnak tovább a megkezdett uton. Ez évben már olyan termést takarítanak be, amely az öléves terv utolsó évének rájuk eső ré szét jelentős mértékben felülmúlja. 'yet a Magyar Népköztársa* ság Alkotmányának benyuji tásakor mondott: »... a 1eU ismerésnek eredménye d munkához való új viszony, a munkaverseny, a munkásújítók mozgalma és az a lUd dat, hogy a munka, arri azelőtt kényszerű robot volt, ma becsület és dicsőség dolga. A tőkések által kizsákmányolt proletáriátus túlnyomó többsége felszabadult, szocializmust évítö munkásosztállyá változott.« T^e a szegedi és a makói uiitási. észszerüsitést mozgalomnak — a hatalmas eredmények mellett — hibái is vannak. Megállapítható, hogy ai újítómozgalom irányítása helyenként nem tökéletes. Ez azt jelenti, hogy az újítók és ax észszerüsttök munkájukat nem a legdöntőbb feladatok megoldására összpontosítják, illetve nem teljes a kapcsolatuk a hároméves tervvel. Ezt a hibát sürgősen ki kell küszöbölni, mert ha nem cselekednek Idejében, az ujitó és észszerüsitési mozgalom ahelyett, hogy a hároméves teri győzelmes befejezéséhez nyujtana döntő segítséget, öncélú lesz; és feladatát maradéktalanul nem teljesitt. Az ujitó- és élmunkáskörök hibája még az is, hogy általában szük körre korlátozódnak. Egy-egy tijilás, de még <71 uiitási mozgalom felentőségét sem tudatosítják eléggé a dolgozókkal. Nem szélesítik kl az ujitómozgalmat, inkább blzonyoi mértékig — éopen a »zárkózottságnk* következtében — elszigetelik a dolgozóktól. Hiba még az is, hogy a műszaki értelmiség és a fizikai dolgozók között nem eléggé szoros a kapcsolat, A

z üzemi konferenciák feladata, hogy kidolgozzák feladatterveiket, lerögzítsék eddigi eredményeiket, hibáikat, hogy a budapesti kongresszuson tapasztalataikat a magyar népgazdaság kincsévé tegyék, Ai üzemi konferenciának nagy a jelentősége. Raftuk keresztül válik a kongresszus az üzemek gazdáinak ügyévé. Az ujitó konferencián felelősséggel kell kiválasztani a küldötteket — a legkivílóbbaknak kell résztvenni 0 kongresszuson, Az üzemi pártszervezeteknek és üzemi bizottságoknak már meg kell kezdeni a konferenciákkal kapcsolatos előkés lére'ek Azokban az üzemekben. ahol az újítómozgalom nem tökéletes, meg kell találni a módot a mutatkozó hibák megszüntetésére. Az üzemi ujitó konferenciák, majd az ujitó kongreszszus kétségtelenül hatalmas lendületet ad a munkaversenynek ét ujabb mérföldkövét felenti győzelmünknek —* a termelés frontián. Az ujitó kongresszus — a szovjet munkások példája nyomán— erősiti népgazdaságunkat, hozzájárul hároméves tervünk győzelmes befejezéséhez és erősiti a Szovjetunió által vezetett béketábor erejét. És az ujitó kongresszuson érvényesítik Sztálin elvtárs tanítását: tA szocialista munkaverseny elve: az élenjárók baftársias segítségnyújtási az elmaradtaknak, hogy a fellendülés általánossá válj éta . . . érd utol a legjobbakat és ért "el általános fel'endülést.i (My.J