Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-23 / 194. szám
Felavatták a dorozsmai gépállomási Termelöcocort alakiA Tápén, Dorozsmán, Zsombón ti. evi. 194 szám. Ara 61) fillér R SZGVJÜUHIO FIGYELMEZTETI JUGOSZLÁVIA KORMÁNYÉT, kénytelen lesz hatékonyalib eszközökkel megvédeni a Jugoszláv ában élő szoviel állampolgáiok fogait fTASZSZJ Július 25-én a szovjet kormány jegyzéket intézett a jugoszláv kormányhoz azzal kapcsolatban, hogy Jugoszláviában élő szovjet polgárokat jogtalanul letartóztattak. Július 30-án a jugoszláv kormány válasz jegyzéket küldött a szovjet kormánynak. Augusztus 18-án a szovjet kormány a következő tartalmú jegyzéket intézte a jugoszláv kormányhoz: — A jugoszláv kormány július 30-i jegyzékével kapísolatban, amelynek tartalmát hamisnak és politikailag íelyt nem állónak kell tekinteni, a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy a következő megjegyzéseket te?ye: — A jugoszláv kormány július 30-i jegyzékében kísérletet tesz arra, hogy kitérjen az elől a vád elől, hogy a Jugoszláviában élő szovjet állampolgárokkal szemben durva önkényt és kegyetlen megtorlásokat alkalmazlak. A jugoszláv kormány teljes hallgatással mellőzi a szovjet állampolgárok jogtalan letartóztatására vonatkozó tényeket, amelyek a letartóztatott szovjet állampolgárokkal szemben alkalmazott elviselhetetlen és embertelen börtönrendszerről tanúskodnak, amelyek eredményeképpen sok bebörtönzött a kínzások, ütlegelések és élelmiszerhiány következtében rendkívül leromlott állapotba jutott, ami életébe kerülhet. — A jugoszláv kormány ahelyett, hogy a szovjet kormány július 25-i jegyzékében emelt vádakra válaszolt volna, megkísérli, hogy ezeket a kérdéseket más kérdéssel helyettesítse, mégpedig a szovjet állampolgárok jogtalan letartóztatására vonatkosó indokok kérdésével, goniolva, hogy ezzel igazolhatja 4 jugoszláv szerveknek a szovjet állampolgárokkal szemben állatias magatartá -át és más bűntetteit. 0 — A szovjet állampolgárok jogtalan letartóztatásának és i jugoszláv szervek velük szemben tanúsított állatias viselkedésének fő indokaként a jugoszláv kormány azt a körülményt hozza fel, hogy a letartóztatott szovjet állampolgárok a múltban fehérgárdista emigránsok voltak és a múltban ellenséges magatartást tanúsítottak Szovjetunióval szemben. A jugoszláv kormány jegyzéké5en arra hivatkozik, hogy a letartóztatottak közül sokan i múltban ellenségként lép-ek fel a Szovjetunió, a Szovjet Hadsaereg és a szovjet kormány vezetői ellen. Mindez azonban régóta ismeretes és nem jelent semmi újat. — Ismeretes, hogy a jelenleg Jugoszláviában élő miud a 12.000 orosz emigránst, azokat is, akik a második világháború után felvették a szovjet állampolgárságot és azokat is, akik ezt nem tették, — ismeretes, hogy ezeket az embereket a szovjet hatalom 28 évvel ezelőtt a fehérgárdista tábornokok, Denikin, Wrangel, Krasznos fölött aratott győzelem után, kiseprűzte a Szovjetunióból, kisöprűzte, mint a nép ellenségeit. Érthető, hogy ezek a fehérgárdista elemek harot folytattak a szovjet rendszer ellen, becsmérelték a szovjet hatalmat és a szovjet vezetőket és amennyire csak te hették, kárt okoztak a Szovjetuniónak. Ismeretes továbbá, hogy ezek o Szovjetunióból kisöprűzött fehérgárdisták Jugoszláviában találtak fő oltalmat és menedéket, hogy Jugoszlávia volt az az európai ország, ahonnan ezek a fehérgárdisták több mint két évtizeden át folytatták aknamunkájukat a Szovjetunió ellen. így volt a múltban. — Ismeretes azonban az is hogy később, a második világháború idején, amikor a fasiszta Németország veresége bizonyossá vált, a fehérgárdisták hangulata kezdett megváltozni, a jugoszlávia orosz fehérgárdista emigráció csoportokra kezdett felbomlani, amelyekből' a Szovjetunió legmegrögzöttebb ellenségei a Szovjet Hadsereg által Jugoszláviából kisepert német csapatokkal együtt elhagyták Jugoszláviát. Az emigráció másik része megváltoztatta orientációját és a Szovjetunió felé kezdett fordulni. Sokan közülük segítséget nyújtottak a jugoszláv partizánoknak a német-olasz megszállók elleni harcban és bűneiket új szovjetbarát cselekedetekkel kezdték jóvátenni. A 12.000 volt fehérgárdistából Jugoszláviában maradt több mint 6000 bejelentette azt a kívánságát, hogy fel akarja venni a szovjet állampolgárságot. — Ismeretes az is, hogy ezekkel a körülményekkel kapcsolatban a két kormány, mind a szovjet, mind a jugoszláv kormány arra a következtetésre jutott, hogy amennyiben a Jugoszláviában lévő emigránsok szakítottak a fasizmussal és jóvátették régi bűneiket a fronton a fasizmus elleni tevékenységükkel, igazságtalan volna bosszút áll,il rajtuk a múltbeli fehérgárdista bűneikért és meg kellene engedni nekik, hogy belátásuk szerint felvegyék a szovjet, vagy a jugoszláv állampolgárságot. Ez 194fí-ben volt. flzóta az orosz emigránsok Jugoszláviában egyenjogú polgárok jogait élvezik és nem volt eset, hogy a jugoszláv kormány vádat emelt yolna ellenük múltbeli fehérgárdista bűneikkel kapcsolatban. — Felvetődik a kérdés: miért éppen most, 1949-ben, négy évvel azután, hogy az orosz emigránsoknak Jugoszláviában amnesztiát adtak, miért éppen most jutottak egyszerre eszébe a jugoszláv kormánynak ezeknek az embereknek a múltbeli bünel és kezdte üldözni ezekért a bűnökért? Aliért nem vetődött fel a jugoszláv kormány előtt korábban az a kérdés, hogy üldözze az emigránsokat multjukért és miért csak most jutott eszébe azok emigráns múltja, tekintet nélkül arra, hogy a múltbeli bűnöket azok későbbi becsületes munkájukkal jávátették, tekintet nélkül arra, hogy négy évvel ezelőtt már megbocsátották nekik ezeket a bűnöket? — Továbbá: Hn a múltbeli fehérgárdista bűnök elegendő alapot nyújtanak az emigránsok üldözésére, akiknek még négy évvel ezelőlt amnesztiát adtai?, akkor miért nem üldözik Jugoszláviában az összes emigránsokat, vagy legalább Is azok többségét, akik bizony fehérgárdisták voltak a mattban és akkoriban]mind a Szovjetuniónak, mind a jugoszláv forradalmároknak károkat okoztak, hanem á múltbeli bűneikért csupán azokat az emigránsokat üldözik, akik később szovjet állampolgárok lettek? Miért olyan ártatlan Jugoszláviában élö szovjet állampolgárokat üldöznek a jugoszláv szervek mult bel! emigráns bűneikért, mint Dodonov, Demidenko, Streljnacs, Nizselevszkája, viszont olyan esküdt ellenségei mindannak, ami haladó és forradalmi, mint Köti jarov, aki a német kémszolgálatnál kém- és diverzáns tanfolyamot végzett és a fehérgárdlsta titkos rendőrt testületnél szolgált, mint Zsukov, aki a német megszállás Idején tevékeny munkatársa volt a jugoszláviai fehérgárdista sajtószerveknek, mint Dzsunkovszkij, aki fasiszta ügynök és a Szovjetunió eb lensége, nemcsak hogy nem ükdözik múltbeli fohérgárdista bűneikért, hanem ellenkezőleg továbbra Is jugoszláv intézménynél szolgálnak? Hol van itt a logika, az igazságosság, az elomá tisztesség? — Világos, hogy a jugoszláv kormánynak az a kísérlete, hogy a Jugoszláviában éld szovjet állampolgárok múltbeli emigráns bűneit tüntesse fel üldözésük indokaként, velejéig hamis és egyáltalán nem helytálló. — Kétségtelen, hogy ezekhe2 a hamis indokokhoz ragaszkodva a jugoszláv kormány azt a célt követte, hogy elvonja az emberek figyelmét a szovjet állampolgárok üldözésének tényleges | döntésére Irányuló propaganda okairól és emigráns multjukról szóló hamis beszédekkel eltitkolja a nép előtt ezeket a dolgokat 0 — Vájjon mi az igazi oka annak, hogy a jugoszláv kormány üldözi a szovjet állampolgárokat? fl szovjet polgárok üldözésének Igazi oka nem az, hogy a szovjet állampolgárok a múltban emigránsok voltak, hanem az, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia közötti baráti viszony hívei, hogy nem helyeslik a jugoszláv kormánynak a Szovjetunióval szemben jelenleg követett ellenséges politikáját. A szovjet állampolgárok üldözésének igazi oka az, hogy az öszszes jugoszláv hazafiakkal együtt nem helyeslik a jugoszláv kormány mindenki által ismert megengedhetetlen magatartását, azét a jugoszláv kormányét, amely a demokrácia és a szocializmus táborából a nemzetközi töke táborába dezertált és most arra törekszik, hogy minél jobban becsmérelje a Szovjetuniót, hogy kiérdemelje a nemzetközi töke képviselőinek dicséretét és ezzel csináljon karriert Éppen ezért és nem emigráns multukért üldözi a jugoszláv kormány a szovjet állampolgárokat. Éppen ezért és nem valami m'ásért üldözik és zárják börtönbe a jugoszláv hazafiak ezreit. — fl jugoszláv kormány maga is kénytelen ezt jegyzékében elismerni. Érezve az emigráns múltra épített vádak tarthatatlanságát, a jugoszláv kormány jegyzékében elszólja magát, hogy van még egy másik vád is, amely abból áll, hogy egyes letartóztatott szovjet állampolgárok tagadó . álláspontot foglalnak el a Jugoszláviában fennálló rendszerrel szemben és együtt éreznek a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának ismeretes határozatával és elősegítik annak terjesztését. — Dehát miféle vád ez? Egy Ilyen vád nem annyira a letartóztatott szovjet állampolgárok ellen, mint amennyire a Jugoszláviában fennálló politikai rendszer elleni vád. fiz a tény, hogy a jugoszláv kormáng Ilyen vádakat emel, mutatja, miluen politikai rendszer uralkodik jelenleg Jugoszláviában. Hiszen a fasiszta rendszerű országokon kívül egyetlen országban sem tekintik bűnnek a demokratikus nézetek szabad nyilvánítását. A jelenlegi Jugoszláviában azonban — ugy látszik — ez alapul szolgál arra, hogy jogtalanul letartóztassák és kegyetlenül üldöz" zék azokat az emberéket, aldk bírálják a jugoszláviai fasiszta állapotokat, — fi jugoszláv kormány érezte, hogy az Ilyen érvelés nem meggyőző és hamis. Ezért, hogy ennek az érvelésnek meggyőző látszatot adjon, hazug módon egyes letartóztatottakat azzal vádol, hogy »a jugoszláviai álIamrend erőszakos megdöntésére Irányuló propagandát^ folytattak, összekapcsolva ezt a Tájékoztató Iroda határozatával. Azonban az ilyen koholmány nyilvánvaló kihívás és rágalom. ról«, sem pedig »erőszakos« intézkedésekről e rendszer megváltoztatására. fiz a hatarozat, amelyet a Tájékoztató Iroda 9 jugoszláviai pártkongresszut előtt kiadott, mintegy a kongresszushoz fordulva, a követ kezőket mondja: »fl Tájékoztató Iroda nem kételkedik abban, hogy a Jugoszváv Kommunista Párt soraiban van elég egészséges elem. akik hivek a marxizmus-leninizmushoz, hívek a Jugoszláv Kommunista Párt internacionalista hagyományaihoz hivek az egységes szocialista fronthoz. fl Jugoszláv Kommunista Párl ez egészséges erőinek feladata abban áll, hogy kényszerítsék jelenlegi vezetőiket hibáik ngill és becsületes beismerésére és kijavítására, a nacionalizmussal való szakításra, a nemzetköziséghez való visszatérésre és arra, hogy minden eszközzel erősítsék az egységes imperlalistaellenes szocialista frontot, vagy ha a JuKP jelenlegi vezetői erre képtelennek bizonyulnak, váltsák 1» őket és állítsanak a JuKP élére uj, luternadonoltsta vezetőket. fi Tájékoztató Iroda nem ké* telkedik abban, hogy a jugoszláv Kommunista Párt végre tudja haitanl ezt a megtisztel® feladatot.— Mint látható, a határozatban egyetlen szó sincs a jugoszláviai államrend megdöntéséről, még kevésbbé erőszakos megdöntéséről, fi határozatban csupán arról vau sző, hogi? a jtc goszláv kommunisták kényszerítsék a Jugoszláv Kommunista Párt jelenlegi vezetőségét, hogy változtassa meg politikai irányvonalát, vagy ha ez nem sikerül, újítsák meg n JuKP vezetőségét válasszanak uj vezetőséget. — Aáegfelel-e ez az ut a Párt alkotmányának és teljesen törvényes eszköz-e? Feltétlenül Igen. — fi második világháború előtt az Egyesült Államok Kommunista Pártjának kongresszusán leszavazták a Párt régi vezetőségét (Browder) és uj vezetőséggel (Foster) váltották fel. Nem akadt azonban egyetlen embeí sem n világon, aki ezt a lépést a fennálló pártrend erőszakos megdöntésének minősítette volna, — 1907-ben az Oroszországi Szociáldemokrata Párt londoni kongresszusán leszavazták a Párt régi (túlnyomórészt mensevik) vezetőségét és uj (túlnyomórészt bolsevik) vezetőséggel váltottál* lel Nem akadt azonban egyek, len ember sein a világon, aki ezt a lépést a fennálló pártrend erőszakos megdöntésének tekim tette volna. — 1921-ben a Szovjetunió Kommunista Pártjának X. kongresszusár amikor Leninnek nem volt szilárd többsége a Párt Központi Bizottságában, a kongresszus uj Központi Bizottságot választott, amelyben biztosítva volt a leninisták többsége. Nem akadt azonban egyetlen ember sem a világon, aki ezl a lépést a Szovjetunió állami rendje erőszakos megdöntésének tekintette volna. — Ez érthető is. A marxista pártokban a kongresszusok nem azért ülnek össze, hogy dicsői'.s.éh a vezéreket. hanem hogy btfl Tájékozta ló Iroda határozati- 'diéta g megvizsgálják e vezetőban egyetlen szó sincs, sem a j ség te\»ékenységét H he stük»Jugoszíávlai áilamrend meo-! téistnek mutatkozik, megújítsák