Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-19 / 192. szám

4 Péntek", íuia augusztus la Amíg Jugoszlávia Tl«o és rablóbandája mesébe lllö vagyont harácsol össze A Prágában megjelenő Nova Borba legutóbbi számában rész­letesen beszámol arról, milyen nagy vagyonnal rendelkezik Tilo, a jugoszláv trockisták ba­sája. j. Ismeretes — irja többek kő­cött a Jap, — hogy Jugoszlá­via legíi ngvolib földbirtokosa Karagyorgycvics Sándor volt Bledlöl Gyevgiyeljig végig az egész országban számtalan földbirtok, vadászterület, kas­tély és villa tulajdonosa. A va­gyon nagy részét Tilo és alve­zérei Rankovics, Gyilasz, Kar­delj és a többiek kaparintották meg. Tito a volt királyi birto­kon kisül még más személyek birtokait is eltulajdonította. Na-fybirlokot osztat mapónak Ti o A földoszlás során a >nincs­leien* Titonak is jutóit föld. Versec környékén egy volt mil­liomos nagybirtokát .osztottak ki* a bland a vezérnek. A Itydbir­toko* eleinte hivatalosán is »Tito marsa'l birfcVcdnakt ne. vei'ék, de később, amikor a MfAyéktclt parasztok mái-na. ggon sókat beszéltek a do­logról, levették u cégtáblát, a birtok aSOnban továbbrti *s a Tilo tulajMnában maradt. Tito birtokain a csőszök ERŐS ÉJSZAKAI LEHŰLÉS Mérsékelt, helyenként élénk és 'jjkpyugati, északi szél. Fel­hőd vonná ok, több elé zápor­eső, erős éjszakai lehűlés. A nappali hőmérséklet egy-'két fokkal emelkcd-k. mindenütt a Tito-klikk Geslapió­jának, az UDE-nek tisztjei A csősznek, legalább is UDE szá­zadosnak kell lennie. iTucat­nyira rug| azoknak a fépyűző­cn berendezett volt királyi kas­télyoknak, villáknak szama, amelyeket a dolgozók uj kény­ura és heréje, Tito bitorol. Sziget, amelyre senli sem teheti be a lábát A rablóvezér birtokainak gyöngye a Póla melletti Brioni­szíget. A sziget .mindössze* 10 km. hosszú és ,2—3 km. széles. Ezen a szigeten egykor a kirá­lyok üdültek, de gyakran feí­kereste Mussolini, Ciano gróf és az angol-amerikai milliár­dosok egész sora. Ti Ion és ab vezérein kinil! ma senkisem te­heti bc a Jdbdf a szigetre, 'totó­ve Tito nyugati barátait, nldh­tcer itt szokott i négyszemközt bizalmasan Járgijhlásokat fóly. tatni. Amikor Tito a Brioní­szigetre érkezik, mozgósítják az egész UDE-apparátust i 5 millió d'nár évente — csak egy viHa őrzésére Hogv az államnak mennyibe kerül Tito birtokainak, vadász­területeinek és villáinak fenn­tartása, az a következőkből de­rül ki: A Zágráb melletti tus­kanaci villát, amelyben Tito évenkint csak 1—2 napot tölt, állandóan úem kevesebb mint 80 gárdista altiszt őrzi. Havi fizetésük 267.000 dinár, egyéb természetbeni járandóságuk 150 000 dinár. Tito egyetlen vil­lájának őrzésére tehát az állam évente 5 millió dinárt költ. F>­bőt nem nehéz következtetni ar­VAROS MOSZKVABAN EGYETEMI Sebesen halad a trólleybusz a széles jaroszlávi sugárúton. Két gyár magas, világos tö­mege bukkan fel. Megpillant­juk a tudományos kutatóin­tézet épületeit s már messze elhagytuk a rigai pályaud­vart. A város még mindig nem ért véget. A kalauz be­mondja: — Egyetem-város! Frissen ugrunk le a trol­Jeybuszról és megindulunk az üde, zöld fiatal hársfasor s a közülük kikandikáló vilá­gosra festett házak között. Első pilantásra olyan itt min­den, mint minden más vá­rosban, legfeljebb az utcák különös neve kelt figyelmet. I. Keresztutca*, »//. Kereszt­utca* és így tovább. Amerre nézünk: fiúk, lá­nyok, 80—25 évesek, csupa­rsupa fiaral! ök járnak az utcákon, ők laknak a csinos l ázakban, számukra épült ez kiürül a város. Lakóit ilyen­i-.kolás él itt. Évről-évre frissül és öt­évenként teljesen megújul a ároska lakossága. Nagy­t észt innen népesülnek be a l a/almas Szovjetunió gyárai, zemei, falvai, hivatalai. Könnyed vidámsággal ér­7 sznek az *új lakók évente. -•1 szó szoros értelmében könnyedén« — minden pod­gászuk egyetlen táska és /y csomag könyv. Bútor, • lynemű — ilyesmire itt ncs szükség, — a házak Ijesen felszerelve várják í ket. Tizenhat évvel ezelőtt ke­letlcezett ez a város a jaro­szlávi sugárút mentén. 22 moszkvai egyetem, és techni­kai főiskola hallgatói laknak itt s otthonra találtak a kép­zőművészeti főiskola hallgatói is az egyetemi városban. A városkának külön alap­törvénye van: »Pihenj és szórakozz úgy, hogy ne za­varj senkit a tanulásban!* Igy aztán mindent megtalál Üt a hivatására készülő fiú vagy leány: a szórakozást éppen úgy, mint a komoly tanulás lehetőségét. A tanul­nivágyók félrehúzódhatnak a mindig csendes tanulószobák­ba, vagy könyvtárakba, a pihenést keresők pedig a kissé távolabb fekvő sport­pályán lelik kedvüket. A városka minden lakója a szovjet állam vendége itt. Anyagi gondok nem zavarják ezeket a fiatalokat a tanulás­ban: a város minden »polgá­ra* rendszeres ösztöndíjban részesül havonta. Nézzünk csak meg belülről egy ilyen házat. Például a III. Keresztutca 10/a-t. A kis előcsarnokból hosszú futósző­nyeggel borüott folyosóra nyílik az ajtó. Tisztaság, édes virágillat, napfény, le­vegő — ez fogad minden szobácskában, a folyosókon és közös termekben egyaránt. Itt élnek a IL számú orvosi intézet hallgatói. Napközben — főleg dél­előttönként — csendes a vá­ra, na ennyibe kertU a® állam­nak valamennyi Tito-villa és birtok karbantartása. Tito kedveno reggeli Szórako­zása a lovaglás. Amikor Tito Dedinyén, a királyi kastély te­rületén lovagol, a környéken még a tizedik utcát ís lezárják. Ha vonattal utazik valahová, a különvonat előtt négy szerel­vény halad. Amikor pedig az elmúlt évben Kranj-bau nya­ralt, az e<jés» 17. hadosztályt mozgósították í őrizetére. *A Kranj-től 1 Podhrdá-ig vezető uton páncélkocsik és légeihári tő tüzérség kisérte. Tito páncélau­tóját Amerikában rendelték. Az autó külön az 6 számára ké­szült Ezenkivül négy egyforma Packard-kocsit is rendeltek. E kocsik ugyanolyanok, mint Tito személyi kocsija és mindig őt kisérik, úgyhogy sohasem lehet tudni, hogy melyikben ÜL A nép éhezik — Tilo ÍO milliókat költ birtokaira Amig Jugoszlávia népei már teljesen lerongyolódtak és éhez­nek, amig kényszermunkára te­relik őket, miközben a •szo­cializmus építéséről* zengedez­nek nekik dicshimnuszokat, ad­dig havonta tízmilliókat költe­nek a nép pénzéből Tito birto­kaira, vMdáftzterüieteire, villái­ra és kastélyaira és személyének biztosítására, hogy megvédjék a nép »szeretetének« áradatától. Vájjon csodálkozhatunk-e ilyen körülmények között azon, hogy Tito őfelsége a kulákokat védi és politikájában a burzsoá ele­mekre támaszkodik, amelyek legjobban támogatják naciona­lista törekvéseit? Találó köz­mondás: »lIolló a hollónak nem vájja ki a szemét.* ros. A fiatalok az egyeteme­ken, főiskolákon, szemináriu­mokon tanulnak. Délutánon­ként a tanulószobák telnek meg. Estére azonban ismét kiürül a város. Lakóit ilyen­kor a moszkvai színházak­ban, operákban, hangverseny­termekben találhatjuk meg.„ A Szovjetunió sokféle, sok­nyelvű népének fiai, lányai élnek itt együtt. Az ország legtávolabbi részéből is ide­húzza a fiatalokat a szivük. Mert öröm és boldogság a moszkvai egyetemi város la­kójának lenni, olyan élmény, melyet halála napjáig emle­get minden szovjet ember! Emlékezetesek maradnak a közös szórakozások boldog percei, a tanulás mérhetetle­nül boldogító órái s ki tudna vájjon megfeledkezni azok­tól a gyönyörűséges pillana­tokról, mikor kényelmes ágyán arról álmodozott, mi­lyen jövő tárul elébe, hol, a csodálatos ország mely pont­ján melyik üzemében, melyik falvában érvényesítheti majd itt szerzett tudásátf! Nem, erről az öt évről soha nem lehet megfeldkezni! S az álmodozó lányok és fiúk előtt széles, nagy távla­tok bontakoznak ki. A Szov­jetunióban nincsenek betelje­sületlen álmok, nincsenek re ménytelen vágyak: mindenki aki szeret és akar dolgozni, résztvehei a szovjet szocialis­ta haza virágzó, boldoa éle­iében •munkások - a Augusztus utolsó napjal­ban háromezer új él­munkás sorakozik fel Ma gyarországon a már meglévő tízezer mellé. Háromezer dol gozó mellére kerül majd fel az ötágú ezüstcsillag. Azok kapják a dolgozó nép megbe csülésének és szeretetének jelvényét, akik az osztály­harc vitelében élenjártak és hősei, példaképei a szocialis­ta munkaversenynek. Ezekben a napokban összegyűlnek a nagyszegedi, makói, cson­grádi és csanádmegyei üze­mek gazdái, hogy felelősség­gel eldöntsék: ki méltó közü­lük az ötágú csillagra, az eglész magyar dbigozó nép elismerésének fényes jelvé­nyére. S háromezer új élmun­kás beáll majd a meglévő tíezer élmunkás seregébe, hogy eddigi jó munkájukat tovább folytassák a minden­napi termelésben. A tizenhá­romezer élmunkás bizonyítja, az élmunkásmozgalom egyre szélesebb alapokra való ki­fejlődését. Mi az élmunkásmoz­galom kiszélesedésének oka? T7rre Rákosi Mátyás elv­társunk szavaival vá­laszolhatunk a legjobban, amit az országgyűlés ünnepi, történelmi ülésén mondott a Magyar Népköztársaság al­kotmánytervezetének benyúj­tása alkalmával. >... a ma­gyar ipari munkásság több mint 90 százléka már az ál­lamosított üzemekben, tehát nem a tőkésnek dolgozik, hanem a szocializmust építő népi demokráciának. Nem ki­zsákmánuolt proletár többé... Az a felismerés, hogy más a kapitalistáknak és más a né­pi demokráciának dolgozni, egyre szélesebb ipari mun­kásrétegeket hat áf. Kezd átmenni az öntudatukba, hogy most már övék az ország, maguknak építenek. 8 ennek a felismerésnek eredménye a nép bOszkfiSfiupj munkához való új viszony, o muhkaverseny, a munkásújí­tók mozgalma és az a tudat hogy a munka, ami azelőtt kényszerű robot volt, ma be csiilet és dicsőség dolga.* z az oka legelsősorban de az is, hogy állandóan emelkedik az életszínvonal, egy­re inkább ncegelégedettebb és boldogabb az élet. S az éimun­kások valamennyien felismerték hogy az életszínvonal emelkedé­se szorosan összefügg a termelés emelkedésével, népgazdaságunk erejének gyarapításával. És ai élmunkésokat teljes mértékben áthatotta és áthatja az a tudat, hogy a munkapadnál elért ered­mény, minden átadott módszer minaen anyag, amit megtakaríta­nak — népgazdaságunk erősítése mellett — a Szovjetunió vezet­te béketábor erejét is növeli, következelesen és szilárdan vé­di a dolgozó népmilliók békéjét. Tudják az éimunkások, hogy a békét kivánó népek ereje, fel­készültsége tudja meghiúsítani a háborúra spekuláló kapitalis­ták szennyes terveit. Tj1 .munkásaink — mind « " i 13 ezer — a dolgozó nép büszkeséget. Vezetik az üze­mek gazdáinak harcát, a ter­melés és ezen keresztül az élet­színvonal emelkedéséért, a dol­gozó nép békéjének megvédé­séért. A példát munkájukhoz * szovjet él munkásoktól, sztahano­vistáktól vették. Megtanullak lel­kesedésüket. átvették ketrő y akaratukat és azt az utat jártak, amely eredményekhez vezet, flz éimunkások feladata komoly és felelősségteljes. Példát kell rau­tatniok a termelésben, a szo­cialista munkaversenyt tömeg­mozgalommá kell kiszélesíteni­ük, hogy a hároméves terv W9 végére minden részletében győ­zelemmel fejeződhessék be. S ai élmunkávjk vllalják ezt a fel­adatot. fl mellükre tűzött ötágú ezüst csillag — a Párt, s dolgozó nép elismerése és ki­tüntetése — legyőzhetetlen eröt ad nekik. A SZOV3E1UNIÓ KOLHOZHUVSSZE1 Jevdokina Petrovna Jevdokimova a terbunszki kerület signál kolhozában dolgozik. Szabadidejét szívesen tölti festészettel. Az utóbbi időben számos kitűnően sikefúlt ké­pe jelent meg, amelyekről a szovjet festőművészek igen di­csérőleg nyilatkoztak. A kurszki kerületben nagy számban vannak műked­velő művészek, festők^ szobrászok és fafaragók. Nvekra­szov kolhozpnraszt Sztálin hatalmas arcképét festelle meg. Sinkarenko kolhozmunkásnö szobrászattal foglalkozik. Szak­emberek magasra értékelik művészeiét. Többek között di­csérelet kapott Sinkarenka Lenin-szobra és Csernjahor­szki tábornok mellszobra. A kolhozmüvészek rendszlenesen Ikiállilá 1 »«> iiek müveikből. Ezeket a kiállításokat hatalmas tömegek láto­gatják. A szudzseni kerület kiállításán, ahol a kolhozmü­kedvelők alkotásai kerültek bemuutatásra, több mint két­százötvenezer ember fordult meg. IÜK1*!* . A Sark-övön tuli pásztorok moszkvai hangverseny|Siallga!nak A sark-övön túl egy nagy szovhoz szarvascsordái le­gelnek. A szarvascsordák gyakran elvándorolnak az Ural hegyláncain túl eső vidékekre is. A legeltető brigádok kapcsolata a szov­hozzal azonban egy pilla­natig sem szakad meg. A pásztor-brigádokat hor­dozható rádióleadó készülé­kekkel szerelték fél és igy ezek a brigádok naponta je­lentést tehenek a szovho­zoknák és az állattenyésztő központnak a leadok hely­zetéről. A rádió vcvőkésdl lékekkel pedig —1 ha errt szükség mutatkozik — é szarvasmarhatenyésztőktől és állategészségügyi szák* értőktől utasításokat és ta» nácsokat kaphatnak. ' A birgádosok és a pd*9 torok egyébként minden naf meghallgatják a legfrisseU rádióhíreltet, a politika^ kulturális előadásokat, vala­mint a moszkvai, leningrá­di és archangelszki hang versenyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents