Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-19 / 192. szám

Szeged dolgozói örömmel váriák a szombati alkotmány ismertető nagygyűlést tt. évi. 182 szám. Ara 60 tiltér 1943 augusztus 19 péntak Az urak hazugságától a nep Irta: dr, B;ér János vényéig A diszmagyaros földesurak, a pénzeszsákokat őrző tőkések a »törvényre« hivatkoztak, amikor üldözték a dolgozókat, akik kenyeret, emberi élelet kövelelve harncba indullak az elnyomók ellen. Az uri Magyarország könyviárakat megtöltő törvénykönyveiben nem akadt egyetlen olyan törvény sem, amely a dolgozó nép érdekeit védte volna a hatalmasokkal szemben, amely a munkás, a dolgozó paraszt mellé állott, ha öszszeütközésbe került kizsákmányolőinak rideg oszlályönzésével. A dolgozó magyar nép sokat hallott beszélni az «ere"éves alkotmányról*;amikor »választáskor* az urak felosztották egymás kőzött a képviselői mandátumokat és •lelkesednie* kellett ezért a bitszegő és szemfényvesztő játékért, vagy amikor esztelen háborúban ágyutölteléknek vitték őket. Hiába kereste azonban az »alkolmány« rendelkezéseit, ha részt mert kövelelni saját sorsának intézd ében, ha oltalomba liett volna szüksége a pimasz hivatalnokok önkényével és durvaságaival szemben. Hiába kereste. mert Magyarországnak mindmáig a szó igazi és őszinte értelmében nem is volt alkotmánya. A magyar állam a felszabadulásig a kizsákmányolók erőszakszervezete volt, amiről azonban a hatalom haszonélvezői nem akartak nyiltan beszélni. Papíron tehát — ha szűken mérve is — aatak jogot a népnek, hegy levezessék jogos elkeseredését, ce ugyanakkor gondoskodtak arról — mér a jogszabályoknak a megszerkesztésében is —, liogy ezeket a jogokat ténylegesen ne tehessen érvényesíteni. Ezért kellett a régi világ egész jogrendszerét elködösiteni. Nem Írtak átfogó alkotmányt az urak jogászai azért, mert akkor kiderült volna, hogy ez a i>jogrend« csak arra jó, hogy\a népet guzsbakösse, nekik viszont a szabad rablást biztosítsa. A tőkés rendszer állama általában igyekszik az elnyomást, a kizsákmányolást takarni, a tőkések diktatúráját láiszaljogokba, látszat szabadságba burkolni. Ennek a módszernek megfelelően épitették fel a tőkésállamok egész jogrendszerét és ezt a képet mutatják azo"k az alkotmányok is, amelyeket a tőkés államok létrehoznak. Hiába keressük ezen országok törvényeiben az állam feladatainak meghatározását, az uralkodó gazdasági és társadalmi rend leírását. A tőkések törvényszerkesztői óvatosan tartózkodtak attól, hogy jogszabályaikból az állam valóságos berendezkedése, az osztályerők viszonya, az állam célkitűzése érthetően kiderüljön. Azok a milliók, akik a Magyar Népköztársaság alkotmányának szervezetét a napokban olvasták, nyomban felismerték, hogy most nem erről van szó. Ebben az alkotmányban a dolgozó nép saját maga számára irt alkotmányt és ugy fogalmazta meg annak mondatait, hogy abból ennek az államnak jellegét, tartalmát és célkitűzéseit mindenkinek félreérthetetlenül és világosan meg kell értenie. 'A dolgozó nép megértette, hogy ez az alkotmány az 6 jogait emeli törvényerőre, az ő hatalmát bástyázza körül, az ó további felemelkedésének biztositéka és záloga. És az ellenség felé ls világosan beszél ez a törvény. Lerögzíti a munkásosztály vezetésével vívott kemény és szívós harcokban elért eredményeit. Megmutatja a 'harc további irányát. Éles fegyver ez az alkotmány a dolgozó nép kezében minden ellenséggel szemben. Alkotmányunk, a Magyar Népköztársaság alkotmánya a Szovjetunió nagy Sztálini alkotmányának bölcs és határozott útmutatása nyomán készült. Különbözik alkotmányunk minden tőkésállam alkotmányától, tartalmában, módszerében és formájában egyaránt. Tarfaimában különbözik alkotmányunk minden tőkésállam alkotmányától azért, mert amíg a tőkések alkotmányai — a legdemokratikusabbnak mondott polgári alkotmány is — az elnyomó kisebbség uralmát, a szabad kizsákmányolás lehetőségeit liztosltiák a dolgozókkal szemben, addig a nii alkotmányunk a dolgozó nép hatalmát iktatja törvénybe már az első fejezetében, amikor kimondja: »« Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama.* Módszerében alapvetően különbözik az alkotmány mindén tökésállam alkotmányától azért, mert amtg a tőkések törvényeikben a valóságot elhomályosítják, a törvények tényleges rendeltetéséről nem beszélnek, adóig a n.i alkotmányunk világosan kijelezi, sőt aláhúzza népi demokráciánk reális tar/almát. Ez az állam nem takarja el osztályieüegét, az állam rendéltetését. Világosan léirja a gazdasági és társadalmi rendet, amelyet építünk, amelynek megvalósítására törekszünk. Kifejezi, hogy dolgozó népünk a szocializmust építi. A ml alkotmányunk Sztálin tanításai alaoján híven és érthetően iükrözl azokat a változásokat, amelyek államunk gazdásági, társadalmi és politikai fejlődésében eddig megvalósultak. Ezen alkotmány alapján a dolgozó néo visszavonhatatlanul maga alakítja sorsát. •Történelmi okmány lesz a szocialista alkotmány* mondotta Sztá'in, amikor 1936-ban a Szovjetunió alkotmányát a törvényhozás e'é terjesztette—, •amely egyszerűen és tömören, szinte jegyzőkönyvi stílusban tárgyalja a szocializmus győzelmének tényeit a Szovjetunióban.* A Magyar Népköztársaság alkotmánya a magyar néni demokrácia történelmi ok mánva, amely egyszerűen és tömören, de megdönthetetlen erővel irja le a mi küzdelmeinknek eredményeit, dolgozó népünk eddigi győzelmét, amelyeket a magyar kommunisták vezetésével Sztá'in uj tanítványának, a magyar nép szeretett vezetőjének, Rákosi Mátyás elvtársnak irányítása alatt elértünk. A tőkés országok alkptmáElfogadta az országgyűlés a Népköztársaság alkotmányát „J Az országgyűlés csütörtöki ülését 10 óra 10 perckor Molnár Imre alelnök nyitotta meg. Az országgyűlés folytatta a2 alkotmánytervezet tárgyalását. Elsőnek Harrer Ferenc szólt hozzá az alkotmánytervezethez. Hangoztatta, hogy az alkotmány jogi lerögzitése egy a társadalmi, gazdasági fejlődés során kialakult 'hatalmi helyzetnek. Beszédében köszönetet mondott Rákosi Mátyásnak, aki a dolgozó parasztokkal szövetséges munkásosztály élén megteremtette az alkotmány szilárd társadalmi alapjait. A törvényjavaslatot elfogadta. Ezután Vigh Pál szólt a törvényjavaslathoz. Hangsúlyozta: az alkotmány a magyar nép segítője is lesz a szocializmus építéséért folytatott küzdelemben. Kókal Jánosné, dolgozó parasztasszony, az alkotmánynak ahhoz a részéhez szólt hozzá, amely biztosit ja a nőknek a férfiakkal való egyenjogúságát. 'A dolgozó asszonyok éltek és élni jognak az egyenjogúsággal — mondoiia. Hangsúlyozta, hogy az egyenjogúság mindinkább megmutatkozik a gyakorlatban is. A miniszteri székig mindenütt ott vannak vezető helyeken a dolgozó asszonyok. Rámutatott arra, hogy a nagy Szovjetunió alkotmánya volt az egész világon az első, amely biztosította a nők teljes egyenjogúságát. fi dolgozó parasztság ürömmel fogadia az alko'máRyl — Azon leszünk — mondotta —, hogy méltók legyünk az alkotmányunkban lefektetett egyenjogúságunkhoz. Ezzel rójuk le hálánkat mindazért, amit kaptunk a nagy Szovjetuniótól, Sztálin generalisszimusztól és népünk nagy tanítómesterétől, Rákosi Mátyástól. (Szűnni nem akaró ütemes, lelkes taps.) Seregély! József hangsúlyozta, hogy dolgozó parasztságunk a földosztás óta is igeii sok támogatást kapott a népi demokráciától. A Magyar Népköztársaság uj alkotmánya elismeri és biztositja a dolgozó parasztság jogát- a földhöz. Ezért az alkotmányról szóló törvényjavaslatot á dolgozó parasztság nevében á legnagyobb örömmel fogadja. Rusznyák István felszólalásában kijelentette: a haladó értelmiség ugyanolyan lelkesedéssel és helyesléssel fogadja ezt az alkotmányt, mint a munkásság és a dolgozó parasztság. Hangoztatta, hogy uj értelmiséget kell kinevelni, ez azonban egyáltalában nem jelenti, hogy a régi értelmiség hátrányba kerül, hiszen ma az okoz gondot, hogyan képezzünk elegendő nj szakembert. A régi értelmiségnek, amely becsületesen a demokrácia mellett áll ki, amely komolyan akar dolgozni, semmi oka sincs az aggodalomra. fl magyar iffuság fttétt kitárult a iövfi Szálai Béla a magyar ifjúsági nevében üdvözölte a Népköztársaság Alkotmányát — Nagy öröm a magyar ifjúság részére az uj alkotmány, mert biztosítja az egész dolgozó magyar nép boldog jövőjét, benne természetesen az ifjúságét is és biztositja hazánkban a szocializmus építését. A magyar ifjúság előtt a felszabadulás után kitárult a* nj, lolcftt) jövő perspektívája. Ezr a perspektívát a Magifpr Kommunista Párt nyitotta mtff és a valóságban á nagy Szovjetunió ifjúságának élete mutatta meg számára — mondatta. Végül Ilku Pál szótt a törvényjavaslathoz. Hangsúlyozta, hogy a néphadsereg minden honvédje és tisztje nagy örömmel és lelkesedéssel fogadta az alkotmánytervezetet. — Katonáink áttanulmányozták ezt a felemelő okmányt és ugy tekintik, mint a magiját dolgozó nép hosszú küzdelmének dicsőséges harci jelentését, a győzelem jelentését. Az alkotmányi a szocialista haza megvédésével kapcsolatban a néphadseregi© komoly és rendkívül felelősségteljes feladatokat hárit. Ezeknek végrehajtásér* legnagyobb biztosítékunk, hogj hadseregünk minden tagját át. hatja a felszabadító Szovjet unióhoz való feltétlen hűség. a hűség hazánk és a felszabad itá Szovjetunió iránt arra kötele* bennünket, hogy megtanuljuk forgatni a győzelem fegyveréi liogy elsajátítsuk a legyőzhetetlen sztálini haditudomanyt Viharos fslkeseddsse! szavazták meg az alkalmán?) A nagy lelkesedései fogadott "beszéd után az elnök be.' jelentette, hogy miután Ráleosi Mátyás, mint előadó, elállt a zárszótól, az országa gyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúan elfogadta. Az eddig néma teremben egyszerre feldübörög a tapsvihar. A képviselők felállva, viharos lelkesedéssel ütemes tapssal tettek hitet °z uj aU kotmány mellett. Együtt tapsolt velük a pálnolgoíc és * karzatok közönsége. Felcseridült a Himnusz, majd újra felzúg a taps, amelyet végig kísér az ütemes kiáltás: Éljen Rákosi, éljen a Párt! Az ünneplés elültével a* országgyűlés áttért a Magyar Népköztársaság alkotmányának hatálybalépésével kapcsolatos egyes átmeneti rendelkezésektol szóló törvényjavaslat tárgyalására. Hajdú Gyula előadó ismertelése után az országgyűlés a ja' vaslatot általánosságban éj részleteiben is vita nélkül, egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés végül kimondotta, hogy legközelebbi ülését agusztus 23 án, kedden déli 12 órakor tartja, annak napirendjére tűzi: 1. A Népköztársaság Elnök* Tanácsa tagjainak megválasztását, 2. az országgyűlés elnökének megválasztását. Ezzel az országgyűlés csüf-őrtöki ülése végetért. nyaiuak alapanyaga a hazugság és ezek az alkotmányok a képmutatás eszközei. A szocializmust épitő népi demokrácia alkotmánya tudatosítása a történelmi fejlődésnek, a munkásosztály vezette munkás és parasztszövetség hatalmának. Fegyver ez az alkotmány a múlt rendszerrel, védelmezőivel és maradványaival szemben, munkaeszköz a szocializmus építéséhez. A főkésállamok töményei fogalmazási módszereikben is a hazugságot, félrevezető céljaikat hordozzák. A tőkésországok törvényhozói szándékosan teszik érthetetlenné a törvények szövegét, megfoghatatlan és mesterkélt fogalmakkal, áttekinthetetlen szerkezettel. Külön •tolvajnyelvet* alakítanak ki, amelyet csak beavalotiak értenek meg és persze ugy magyaráznak, ahogy azt a kizsák. mányolók mindenkori érjek© megkívánja. Ezek a tömvén vrk idegenek maradnak a néptől. Nem a nép részére, de a nép ellen alkotják ezeket. A Magyar Népköztársaság alkotmányát a dolgozó nép számára írták. A nép nyelvén és úgy, hogy azt mindenki világosan megérthesse. Ez a, törvény nem félrevezetni akarja a népet, hanem felvilágosítani, tanítani és megerősíteni öntudatában. Ezen a törvényen fel' kell ismerni Rákosi elvtárs bölcseségét, tömör kifejezésmód ját, határozott állásfoglalását. Testet ölt benne Dimitrov elvtárs figyelmeztetése: mamikor írsz, vagy beszélsz, mindig arra a munkásra gondolj, akinek téged meg kell értenie, akinek hitelt kell adnia felvilágosításodnak«. ! A Magyar Népköztársaság alkotmánya valóban a nép alaptervén; % amelyet a dolgozó nép máris magáénak tud ós szeret. Amelyet & nép nemcsak meg fog érteni, de biztosítani is fogja annak megtartását mindenkivel szemben. A tőkés alkotmány és s ml alkotmányunk is éles fegyver. Döntő azonban a különbség, mert míg a burzsoá alkotmány a tőkések fegyvere, ji Magyar Népköztársaság alkotmánya fegyver a munkásosztály kezében. A burzsoá alkotmányok rothadó államokat akarnak megmenteni a pusztulástól, a mi népi demokratikus alkotmányaink a munkásosztály győzelmét segítik és ezzel az egész emberi haladás eszközéül' is szolgálnak. Minden vonatkozásában magasabbrendű állam a népi demokrácia állama bármely tőkésország államánál. Magasabbrendű alkotmány a népi demokrácia alkotmánya, mint bármely tőkésország alkotmánya.