Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

2 Kedd, 1949 augusztus 3. Túlteljesítette ez ipari tervet az Oroszországi Szövetséges Szocialista Szovjet Köztársaság Növekedett a lakásépítés és a vetésterület, tovább csökkent a fogyasztási cikkek ára Az Oroszországi Szövetséges tS*or!alista Szovjet Köztársaság Statisztikai Hivatala ismertetle azokat az eredményeket, amelyeket a köztársaság népgazdasága helyreá íitási és fejlesztési terve teljesítéséver kapcsolatban 1949. év második negyedében elért. A köztársaság Iparának, mezőgazdaságnak, szántási és közüzemi vAflilatainak fejlődéséi, beruházásait és áruforgalmát az 1949. év második nedvedében a következő adatok jel'emzik: 1. Az 1049. év második n©gyeiére vonatkozó termelési terret az Oroszországi Szocialista Szovjetköztánsaság minisztériumai a kóveikező százalékarányban teljesítették: könnyűipari minisztérium 115, épitőnnvaiipnri miniisz'réium 108, hniipari minlszlérlum 108, hehd-Inari minisztérium 10G, é'rímiszerinari minisztérium 104, helvi fütőatiyanlparl minisztérium 102, gépkoesiszál'itási minisztérium 95. erdő- és papíripari minisztérium 94, hus- és tejipari minisztérium 91 százalék Miután a kormány intézkedéseket tett a termelőerők kihásznátásának és az üzemek rejtett tartalékai mozmósitásának a f<>. knzására, a második évnegyed eredetileg kitűzött ipari tervének nránvnit menövefték. A megnövelt általános innrl termelési tervet a köztárrapá<ri és a helvi állami üzemek JOR sorolókra teljesttették. A köztársas.á i és a helyi állami ipar n tervet á't.alánosság. hm az 1910. év első felében 101 százalékra fe'jesitefte, a szövetkezetek pedig 107 százalékra. Az 19-19. év két e'ső neívedében a köztársasági és a helyi ipar a terven fc'üi *j< 1 TI. tős mennvisé'ü iparcikket adott a fülőipnr, az alabástrom, nz edény, a köiöltáruipar, gyapjués pamniipar. élelmiszer, írógépipar. ceruzngvár'ás, kolbászés eukrászkészitmények és tgyéb gyártmányok terén. A mezögazdasá gtmn sikeresen hajtották végre a tavaszí vetési munkálatokat. A ko'ohzok, a gép- és traktorároimások különös gonddal végezték a vetési munkálatokat. i A vetésterület növekedése előzetes adatok szerint «z 1948. évhez viszonyítva 4-8 millió hektár. Jelentős sikereket értek el 8 kormovoi állattenyésztő állomás fejlesztésében, valamint a füves vetésforgó bevezetése terén. Jelentékenyen kiszélesítették a len, kender, napraforgó és más fontos ipari növények vetésterületét. A pép- és a traktorállomások az 1949. év elsé felében a kolhozokban az előző 1948-as év első feléhez képest 1.2 millió hektárral tűhbet miiveitek meg. Felentékeny mértékben emelkedett a gép- és traktorállomások munkájának a minősége ls. fl köztársaság európai részének kolhozai szovhozai, erdőszovhozal jelentékeny mértékben túlteljesítették az 1949. évre előirányzott erdősítési tervet. Ez évben a termés betakarításának előmunkálatait gondosabban hajtották véqre, mint 1948-ban. Jelentősen több aratócséplőgépet és egyéb mezőgazdasági gépet javítottak meg a kolhozokban és szovhozokban. fl kolhozparasztság és a szovhozok dolgozói nagy lendülettel láttak az állattenyésztés hároméves tervének megvalósításához. Az állatállomány a kolhozokban és szovhozokban az 1948 julius l-l adatokkal összehasonlítva ez év lulius í-éig Jelentékeny mértékben megnövekedett. fl köztársasági és a helyi gazoasán központi beruházási tervéi az 1949 év első felében 106 százalékra teljesítették a megelőző év első feléhez kénest. Ez a következőképpen oszlik meg: a helyi fütcanuaglparl minisztérium 105 százalék, építésügyi minisztérium 115 százalék, központi utépltésügyl igazgatóság 121, nőpmüve'.ésünyl minisztérium 109 százalék, filmipari minisztérium 121 százalék. A köztársaság lakóházépitő minis/.tériiinm az 1949. év első felében 21 százalékkal teljesített többet, mint az előző év első felében, flz 1949. év első felében a Tielyi Iparban különös gondot fordítottak a téglaüzemekre, a bány'kra és a könnyűipari üzemekre. Az 1949. év első felében 41 százalékkal több helyi és általános jelentőségű utat építettek, mint a megelőző év első felében. Az 1949. év második negyedében a közszükségleti cikkek árának leszállítása után a kereskedelem tovább fejlődött. Fokozódott a lakosság ellátása különösen hnssal és egyéb élelmiszerekkel, valamint ruházati cikkekkel. A foírvnsztási cikkek árai jelentősen Csökkentek a mult év hasonló időszakához képest. fl köztársaság munkásainak és tisztviselőinek száma az év első felében a jnult év megfelelő szakaszával összehasonlítva több, mint 4 százalékkal növekedett. Az dtland gazdasági tervben a második évnegyedre előirányzott munkatermelékenységet túlhaladták. Végelért az országos káderWerencia A Magyar Dolgozók Pártja julius 30-án és 31-én országod káderkonferenciát tartott. Kiss Károly elvtárs, az országos káderosztály vezetője Pártunk káderpolitikájáról és az előttünk átlő feladatokról tartolt beszámolót. Földes László elvtárs, nz országos káderosztály helyettes vezetője a bádermunkn gyakorlati kérdéseiről tartott beszámolót. A beszámolókat kővető vita során Rákosi Mátyás elv tárt felszólalásában megvilágította a kádermnnka legfontosabb kérdéseit. A* országos káderkonferenria Kiss Károly elvtárs felszóla-i lásokra adott válasza ulán Kádár János elvtárs záróbeszédé-] vei ért véget. Malmos népgyűlésen íoglalf árast a Ruiir-vidék népe Németország egysega és a béVe me elt Dorlmundhan vasárnap a Ruhr-vidók minden részéből több mint 100.000 főnyi tómeg gyűlt össze Max Reimann, a nyugatnémet övezetek kommunista pártja elnöke beszámolójának meghallgatására. Reimann elvtárs kifejtette, hogy minden haladószellemü német polgárnak küzdenie kell Németország egységéért és a békéért'• A kommunista párt élesen ellenzi az egyes oíajffl'olgozó ipartelepek leszerelését, amelyet a megszálló: hatóságok azért rendeltek el, hogy az angol és amerikai trösztök megszabaduljanak versenytársaiktól. A párt követeli, hogy szüntessenek be minden eljárási azok el'en a német munkús<*ü ellen, akik ellene szegültek 9 1eszcrclésnek. A küszöbön álló nyugatnémet választásokkal kapcsolatban is.« mertette a kommunista párt programját. A párt többek kö.' zött a megszál'ási költségek 54 százalékos leszállítását, a meg. szál'ócsapatok mie'öbbi k'aórását követeli' A megszá'Jásl költségek megtakarított részéi lakásépítésekre és szociális in* tézkedésekre kívánják fordíttat* ni. A kommunista párt egyik legfontosabb feladata a harc * német nép békés jövőjéért. Elősegíti a terménvbegyüitést, buzdít, felvilágosít a JÚ CSÉPLŐGÉP NÉPNEVELD Egymásután hullnak a kévék a cséplőgép dobjába az alsóvárosi szérűskertben, Sebők Lajos gépjénél. Minden kévénél etnyomja egynéhány pillanatra 8 gép nyögése a traktor bugását. Nehezen birkózik meg a szép Duzakalászokkal. özv. Filák Ignácné bo'tlojai szemléli a már mérlegre rakott kövér zsákokat. Bende Szilveszter, a cséplőgép egyik népnevelője néhány perces pihenőjében beszélget a termelésével megelégedett aszszonnyal. — Jobb-e a termés, mint tavaly volt? — Jobb bizony. Most meglesz a kenyérnek való. Talán még marad ls egy kicsi, — És azzal mll csmál Fi ák néni? Beadj a-e »C« vételi jegyre, mint felajánlást? Mert amit beadnak, abból az ip»ari munkásoknak biztosítja az állam a kenyeret, ök is sokat segítettek abban, hogy ilyen szép lett a 'termés az egész országban. Ekéket, traktorokat gyártottak, hogy meg tudjuk művelni a földünket. Egy kicsit gondolkozik a néSAYF.RS E. összeesküvés* KAHN »A nagy cimü müvéből. HZ ORVGYiLKQSOK TAMCSKOZNRK Konon-Btíimaun Jurin és Fritz jovid külföldi kémeke^ röviddel Oroszországba való elutatósuk előtt Trockij rendkívüli értekezletre rendelte magához. A találkozás 1932 novemberének 'éu'én Koppén h,Igái>an zajlott le. Konon-Bermann Jurin később gy rivitatkozott, erről: — Két találkozásom volt vele. Mindenekelőtt a múltban végzett munkám iránt érdeklődőit. Ezután Trockij rátért n ezovjet Dinekre. Ezt mondotta: »A főkérdési a S/.tálinkérdée. Sztálint fizikailag m-g kell eemm:eiteni.< Kifejtette, hogy más harci módszerek most h illástul a n nk. F.rre a célra olyan emberekre van szükség, akik mindent mernek s nkik készek az életüket is feláldozni — nhogv ő fejezte k! macát — e történelmi írtadat érdekében... Este folytnttnk a meglieszéiést. Megkérdeztem tőle. hogy hogyan tudja összeegyeztetni az, egyéni terrort a marxizmussal. Erre Troekij azt felelte. hogy a problémákat nem lehet doerontikiisan kezelni. A Szovjetunióban olyan helyzet állr elő. nmelyet Marx nem látott etőro. Es azt is mondotta. hogy Sztálinon kívül Kagánoviesot Vorosilovot is meg kell gyilkolni. A beszélgetés során idegesen fel s alá járt a szobában ás féktelen gyűlölettel beszélt Sztálinról... Azt mondotta, hogy a terrorista cselekedetet, ha lehetséges, egy plénnmfllésen vagy n Koniintern kongresszusán kell végrfhnjlani, hogy Sztálin meggyilkolása nagy gyülekezet előtt történjék. Ennek óriási visszahatása lenne, ami messze túlterjedne n Szovjetunió határain... Világjelentőségü történelmi és politikai esemény volna. Másik megbízottjához, Fritz Dávidhoz igy szólott: — A Sztálin elleni terror: az az igazi forradalmi feladat. Ha valaki forradalmár, akkor a keze nem fog remegni. Trockij a szovjetoroszországi •növekvő elégedetlenségről* beszélt. Dávid megkérdezte őt, hogy szerinte ez az elégedetlenség eloszlik-e majd egy szovjet-japán háború esetén? Trockij igy felelt: — Nem. sőt ellenkezőleg, ilyen körülmények között a rendszerrel szemben ellenséges erők majd megpróbálnak egyesülni és az elégedetlen tömeg élére állni, hogy felfegyverezzék és az uralkodó bürokraták ellen vezessék. A szovjet kormány elleni öszszeesküvés első nagy akcióját a Troeiriota-Zinovjevista Terrorista Központnak kellett végrehajtani. Szergej Kirovunk, a leningrádi pártszervezet titkárénak, Sztálin egyik legközelebbi munkatársának meggyilkolása vezette be az akciót,... 1934 novemberének elején Zinovjev, aki Moszkvában tartózkodott, elküldte egvik hivét, Bakajevet hogy ellenőrizze a leningrádi terrorista sejtek szervezetét. A leningrádi terroristák, akik I de mindezideig nem ismételten megpróbáltak Kirov I neki. közelébe férkőzni, nem fogadták túlságos örömmel Zinovjev megbizottját. — Ugy, hát Grigorij Evesejevics (Zinov iev) nem bizik bennünk — mondotta az egvik terrorista Rakajevnek. — Megbízottakat küld ide, hogv kipuhatolja hangulatunkat, ellenőrizze á munkánkat. Nos hát. mi nem vagyunk gőgös lelkek' A leningrádi terrorista sejtek konferenciáján, amelyen hét terrorista vett részt, ismertették Raknjewel a legutóbbi fejlemé. nveket. Közölték vele. hogy ál landó megfigyelés alatt tartják azt az utvonalat, amely Kirov lakásából "a Szmolnii-intézetben levő hivataláig vezet. Bakniev. nek bemutatták azt az embert akit ft gyilkosság végrehajtására kiszemeltek. A gyilkosjelőltet Leonid Nikoiajevet, egv sámdt karcsú, harmincéves volt könyvelőt szabálytalanságok miaf' bocsátották el az állásából áe általáno" megbizhntatlansáe miatt zárták ki a Komszomolból, a kommunista ifjúsági szervezetből. Nikolaiev elmondotta Bakajevnek, hogy Kirovot vagy a lakása közelében, vagv a Szmolnij-intézetben akarja lelőni. Hozzáfűzte, hogy már megpró| hált audienciát kapni Kirovtól. pikerült ni, aztán megszólal. — Hát mindenáron Innen f cséplőgép farától vigyem be! Jó lesz az az én kamrámban U — Igen ám — mondja Bendf Szilveszter —, de akkor az í&t éam nem tudja, hogy mennyi tnbon*ia vai és hogyan gazdálkodjon. Mqg minek is őntené ki, meg d. pelné haza. Jobb, ha azt mind. járt innen a géptől viszi be írt émber. Nincs vele annyi baj) meg a gondját is elveti vele. — Ilát az igaz — ismeri e( Filák néni. — ITát akkor én bfl is viszem egjliől. Nem csiwáv iok én dupla munkát. Éppen dél leit, mire elcsépeli ték a gabonát. Az embereit sorra leültek és hozzáfogtak aJ ebédhez. Sipos Bálint cséplőgépfelei lős is bekapcsolódik a nópncJ velő munkába. üz ebédid) ata't felo'va* a népnevelőből, az újságokból/ Neki a felelősségteljes munká< ja közben is van alkalma clfa* gyasztani az ebédet. ' A munkások ssivcacn halj} gatják a felolvaást. Utána jól átbeszélik, megvitatják a hal< iottakat. Ebédután, amikor újra fel, berreg a traktor, még nagyobb kedvvel fognak a munkához. Egyre tisztábban látják, hogy miért kell munkájukat becsű* letesen és odaadóan végezni és miért kell a begyűjtési ver* senvt sikeresen végreha j tan iJ (kürti* NEM VÁLTOZIK A HŐMÉRSÉKLET Mérsékelt, időnként éléii kebb délnyugati, nyugati szél, felhőátvonulások, tölihl helyen, főleg nyugaton é® északon kisebb futó záporv' eső, esetleg zivatar. A hő. mérséklet alig változik.