Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-17 / 164. szám

! Vasárnap, 19-19 julius 17. A Párt ellenségei — a nép ellenségei S ZTÁLIN ELVTÁRS 1937 március 3-án a SzUK(b)P Központi Bizottsága ülésén el­mondott beszédében arra tanít, hogy: »A mai trockizmus nem a munkásosztályon belüli politikai áramlat, hanem kártevők, diner­tánsok, etfenségez felderítők kémek, gyilkosok, elvtelen, min­den eszmei tartalmat nélkülöző bandája, a munkásosztály es. küdt ellenségeinek külföldi ál­lamok kémszervezetci zsoldjá­ban működő bandája.« Sztálin elvtárs kifejti e beszédében, hogy a trockizmus a múltban a munkásmozgalmon belüli egvib helvte'en, anti-Ienlnista politikai Irányzat volt. Ma azonban már nem tekinthető a trockizmus politikai áramlatnak. A POLITIKAI ÁRAMLAT a munkásmozgalmon belül olyan csoport, vagy párt, melv­nem rejti véka alá nézeteit. Kivillan hirdeti azokat. A mai trockisták azonban már nem merik nyilfan felfedni a mun. toáso-z'áiv előtt igazi céljaikat, ellenkezőleg, gondosan elrejtik, titko'ják Vájjon miért? — Az. lérl. mert ma, a szocializmus iémtése időszakában a marxista­leninista Párttal szembenálló csoportok csak Cgi/et akarhat­nak: a munkásosztály hatalmá­nak megdöntését, a szocializmus 'építésének megyállását, a tőkés Uralom és gazdaság vfsszaáltitd­* át, s imperialista háborút cél­faik elérésére. rer AGYON TERMÉSZETES, ' hogy Ilyen programmal fcyillan a tömegek e'é kijönni Jiem lehet. Az ilyen program un. Hort vált ki a dotoozókből. Ez. irt gondosan elrejtve céljaikat, kélkulaesoskodva, csúszva. Iníszva. kommunista Slarcot Blfve, titokban végzik romboló munkájukat: kémkednek az lm­perin listák javára, romboló munkát végeznek azok szolgá­latiban. »Politikusoks, alak ref­t]egcfik nézeteiket.. Ugcn a mai trockizmus ábrázata — mondja Szfátin elvtárs. xEbből azonban kz következik, hogy a md* troc­lázmust már nem lehet o mun­kásosztályon beiül politikai ttramlafnak neveznj.t A TROCKIZMUS TEHÁT ma már nem »elhajlás- a le­Wni-sztálini vonattól. Mielőtt a szocializmus felépült a Szovjet, unióban, lehetett vita a mun. fcismozgalmon belül a szocia. E: kérdésében. Ma már azonban a szocializmus felépítésének kér­dése eldöntölt kérdés. A szocia­lizmust épitő országok — tgy a mi hazánk is, — járt Ifltupasz falt, győzelmes uton haladnak a kommunisták vezetésével. Nem lehet teliát nézeteltérés ma már a munkásmozgalmon belül a döntő elvi és gyakorlati kérdé. sekben. Aki tügadotik, selha' folt, az tudatosan bomlaszt vagy az ellenség befolyása alatl áll- >, ' Z A MAGYARÁZATA an­nak, hogy nem hallottunk a Párton belül »trocldsta elhaj­lásról*. A trockisták nem »el­hajlók«, hanem az ellenség ké­mei, kártevő, gyilkos, elvtelen banda, a dolgozó nép ellenségei. Ez a magyarázata módszereik, nek is. Mert nyíltan nem mer­helték >nézctoiket« hangoztat­ni, kommunista álarcot öltve magukra, leplezve magukat, ti­tokban folytatták kémkedő, romboló, kártevő munkájukat. A Z ELLENSÉG akarja be­A állítani ugi| a kérdést, hogy itt .nézeteltérésről, van sző a Pártort belül. — Nem, egyáltalán nem ez a helyzet. — Aki nincs a Szovjetunió mellett, Sztálin és Rákosi elvtárs mel­lett, az a nbarrikád túlsó olda­lán« van, az ellenség oldalán van, az imperialisták ügynöke. — Nem szabad megtűrnünk a legkisebb elhajlást sem Pártunk marxisfa-leninísla po'Pikájától. Ebben döntő f\tyver az elmé­let! képzés. Minden pártmunkás egyik legfőbb kötelessége a mar­xizmus-leninizmus elméletének minél mélyebb, alaposabb elsajá­títása. ! i N YILVANVALO, hogy 8 Rajk-féle kémbanda lelep­lezése nemcsak a Párt belső ügye, hanem az egész magyar dolgozó nép ügye. R Párt a munkásosztály élcsa­pata, harci vezérkara. A Párt irányítja, vezeti, mozgósítja a tömegeket a szocializmus építé­séért folytatott nagy küzdelem­ben. Ha a vezérkarban a párt­ütőket, az árulókat nem számol­juk fel, ha nem tiporjuk el, nem semmisítjük meg az ellenség be­furakodott ügynökeit, a hadse­reg szétzüllik, az ellenség arat győzelmet. 54 Rajk-féle kém­banda célja az volt, hogy be­épülve a Pártba, a harci vezér­lizmus mcgva'ó'ilása, felépilése karba, alattomosan megbontsa Pártunk egységét. 'Az volt a céljuk, kogp nehéz helyzetben kettészakítsák Pártunkat, maguk­hoz ragadják a hatalmat és ki­szakítsák Magyarországot a szo­cialista frontból. . A SZOCIALIZMUS ÉPÍ­TÉSE az osztályharc jo­kozott kiéleződésével jár. A fa­lu szocialista átalakulásáért folytatott küzdelemben a falu burzsoáziája, a kulákság ellen­állása nőni fog. Erre az időre számítottak ezek az elvetemült banditák. De természetesen •le­hetőségeik. között szerepelt a háború is. Nyilvánvaló tehát, hogy az egész magyar dolgozó nép ellenségei voltak ők. Nagyon jellemző, hogy nincs közöttük egyetlen munkás és dolgozó pa­raszt ember sem. Leleleplezésük nemcsak Pártunk, hanem egész dolgozó népünk nagy győzelme. Leleleplezésükkel és felszámolá­sukkal az Imperialisták szenved­vedtek ujabb súlyos vereséget. TIZEKNEK SZANDÉKA az, hogy csupán a Párt r>bel­st ügyének<c tüntesse J*l a Rajk­féle leleplezést s ezzel fékezze a dolgozó nép éberségét és lep­lezze saját vereségének leientő­ségét. — Nem, nem Így áll a kérdés. — A Rajk-féle kém- felépítésének nagy ügyéért. banda a Párt egységének meg* bontásán keresztül meg akarta dönteni a munkásosztály hatal­mát, Magyarországot az imperia­listák gyarmatává akarta süly­Iyeszteni. A trockizmus az Im­perialisták ügynöksége. Pártunk és a dolgozó nép aljas, gyilkos ellensége. i A Z A FELADATUNK, hogy fokozott éberséggel, a marxi-mus-leninnmus elméleté­nek állandó, rendszeres tanulá­sával, Pártunk politikájának he­lyes gyakorlati végrehajtásával, izzó szeretettel és hűséggel a Szovjetunió, Sztálin elvtárs és Rákosi elvtárs iránt, dolgozzunk munkahelyünkön a szocializmus Feltaláló munkások a moszkvai Kálik övárkán A moszkvai »KalibW gyár élén Konsztantin Tolmacsev áll. ötven éve vesz részt a terme, lésben, ennél a vállalatnál pe­dig husz éve ctolgozikTTKitünő szakember, megértő vezető, jó bajtárs — ezek jellemzik: Tolma­csevot Nagy szerepe van abban, hogy a Kalibr-gytárból igen sok feltaláló és ujito kerül ki. Min­denki tiszteli, becsüli. A feltalálók Ggye nem magánügy A »Kalibr« munkásai számát tekintve nem tul nagy gytár, s mégis 400 feltalálója és ra­cionalizálója van. Az ésszerű­sítéssel kapcsolatos takarékos­ság eredménye az elmúlt évben több, mint 1.7 milliói rubel volt. A feltalálók és újítók ügye azonban nem magánügy, s nem Ss a gyári feltaláló-iroda ügye. hanem a Párt, a szakszervezet, és a Komszomol ügve is, — anélkül, hogy ezek közvetlenül befolyásolnák az ujitók munká­ját A ta'álmányok jutalmazása Az iroda gondosan ügyel a feltalálók ír raeiooalizálók szer­Irta: V. Sedlov zői jogainak védelmére. Min­den találmányról okirat készül, melyre pontosan rávezetik azt is, mennyi jutalmat kapott a feltaláló. Külön szakember gon­doskodik arról, hogy a talál­máiiVfc a a gyári munkába beve­zessék és alkalmazzák. A jutalmazást szovjet törvé­nvek szabályozzák. Ha vajamelv találmány révén pl. 5—10.000 rubel megtakarítást lehet el­érni, a jutalom összese ennek 12 százaléka és még 25Q rubel. Ha az én megtakarítás 50— 100.000 rubel, a jutalom hat százalékot és 2.500 rubelt tesz ki. 500.000-től egymillióig ter­jedő megtakarításnál a feltalá­ló 3 százalékot és még 11.000 rubelt kan. A jutalmat meg­fizeti az üzem és megfizeti az illetékes minisztérium is, ha el­fáradta. a találmányt. A leg­fonto?ahb találmányokat elő­terjesztik a. Sziálin-diiak rang­szerzésre iránvÚIó pályázatokon is. Sztálin-dijat esak" a Szov­jetunió kormánya adományoz­hat. ' Sztálin díj fa! kitüntetett munkások De nemcsak egvszerii jutal­mazások történtek ebben a gyárban, hanem több Sztálin­díjjal kitüntetett munkása i* van a nKalibrí-nak. j A racionalizálási és feltalá­lói irodában rósztvesznek a mérnök-technikusok, gépgyártók is. A mérnök-technikusok kö­zössége kiváló szakemberek!*!® álló társaság, amely tudomá­nyos uton igyekszik megoldani a" problémákat s a termelési előbbrevinni. Állandó segítsé­get nyújtanak az ujitó és fel. találó munkásoknak s az ő tu. dományos tapasztalataikkal fej. lesztik őket. Versenyeket ren­dez a társaság és jutalmakat ad, egészen 10 000 rubelig. ' Feltaláló mozgalom — tömegmozga'om A » Ka! ibre-gyárban kétszelj évente hívják össze a feltalá­lók és racionalizálok tanácskor zását Ilyenkor elbírálják a közös munkát uj feladatokai tűznek maguk elé s kölcsönösen segítik egymást tapasztalataik­Icai. A feltaláló mozgalom való­ságos tömegmozgalommá széle­sedett a »Kolibri-gyárban s nagymértékben hozzájárul 4 gyár kitűnő termelési eredmé­n veihez. I MIN"z felhívása a magyar Hhtsáihoz Petőfi halálának századik éviordu'óia megünneplésére 'A Magytií Ifjúság Népi Szö­vetsége elnöksége Petőfi Sán­dor halála századik évfordulójá­énak megünneplésével kapcsolat­Fjodor Resentnikov A szovjet realista képzőművészet mind­Jobban fejlődik. A fes­íők alig győzik kielé- •-/ " r . Rfkö^StS szovjet festőművész elete tók, nyaralók és klu- ^ colf ^^ fcgtett szovjet államférfiak bok a megrendelések tömegével ostromolják » művészeket akik Igen népszerű és meg. becsült emberek a szov­jet társadalomban. A •zovjet művészek egvik ismert, — legutóbbi Sztálin.díjjal kitünte­tett — alakja Fjodor Resetnikov. A »Sztá­Bn generalisszimusz* és a »Haza érkezés va­kációra* cimü nagysi­kerű képek alkotója. Különös, mozgalmas •léte volt Resetnikov­Bak. Két északsarki expedícióban vett részt éa útjairól számos té­mát hozott haza. Ho­gyan hódították meg a szovjet emberek a sarkvidéket ezt mesé­lik el ezek u képek. a ról és "a hős katonák, ról. Számos zsánerké­pe mutatja be a szovjet emberek életének hét­köznapjait. Ukrajna egyik falui iában született 1906­ba®. Apja falusi ikon­festő volt. Korán ár­vaságra jutott és mint bányamunkás tartotta fenn magát. A gyer­aek Resetnikov első alkotásai a helybeli szinhiz dekorációi vol­tak. A bányabizottság felismerte tehetségét és Moszkvába küldte a művészeti mnnkásfa­kultásra. Utána a kép­zőmiivészeti intézet nö­vendéke lett és mint fiatal diák került az északi expedíciókba. Festészete valósággal hősi éposza a tudós sark-kutatók és a le­génység kollektívájá­nak. ö maga is részt­vett azok munkájában. A hajó faliújságját, melyet humora miatt jeges krokodilnak ne­veztek el, jókedvvel és örömmel ünnepelték ipindig a sarkkutatók. A Nagy Honvédő Há­ború idején harci je­lenségeket, katona por­trékat, plakátokat fes­tett buzdításul a fa­siszta hóditók elleni harcra, áthatva a fa­siszták elleni gyűlölet­től. 1943-ban megjelent a moszkvai képkiállitá­soin a » Németek Keres­ben* cimü vászna. A megkapó, drámai kőp lendületes pátosszal. eleven színekkel és mozgalmas vonalakkal ábrázolja a fasiszták krimi gaztetteit. A há­ború Resetnikov szá­mára nagy iskola volt Tehetsége ekkor érte el igazi érettségét. Ekkor festette meg Sz.tálin képét, mely a szovjet nép vezérét az alkotó munka pillanatában ábrázolja, amint a Sztálingrád alatti fa­siszta hadsereg beke­rítésének és felmorzso­lásának történelmi ter­vét dolgozza ki. Ko­mor színskálával, spár­tai egyszerűségű ké­pet festett, amelynek minden vonala a hő­siesség légkörét sugá­rozza. A Sztálin.dija9 fes tőmüvész minden mü­ve sokoldalúságról, egy hatalmas tehetség erőteljes munkájáról tesz tanúságot. ban felhívással fordult a ma­gyar ifjúsághoz. A feíhivás többele kőzött a következőket tartalmazza: Julius 29-én lesz száz eszten­deje, hogy népünk és ifjúsá­gunk nagv forradalmár költője: Petőfi Sándor Segesvár mellett elesett. Azért az eszméért halt hősi halált, amiért e^ész életi­ben izzó lelkesedéssel küzdött, a szabadságért A százesztendős évfordulón Petőfi örökségének megvalósi­tója és továbbfejlesztője: a szocializmust épitő népi demo­ráciánk kegyelettel emlékezik meg népűnk nagv fiáról. Népünk lánglclkü költője ha­lálának századik évforduló ián minden fiatal vegye kezébe Pe­tőfi könyvét. Tanulmányozzuk lángra gyújtó Írásait. Alapszer­vez/eteinket készítsük elő, hogy! méltóképpen vegyék ki részükéül a helvi P°tőfi-ünnepségekbőL Julius 29-én és azt követ® vasárnapon minden alapszerve­zetünk rendezzen Petőfi-ünnep* séget Keressétek fel csoporto­san mindazokat a helyeket, ahol Petőfi járt- Gvüjtsük össze mind. azokat az emiekeket amelvek a szabadság nagy költőjéhe® fűződnek. I' Ismertessük meg a Világ­ifin sági Találkozóra hozzánk iövő külföldi fiatalokkal is aj| világszabadság egyik legnagyobb1 baiuokát. J L 1 1 ' Meprlíííjeft Bi^apes're az első fde! A budapesti Gizella malomba szombaton érkezeit meg az első­idéi gabonát szál'itó vagon. A dánszentmiklósi harmadik ti­pusu termelőszövetkezeti cso­port közvetlenül a cséplőgéptől hozta be a szövetkezet földjén termett 150 mázsa elsőoszlályu rozsot. A befutott vasuli kocsin Rákosi Mátyás aranysárga ka­lászoktól övezett képe felelt fel­irat hirdette: »a dánszenfmik-' lósi közösen termelő csoport el­ső vagon küldeménye a min­ket vezető és támogató iparj dolgozóknak.* A malom udvarán a munMsj ság bensőséges ünnepség kére. teben vette át a dolgozó pa­rasztság munkájának gyümöí* csét.

Next

/
Thumbnails
Contents