Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-16 / 163. szám

Szombat, 1949 julius 15. 5 PETŐFIT A SZOVJET HADSEREG ADTA VISSZA a magyar népnek Petőit Sándor a nép köl tője volt, a nép szivébe zárta, feledhetetlen alakja legendává változott. Ha'álát az elvesztett rzabadságharc után az elnyo­mott milliók nem hitlék el és a szétfoszlott szabadsággal együtt állandó szeretettel és kitartás­sal visszavárták. A krónikák nem beszélnek arról, hogy Petőfi valaha Sze­gedcn járt volna. Az idevalósi nép csak versekhői és hallo­tnásból ismeri az é'etét. A Hor­thy-rendszer iskoláiban eltitkol­ták a munkások és parasztok gyerekei előtt a nagy kö'tő iga. Ki értékét és költeményeiből az akkori uralkodóré!egek soviniz­taiusnt és nacionalizmusát há­tnózták ki erőszakkal. A nép (azonban, bár sorozatosan kima. fradt mindenféle Petőfi-ünnCp­•égből és a lehetőség szerint lelzár'ák a magyar iroda'om ala­posabb ismeretétől, mcgis érez­te, hogy a nagy forradalmár az 6 húsaiból és véréből való fs irásaibam a haladó emberiség felé az ő érdekeit képviseli. Szeged tulajdonképpen 1848 Inárcius 17-én délután 5 óra­kor került e'őszór közelebbi kapcsolatba a forradahnár Pe­tőfivel. Ekkor futott be a Pan. Idóni.a nevezetű pesti gőzhajó a (Táros! kikötőbe és az utasok magukkal hozták a szabad saj. kS első termékeit, a tizenkét t mfot, a Talpra magyart és terjesztették, hogy vPcsfen ! kiütött a forradallom*. Az el­fojtott szabadsági arc utáni esztendőidjen csak a nép aj­kán élt Petőfi. Gyönyörű ver­se népdalokká váltak és akár az brszág többi részében, Sze­ged környékén is elterjedt a legenda, hogy Petőfi él. TtTafdonképpen csak a kiegyezés után, — amikor a ki­fejlődött magyar burzsoázüa összeszűrte a levet az ittfclejtő­dölt földesurakkal és létrejött a feudálkapita'izmus —, kezd­ték Petőfit hivatalosan ls em­legetni és elsősorban meghami­sítani. A kilencvenes években jelent meg Szegeden Petőfi ősz­szes költeményeinek kötete a reakciós Horváth Cirill piarista paptanár és rendfőnök •váloga­tásában*. Ez volt az első lé­pés Petőfi meghamisítása felé. Hogy a szegedi polgári és ne­mesi osztályokban mennyire •Dszcrettfk* a költőt, arra leg­jobb bizonyíték Petőfi Zoltán esete a főgimnázium paptaná­raival. A nagy költő szeren, csétlen fia 186C-han és G7-ben szegedi piarista főgimnáziumba járt és a Serház-utcában la­kolt, valahol a mostani Klinj. kik tájékán. Zoltánt, aki ma­gáiban hordta apja szenvedé­lyeit és nyugtalanságát, megölte a hatvanas, hetvenes évek ma. gyar társadalma. Juhász Gyula, aki jóval később ugyancsak a serházufeai épületben lakott, igy emlékezik meg a költő fiá­ról: ablakból Wdrta vézna karját felélek: étet, szabadság halál s már vitte gyorsan az Illés-batári* Börtön volt Petőfi Zoltán élete, nem találta meg a helyét a rothadt századvégi társadalomban. Életét tulajdon­képpen a szegedi paptanárok törték ketté, akik nem nézhet­ték a nagy forradalmár fiának előrehaladását. 1923-ban, Petőfi Sándor szü' letésének százéves évforduló­ján Makó Pelrovics Pál neve­zetű képviselője javas'atot ter­jesztett a nemzetgyűlés elé, hogy ikfassák törvénybe Petőfi emlé­két és hazafias érdemeit. A hir­hedt Pékár Gyula, Vojnovich Géza, Berzeviczy Gergely és Hu­bay Jenő azonban — mig a sváb Klebe'sberg vezényletével kifelé nagy hú-hóval ünnepelték az urak a költőt — elvetelte ezt a javaslatot. A Horthy, rendszer főrendjei szivük mé­lyén kimondhatatlanul gyűlölték a" nép költőjét, Petőfi Sándori. A költő', a szabadsághar­cost — mint minden más ér­téket — a fölszabadító Vörös Hadsereg adta vissza a ma­gyar népnek. Petőfi tulajdon­képpen ekkor vált vi'árirodalmi méretű" jelenséggé- Verseit ma már szerte a hatalmas Szovjet­unióban ós a (népi demokráciák­ban szavalják, o'vassák és erőt merítenek belőlük a harcra a kizsákmányolók ellen: a iilág­sZabadsárjért. A h'éna elnevezés majdnem hók az olyanoknak, akitr azt hirdetik, öljétek meg a gyermekeket a hólesőben A Times Herald Washington­ben jelenik meg. Szerkesztője ^leonora Peterson, az amerikai társadalom felső köreihez tartó­ik Mit ir ez az újság, amelg I Szovjetunió ellen a legke­gyetlenebb irtóhadjáratot köve­leli? Ki irta ezt? A jelenlegi háború célja... — •ja a lap — és minndjárt fel lehet tenni a kérdést, miféle je­lenlegi háborúról beszél.. A je­lenlegi háború cél/a tehát: hogy kiirtsa az ellenséges nemzetet, megsemmisítse hatalmát és örök­se eltörölje a föld színéről. Negyvenezer láb magasságban iküldjük el atombombákkal, gyuj­\tó és baktériumbombákkal felsze­relt repülőgépeinket, hogy a bölcsőkben pusztítsák el a gyer­mekeket, imádság közben az öregasszonyokat és munkájuk bűzben a férfiakatm. Ki irta ezt? Ember vagy ve­eett kutya? Ki támogatja a té­V»ly kinyomatását? Egy nő Még a gorilla is, ha a töltő­tollat használni tudná, elszé­yyelné magát és nem merne arra uszitant, hogy a gyermekeket a bölcsőben pusztítsák el. A go­rilla ugy látszik emberségesebb lény. Az, hogy Peterson nő, nem jelent semmit, ö mindenekelőtt az amerikai monopolisták képvi­selője, akiknek a háború és a gyilkosság a legjobb üzlet. „Tisz'eletreméltó úriemberek" Az Egyesült Nemzetek egyik •lésszakán a Szovjetunió kép­viselője, amerikai reakciós új­ságból idézte azt az uszítást, hogy dobjanak atombombákat a szovjet városokra. Az ilyen új­ságcikk olyan benyomást kelt, mintha hiénák vagy sakálok ír­ták volna. A reakciós lapok mun­katársai felháborodottan siettek bizonyítani, hogy ők nem hiénák, hanem tiszteletreméltó úriembe­rek. Mi ugy véljük, hogy a hiéna elnevezés majdnem bók olyanok­nak, akik azt hirdetik, hogy öl­jék meg a gyermekeket a böl­csőkben, az öregasszonyokat az imádság közben és a férfiakat munkájuk közben. Nem kerülik el a népek Ítéletét Éppen akkor, amikor az ame­rikai újság ilyen emberirtő há­borúra uszít, a szovjet sajtó az ötödik évfordulóját méltatja a szovjet kormány rendeletének, amely az anyák és gyermekneve­lök munkáját a Szovjetunió hő­seinek dicsőségével teszi egyen­lővé. Hol vannak a háborús bujto­gatok? Ott vannak az amerikai fővárosban, ahol újságcikkekben felhivás jelenik meg, hogy atom­bombát dobjanak a bölcsőkre. A háborús bujtogatók semmiféle álcázással és demokratikus szó­lamokkal nem tudják elkerülni a népek Ítéletét. Száz meg száz­millió ember ereje diadalmas­kodni fog minden atombomba fe­lett. Ittlee ur kudarcai és bánata \ tavaikéiért országok helyze'e egyre romlik Az ENSz távolkeleti bizottságának jelentése Az ENSz főtitkársága közzé­tette az ázsiai és távoikeleti or­szágok gazdasági helyzetéről szóló jelentést, amely bevallja, hogy a szóbanforgó országok gazdasági helyzete erősen rom­lott. A jelentés megemlékezik az ázsiai és távolkeleti orszá­gok súlyos pénzügyi helyzetéről is. A katonai kiadások viszont a súlyos pénzügyi helyzet elle­nére állandóan emelkednek. A jelentés kifejti, hogy a ne­héz gazdasági és pénzügyi hely­zet a külkereskedelem hanyat­lásának körzetien következmé­nye. A helyzet okait elemezve, a jelentés felemliti a kérdéses országok állandóan növekvő füg­gőségét az Egyesült Államokból származó behozataltól. Az USA kivitele ezekbe az országokba jóval felülmúlja az innen szár­mazó behozatal értékét. A mult évben például az Egyesült Ál­lamok 19-szer annyi árut szál­lított Burmának, mint amennyit vásárolt. Ezeknek az országok­nak lakossága a földgolyó né­pességének több mint a fele, ke­serű szegénységben él. Még a hivatalos statisztikák szerint ls Indiában és Pakisztánban 1939­hez viszonyítva 13 százalékkal csökkent a dolgozók reálbére, Malajaban és Szingapoorban pe­dig 25. százalékkal Ugyanakkor a bizottság jelen­tése elismeri, hogy a felszabadult Kínában és Koreaban gyorsütem­ben emelkedik az életszínvonal. Zaszlavszkij elvtárs a Pravda egyik legutóbbi számában meg­emlékezik arról, hogy az angcl burzsoá sajtó rendkívül sokat ir Attlee miniszterelnök nyű­göd tságáról, higgadtságáról és kiegyensúlyozottságáról. Kény­telenek vagyunk azonban meg­állapítani, hogy legutóbb Man­chesterben mondott beszédét senki sem nevezheti nyugodt­nak, mértéktartónak, sőt álta­lános vélemény szerint ez a be­széd már betegesen hisztérikus volt. De nemcsak nyugodtsága hagyta el, hanem a" logika is. Attlee ur csak egyféle vá­laszt tud adni minden olyan kérdésre, ami a Földön, Angliá­ban és általában a világmin­denségben a gonoszság eredetét érinti: a kommunisták a bűnö­sök. MIÉRT OLYAN reménytelen Anglia gazdasági helyzete? — — a kommunisták a bűnösök. Miért olyan a pénzügyi hely­zet Angliában, miért "beszélnek az angol munkások mindig ar­ról, hogy megélhetésük egyre nehezebbé válik? — a kommu­nisták a bűnösök. Ha a manchesteri gyűlésen egy holdlaké jelent volna meg, egészen bizonyosan azt a követ­keztetést vonja le, hogy a kom­munista párt Anglia vezető párt­ja, Attlee pedig egy gyámolat­an ellenzéki párt vezere. A manchesteri gyűlésen azon­ban csak angolok "ültek és áll­tak, akik nagyon jól tulj'k, ki a felelős Anglia gazdasági politikájának teljes csődjéért. Az angol munkások saját bőrü­kön érzik a politika minden átkát. Reálbérűk napról-napra esik, nő a munkanélküliség, stb. ATTLEE UR manchesteri be. szédéből két kétségbevonhatat­lan következtetést lehet levonni: először Anglia helyzete komo­lyan rosszabijodott és tovább romlik. Másodszor, egyre jobban nő a kommunisták befolyása. Valóban ez a helyzet. Attlee ur azonban összetévesztette az okot az okozattal. A kommunista be­folyás növekedésének minden bizonnyal az az oka, ho«ry Attlee és pártja nem képes kielégítő feleletet adni az angol népnek arra a kérdésre, mik az okai a gazdasági és politikai ka­tasztrófának, a kommunisták viszont pontosan meg tudnak felelni erre a kérdésre. A kom­munisták megmondják a nép­nek az igazsagot mind a Mar­shall-tervről, mind a smunkás­pártiak* népellenes politikájáról. Mcgmonojjk azt is, hogy a szo­cializmus nyilvánvaló fölényben van a kapitalizmus felett. A Szovjetunióban teljesitik, sőt túlteljesítik a népgazdasági ter­>vet, a kapitalista világban ezzel szemben megbukott és össze­omlott a Marshall-terv. A Szov­jetunióban és a népi demokrá­cia országaiban nincs munka­nélküliség, a kapitalista világ­ban viszont egyre jobban nö­vekszik. EZEK A TÉNYEK. Letagad­hatja-e ezeket Attlee ur? Nem. Ezért más irányba terelte a dol­gokat. Csak ugy szórta a rá­galmakat a Szovjetunió felé, amelyet a oán Oroszországgal hasonlított össze és a szocializ­mus országát »rendőrállamnak« nevezte. Ugyanakkor nem res­telte azt mondani hogy a mun­káspárti Anglia demokratikus állam. Ezt mondta Attlee, azonban a tények mást mondanak. A rend­őrség egy idegen állam utasítá­sára vadállatként vetette magát egy külföldi kommunistára, aki­nek semmi bűne nem volt az­zal az állammal szemben, amely, be csak átutazóként érkezett A nép tiltakozott e banditák­hoz illő tett ellen és a biré kénytelen volt beismerni, hogy a hallatlan erőszak nem egyez" tethető össze a törvénnyel. Ho: fordulhat elő ilyen jogtalanság ( Csakis rgndőrállamban. Lehetetlen, elképzelhetetlen ilyesmi a Szovjetunióban. Ez csak Angliában fordulhatott elő. A FASISZTA HÓHÉROK, csir­kefogók, banditák, Hitler híve: kivonultak az utcákra, hogy tüntessenek a demokrácia, a munkások és a szocializmus el­len. A rendőrség kötelékei a legnagyobb tisztelettel veszik őket körül. Becsületes munkás­emberek mentek ki az utcákra, akik védelmezték hazájukat a fasisztáktól, hogy tiltakozzanak az uj háborúra uszitók mester­kedése! "ellen, őket a rendőrök gumibotokkal, élesre töltött fegyverekkel, könnyfakasztó bombákkal fogadták, á munká­sokat félholtra verték, bebörtö­nözték. Hol fordulhat elő ilyen aljas­ság? Csakis rendőrállamban. A Szovjetunióban lehetetlenségj elképzelhetetlen, hogy ilyesmi előforduljon. Hol élvezhetnek teljes pártfogást a fasiszták és hol számolhat le a rendőrség a legvadabb módon az antifa­sisztakkal? Angliában, Attlee ur Angliájában. A MUNKASOK MÁJUS l-l nemzetközi ünnepét akarták megtartani. Békésen gyülekez­tek," hogy végigjárják városuk utcáit. jL kormány azonban ezt mondotta: »nem« és a rendőr­ség egy=zerre katonai táborrá változtatta az egész várost. Ilyesmi is csak rendőrállamiian lehetséges. Lehetetlen és elkép­zelhetetlen, hogy ilyesmi adód­jék elő a Szovjetunióban, ahol május 1-én ünneplő milliók töl­tik meg az utcákat. Hol fordul­hatott/elő az, hogy a munkás­osztállyal éppen május 1-én szá­molt lé a rendőrség? Angliában. Azok a munkások, akik érzik, hogy napról-napra komolyabb veszély fenyegeti egyre csök­kenő életszínvonalukat, sztráj­kot kezdenek. A rendőrség és a hadsereg csapatai készen álla. nak, hogy vérbe fojtsák a sztráj­kot. Ez is csak Angliában for­dúlhat elő. CSUPÁN AZ EGÉSZ VTLAG számára ismert néhány tény* idéztünk. Hadd nyugtassák még magukat a kapitalisták javát szolgáló »munkás párti* urak az­zal, hogy Anglia a sdemokrácia*, Szovjetunió pedig >rendőrál­lam*. Attlee ur manchesteri beszé. dében közelebbi megjelölés nél­kül hivatkozott egy idegen ál. lamra, amelynek utasítására az angol, kommunisták bírálgatják Marshall-tervet és a mun­káspárti kormány politikáját. Ezzel kapcsolatban csupán ar­ra mutatunk rá, hogy az angol kormány, amely egész gazda­sági, diplomáciai és katonai po­litikáját az Egyesült Államok imperialistáinak szájaize szerint folytatja, elvesztette önállósá­gát, másodhegedűssé vált Ache. son mellett, áruba bocsátotta Marshall csecsebecséiért állama függetlenségét — ez a kormány okosabban tenné, ha nem fogná rá. saját hiháit és bűneit a be­csületes angol polgárokra, haza. fiakra, akik az országi független, ségét védik. IS Szoviefun 6 önzetlen segítségével Ke!en íme'erszág talpraállt A berlini sajtó nagy cikk­ben méltatja a szovjet övezet egyéves gazdasági terve első félévének befejezését. Meg­állapítják, hogy a szovjet övezet üzemei nemcsak telje­sítették, de túl is szárnyalták az előirányzatot, A szovjet övezet nincs ráutalva az amerikai imperialisták és ka­pitalisták alamizsnájára. A hatalmas Szovjetunió önzet­len segítségével talpraállt és elindult a szocializmus felé vezető úton.

Next

/
Thumbnails
Contents