Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-02 / 151. szám

r Bzoróbat, 1949 JulittS' 25. Nincs hatalom, amely meiakadályozhafná a munkásság szabadságjogokért vívott küzdelme folytatását A Szakszervezeti Vllágszövelség pénteki Ülése fl Szakszervezeti Világszövet­ség eddigi Illései világosan meg­tiltatták, hogy a Szovjetunió, jiletve a nép? demokráciák mügén fölényben vannak a kapitalista országok felett. R Szovjetunió­ban és a népi demokrádákban az életszínvonal egyre emelkedik, Őzzel ellentétben az Imperialista országokban egyre nagyobb a byomor, mind jobban emelkedik * munkanélküliség. A pénteki ölés első szónoka Iftisa. az albán szakszervezetek kiküldöttje volt Apostol, a román szakszerve­íelelf főtitkára éles szavakkal bélyegezte meg az angol-ameri­kai-holland miinkásáruiók sza­kadártevékenységét. Dl Franceschl, az olasz szak­•zervezetl szövetségben tömörült olasz szocialista munkások ne­•ében szólalt fel. Frandscano, az argentin szer­vezett munkásság kiküldöttje az Argentin kormáng . terrorjáról beszélt Chile szakszervezeteinek ki­küldöttje a latin-amerikai szer­vezett dolgozóknak a dollárim­perlallsták elleni harcáról szá­molt be. Az ausztrállal Thornton a na­pirendi bizottság tagja közölte ezután, hogy rengeteg ujabb fld­•Bzlőtávirat érkezett, amelyben e munkásság a legteljesebb tá­mogatásáról biztosítja a Világ• Szövetséget. pzután az Izraeli arab szak f ervezetek kiküldöttje szólalt 1. ÉieSen elítélte az Imperia­listák szovjetellenes, kommunls­Ineüeres rágaiomhadjáratát. Ja­Vasolta, állítson fel a Világszö­vetség külön^ Irodát a Közelke­leten az ottani munkások támo­V'tására, ^ÜMfc* Jy W Kriszlo 1 BTarioTejí, n lmlgtr tznkszervercti tanács titkára cl loondotin. hogy a bolgár mnn. leások tőmeggyüléseken bélye­gezték meg a szakadárok árulá­sát. Maid beszámolt arról, hogv, Bulgáriának n Szovjet Hadsereg Utal történt felszabadítása Után mélyrehaló változások kö­Vetkeztek bc az ország politikai Ifazdaság! és társadalmi terén. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság tette meg jelenését. 'A 7, ideiglenes adatokból k lünt, hogy 40 ország szak­szervezete 242 delegátust ktil íött a kongresszusra, össze­•en 71 millió 580 ezer szer JZezett dolgozó képviseletében Ezenkívül 30 ország 23 meg Igyelöt küldött. A délutáni ülésen Rossi, ftz blasz katolikus munkásszer frezet küldötte számolt be az ni asz földmunkásság helyze­téről. Dél-Afrika kiküldötte a re akciós Maran-kormány fasisz­ta terror-módszereit tárta kongresszus elé. A holland szakszervezetek részéről Blook­«ilj szólalt feL A főtitkári beszámoló fe­letti vita befejezése után Lauis Saillant, a Világszövet­Bég főtitkára tartotta meg Záróbeszédét. Felolvasta a kí­nai szakszervezeti szövetség főtitkárának táviratát, amely­ben a kínai küldöttség forró Üdvözletét küldi a kongresz­Rzusnak. A kongresszus ez­btán egyhangúan elhatároza. hivatalosan felkéri az olasz kormányt, adja meg a beuta­zási engedélyt a kínai szak­fc.ArvAt7.eti küldöttségnek. Saillant ezután beszédét így folytatta: Valamennyi kormány­nak üzenem, amely terror-mód­szerekben igyekszik vérbetojta­ni a dolgozók harcait szabad­ságjogaikért, hogy nincsen olyan hatolom, amely megakadályozhatni a mun­kásság jogaiért küzdő harco­sainkat a szabadságjogokért vívott dúzdelem folytaid" sóban. Ezután Szolovjev, a szovjet szakszervezeli tanács ti Iliára, a szovjet küldöttség nevében ja­vasolta, alakítson a kongresz­szus hi/.ol (sápot és ez szöve­gezzen meg egy kiáltványt azok. nak a* országoknak dolgozói­hoz, amelyeknek áruló vezetői elhagyták a Szakszervezeti Vi­lágszövetséget. A Szovjetunió javaslatát a kongresszus osztatlan lelkese­déssel elfogadta. A bizottságban a Szovjetunió. Magyarország, Olaszország, Ceylon, Kuba, Dél. afrika- Franciaország és Né­metország kiküldöttei vesznek részt. A pénteki ülés utolsó szónoka Rert Williams, a demokratikus ifjúsági világszövetség nevében üdvözölte a kongresszust, majd a budapesti viláoifjusági talál­kozó jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta- hogy a Hudapes­len egybe ülő ifjak tízezrei a leg­különbözőbb nyelven hirdetik majd a béke harcias védelmét. c/t teríwelfa t^v Mindnyájunk érdeke Sokai íanulfam Balasa elvtárstól • • . Tapasztalatcsere a Vénuszban Vénusz cipőgyár — Makó. Egy magánházhoz hasonló, emeletes épület az egész. Hom­lokzatán függ a sötétpiros táb­la. hirdeti, hogy itt cipőüzem működik. A Dlxi élmunkása Ide látogatott el a mult hó­napban Balasa Trare, a »Dixi« cipőgyár élmunkása, hogy át­adja bosszú éveken ét szerzett szakmai tapasztalatait. — Ma egv hónapja, hogy el­jött hozzánk Balasa elvtárs — mondja Bökönyi Ferenc. — Ak­kor én szabadságon voltam, de mégis hejflft°m nanközben, hogv tanuljak tőle. Módszerei kö-M a fórnhnzást különösen elsajá­títottam. Csupán két fogás az egész. Tev nemcsak gyorsabban, hanem kfinnvebhen is tudom v8­-ezni munkámat.­Már 125 százalékot értem el — Száz százalékot se termel­tem egy hónappal ezelőtt — meséli, miközben máris njnbb ujabb felsőrészt vesz kezébe, hogv a kaptafára húzza. — Balasa elvtárs megtanított más fogásra is. amelynek eredményei már mutatkoznak. Az elninlt hé­ten százhuszonöt százalékot ér­tem el. Most már vignn meg­csinálom a normát — még töb­bet is. Bökenvi Fereno mást is ta­nait, amit a vállalatvezető áru' el. Minőségi munkát. Szavait bÍ70nyitiák azok a szépformáju férficipők, amelyek az állványon sorakoznak. Egyetlen faoaszlaFalcsere hatása Ilyen eredménnyel járt egyet­len élmunkás tapasztalatadása a TTÍ 1 T, -• 1 " í —i Vénuszban. Bökönyi elvtárs ni termelési eredménvei tanulási vágvat ébresztettek a Vénnsz cipőgyár dolgozóiban. Az elmúlt héten' már többen jelentkeztek a vállalatvezetőnél kéréssel Szeretnének más, fejlettek üzem­be eljutni tapasztalatcserére. A Vénusz gyár dolgozói rá­jöttek. hogy a szakmai tudás ma már közkincs A több tndás megszerzésére pedig van lehető­ség és ők ezzel a lehetőséggé1 élni szeretnének. Kérésük rövi­desen teljesül. Eljuthatnák na­gyobb és modernebb üzemekbe. Á jövőben nem lesz csupán vá­gyakozás a makói dolgozóknak Szeged, de még Budapest üze­meinek látogatása sem. M ost, a hároméves terv vég­rehajtásának utolsó szaka­szában üzémeinklien egyre in­kább kibontakozik a & paszta­latcsere mozgalom. Az újítások­nak, a jó munkamódszereknek, a régi tőkés világban még "üzemi titokként* kezelt gyár­tási eljárásoknak átadása, ki­cserélése már láthatóan két me­derben folyik. Az egyik iparág­ha tartozó vállalatok, üzemek műszaki szakemberei, njitói. él­munkásai időnként összegyűlnek egv-egy üzembe, ott megszem­lélik a berendezést, a gyártási folyamatot, az alkalmazott uii­tásokat és rögtön feljegyzik, számbaveszik azokat, hogy oda­haza saját gépeiknél alkalmaz­zák. Ugyanakkor minden kül­dött bejelenti, hogy a szóban forgó munkaszakasznál saját üzemében milyen módszert, mi­lyen eljárást.' alkalmaznak, ezt a cikket ők miként készitik. T elent jegyzetfüzetekkel tá­voznak a küldöttek egy­egy fi ven tapasztalatcsere érte­kezletről. Az átadott és átvett tapasztalatok széleskörű alkal­mazásával ezután döntően meg­javulhat abba az iparágba tar­tozó vállalatok termelése, az ilyen vapv olyan területen le­maradt, hiányosságokkal küzdő üzemek periig felzárkózhatnak az iparágukhan élenjáró üzem­hez. A kritika és önkritika jelen­tős állomásai ezek a tapaszta­latcsere értekezletek. »A kívül­ről jöttek* éles szemével fedik fel rendszerint a küldöttek a vendéglátó üzem hiányosságait, mutatnak rá a gvártási folya­mat cgv-egv hibájára. Sokszor kiderül ilvénkor, hogv az üze­mek egyrésze vizet prédikál és bort iszik, néha még a saját jelentős ujitás.át sem alkalmazza i gyártás területére. H-gen eset fordult elő például itt Szegeden a kender-lenipari gvérnk ta­pasztalatcsere értekezletén, ami­kor a küldöttek észrevették. Rogy a Magvar Kender jó újí­tását. az alumínium orsót az ujitó üzemhen alig alkalmazzák. A mozgalom mindkét formá­** jára példát találunk ná­üzemeken belül van. Az egves üzemrészek, sőt az egves gépek­nél dolgozó munkások szűkebb körben adják át ió munkamód­szerüket, tudásukat, a gTengébb, iemnradottabb munkásoknak. A Hofhcrr-gyárból indult el a ta­pasztalatcserének ilven formá­ja. Az egvik brigád jó munkása, Manek Gvula elhatározta, hogy a gvengéhlvn doteozó táraait. saját fogásainak begyakorol ta­tásán keresztül ugyanolyan tel­jesítményt elérő munkássá emeli mint ő és igy az egész brigád teljesítményét döntően fokozza. A Hofherr-eySri példát most már üzemeink egész sorában alkalmazzák és megindult a gyengébb munkások tanítása. A tapasztalatcsere mindkét " formájára találunk ná­lunk is. Ahogy Budapesten a Kistextben és "a Goldbergerben a textilipar, ugy Szegeden a Szegedi Kenderben, és a Magyar Kenderben a kender- és lcnipa* cserélte ki tapasztalatait. Ahogy a Hofberrben a brigádon belül tanítják egymást a munkások, ugy tanítják eevmárt a szegedi munkások a Gázgyár nagv ka­zánjánál. az njszegedi Gőzfiiré*» gattereinél, va,gv a makói Vé­nusz cipőgyárban. Ennek a mozgalmunknak » hároméve® terv végrehajtása, ipnrnnk fejlesztése és ezen tul pedig a szocializmus építése • szempontjából igen nn.gv jelen­tősége van. Hozzájárulhat a* ipar termelékenységének emelé­séhez, a tapasztalatcserénél szfikségszcrüleg megmutatkozó kritikán és euneic folvtán elkö­vetkezendő önkritikán, az önzet­len segíteni akaráson, elvtársi támogatáson keresztül ujabb néhánv. helyesen idomozó kala­pácsütés hull Szemeinkben, a termelés tüzében formálódó nj emberre. M indkét félnek, az átadó­nak és az átvevőnek. * tanítónak és a tanúiénak egy­aránt baszna van ebből. A taní­tóban mindinkább tudatc-o-lik a tanítás, a nevelés, a közös­ség építésének szükségessége, at átvevő megjavítja munkáiét, tel­jesítményével emeli csooortiá­nak, üzemének eredménvétj anvagilag is többet ér el. Ma­gának az. üzemnek, a terv telj iesitésének szempontiából <fr díg különösen nagvon fontos üzemeinkben még nj mozgalom elmélyítése és szüntelen gyakorg lása. ' Ezért a szegedi és makói üzemekben igen alaposan fel kell lendíteni a tapasztala fesel rét A textiliparban mcglévfl üzemeink az egymás közötti érintkezést ilyen vonatkozásba* még sűrűbbé, egész elevenné kell, hogy tegyék. A szép szám­mal meglévő' szegedi njitóks élmnnkások vigyék tovább az| a mnnkít, amit a Gázgyárban^ Újszegeden a kazánnál és a gaftereknél megkezdtek. Mind­nyárunk érdeke, n szociálizmu® épít'oéroV el ámozdítása er. Üzemi konyha, lakás a szegedi lexlilkombinátot épitő munkásoknak Oyors ütemben folyik az afs zegedl szövő-jond kombinát építkezése. Vele párhuzamosan az építőmunkások üzemi kony­hája és a vidéki dolgozók lakd sai is. Az építkezésben résztvevő mérnökök és munkások minden igyekezetükkel azon vannak, hogy az építkezést minél jobban és gyorsabban készíthessék. Ma fejezik be az üzemi konyhát, amely közel ezer dolgozó étke­zését látja majd el. A jövő héten adják át rendeltetésének. Ugyancsak befejezés előtt állnak a munkáslakások is, amelyek berendezései már több napja m egirkeztek Szegedre. „Termeli többe! a V:lág'f|usá| TaláUcszó szeréért — A Ganz ifjúmunkások termelési értekezlete <á R nraggar Ifjúság már hóna­pok óta lelkesen készülődik a Világlfjuságl Találkozóra. Ifjú­munkásaink mindent elkövetnek, hogy biztosítsák a világ minden részéről Budapestre jövő ifjúsági küldöttek elhelyezését és a VI­lágifjusági Találkozó sikerét. fl Ganz vagongyár fiataljai, akik élen járnak az Ifjúsági mozgalomban, elhatározták, hogy a találkozó sikeréhez mun­kájuk termelékenységének eme­lésével járulnak hozzá. A munkában. a harcban Pél­daképnek a lenini Komszomolt tekintik, fl Ganz vagongyár két ifjúsági brigádja versenyre hív­ta a győri Vagongyár két ifjú­sági brigádiát, az egyik tanuló­brigád pedig a győri Vagongyár tanulóbrigádját. Ezenkívül egyéni versenykihívások is történtek. fl Ganz vagongyári Ifjúmun­kások egyébként versenyre hív­ták ki az ország ifjúmunkásait és külön versenyre az üzemekkel páros versenyben lévő győri Va­aonayár ifjúmunkásait. Mrész István itiu fraklotís^t«iilnin$ váfaszlo Iák meg Romániában 'A vingai kultúrotthon termé­ben naptól barnított, kérges­kezü dolgozó parasztok ültek a padsorokban. Figyelmesen hallgatták Paia Gheorghe tör­vényszéki birö szavait, aki ért­hetően fejtegette a népi bírás­kodás jelentőségét, majd egy­más után olvasta fel az élet­rajzokat, Jnhá sz. István — hangzik Paia Gheorehe hangja. Szürke mun­karuhába öltözött ifjumunkás lép az emelvényre. Munkaruhája baloldalán az Állami Gazdasá­rok G. A. S. jelzése látható. Juhász István ifjumunkás 1923-ban született az arad me­gyei Zimand községben. Szülei szegény földmunkások voltak. Iskolai végzettsége öt elemi. Földbirtokosoknál, kulik oknál szolgált mint hónapos cseléd. Nemrégiben leiratkozott a trak­torista tanfolyamra és megta­nulta a traktorvezetést. Most a iKalácsi Állami Gazdaság" egyik legjobb traktoristája. Hasznos felvilágosító munkát végez a dolgozó parasztok, va­lamint munkástársai körében. Igazságos mindenki iránt. Jó elvtárs, a tavaszi mezőgazda­sági munkálatok alkalmával az elsők között volt. I — Elfogadjuk — hangzik a válasz és Juhász István ifju­munkás szemében láng gyul. A! mnlt rendszerre gondol, amiJ kor a dolgozóknak nem vol® szavuk az " ifrazságszolgáltatás-H han. A volt földesurak, kizsák­mányoló gyártulajdonosok meg­vesztegették az akkori idők ta­ráit a maguk javára. Délfelé járt az idő. a nap meleg sugarai kereszt ültörtek aa ablakokon és megpihentek * dolgozó parasztok arcain. Mir.d^ nvájan érezték ennek a napnak! jelentőségét. Nem ítélik el töb­bet ártatlanul őket. a megvá­lasztottak az ő jogaikat védik meg a jövőben. Juhász Istvání ifjú népbiró és társai kimélet-j lenül sújtanak le majd a nép, ellenségeire. A nép igazságszdw gáltatása pedig gvőzni fog aí mult rendszert felidémi törekvőt kön. ^ Sc'ori^r meie a win&eiloai fértieives baiukssnot Wltnbicdonban pénteken déli után közel 20.000 néző előtt bo­nyolították le Anglia nemzetkö-J zi teniszbajnokságának férfi­egyes döntőjét. Nagy küzdelerrt után az amerikai Schröder nyeri te el a bajnoki cimeb

Next

/
Thumbnails
Contents