Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-14 / 161. szám

*5sttí5r«SK, 194& julmS *t 7 W0& ü1^H NEMCSAK HOZTAM, * .. •-- - *'•..*. . . H4NEM VISZEK. IS TAPASZTALATCSERE AZ ORION BŐRGYÁRBAN Élesen cseng a telefon az Orion Bőrgyár vállalatvezetői irodájában. A szaggatott berregés elárulja, hogy nem szegcdi a hívás. Nágv Géza elvtárs vállalatvezető " kíváncsian veszi fel a kagylót- — Budapestet kapcsolom, szól a központi kezelő. — Ma elindult Lénárd Ferenc elvtárs az Orion bőrgyárba tapasztalatcserére. Kiváló jó szakember, aki nemcsak tanulni megy, hanem gyártási ujátásokat is ad át — hangzik i. bőrgyári központ utasítása. * Mindez- hat hete történt. Az. óta nemcsak, hogy megérkezett Lénárd elvtárs, hanem munkájának már eredménye is látszik. Sokszor őrákhosszat elbeszélget Kekezovich Jánossal, az Orion bőrgyár műszaki vevezetőjével. Minden uj módszert részletesen vitatnak meg. Mindkelten régi emberek a szakmálian. Lénárd Ferenc huszonhat éve, Kekezovich János pedig nuszonöt éve dolgozik a bőriparlian. Forradalmi uiitás A tapasztalatcsere első állomása a cserzés. Az nj eljárás a bőrkikészítés forradalmasitá tót jelenti — magyarázza Lénárd Ferenc. Az Álth gvárban a bőrcserzés még ma is hat, másutt három hónapig tart. Az Orion hon már több, mint tiz éve csak tizennégy náp. Most mőg enné] is gyorsabb eliárást vezetnek be" Lénárd Ferenc irányítása mellett, amellyé! három, napra lehet rövidíteni a esőrzési eljárást. Igy a. bőr átfutásának ideje egyharmadára szűköl, ami a gyár* forgótőkéjének csökkentését teszi lehetővé. Az Orion bőrgyár ez idei, a .harmíiclün ahol ezt, az eljárást már bevezet-'fc. Nem lehet felmérni Az Orion gyár önköltségcsők kentését nagymértékben előse giti a második újítás is. amely r-ik a munkamódszer változta. tá tóval jött lét,re. Eddig rsorzőhől kikerült bőrt a szárit', ha. onnan a nedvesitőbe vitték és csak azután a impregnálátra- Tíz azt jelentette, hogv a telepen egy hosszú utat tett meg a hőr, több napon keresztül, míg ugyanabba a terembe jutott vissza". Most ezt a munkát egy víztelenítő gép segítsékével végzik, amelv eddig is ÍRegvolt. de csak krómos bőrök kikészítéséhez használták Kgvelő-e r,cm iehet felmérni, há.nv formtot takarítunk meg ezzel az eljárással. Akkor sem hazudok — mondja Kekezovich János —. ha azt mondom, t-öbl mint 50 ezer forintot takarítónk -rm-7 vle évenként. Mintha könyvhői olvasná Az impregnáióbtíi fel az emeletre folytat.ja tovább útját bőr, A ' nagy. széles teremben hatalmas hord Aliin viz. A második simításra kerülő bőrök áztak heune, most üres. Vele szemlén némán áll a kettő? számú taszitógép. Ezt is kiküszöböltük — mondja Lénárd Ferenc. Mintha könyvből o] vasná. u?y meséli el, hogyan egyszerűsítették a munkát, hogy egy géppel és két szárítással rövidítették meg itt is a termelés útját, ami anyag, energia és több munkaóra megtakarj túBát jelenti. Bk is adnak valamit — Nemcsak hoztam, hanem Piszék is — üt a zsebében lévő füzetre Lénárd Ferenc. Erre a kijelentésre büszkén mosolyog BZ Orion műszaki vezetője több tounkással együtt- — Gk is adnak valamit '— A forgóhordók fékje — folytatja Lénárd Ferenc — olyan, hogv még egyetlen üzemién sem"láttam ííven Jólmüködő féket. Legtöbb helyen doronggal, vagy a fogaskerekek közé dugott 'igékkel állítják meg a hordót, ami amellett, hogy káros.- még veszélyes is. Itt pillanat alatt megáll a hordó. Na meg a szárító. Az ember nem is hinné, hogy" ilyen ósdi épületben ilyen tökéletesen megszerkesztett szárító lenne. Ezt minden bőrgyárba be kell ezetni, meg kell valósítani. Olcsóbban, gazdaságosabban — Még két hetet tölt Lénárd Ferenc az Orion! >an. De mire elmegy, az uj munkamódszerek mellett uj gépek is hirdetik majd ittlétét. Aláhúzó és barkázósrépek érkeznek a héten Budapestről. Ezen a téren fa olcsóbban, gazdaságosabban termelnek majd1. Az eredmény, amely az önköltség, a forgótőke csökkentésnél és a termelés emelkedésénél a tapasztalatcsere következtében mutatkozik, a hároméves terv sikeres befejezését segíti majd elő. (V.-P.) E-készisíÉ Nagyszeged rendezésének terve A szegedi ménöki hivatal szakemberei néliány nappal ez. előtt elkészítették Szeded város kül- és.belterületének rendezéstervezetét. Az alaposan kidolgozott tanyai és városi tervezetet hétfőn délcVítt műszaki éríekezlelen Pá! fi B. Endre városi főmérnök ismerleUe. Megtárgyalták a szentmihályte'kí, röszkei és csengelei tanyaközpontok kérdését is, mert néhány hónappal ezelőtt az építésügyi minisztérium rendelelet bocsátott ki, melyben megtiltotta a szórványos tanyavidékeken a családi házak építését. Erre a rendeletre azért vo't szükség, hogy dolgozó parasztjaink az ötéves tervnek megfelelően minél előbb tanyaközpontokba tömörüljenek. Hogy a szegedkörnyéki parasztok mégis fel1949 második negyedének bem!? ázás! végesszepe Szegeiíen több min! 7 millió forint építhessék lakóházaikat, ezért készítették el Szentmihálytelek, Röszke és Csengéié rendezési tervezetét is. A városi mérnöki hivatal dolgozói ezeket a tanyaközpontokat föltérképezték s kijelölték azokat a helyeket, melyek alkalmasak utcarendszerü beépítésre. Ezen a műszaki ülésen résztvettek a tanyaközpontok küldöttei is, akik helyeselték a városvezetőség álláspontját. Ezután Pálfi B. Endre főmérnök az úthálózatok uj rendezéstervezetét is ismertette. Eszerint a jövőben épülő főbb utvonalak 30 méter szélesek lesznek. Az utak mentén épülő házak építésénél is ehez kell alkalmazkodni. A Kiskunmajsa és Csengele közötti makadámút már ilven módon készül. Szeged város tervhivatala néhány nappal ezelőtt "készítette el az 1949. év második negyedénele végleges beruházási zárszámadását Április, május és június hón a polcban 28.031 forintot költöitt a város a szegedi Dózsa György termetőszövetke7ot és a csengő lei földin üv-Csszővefkezetek fejlesztésére és egyéb szövetkezeti célokra. Számos napközi otthont át'ilotíak föl Ujjáépi'ették a városi központi népkonyhát és fölépítették az ujszegedi szabadtéri színpadot. Nagy átalakítást végeztek aszeretetház épületében és ig«n sok szociális intézményt láttak el 1,270.495 forintból, amely az egész beruházási költségnek 17.1 százalékát tette ki. 106.235 forintból az utak fásítását és az utcák kövezését végezték el. Nagyszeged terűlétén magánberuháázsok ís történtek 680.293 forint értékben, Ezidő alatt Igen sok magánlakás épült fel és sok romos épület vált használhatóvá. , Legtöbbet azonban állami lervberuházásokra fordítottak. Jellentős pénzösszeggel járplt hozzá a város vezetősége az uj Faragó-utcai bérház építéséhez, az ujszegedi Mezőgazda, sági Magkisérleti Intézet lieTy. reá!litásához, a József Attila, kollégium felépítéséhez és sók szegedi iskola kijavitásáhpz, Csupán erre a célra 5,389.737 forintot fordítottak. A negyedév beruházási költségének több mint 70 százalékát. Zászlóavatásra készülnek 8 Magyar Kender sza^adsághsrcosjji NÉGY HőNAPPALi ezelőtt alakult meg a Magyar Kenderben a Magyar Szabalságh arcos Szövetség helyi csoportja. A szegedi üzemek közül eddig csak a Magyar Kenderben létesült MSZSZ. A szövetség munkáját a Magyar Dolgozók Pártja üzemi szervezetének vezetősége, az ÜB és a vállalatvezetőség mindenben támogatja. És a fonói! zeni munkásai rádöbNEM VAT T UNK KUDARCOT a világifjusági találkozón — MONDJAK A SZEGEDI KENDER SzIT-ESEl Az idő már délutánra jár. A falak alján lassan nő az árnyék. Félórával ezelőtt fújtak a gvári sípok két órát. Az erős zúgás után újra visszaszökött a szegcdi Kenderfonó környékére a megszokott, monoton* utca lárma. A gyár kapuján munkások özönlenek kifelé, akik már a mai napra teljesítették a normát — De különös, a kifelé jövők valamennyien idős munkások. IIol vannak a fiatalok? A portás megadja a választ: az ifjúmunkásoknak ma megbeszélésük van. Meg lehet találni őket a SzIT teremben. Az üzemi PzTT szervezet helyisége tényleg zsúfolásig teli van ifjúmunkásokkal. Vinczer Géza helyettes SzIT titkár beszél uj szakosított középiskolákról — Barátaim, az őszre megnvilö Révai-iskola padjait nekünk minél nagyobb számban kell elfoglalni. " Megnyerjük a budapesti Ganz-gyári ifjumunkű-sok által elindított versenyt. Bevonulunk az egyetemek és középiskolák padjaiba. Lelkesítő beszédében elmondja Vinczer elvtárs, hogy ma már az érettségi vagy középiskolai bizonyítvány nem belépőjegy a kiváltságosok' osztáIyá ha, mint régen, hanem a tudás bizonyítéka, amely ötéves tervünk végére minden öntudatos, dolgozó fiatal társunk kezében ott kell, hogy legyen. — Ez a feladat egyáltalán nem lesz nehéz. Népi demo-kráciánk ma már minden lehetőséget megadott arra, hogy pótolhassuk az elmúlt Horthyrendszer sulvos mulasztásait — folytatja a helyettes titkár. — Az uj szakosított iskolában mostani fizetésünk kilencven százalékát táztositiák. Nem kis valami ez elvtársak és elvtársnők. Őszre Iskolába megyünk sokan. Tanulunk, mert az ötéves tervünkben megszülető uj magyar gyáriparnak" és mezőgazdaságnak már nem felelhet meg mai tudásunk.— Helyeslések közepette ér véget Vinczer elvtárs előadása. Kis csoportok alakulnak a teremben s az uj iskolákról, az augusztusi világifjusági találkozóról és a nemrégen elindított ifjúsági munkaversenyről beszélnek. A budapesti világifjusági találkozó sikeréárt versenyre hívták ki az Ujszegedi Kender ifjúmunkásait. Ugyancsak versenyhen állanak Nagyszeged összes kerületi és üzemi SzIT szervezetével. Ebben a versenyben a politika? és a szellemi képzettség és a szervezeti élet megszilárdítása a cél. Valamennyien már tisztáhan vannak a világifjusági találkozó hatalmas jelentőségével. — Büszkék vagyunk arra, hogy a mi országunk fővárosát jelölték ki a világ haladó fiataljai a találkozó helyéül — — mondja Molnár János fiatal rakodómunkás. — Tanulással fegyverkezünk fel erre az alkalomra. Ezt megértette minden ifjumunkájstársam. Igazolják az eddigi tapasztalatok. Már a mai napon is tizennyolc taggal többen jelentek meg az ifjuusági napon, mint a versenvrehivás előtti utolsó értekezleten, — Központi titkárságunk általános tisztasági versenvt hirdetett ket héttel ezelőtt."Már ennek a versenynek is komoly eredménye mutatkozott. Nálunk ma is nyolc ifjúmunkás lány és fitt jelentkezett mnnkaidejéa kívül' kluhhelyiségünk takarítására. Uj kulturgárdát és népi tánccsoponoi is alakitottunk — folytatja. Molnár János. — Augusztus 14-ig több helyen mutatunk be kulturelőadásokat és színes népi táncszámokat. Hisszük, hogy közülünk is többen személyesen résztvesznek majd a pesti nagy találkozón. Biztos vagyok benne, hogy nem vallunk kudarcot, hanem elviszik jóhirünket a világ valamennyi államába s meglátják majd a Szovjetunió komszomolista fiataljai is, hogy valóban a nyomukba n járunk." (Csépi József) bentek a Magyar Szabadságharcos Szövetség* nagy feladatára. Éppen ezért naprólnapra újabb csoportok kérik felvételüket. Már ezideig is az üzem dolgozóinak harminchárom százaléka lépett be a Magyar Szabadságharcos Szövetségbe. A SZÖVETSÉG keretem belül már megalakult a motoros-, lövész- és kerékpárosszakosztály. Biztosítottak a Szövetségnek külön termet. A Magyar Kender dolgozóinak csoportjai munkájuk be-, fejezése után kimennek a Szövetség lőteréhez, hogy azt kijavítsák és rendbehozzák.A Magyar Kender munkásai a Szövetségen belül űzhetik a technikai sportokat, fejleszthetik ellenállóképességüket. A Szövetség vezetősége politikai nevelőórákat is '.art a tagságnak. A ELMÉLYÍTI a dolgozókban a Szovjetunió iránti szeretetet, ápolják a szovjet-magyar barátságot. A rendőrséggel és honvédséggel, továbbá Szeged város többi dolgozóival szorosabbra fűzik kapcsolataikat. Többek között ez a céljuk. Ezt váltják majd valóra a Magyar Kender szabadságharcosai. A Szövetség július 24-én fejlődésének újabb mérföldkövéhez érkezik. Zászlójukat avatják fel és máris nagy 'elkesedéssel készülnek az ünnepségre. Villamosjáratot indítanak Dorozsmára Szeged város rendezési tervének kidolgozásakor a város vezetősége térvbevette, hogy Szegedet és Dorozsm.it mőg ebben az évben gardasági vasútvonallal kötik össze. E szerint a személy, és teherforgalom lebonyolításának kérdése lényegesen megjavult volna, azonban a városi tervhivatal vezetősége ujabb tervet készített, mely szerint sokkal jobb megoldást találtak ebben a kérdésben. Nem gazdasági vasútvonalat vezetnek Dorozsmára, hanem a villamos, járatot hosszabbítják meg Dorozsmáig. A villa mos forgalom sokkal gazdaságosabb és e mellett a teljesítménye is lényegeaen több, mert inig. a kisvonat naponta legfeljebb csak négy. szer indulhat, addig a villamos több bevétellel husz fordulót is tehet Dorozsma éa Szeged kőzött. Ennek a tervnek n végrehajtásához négy és félkilotnétez hosszú uj vDlamosvooal megépítése szükséges. A vonal építése rövidesen meg is kezdődik. Az építkezés egymillió 350 ezer forintba kerül. Erclsilsd a párísaflól!