Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-14 / 161. szám

Csütörtök', 1949 július íi. fl farsiielicsoporfols messze ftiiszársiyalják az egyéni gazdálkodók terméseredményeit A közös vagyon gyarapításáról és a Jövedelemelosztásról tárgyaltak a tcrmeíőszöveikezeiek értekezletén A bajai közösen termelő Szövetkezeti csoport kezdeményerésére a termelőszövetkezetek küldöttei országos értekezletet tartottak. Ezen a jövedelemelosztás és tartalékolás kérdését tárgyalták. Az értekezletet Keresztes Mihály elvtárs, államtitkár nyitotta "meg. A íerms!ccsoporfo!<nstk példái kel! muisfríok — Amióta a termelőszö• vetkezeti csoportok megalakultak — mondotta —, a Magyar Dolgozók Pártja és a kormány figyelemmel kíséri munkájukat és ügyüket •alvügyéoek tartja. Azok az eredmények, amelyeket már eddig is elértek, azt bizonyítják, hegy jó úton haladnak, úttörő munkát végeznek mezőgazdaságunk szocialista építésében. A termelőszövetkezeti csoportoknak példát licll mntatniok dolgozó parasztságunk felé, hogy azok a tények láttára megbarátkozzanak a termelőszövetkezeti gondolattal. Pál József a jövedelemelosztás gyakorlati kérdéseit ismertette. Kijelentette, hogy a tartalékolás a csoportot -megerősíti. A munkaelóTegek nyújtásával már az idén is rendszeresebb jövedelmet' biztosítottak a termelőszövetkezeti csoportok dolgozóinak. Bebizonyítjuk — mondotta — egész dolgozó parasztságunk előtt, hogy a termelőszövst séges terményeket és a költségvetés fedezésére szolgáló öszszegeket. A tartalékolások, a kötelezettségek teljesítése mellett a jövedelmet a munkateljesítmények szerint, igazságosan kell szétosztani a tagok között: aki többet vagy jobban dolgozott, többet kapjon, aki a nehezebb r munkát vállalta, annak ad eredrasztküldöttséggel a Szovjet- ménvböl is nagyobb rósz jusson, unióban járt, a kolhozparasztok j meleg üdvözletét tolmácsolta. ' Varga Lajos, a pécsrespuszlai csoport kiküldötte, aki a paTöbb kiküldött beszélt a munkaerőhiány kérdéséről. Termelőszövetkezeti mozgalmunk első évében mór munkaerőhiányról lehet beszélni' a termelőszövptkezebeknél. Ez azt bizonyítja, hogy termelőszövetkezeteink gyarapodásával, mezőgazdaságunk intenzivebbé tételével egyetlen munkaerő sem válik feleslegessé. A csoportok kiküldöttei beszámoltak ezután eredményeikről. A simasagi csoport kiküldötte elmondotta, hogy nekik 18 mázsás biua és rőzs átlagtermésük les*. Egy holdról 180 mássá cukorrépát szednek. Igen figyelemreméltók az állattenyésztés tenén elért eredmények is. Úgyszólván minden termelőcsoport messze túlszárnyalja az egyéni gazdálkodás terméseredményeit. Az értekezlet lelkes hangulatban folyt le. Résztvevői fejállva, szűnni nem akaró viharos ünneplésben részesítették a Magyar Dolgozók Pártját ég a magyar nép nagy vezérét, Rákosi kezeti csoportokban lehet. Mátyás elvtársat legigazságosabb módon el-\ Az értekezleten határozatot Toosztani a jövedelmet. ' |gadtak cl a taifa'ékoásról és a jövedslene'ositlsró'. . a szocialista jellegű termelés anyagi előfeltételeit akarjuk megteremtem. Ennek most itt az ideje, amikor a jó termés betakarítása előtt állunk. Növénytermelési eredményeink magasan kiemelkednek "a kistermelő parasztgazdaságok átlagos Színvonala fölé. A közös vagyon gjtirapitása mellett félre kell tenni a jövő gazdasági év folyamatos Mezőgazdasági fejlődésünk egyik fontos tényezője —. mondja. a határozat"— á szövetkezeti nagyüzemek, a termelőszövetkezeti csoportok gazdasági Ke-verő: Ödése. Ennek erdeke ben «t Magyar Dolgozók Pártjának kezdeményezésére a kormányzat edd';: ÍM jeíer.t's eeg.'tséget nvnj.tott a termelőszövetkezeti csoportoknak. A közös vagyon gyarapitásá. vai szövetkezeti gazdaságunkban termelésének biztosításához szükIlüséges szövetségesei a munkás osztálynak Ennek érdekében az értekezlet elhatározta: minden termelőszövetkezeti csoport 1. a közös szövetkezeti va gyónt gyarapító beruházási tartalékot tesz léire, 2. a jövő gazdasági év termelési szükségleteit biztosító üzemgazdasági tartalékot létesít, 3. az állammal, a nemzeti vállalatokkal, a szövetkezeti hi'elsrervekkel szemben vállalt fizetési és szállítási kötelezettségeit idejében és pontosan teljesíti, 4. minden közöseit termelő szövetkezeti csoport (harmadik tipus) csak a munkateljesítmények szerinti munkaegységek alapján oszthatja szét a tagoltat megillető eredményrészesedést— Most mutáljuk meg, hogy érdemesek voltunk arta a bizalomra, amelypt a magyar munkásosztály előlegezett, arra a segítségre, amelyet kormányzatunk nekünk eddig nyújtottM&g akarjuk és meg fogjuk mutatni, hogy hűséges szövetségesei vagyunk azoknak a munkásoknak, akik a kohó izzó fényénél öntik nekünk a vasat, megfeszitelt erővel gyártják a mi használatunkra a traktorok és gépeik ezreit. Be fogjuk bi zonyltnni, hogy kormányzatunk mindig biztosan számithat a szövetkezeti parasztok becsületes és eredményes minjkájá ra, jözan Ítéletére. Nemességre és emberiességre nevelt a. néa;rőt » , fl TERNEHY BE6YUJTE3 ÍOEJEH MEG ÉBEREBB HflP.COT A KÜIÍK9K ELLES a ss0»ia> Ilim mi,iiík™ Z*y _« nevelője és szórakoztatója. Visszatükrözi a szocializmus országának nagyszerű eredményeit és híven ábrázolja a szocialista társadalom emberének erkölcsi és érzelmi világát. Példák százain lehetne bebizonyítani, hogy mennyivel magasabfcrendűbb és értékesebb, mint a rothadt imperializmus terméke: az amerikai film. A szovjet film megtanítja az embereket arra, hogy akkor szabadok cenk igazán, ha képességeiket a közönség szolgálatába állítják és legyőzik szenvedélyeiket, indulatikat. Mindenki emlékszik még a Szibériai rapszódia két főszereplőjére: Burmák sofőrre és Balasov zeneszerzőre, akik játékukkal bebizonyították, hogy az elvtársiasság érzése erosebb, mint történetesen a szerelmi féltékenység. A nagyszerű szovjet filmek mindegyike nemességre, igazi emberiességre neveli a nézőt. Az íí u gárda, a Viborgi városrész, az Őrség a békén. lálkozás az Elbáin és az Eskü kivétel nélkül az újfajta emberrajt mutatja be, aki a diadalmas Októberi forradalmon, az intervenciós háborúkon, a négy év alatt teljesített ötéves terveken át megteremtette a világ egyhatod részén a szocializmust és megsemmisítő csapást mért a fasizmusra, A ofjéri ékesebb szovjet filmek, a Szovjetúnió történetét és a szovjet ember fejlődését ábrázolják. Kommunistákat festenek, akii: együtt haladnak az osztályharcok zászlaját magasra emelő Párttal, Uj módszerrel, a szocialista realista módszerrel közelítik meg az egyes korszakok és egyéni sorsok lényegét. A dialektikus materialista világszemlélet világítja át a problémákat 03 határozza meg a színészek já tékát- Pudovkin, a nagy filmrendező alakílótta ki ezt a legfejlettebb stílusirányzatot, a követői és a tanítványai pedig továbbfejlesztették. A magyar dolgoséi a fölszabadulás óta egyre többen és többen nézik meg a szovjet filmeket. Ezen a téren néhány esztendő alatt óriási fejlődés, művészi és politikai öntudatosodás történt. A munkások és a dolgozó parasztok rövid idő alatt megértették a szovjet film jelentőségét és ezen keresztül megszerették a szovjet kuiturát. A szovjet film népszerűsége ugrásszerűen nőtt az elmúlt másfél esztendőben. Szegeden és Makón ma már többezren nézik meg azokat a remekmüveket, amelyeket néhány esztendővel ezelőtt csak néhány száz ember látott. As iisertvsk dolgozóinak nagy része most már szervezetten és rendszeresen látogatja a művészi szovjet filmelőadásokat. A biztató statisztika megmutatja, hogy a magyar közönség hozzánő ahhoz a magasabbrendú művészethez, (amit a szovjet íilm képvisel. (L. Z.) A szegedi, szegedkörnyéki és csanádinegyei falvak, ban, tanyaközpontokban éppen ugy, mint'az ország valamennyi községének határában, most zajlik a paraszti munka dandárja. Dolgozó parasztságunk egész esztendei szorgalmas munkája, az ehhez járuló kedvező időjárás, de főként népi demokráciánk hathatós és rendszeres támogatása eredményeként dus ós acelosszcmü ka'ti szokat taka. rithat be. A felszabadulás óta ezévben takarítja be legtöbb, legdúsabb iermését. Most a jó termés idején külőnösen fontos, hogy a terménybegyüjtés, a terménybeta. karitá® munkája sikeresen menjen végbe. EhheZ a munkához népi demokráciánk atapvető érdekei fűződnek. Döntő feladat vár tehiiSÍ dolgozó parasztságunkra, de nem kevésbbé fa. Iusi pártszervezeteinkre és minden vidéken'dolgozó kommunistára. Tisztában kell ugyanis lenni azzal, hogy a terménybegyüjtés hatalmas munka; a nem mehet magától. Feltétlenül szükséges természetesen, de mégsem elegendő, hogy a cséplőgépek kijavítva, üzemképes állapotban, munkára készen állnak, a hombárok Is kitakarítva várják a gabonával teli zsákokat. Mindezek mellett éberségre, állandó készenlétre és ezzel cgjjütt szívós kemény'munkára van szükség a dolgozó nép ellenségeivel, elsősorban a'fa'u kizsákmányoló! val, a kulák okkal szemben a 'ermésbefakarifás, a -terménybegyüjtés sikeréért. Nem uj számunkra ez a feladat, mert aZ elmúlt évek tapasztalatai világosan megírnitatták, hogy a kulákok nem hajlandók ónként te'jesiteni kőtelességüket, sőt a végsőkig e1lenádnak népi demokráciánk intézkedéseivel szemben és a legmesszebbmenőén szabotálni igyekeznek mindazokat az intézkedéseket, amelyeket népi demokráciánk a dolgozó parasztság és velük együtt az egész dolgozó nép érdekében hozott Az idei esztendőben különösen felkészülhetünk és amint az eddktf -példák mutatták, fel is kelljk észülnünhí a kulákok ellen, mert a kizsákmányolás lehetőségeitől, népi demokrác'ánk eb leni kártevések lehetőségeitől mindjobban megfosztott kulákság sokkal elkeseredettebb és elszántabb eíHená'Iásra, szabotázsokra szánja el magái, mint eddig. A példák egész sora bizonyltja Nagyszegeden és Csanádmegyében is, hogy a kulákok nem alszanak, hanem máris megkezdték támadásukat a terménybegytijtés ellen. Ez a támadás már az- aratási szerződések kötése- i kor megkezdődött. Számtalan! helyen előfordult hol nyílt, hol pedig burkolt formában, hogy n kulákok kijelentették, nem haj« Iandók az aratómunkásoknak biztosított bért megfizetni, inkábt rohadjon lábon a gabona. A legkülönfélébb módokat eszelték ki, hogy a dolgozó parasztságot becsapják és ismét ők húzzanak hasznot a parasztság munkájából. A deszki Bíró Béla, a kübekházl Keller Ernőné, vagy a makói 60 holdas Fazekas Sándor példája — akik nem akartak a szerződésben előirt feltételek között aratómunkásokat alkalmazni, — nem egyedülálló dolog. De nem egyedülállók azok a kulákok sem, akik arra hivatkoznak, hogy maguk és családjuk learatják a gabonát. Évek óla nem arattak és nem szedtek markot, de most mégis tulajdon két kezükkel akarják megfogni a kasza és a sarló nyelét. Nyilván valamiféle ravaszság, ujabb gazság húzódik meg emögött. A többi között bebizonyosodott c* a ravaszság például Pataki Sándor bogárzói kulák esetében, rid végül is a törvényes rendelke?* sek ellenérc aratógéppcl vágatta le a gabonáját. Dolgozó parasztságunk ébersége, elsősorban a DÉFOSz-o* keresztül, mindenütt sorra leplezi le ezeket a kulákravaszságokat, de most a cséplések idején méginkább szükséges, hogy mindenütt résen tegyen a falvak dolgozó népe. A legszigorúbbca ügyelni kell arra, hogy a cséplés!, termény begyűjtési rendeletek az utolsó betűig érvényesüljenek, mert ezek a iei:d»írtek gyakorlatban a dolgozó parasztságot védő és a kulákságot sújtó oszlálypolitika szempontjainak megvalósulását jelentik. Falust pártszervezeteink és népnevelőink ezért mindent elkövetnek a lerménybegyüftésl rendeletek tudatosítására. A cséplőgépellcnőr jó munkájának kell ugyanakkor egyik legfontosabb biztosttékát nyújtania annak, hogy a kulák ne rövidíthessen meg egyetlen cséplőmunkást sem. Az eheti próbac^lések után rövidesen felbúgnak a cséplőgépek Nagyszeged határában és Csanádmegye községeiben K Dolgozó népünk gabonája mindannyiunk közős kincse. A klger gö szemek a dolgozó nép jnb" életlehetőségeit biztosítják. Nem szabad tehát hogy .könnyelműség vagy az éberség hiányának következtében egyetlen szem is kárbavesszen, vagy a kulákság jogtalan hasznát szolgálja. A Magyar Dolgozók Pártja vezetésével éberen kell vinnünk a harcot ezen a szakaszon is a falu kizsákmányolóival szemben, hogy az Idei terménybegyűjtés egyik biztos alapja lehessen tervgazdálkodásunk további sikerének és az ötéves tér* megindulásának. Tömegmozgalommá vált a Serménybogyüpési verseny Alig múlt el egy-két nap és máris hatalmas visszhangja támadt a Kunszentmártoniján, Doboson, Kunágotán és Váckisujfalun vasárnap tartott gyűléseknek. Ezeken jelentették ki a községek dolgozó parasztjai, hogy versenyben teljesitik aterménybegvüjtést. Dévavanya község dolgozó parasztjai aratásukat is versenyben végezték, versenyt hirdettek a cséplési munkára és most örömmel csatlakoznak a terménvhevyüjtősi versenyhez. Abauj megyéién az EPOSz-ifjak lóháton, iinneni menetben vitték a versenykihívást egyik község, bői a másikba. Győr megyS mintagazdái ünneppé akarják tenni a begyűjtés napját és ilyen értelemben szövegezte* meg versenykihívásukat is. Mlg a dolgozó parasztok egymással versenyezve végzik a* aratási, cséplési munkákat éú versenyben adják be a terJ ményt, addig a kulákok mindent elkövetnek, hogy ártsanak a néo országának. A szabotáló kulákok nem kerülik el megér, dcmelt sorsukat. Az eliárás megindult ellenül