Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-14 / 161. szám

n. 6»t.451. szám. Ara 60 fillér Vtttamosjárafol indií&nak Doroismára őszre ujabb (ermelőcsoporíok alakulnak Sándorfalván 1343 ítfii-JS 14 csüíöfíöí ansaa heg? az ENSz nem az Egyelt HESainok füla^ona A Biztonsági Tanács július 11-én Manuilsikij ukrán kikül­dőit elnökletével folytatta a vitát 12 uj tagjának felvételé­ről. Elsőnek Carapkin, • Szov­jelunió képviselője szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy — amint a vita megmutatta — a Biz­tonsági Tanács sok tagja azon a véleményen van, hogy béke­szerető államok felvételénél szigorunn követni kell az ENSz alapokmányának negyedik cik­kelyét, minden megkülönböz­tetés nőikül. Carapkin kiemeli®, hogy az amerikai kiküldött, éppúgy mint az angol kiküldött olyan álláspontot foglal el a tagfel­vétel kérdésében, amely kiáltó ellentétben áll az ENSz alap­okmányának negyedik cikke­lyével. Rámutatott arra. hogy az amerikai kiküldött vizsgafélél kíván rendezni az EN'Sz tagjai sorába újonnan belépő álla­mokkal szemben önkényes kö­vetelményeket támaszt. Ausz­tin felszólalása — mondotta a szovjet kiküldött — világosan megmutatta, hogy az USA nem azért tiltakozik Albánia, Bulgária, Magyarország, Romá­nia és a Mongol Népköztársa­ság felvétele elleni, mintha ezek az országok nem felel­nének meg az alapokmány kö­vetelményeinek, hanem azért, mert az USA-nak nem tet­szik ezeknek az országoknak politikája és belső felépítése. A Szovjetunió javasolja, hogy vegyék fel az ENSz sorába an­nak a 12 államnak mindegyi­két, amelyek felvételi kérelme a Biztonsági Tanács előtt fek­szik. A Biztonsági Tanács — mon­dotta befejezésül Carapkin — csakis ennek a javaslatnak alapján juthat a kérdés pozi­tív megoldására. i Carapkin után Ausztin, az USA képviselője szólalt • fel. Azokat a sokszor me'gcáfclt vá­dakat hangoztatta, amelyeket az amerikai, angol kiküldöt­tek a népi demokrácia orszá­gaival szemben felhoznak. E vádak arról számolnak, hogy a népi demokráciák az ameri­kaiak szerint megsértették a békeszerződéseket és az ENSz alapokmányát. | ; ?; •>, Ezután Carapkin kifejtette, hogy azok a követelmények, amelyeket az amerikai kül­dölt a népi demokráciák or­szágaival szerűben támaszt, be­avatkozást jelenek az említett államok belügyeibe. is liéiiyfeleü bevallani, lanti epezmónv sérti fiiig Taft iiagv az az EUSz alapokmányában foglalt kifelezetfségeket Az Egyesült Államok szenátu­sának az északatlanti szerződés ratifikálásáról folytatott vitájá­ban Taf. köztárs&ságpárti szená­tor kijelentette, hogy a ratifi­kálás ellen szándékozik szavaz­ni Nem szavazhatok a ratifi-­káiás mellett — mondotta —, írünket, hogy Nyugateurőpa or­szágait saját költségünkön fel­fepycrezzük és ez a kötelezett­ség sokkal inkább járul hozzá mert ez a szerződés kötelez ben­a háború keletkezéséhez, mint a békéhez. A szerződés a fegy­verszállitási tervvet együtt tel­jes egészében ellentétben áll azoknak a kötelezettségeknek a szellemevei, amelyeket az Egye­sült Nemzetek alapokmányában vállaltunk. Ez a szerződés sem­mibe veszi a biztonsági tanácsot és katonai előkészületeket ja­vasol, anélkül, hogy támadás történt volna. A szenátor beis­merte, hogy a szerződés nz ENSz alapokmányának egész szellemét sérti és elkerülhetetle­nül' két fegyveres táborra osztja a világot. Taft kijelentette, hogy véiemé­fe 0Í3SZ KP Mozik a larlamány! íanécs-vá asitíso'; elriasztása elien Az Unita ismerteti az olasz kommunista párt vezetőségé­nek nemrég tartott üléséről kiadott közleményt, amely megállapítja, hogy az alkot­mány rendelkezése és a nem­zetgyűlés határozata értelmé­ben is 1949-ben meg kell tartani a tartományi tanács tagjainak választását. A pártvezetőség leleplezte a kormánynak a választások elhalasztására irányuló alkot­mányellenes mesterkedéseit és utasítást adott a párt par­lamenti csoportjának, tegye meg a szükséges lépéseket a rormány alkotmányellenes kí­sérletének megakadályozásá­ra nye szerint mind a gazdasági, mind a katonai »segé!yíerv« túl­lép! az USA gazdasági lehető­ségeit. A két terv köztit az egyi­ket kell választani. Kifejezte azt az aggodalmhát, hogy a fel­fegyverzési segély az USA el­len fordulhat, ha a segélyben részesülő országban rendszer­változás történik. Azt ls aggasz­tónak mondotta, hogy az USA adott esetben európai szárazföl­di háború viselésére kötelezte magát. 1 1 i 1 Taft szenátor tehát csak azért szállt szembe az atlanti szer­ződéssel, mert az véleménya sze­rint nem biztosit ut Egyesült Államoknak teljes cselekvési szabadságot,, — mondjuk a londoni dokkmunkások A lond(?!ii kikötősztrájkhoz naság végzi a ki- ós Lerakodási elvre ujabb munkások csatla­koznak. A szerdai napon sztrájkoló munkások száma 13 ezer 964-re emelkedett. 210 hajón szeneiel a munka. Szer­dán a sztrájkoló dokkmunká­sok a kikötőbe járatoknál sztrájkőrségeket állítottak. A szállítási vállalatok alkalma­zottai nem hajlandók a kato­nák által kirakott árukhoz nyúlni. A kikötőmunkások hosszú harcra készülnek. -Ne­héz lesz bennünket kiéheztet­ni*; — mondják. A dokkokban ezidőszerint 2700 főnyi kato­munkálatokat. A sztrájkoló munkások támogatására mun­kádj á áeüe bi/ott ág ala­kult. A bizottság az üdvözlő, biztató és rokonszenvező üze­netek tömegét kapja az ország minden részéből. A munkások százai jelentik be, hogy támo­gatni fogják sztrájkban álló testvéreiket anyagilag és er­kölcsileg egyaránt. A bizott­ság elhatározta, hogy vasárnap a londoni Trafalgár téren tün­tető felvonulást Ós tömeggyű­lést rendez valamennyi dokk­munkás részvételével. 4 sziár'jholó londoni kikötomun^ásolhoz egyre Sebben csatlakoznak A szükségállapot elrendelését követő napon további kétezer dokkmunkás lépett sztrájkba, úgyhogy a sztrájkolok száma meghaladja a 13.600-at. A londo­teglő hajók száma 135. Ujabban 2000 szállítómunkás is elhatá­rozta, hogy nem foglalkozik olyan husszálütmányokkal, ame­lyeket a dokkokba kivezényelt ni kikötőkben kirakatlanul vesz- katonák raktak ld. Tninian gazdasági tantedlinÉ ic&ilese liláin kísérli mag a iislyzei súlyosságának efiifóalisil Truman elnök a kongresszus elé terjesztette gazdasági ta­nácsadóinak jelentését. A jelen­tés igyekszik ugyan derűlátóan leírni az amerikai gazdasági hanyatlást, de sok olyan kon­krét adatot tartalmaz, amely meghazudtolja a derűlátást és bizonyítja az elhatalmasodó válságot. Egy év óta majdnem kétmillióval csökkent a foglal­koztatottak száma s még a ta­nácsadók szépitett jelentése sze­rint is az elmúlt ősz óta kö­rülbelül 13 százalékkal esett az ipari termelés. 5 millió 700 for'Ei) liMm a fegfúráféblj dolgozónak E hónap végén fejezőtlik be az 1949. évi szocialista mun­kaverseny első szakaszd. Azo­kat a dolgozókat, akik ebben a szocialista munkaversenyben jó munkájukkal, példás maga­tartásukkal az élen jártak, né­pi demokráciánk kormánya anyagilag is megjutalmazza. Augusztusban 5 millió 700 fo­rint értékű ajándéktárgyat és készpénzt osztanak szét 788h a munkaversenyben kitűnt dol gozók közölt. Ezek közül 4503 an kapnak ériékes ajándék tán g% at. Az ajándéktárgyak kő zölt modern bútorok, teljes ét készletek és tűzhelyek is lesz­nek. Ügyelnek arra, hogy min­denki azt kapja, amire való ban szüksége van. Tniinen tóicsiiyü a iielvzel iosalpiál Wallace ny ilaihozata A sajtónak adott nyilatkoza­tában Henri Wallace élesen el­ítéli Tramannak a kongresszus­hoz intézett gazdasági üzenetet. Trnman alábecsüli a gazdasági helyzet komolyságát és nem mutat kiutat a válságból. Ma, a mindenkit érintő gazdasági válság közepette Truman azt állítja, hogy a jelenlegi körül­mények között nem lenne cél­szerű a kormány beavatkozása. Truman akkor tesz ilyen kije. lentért, amikor a teljes munka­nélküliek szúrna már csaknem ötmilliót ért el, az ipari ter­melés pedig 13 sj-iaalékkal csök. kent. Azon a héten, amikor Truman a kongresszus elé ter. jesztetto jelentését, ujabb fél. millió ember vált munkanélkü­livé és az acéltermelés 18 szá­zalékkal esett. Wallace a továbbiakban r»­mutat arra, hogv a haladó párt programja magában foglalja x bérek emelését, a házépítést él a Szovjetunió és Keleíenrőpt ellen irányuló gazdasági zórlaí megszüntetését S szabad Kína eme\M\ i!!ampö!p?o!al szemben is érvényesiti lekifiié yét Sanghaj népe nagy ünnepi felvonulással eínlékerett meg a japán imperializmus elleni Mboru kitörésének 12-ik év­fordulójáról. William Olive volt amerikai a 1 konzul gépko­csijával kihívóan afs ünneplő tömeg közé hajtott. Amikor a rendőrök megállították autó­ját, tettlegesen bántalmazta az őt igazoltatni akaró rendőrt. Bekísérték a rendőrségre, ahol megérlelték vele, hogy a sza­bad kinai népkormány ás az Egyesült Államok között jelen­leg nem áll fenn diplomá­ciai kaj>csolat. Megmagyaráz­ták neki azt is, hogy a kül­földi állampolgárok a népkor­mány védelme alatt állnak, de kötelesek a kinai törvényeket tiszteletben tartani. Az am« rikai erre felhagyott tannhéf iázó viselkedésével. Beismer* te, hogy hibát követelt el 6* bocsánatkérő levelet intézett ( hatóságokhoz. A sanghaji lapok rámutatnak arra, ho£y az az eset figyelemreméltó lecke m ame­rikai imperialisták számára, Sok amerikai még mindig azt hiszi, hogy továbbra is ipej tarthatja azt az öntelt visel, kedést, amihez a kuomintanf rendszer szoktatta őket. Mej kell tanulniok: közben az 011 srág ura a szabad kinai nóg lett és a Szabad Kína min denkivef szemben érvénye iti tekintélyét 3 i»a?cli8-fasisz!a fiákeres ipara*múi is 1)8 SMi a haásereilien uralM 2ÖÜÖII állapé ol A szabad görö» rádió je­lenti: A görögországi demokra­tikus haaserfig főparancsnoksá­ga nyilvánosságra hozta a monar­cho-fasiszta csapatok főparancs­nokának, Papagosznak egyik bi­zalmas rendeletét, amely egy ütközet után került a demokra­tikus hadsereg kezébe. Papa­osz főparancsnok ebi>en a ron­íeletben a következőket írja; tAz a körülmény, hogy idáig nem szállhattunk szembe siker­rel a szabadságharcosokkal, bi­zonyítja rendkívüli gyengesé­günket. Kudarcaink iga zolasára mindig arra hivatkozunk, hogy nem volt jő az idő, járhatat­lan a terep, nem volt elegendő erőnk, stb. Am a szabadság, harcosok ugyanezen a terepen és ugyanolyan időjárásban nagy sikerrel folytatják műveleteiket és kemény csapásokat mérnek hadseregünkre, jóllehet felsze­relésünk é3 élelmezésünk jobb, mint az övék. Parancsnokaink eltitkolják a kudarcokat, túlzott jelentéseket küldenek a demo­kratikus haosereg veszteségi ről és folyton egységeink ka* tonai tevékenységé ről beszél holott ennek semmi nyom* Mindez arra vezet, hogy a fő­parancsnokság sok eseti fin té­ves elhatározásokra jut.* A demokratikus hadsere* egyébként junius havában 17» csatát vivott és 173 rajtaüt, sf hajtott végre. Az ellenség vesz* teségo halottakban, sebesültek­ben és foglyokban 8133 embe< Sz at anli eavezsiiéuy el'ea Az atlanti szerződés becikke­lyezése Franciaországban egyre növekvő ellenállásba ütközik. A tiltakozó mozgalom aí egész országra kiterjedt, a vas­atasokon, oányószokoK, valamint egyéb iparágak dolgozóin kivül a társadalmi egyesületek, szerve­zetek egész soi'a tiltakozik í nemzetgyűléshez intézett felira­tokban az Atlanti sz«rződés meg-

Next

/
Thumbnails
Contents