Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-10 / 158. szám

Vasárnap, ltnv juirasro. 5 1200 fiatal táborozik ma az Álgyő-melléki Tiszagáton Ma reggel íél hatkor tíz gép­kocsin és három autóbuszon és más jármüveken ezerkétszáz SzIT-es munkásifju, úttörő és több diák fiatal indul arra a kirándulásra, araelg két héttel ezelőtt az esős időjárás miatt elmaradt Ezen a kiránduláson, amelget az Alggő melléki Tiszagát fü­zesei között rendeznek meg, a környékbeli községek és tanya­Igy él a szovjet ifjúság egy nyári uttörötelepen ívanovotól néhány kilomé­terre, Novo-Talica falu mellet van a szövőipari munkások gyermekeinek úttörő tábora. A tábor megnyitása előtti kapón egymásután érkeztek % teheratók a tábor kapujá­hoz. A Dzerzsinszkij-gyár szakszervezeti bizottsága ágyakat és matracokat kül­lőit, az ivanovoi szövőipari gyár gyapjúruhákat, egy má­tfk gyár tükröket, lámpaer­syőket. Az úttörő tábor klub­ja ezeken kívül 800 könyvet, fekktáblákat, és más asztali Játékokat, 170 labdát, sok légpuskát és boxkesztyűt ka­pott. A tábor mellett két lab­darúgópályát, röplabda és ko­sárlabda pályát rendeztek be. A táborba 700 gyerek érke­zett. Hamarosan megszervez­ték a különböző köröket: az egyikben például azok a gyermekek tömörültek, akik szobrásztehetséget éreznek magukban. A tanítónő útmu­tatása mellett már meg is mintáztak néhány kis szob­rot. Egy mási kcsoport orosz népdalokat tanul és ad elő. A gyermekek nagy buzgalom­mal készülnek egy kis Pus­kin-darab előadására, fali uj­eáqokat is szerkesztenek, egy­szóval szórakoznak, sportol­nak és tanulnak. EGY ESZTERGÁLYOS, aki a tudományos tanács tagja tett központok EPOSz fiataljai is teljes létszámmal résztvesznek. Versenyben feldiszitett kocsikkal nagyszámú lovasbandériummal vonulnak fel erre a helyre s egész nap együtt ünnepelnek a véros fiataljaival. A szegedi rendőrség és honvédség vala­mint a Magyar Dolgozók Pártja több kiküldöttje is résztvesz a fiatalok napján s elbírálják majd azt az erőt, amtely a munkás és tanulófiatalokban rejlik. fl szépen feldiszitett tábor szervezői a délelőtt folyamén nagyméretű szám-háborut is ren­deznek. fl 900 szeméig részére készülő pompás díszebéd után pedig négyórahosszás kultúrmű­sort és sportbemutatót tartanak, fl szegedi MDP központ kikül­döttje ünnepi beszédet mond, ebben a beszédben méltatja majd a közelgő Világifjusági Találko­zót és rámutat nagy politikai je­lentőségére. fl tábor parancsnokságával Sárvári György elvtársat. Nagy­szeged SzlT titkárát bizták meg. fl harcos béke jegyében és a kirándulás jelentőségét kiérté­kelre boldogan térnek majd ha­za a fiatalok. Felszámolt bűnszövetkezet Grigorij Nezsevenka, az ode­fcai itarfial szerszámgépgyár Katal esztergályos rohammunká­ra, munka padján a keményöt­rözetü lemezzel kapcsolatban új­fajta vágási módot alkalmazott. Ezen á munkapadon a jelen­legi fémvágás gyorsasága eléri a percenkénti 550 métert- (Az­előtt a gyorsaság alig haladta meg a 70 métert.) Nezsevenkot nemrégiben az odeszai poli­technikai intézet műszaki tan­széke tudományos tanácsának állományába helyezték. Igy lesz könnyebb a szántás elekromos írektorrel Tzbekisztánban megkezdődött a traktor-munkák villamosí­tása. Az első elektromos traktort a »Kflmmunist« kolhoz gya­potföUlje'nek felszántására indította el az egyik kisérleti trak­torilllcmás. A kolhozparasztok nagyra értékelik az elektromos traktorelőnyeit, ugyanakkor nem igén yel üzemanyag és vizszállitást.A szántás e traktorok felhas/.n álá ával kétszer olcsóbb, mintáz olaijal és a Diesel-traktorok kai A szántás, vetés és talaj művelés villamosításival ez a kolhoz éhben az évben eofitizezer rabéit takarít meg. Burjá'-mongol aratódal Égő napban vágtunk a nyáron Sárgás buzakalászt. Két kéz dolga szántás-vetése, (Jré bő aratás. Most már gépet látunk helyébe Zúgó réteken át. Bugán szál a gépnek zenéje, Zugán ontja dalát. Értünk ömlik gépből az élet, Értünk dolgozik ő, Népünk ébred, égő szivében Hálát éneklő Vár ránk buza sürü kalásza, Szóljon ünnepi szó, Gépész gépe nótánk kísérje, Légy hát vig, arató! (K. I.-j Néhány nap múlva érdekes ügyet tárgyal a szegedi bíróság. Főszereplője és vád. lettja Nicsovics György, a volt csanártalberti földbirtokos, aki amig ura volt birtokának, ke­tnény, irgalmatlan munkaadója volt gazdasági munkásainak és hires volt arról, hoigy a bért is nehezen, veszekedésre fizette csak ki. "Még ma is sokat és el* keseredve beszélnek Csanádul­bertlben Nicsovics uraságáról s élénken emlékezetükben él az a bánásmód, amiben Nicsovics ré­szesítette őket. Ez az ügy, amelyet most tár­gyal a bíróság, egészen közön­séges és szennyes panama. Ni­csovics,- bűntársaival és cinko­saival súlyosan megkárosította a dolgozók államát, gazt adott el kendernek és komoly össze­geket vágott zsebre a magyar dolgozók rovására. Akik a földbirtokosokat segítették A dolog ott kezdődik, hogy a felszabadulás után, amikor a földreformot végrehajtották az országban, Nicsovicsnak, a volt MEP vezérnek a birtokát is felosztották a csar.áda'berti kis­parasztok, volt Nicsovics-cse'é­dek között. Nicsovics azonban nem nyugodott bele a demo­krácia Ítéletébe és fűhöz-fához szaladgálva sikerült elérnie hírhedt Filó-tanácsnál, hogy 100 holdat birtokából vissza ítéljenek neki. A csanádalberti parasztok és a megye dolgozói felháborodással értesültek az ítéletről s ki jelentették, hogy földet pedig vissza nem adnak neki, sőt ha be meri tenni a lá­bát a "községbe, kikergetik on­nan. A földet mégis megkapta Nicsovics, mert Kiss János, rosszemlékű, földelresztett bir­tokosok pártfogó főispánja köz­belépett és csereingat'anokkal kárpótolta Nicsovicsot Rész­ben Csanádalbertihen, részben 1 Mezőhegyesen megkapta a visz szaitétt 100 ho'dat s megkezdte azon a gazdálkodást Igaz nem sokáig, mert egy év múlva az előhaszonbérietl törvény alap jáu igénybevették földjét. Összefog a reakció csatatér volt ez. Napközben ki­dőltek némelyek és elmaradoz­tak a keresztek tövén fekve és nyögve. Az asszony kihozta az ebédet 'és ott találta meg az urát valahol mint a dögöt. Éppen csak még mozgott. Az én időmbeh emberek tud­ják jól, hogy igy volt Orvost Jó ivóvíz? .Tó koszt? Társada­lombiztosítás? Fészkes fene. S mindez miért? Hogy legyen ke­nyér legalább őszig. Mert a té­len már úgyse lesz. Télben rághattuk a" málét. Tavasz­kor mog kérhettünk kölcsön a gazdáktól, vagy a malmos­tól. De azért: ha elmúlt az ara­tás, a földesúr minden eszten­dőben megrendezte az arató­bált, ami rendszerint a dél­utáni órákban kezdődött olyan formában, hogy a maréksze­dők közül a nagyja lányok felöltöztek ugy ahogy tudtak, két lány fogta a buzakoszo­rut, mink álltunk a hátuk megett, szintén felöltözve, ugy, phogy tudtunk, de hajadon fejjel, alázatosan. Az urak jöt­tek lefelé a kastély lépcsőjén, Í ittek, méltóságosan, fontos­odva, s mikor leértek, vala­melyik lány eldadogta az üd­vözlő beszédet, a földesúr át-' vette a koszorút, s nyomban ital adta az intézőnek. M icsoda fertelmes, pokoli világ! Mink versenyez­ünk rainte életre-hatálra az fcraságr tarlón az aratásban, aink győztünk, s mégis a föl­desurat koszorúztuk meg. , Minek volt a verejték, a fáradság, a napszúrás, a cson­tig való lesoványodás és a földesúré volt a dicsőség 1 Megemlékezem már az én földesuramról: Nagvbölöny­Bölöny Józsefről, aki nem volt éppen rongyember, c&nkhát földesúr volt a maga, illetve a földesurak módján. Be sok­szor láttam, hogy jöttek le a kastély lépcsőjén, ime. <"®v aratási bál vendégei: gróf Ti­sza István, meg a felesége, gróf Vass Albert, Herczeg Fe­renc, az akkori Haza »nagy írója*, színésznők nevét nem irom, legyen emlékük, nevük örökre elfelejtve. A juhászok kikeresték a leg­rosszabb, lesántult vagy kálit birkákat, a tyukászné, hetes, éjjeliőr, s hasonló kastélykör­nyékbeliek fizették a papri­kást A gépszínbe teritettek, éjfélkor tűzijáték volt. Ha tudnám, ezeket a vacso­rákat kiokádnám. De akkor faltam, mint az éhes kutya. Ezekkel a vacsorákkal kapcso­latban van még egy olyan em­lékem, amit még ma sem tu­dok leirni, mert ha csak rá gondolok is, elborítja az arcom a vér. Szégyenlem magam, hogy embernek születtem, hogy em­ber vagyok, s szeretnék le­bujni a föld alá. A roegalá­eottságnak, a meggyötörteég­nek a legmélyebb foka ez. Nem irom le most, de tán soha, csak tartogatom magam­nak, tán azért, hogy egy pil­~ De ez alalt az egy esztendő lanatra se feledkezzek el ar-la,alt » ifJ«í° és alkalma vott ról, hoey honnan jöttem, hon-Jari"a. ho'-y komoly kart okoz. nan érkeztem ötvenhatéves ko­romba s a szocializmusba. Meg aztán persze, hogy má­sokat is emlékeztessek 1 M eg kell tanulnnnk vala­mit, emberek 1 Elsősor­ban azt, hogy folyton és foly­ton emlékeznünk kell a régi időkre, nem szalad, hogy egy pillanatra is meghalványodja­nak az emlékek bennünk, hogy soha, még a halálban sem bo­csáthassunk meg a tengernél is nagyobb szenvedésért, a tö­kéletes" kiszolgáltatottságért, a heti félkiló szalonnákért, a ti­zedik keresztért, majd tizen­kettedekért, a téli málérágá sért, a tavaszi kegyetlen sze­génységért, ó, semmit sem szar bad" elfeledni 1 Kiváltképpen most, az idei aratás idején. Mérhetetlenül gyűlöljük s régi világot, csak "igy tudjuk szeretni 'egész lelkünkből az ujat. Mérhetetlenül gvülöljük a régi buzakoszorúkat, csak igy tudtuk értékelni mai és bő aratásunkat. Aki nem tud gyűlölni, nem tud szeretni. Aki nem tudja, mit jelentett az, mikor az uraság jött le az aratási bál előtt átvenni a buzakoszorut a kastély lépcső­jén, az azt sem tudja, hogy mit jelent most, mikor mink aratók, DÉFOSz-tagok, szövet kezeti tagok megyünk felfelé Ugyanannak a kastélynak lépcsőjén. S hozzá, nem ünne peken, hanem mindig, mikor jólesik. zn a dolgozók államának. Bir­oka egy részén kendert ter­melt A kender rossz, gazos, alig használható selejtes termést adott Nicsovics azonban nem esett kétsége, mert a régi uri rendszer módszereivel sikerült abból hatalmas jövedelmet ki csikarni. Érintkezésbe lépeti Sármezei Antallal, a vott batto­nyai földbirtokossá', akt a nagy. laki Kenderr,yárhoz került ter­melési fe'üyyelőnek. A két volt földbirtokos dzsentri megértette egymást és ebben még segitell is nekik Bajnok Kálmán barál­ruk, az azóta eltávolított volt h. vállalatvezető. A megegyezésből egy hatalmas panama született. Először is azzal kezdődött a nagylaki kendergyár íejése, hogy termelési előleget kért Nicsovics. legfeljebb S000 fo­rint járt volna neki, de Sárme­zei javaslatára és Bajnok in­tézkedésére Nicsovics több, mint SO eZer forintot vett fel o nagylaki kendergyár pénztárá­ból előlegképpen. A kővetkező lépés a kender átvétele volt Sármezei, mint termelési fel­ügyelő, a közel 900 múzsa ken­dert elsőoizlályunak minősítet­le. Megkezdődött a szállítás. Mintegy 100 mázsányi kender­bői aiig néhány százaléknyi gaz levonást számítottak le, a fenn­maradó 800 mázsából még azl sem s az egészet el tő osztályú kendernek minősítették. Baj­nok érezte, hogy ebből baj lesz és eZért azt az utasítást adta Id, hogy az első részletekben beszáliitott 100 mázsányi ken­dert keverjék a többi kender közé és dolgozzák fel, nehogy nyoma maradjon a — csalás­nak. „Kendert" legelnek a kecskék Mert nagy csalásról volt itt szó. A Nicsovics-féle kender nemhogy elsőosztályunak, d« még második és alacsonyabb osztályúnak sem volt minősít­hető. 50 százaléka a kender­nek teljesen használhatatlan volt. Amikor beszállították, a szakértő munkások megállapi­tották már ezt és külön is rak­ták. A bizottság, amely később az ügy kipattanása után megiúzs­gálta, me'rí'lapította, hogy * kendernek nevezeit valami tu­lajdonképpen gaz és szemét, javarészt s semmi másra nem jő, mint a gyár udvarán tén­fergő kecskék etetésére, de még azok is megválogatták. A fennmaradó 50 százalékból is több, mint P0 százalék a'ig ütöt­te mag a III. osztály mértékft, a többi pedig a IT. osztályét. Elsőosztálvn semmi sem voH közötte. Énnek ellenére Nicso­vics az elsőosztályu kender árát vette fel az egészért. Mi a tanulság? A bíróság mond rövidesen ítéletet ebben az ügyben, de a dolgozók már Itételet mondtak Nicsovics ügyében. ítéletet mondtak a dolgozó parasztot és a vott cselédek már Nicso­vics felett akkor, amikor fur­fangokkal vissza akarta szo­rozni birtokát és ítéletet mond­tak a nagylaki munkások ia, amikor látták, hogy a dolgoai nép gyárál fejőstehénné akarja átváltoztatni a volt dzsentri földbirtokos, s a felvett péo­zeket tulajdonképpen a dolgo­zók zsebéből lopta ki. A történet tanulsága: dzsentri kéz, dzsentri kezet mos. A bíróságra vár most, hogy igazságot tegyen s felszámolja ezt a bűnszövetkezetet, amely a dolgozók verejtékéből akart í gásnak hasznot teremteni. Jól sikerült a mezöhegyesi KOMBÁJN próbaaratása Mezőhegyesen az állami bir­tokon hatalmas érdeklődés előz­te meg az uj kombájn első ara­tását. A két emberrel kezelhető hatalmas munkát megtakarító gép első próbáját ezen a héten i ártották meg nagy sikerrel, ülőször búzát, majd árpát arat­tak és csépeltek el a géppeL Megállapították, hogy szemvesz­teseg nem éri a kombájnnal aratott gabonát. A jövő hét folyamán a kombájn már meg­kezdi a rendes munkát — Több község földmű veí Bzövctkezr tő­nek tagsága, több termelőoeo­port jelentette máj be, hogy tanulmánvut során szeretnének megismerkedni a kombájn mun­ká jávai. NEM VÁLTOZIK . A HŐMÉRSÉKLET Mérsékelt északt, északnyu­gati szél, felhőátvonulások egyes helyeken, főleg a délutáni órákban kisebb eső, esetleg zi­valar. A hőmérséklet nem váL ' tozik léuveoesen.

Next

/
Thumbnails
Contents