Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-08 / 156. szám

Pénfefc, 1949 julius tC 7 Most alig látrii a papírkosár alján egy-két szelet hulladékot most jól dolgozott a gyufagyár „Március 8" brigádja J^ kkor még fehér hólepel borította az utcákat. Több mint hatezer asszony, munkás és diákleány vonult fel Szeged utcáin énekelve. Éltették a szabadság, a bol­dog élet vezetőit és tüntettek a béke mellett. A nemzetközi nőnap előestéje volt. Ott ménetelt a hatalmas tömegben a gyufagyár öt munkásnője is: Orosz Terézia, Zsemberi Júlia, Kovács Károly né, Csizmadia Rozália és Rdbinszki Lászlóné. Ezen az estén határozták el, hogy a Nemzet­közi Nőnap alkalmából brigádba tömörülnék, a termelés emeléséért, hogy így járulhassanak hozzá a több munká­val a békéért folyó harchoz. Innen kapta a brigád a •Március 8« nevet. Naplójuk elfő oldalára írták fel célkitű­zésűket: » Papír és gyufa se­lejtcsökkentés és a munkafe­gyelem megszilárdítása.* Négy hónap telt el azóta. Nem sikertelenül. Ezt bizo­nyítja a »Nagyszegedi bri­gádzászlót, amit a Winter­kefegyár Rákóczi-brigádja után nyertek el. Felejthetetlen nap Mikor a MINSZ-székház feldíszített nagytermében Zsemberi Júlia boldogságtól sugárzó arccal átvette a bri­gádja nevében a zászlót, taps csattant fel. Szeged dolgozói melegen ünnepelték a gyufa­gyár öt lelkes munkását, ök örömtől meghatódva fogad­ták. »Felejt hetelen nap« — jelentették ki valamennyien. Most újra gépeik melleit állanak. A terem közepén hatalmas gúlában tornyosul nak a papírcsomagok. A fes­tőből fémcsatornán végtelen sorban jönnek párosával a gyufásdobozok. A gépek mo­raja mint kísérő zene követi a munka ütemét. Mint a le­csapni készülő héja, úgy figyelik a Március 8 brigád tagjai a gép működését. Ne­hogy hiba csússzon közbe, ami selejtet jelent. Az o nevük is belekerül a munka elismerésének könyvébe Március nyolcadikán a gép mellett lévő papírkosárban több mint kétkiló papírhulla­dék gyűlt össze egy nap. Most alig látni a fenekén egy-két szeletet. Ez a hulla­dékcsökkentés — ami több mint háromezer doboz gyufa csomagolásához elegendő — járult hozzá legjobban a 118 százalék terv teljesítése mel­lett ahhoz, hogy a zMárcius 8« brigád magáénak mond­hatja a vándorzászlót. Uj nevek, új fényképek a gyufagyár öt munkásnőjének nevei és fényképei kerülnek bele a vándorzászló emlék­könyvébe. Abba a könyvbe, amely kitüntetést jelent, mert a munka elismerésének köny­ve. Gyöngyösi János Szabadság Elviárs! De régen Httam. Talán már nem ls em­lékszik rám. Gyöngyösi János pártkönyve vagyok. Ja persze — most dereng csak előttem, hogy valahonnan Ismerem az elvtársat. Én meg • Stefanik János pártkönyve vagyok. Nagyon régen talál­koztunk már. Hol volt ilyen Bokáig? Talán a Stefanik János szabadságon volt és oda volt vele? Ja jdehogy. Az még csak he­lyén való do'og lett vofna. A gazdám egyszerűen nem is akart IJgyelembevenni és eltakart má­Bok előtt. Három hónapon ke­hesztül hol a fiókjában porosod­tam. hol pedig a belső zsebé­ben hervadtak lapjaim. I Östin.'vn »eg kell mondanom, hogy már nagyon el voltam keseredve. Soha nem tudtam érintkezni taghönyvtársaimmal. Az elkese­redésemet az is fokozta, amikor teszem he jutott a nap, amikor hozzákerültem. Akkor ugy dé­delgetett és simogatott, hogy taár szinte magam is sokaltam. Es most az utóbbi időben meg Kim se Tügyült. Már-már ugy volt, hogy elhagyom az én ha­•yag Stefanik gazdámat. De íadod És nem is bántott volna a dolog annyira, h,g pem figyel­meztették volna egyszer se gaz­dámat. De figyelmeztették. Mondták) neki, f hogy megbete­gedtem és orvoshoz kellene mennem, de csak nem vitt el. Ha jól emlékszem még Gyön­Igyösi János), a te gazdád is szólt Stefaniknak, hogy baj van ve­lem. Persze hosy szólí Én is emlékszem már rá vi­lágosan. Akkor találkoztunk legelőször. Éppen a választások előtt volt. Akkor-afckor. Nahát láttad, hogy akkor is milyen sovány voltam. Te pedig majd kicsat­tantál az egészségtől. Hát én igen. Büsrice is va­gyok a gazdámra. Gyöngyösi János minden hónap elsején el­visz a Pártba, ahol az egész hó­napi elláiásom megveszi, és nincs is soha semmi bajom. Hát bizony jó neked, vigasztaltam magamat. Sokfelé megfordultam vele és beszél­Igettem egykét alkalommal a többi társakkal, afc:k azt mond­ták, hogy ne keseredjek el any­nyira, hiszen nemcsak én va­gyok az egyedüli árpa. Szinte irigyellek. De ha már találkoztunk, gyere közelebb hoz­zám és lapozz feL Olyan jól esik kiönteni a bánatom valakinek. Na ne hajts tovább, flllj meg és nézz végig rajtam. Látod, há­rom hónap alatt egyszer vittél el a Pártba. Ezetatt az idő alatt csak most, junius végén része­sültem egy kis jóba, amikor már mindenki követelt, hogy merre vagyok. Azt hitték, elvesztem. | Én mér elhagytam volna | a Stefanikot, ha velem Így bánt volna. Emlékeztetlek, hogy én is ezt akartam, de ugy gondoltam, hogy amig bírom, kitartok mel­lette. Te azt jól tudod, hogy én egy öntudatos pártkönyv va­gyok. Láttam azt, hogy a vá­lasztások előtt, ha némi zökkenő­vel is, de jól dolgozott a gaz­dám. Akkor csak lapultam és elégedetten figyeltem munkáját. Néha azonban akkor ls fel-fel jajdultam. Különösen okkor amikor arról beszélt, hogy csak az lehet a pártnak tagja, aki rendszeresen fizeti a tagdiját. Ilyenkor nagyon dühös voltam, de mindig magambafojtottam. Ó, de hiszen most látom csak, hogy te nem is lehetsz olyan jó erőbe, mint én. Lapozz csak tel te enqemet. Na ne menj tovább. Itt ni. Látod csak. És még min­den hónapban a rendesen kivül külön ellátásban ls részesülök Ez már igen. Ez egy rendes dolog. Igy ki lehet bírni. Na, de most már ne haragudj, de el kell hucsuznunk, mert jön az én Stefanik gazdám. Te meg bujj bele jobban a zsebbe, ne­hogy kiess. Ne félj, én nem ma­radok el a gazdájntóh Az tokhal éberebb annál. Nem ugy. mint a tied, áhogg kint hagy az asztalon. Na ne szomorits megint el te ls. Tudom, hogy őnála még sok tennivaló van ezen a téren is —, de nem reménytelen. Gesztesl Ferenc. Kiskereskedők! Kisiparosok! Pénteken, julius 8-án délután fél 6 órakor az Ipartestület nagytermében NAGYGYŰLÉSEN teszünk hitet a béke mellett! Előadók: Ábrahám Ambrus, egyetemi tanár és KÖVÍ Béla, szakszervezeti titkár. Mindannyian legyünk olt! KISOSz szegedi csoportja. KIOSz szegedi csoportja. A szovjet kolhozok ÉLEITÉBÖHI A Szovjetunióban nem probléma a dolgozók üdiiltetteéne» megszervezése- A hatalmas ország legszébb fájai várják a dol­gozókat. Gyakran maguk a munkások, kothozparasitok dönti 1 el: a Szovjetunió gyönyörű tájai közül hol éuitsék fel saját üze­mi vagy kolhoz-nyaralójukat. Igy történt ez Csuvas autonóm köztársaság marinszk-po szakszi körzetében működő KirOvról elnevezett mezőgazdaság termelőszövetkezet esetében is. A szövetkezet kelhoapnrasztju a mult évben elhatározták, hogy a kolhoz költségén szép üdülő' épittetnek maguknak. A Malujacivilj lolyő partján, festő szépségű helyen jelölték ki a park területét és nagy lelke­sedéssel vettek részt az üdülő telépUésében. A jő munka ju­talmaként ebben az évben már a mezei munkák elvégzése utá; a termelőszövetkezet 300 dolgozója fog itt pihenni, felüdülni * t A Szovjetunió erdős vidékein egyre nagyobb méretekei ölt a rendszeres, tervszerű erdőgazdálkodás. A kitermelt er­dők helyérő ismét facsemetéket ültetnek, amelyek néhány év mnlva lombos fákká terebélyesednek. Az óriási kiterjedése erdősítési munkálatok gépesítésére a szovjet mezőgazdaság; gépgyárak egyre ujabb és ujabb, az erdészeti munkálatot, megkönnyítésére szolgáló gépeket gyártanak. A tK. T. 12-es traktorokat, amelyeknek teljesítőképessége meghaladja a 6' lóerőt, főként hatalmas szálfák szállítására használják, d< gépesitik az erdőgazdálkodás egyéb munkafolyamatait- lg', az erdőkitermelö kolhozokat egyre nagyobb szómban faese meteültető gépekkel látják el és czzei óriási mértékben meg­könnyítik az erdősítés nemzetgazdasági szempontból olyan nagyjelentőségű munkáját. í * 'A Penzsia-kerület a Hábárovszki-végvidék legtávólát bi kerületeinek egyike. Kisebb nemzetiségek, korjákok, le mutok, csukcsok, kamcsadalok lakják, akik már mindnyc jan kolhozokban egyesültek. A kolhozparasztoknak a mu gazdasági évről felállított mérlege rendkívül jó eredménv mutat: a kerület 10 mezőgazdasági szövetkezetéből h azt vetkezet milliós jövedelmet ért el. A milliomos >Szikra« halúszkolhoz 500 rénszarvasáé szaporította rénszarvascsordáját, új olvasókunyhót, vii lanytelepet épített s minden kolhozparasztnak új háza' Az *Észak útja« szövetkzet egyesítette a nomádokat, aki korábban sátrakban laktak: újabban számos lakóházat é iskolát is építettek maguknak. Építkezik az »Észak vita gító tornya« kolhoz is: itt villanytelep és klub épült. . kolhozparasztok pedig új faházakba költöztek. A terület kolhozaiban er/ymásután nyílnak az iskolái áruházak és fürdők. A nemrég még civilizálatlan embere a Szovjetűnió sztálini nemzetiségi politikájának követke­menyeként elindulhattak a gazdasági és kulturális fejlő dés útján. Ma már eredményesen űzik a földművelést burgonyát, káposztát, répát és hagymát termesztenek. * 'A nyár érkeztével az altáji falvakban hatalmas épitke tés indult meg: a kolhozokban mindenféle klubokat, vi lanytetepeket, iskolákat, kórházakat építenek és mezőgazda sági központokat létesítenek. Az altáji hegyvidék autonór területén és a volcsihini, lektyevi és bajnauli mezőgazdaság kerületek falvaiban 26 klub és 12 iskola alapjait rakják I. és hozzáfogtak 700 ház épitpitészek és építőmunkások segít séget nyújtanak a kolhozoknak az utcák tervezésébe/t e építészeti kialakításában, a késéhez a kolhozparasztok és falusi tanítók számára. Az étrtek, ligetek és parkok ízlése elhelyezésében. Szoviei Mezőgazdasági K á?li ást rendez az MSzT ülsóközponfon A Magyar-Szovjet Társaság szegedi csoportja julius 17-én és 18-án Alsóközponton nagy­szabású »Szovjet Mezőgazdasá­gi Kiállítást* rendez, amelyen a dolgozó parasztság megis­merkedhet a nagy szocialista ország fejlett földművelésével és állattenyésztésével. A nagy­szabása kiállítás megnyitásá­ra az MSzT a Szovjetunióban járt parasztküldöttség vezető­jét, Keresztes Mihály földmű­velésügyi államtitkár elvtár sat és Tisóczki Sándor csenge lei mintagazdfit, a Szovjet unióban járt parasztküldöttséj egyik tagját kérte föl. A kiállítások időtartalmára nagyarányú vasúti kedve.? ményt kapnak az Alsóköz pontra utazók, úgyhogy való szinüleg az ország minden ré­széből mennek majd érdeklő dők a szovjet mezőgazdasági kiállítás megtekintésére. Készül a szegedi SzIT a Vitágifjusá^i Találkozóra A szegedi szites ifjúmunkások és valamennyi ifjúsági alap­szervezet már minden előkészü­letet megtett a budapesti Vi­lágifjusági Találkozóra. A nagy­szegedi MINSz-titkárság áltai kidolgozott másfélhónapos mun­katerv szerint dolgoznak. Az üzemek fiataJjai értekes munka­felajánlásokat lettek s eddig már igen nagymennyiségű aján­déktárgyat készítettek a küi^ földi fiatalok számára. Az üze­mekben, a munkahelyeken, az alapszervezetekben hatalmas mértékben növelik a szervezeti életet, népszerűsítik a Komszo­molt és, a Vüágif jusági Találko­zót. Az ifjúsági alapszervezetek­beu Komszomol-sarkokat léte ­sítenek Lenin, Sztálin és Rá­kosi élvtárs arcképével, nemze:i és vörösszinü zászlókkal és jel­mondatokkal feldíszítve. A Komszoinol-sarkokhan feJix-já b egy-egy, Szeged felszabadítása ban elesett hős szovjet katon nevét, akinek sírjára naponl friss virágot visznek. Több és jobb munkájuk mellett fokoza­tosan terjesztik a magyar mun­kásifjusác lapját, a SzikráA

Next

/
Thumbnails
Contents