Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-08 / 156. szám

4 ltentek, 1949 julius 8. Petőfi emlékkiállítást rendeznek Moszkvában Petőfi halálának századik év­fordulója alkalmából Moszkvá­ban Petőfi emlékkiállítást ren­deznek. A kiállítás anyagát, amely Petőfi kéziratainak fény­képmásolataiból, a halála óta eltelt évszázad alatt megjelent Petőfi kiadások úgyszólván tel­jes gyűjteményéből és nagyér­dekességii Petőfi ereklyékből áll, a Magijar-S/ovjet Társaság gyűj­tötte össze. Elküldik a kiállításra a csepe­li WM gyár ajándékát is: re­mekbekészült kicsinyített mére­tű nyomdagépet, hűséges mását annak a kézisajtónak, amelyen 1848-ban a "Talpra magyar* el­ső példányát nyomtatták. Ravaszhodások az angol vas- és acélipar államosítása körül A Novoje Vremja legújabb izámiban Lconikov többek kö­tött ezeket irja: Az angol vas- és acélipar ál­lamosításának terve a munkás­párti blackpooli értekezleten el­fogadott választási program egyik ülőkártyája. A •munkás­vezérek* ncin vesztegették az klót és mindenfelé kikürtölték ezt a tervet De ha elolvassuk az U) tőr­Vényjavaslatot, látjuk, hogy az egész csalás, az államosítás Igazi Uénycgének meghamisí­tása. Az alsóházban el fogadóit törvényjavaslat ugyanis csak 107 magánvillalat áMamositá­iáról szól, e vállalatok részvé­nyeit a kormánynak meg kell vásárolnia, a kisebb cégek pe­dig magánkézben maradnak. A törvényjavaslat legfontosabb rendelkezése azonban az, hogy Valamennyi államosított vállalat továbbra is tilggitren cég marad továbbra is ugyanazok a töké­lek és nagybirtokosok irányít­ják, akifr az államosítás előtt így a valóságban a régi kapita­Bsta Igazgatók maradnak to­vábbra is az ipar korlátlan nrai és megtartják jogaikat a munkásokkal szemben. Az angol «munkáspárti» vezé­rek ezzel az államosítással tel­jesen a monopoltőke érdekeit azolgálják. A nagyiparosok cé­feeik élén maradnak és ugyan­akkor a kormánytisztviselők jogkörét is élvezik. Ebben a minőségű khen méginkább ab­ban a helyzetben lesznek, hogy nyomást gyakorolnak a dolgozókra Igy például a sztrájkotókat nem mint magánvállalkozók nyom­ják majd el, hanem mint a kor­mány nevében eljáró szervek. Igy jobban rákényszeríthetik feltételeiket a munkásokra. A »reform« csinos hasznot ls biztosit az aqjlbárók számára. A kormány nemcsak teljes kárta­lanítást fizet a befektetett tő­kéért, hanem külön nyereséget is juttat a nagyiparosoknak. A részvényesek 108 millió fontster­linget keresnek ezen az üzle­ten. Az iparbáróknak juttatott •kártalanítás* körülbelül egymil­lió angol munkás évt keresetével ér feL A kaoitaiict" víiáoon végig­söprő gazdasági váisag az angol acélipart kétségbeesett helyzetben találja. Az elavult gépek miatt az amerikai árak­nál 30—50 százalékkal magasabb az aoél ára Angliában. A túlter­melés összeomlással fenyegeti az angol acélmonopolistákat mind a külföldi, mind a hazai piacon. Hz amerikai acél válla latok a ki viteti árak erős csökkentésére ké­szülnek, ami kezdete lesz az an­gol versenytársak ellen az egész világpiacon meginduló általános támadásnak. A brit kapitalistákat fenyegető veszélyt sulyobbitja az, hogy az amerikai töke a nyu­gatnémetországi iparban szövet­ségesre talált Iz angol konszernek ellen tehát két oldalról indul támadás: küzdeniök kell az ame­rikai trösztök fejlettebb techni­kai színvonalával és a német­amerikai cégek olcsó munkaere­jével is. Igy az angol ipari tőke számára parancsoló szükség lett a vas- és acélipar korszerű­sítése. Az angol monopolisták a "munkáspárti* vezérekkel szö­vetkezve a kormánnyal akarják megfizettetni e korszerűsítés költségeit. Erre szolgál az an­gliai vas- és acélipar "államosí­tásáról* szóló törvényjavaslat Megnyílt Moszkvában a csehszlovák ipari kiállítás A SZOVJET JSEP KVLTUR4J4 A KOZMOPOLIIIZMU 5 ELLEN A moszkvai Gorkij-parkban ünnepélyes keretek között nyi­tották meg a csehszlovák ipari kiállítást A kiállítás megnyi­tására Zdenek Fierlinger he­lyettes miniszterelnökkel az élen csehszlovák kormány küldöttség utazott Moszkvába. Nyeszterov, a Szovjetunió összszövelségi kereskedelmi ka­marájának elnöke üdvözölte a küldötteket, majd Zdenek Fier­linger mondott megnyitó beszé­det. A cschsztovák dolgozók a Szovjetunió ós a népi demokrá­ciák segítségével sikeresen befe­jezték kétéves mezőgazdasági tervüket és hozzákezdtek az első ötéves terv megvalósításá­hoz — mondotta. Ezután han­goztatta a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal fennálló gazdasági kapcsolatok kiszélesí­tésének és elmélyítésének szük­ségességét. A moszkvai ipari kiállításon Csehszlovákia töb Imiint 15.000 féle ipari terméket állit ki. Kétezer ipari vállalat és cég vesz részt a kiállításon. Igy járnak az U. S. A-ban - AKIK BFKKT AKARNAK Londonban a közelmúltban az USA követ­ségének helyisége előtt kilenc angol fiatatem­ber — mindannyian volt frontharcosok — tilta­kozott a kapitalisták ni háború kirobbantására irányuló provokációi ellen. A fiatal tüntetők hangoztatták, hogy az amerikai bankárok és gyárosok további gazdagodásukért egy ifjabb há lioruban akarják az angol ifjúság vérét is kiontani. A kileno fiatalember közül kettőt: Sidruey Braunt és Erio Budiért a rendőrség letartózta­tott és véresre vert. A gyárból — ahol dol­goztak — azonnali hatállyal etbocsátották őket. Angliában tehát szószerint érvényes a böz­toondás: mond] igazat és betörik a fejed I De azért méols tan. aki meomerl mondani Don Rogger, aki Roosevelt idejében az USA legfőbb államügyészének helyettese volt, az •gyészek szövetségének ülésén az alábbi figyel­meztetéssel fordult a jelenlévőkhöz: •Elérkez­tünk arra. a pontra, amikar a reakció tevékeny­ségét már csak igen rövid lépés választja el a fasizmustól. A monopolkapitalisták elhatározták, hogy Amerikát Hitler Németországának hason­másává változtatják, ahol az országot a katonák és a világot a profitbajliászók irányítják. Sok jel arra mutat, hogy ami országunkban törté­•ík, az a fasizmusnak egy amerikai változata. A kormány a népet legelemibb jogaitól is meg­hasítja. És vannak akik cselekednek is Salvador vasútvonalain egyhuzamban 16 na­pig álltak a vonatok a vasutassztrájk miatt. A vasutasok munkabéremelést körteitek, to­vábbá azt, hogy azonnal bocsássák el az ameri­kai »International Kavlwayis of O.ntrai Ame­Konsztantin Szimonov, a Szov­jet írószövetség helgettes főtit­kára, akinek az Orosz kérdés c. színdarabját nálunk is nagy sikerrel játszották, feltűnést kel­tő tanulmányt irt a szovjet szin­kritikusok és dramaturgok egy részénél felbukkanó kozmopoli­tizmus ellen. Szimonov megálla­pítja, hogy a szovjet drámaírás a XIX. század legdemokraiiku­sabb hagyományainak szellemé­ben dolgozik és Gorkij klasszi­kus örökségét vallja magáénak. De az utóbbi időben ezzel elvi­leg ellentétes állásfoglalások is érvénytesültek a szovjet dráma­irodalomban. Ezt a haladás-el­lenes álláspontot a burzsoá-koz­mopolita irók hazafiatlan cso­portja képviselte, amely hosszú időn át fertőzte az irodalmi éle­tet, gyalázta Gorkijt, a szovjet szinház múltját és a szovjet drá­mát Igyekezett "alsóbbrendű mű­fajnak feltüntetni. Szimonov név­szerint Is megemlíti a kozmopo­lita irányzat főbb képviselőit és hangsúlyozza, hogy garázdálko­dásuknak kíméletlenül véget kell vetni. A szovjet kozmopoiita kri­tikusok tudatosan és következe­tesen terjesztették a burzsoá kozmopolitizmust. Lakájmódra hajlonganak Nyugat előtt ^s minden alkalmat felhasználtak, hogy ócsárolják a szovjet művé­szetet. Módszerük az volt, hogy megállapították valamely darab­ról: hozzájárul egyan a nép po­litikai öntudatának emeléséhez, de művészileg értéktelen. Szimo­nov tanulmánya csak egyik mera­szirehangzó megnyilatkozása an­nak a harcnak, amely a Szovjet­unióban indult meg, de a népi demokrácia országaiban is elkez­dődön a kozmopolitizmus propa­gálói ellen. Ez az irányzat, mint szovjet részről többször megál­lapították, nem más, mint az imperializmus ideológiai fegyve­re. Az összes államok világszö­vetségét, a határok lebontását hirdeti és világkormányt java­sol, amely alatt természetesen az angol-amerikai Imperialisták világuralmát értik. Ezért Igyek­szik a kozmopolitizmus rábeszél­ni a népeket, mondjanak le a szerinte »elavult« nemzeti füg­getlenségükről és állami szuve­rénitásnkról. A szovjet nép leg­jobbjai lerántották a leplet a kozmopolilizmusról, rám«tattab valódi lényegére: a kozmopolitiz­mus az imperialisták szép szóla­mokkal elkendőzött eszmei fegy­vere világuralmi törekvések szolgálatában. Hiiata saté- és Rözfeg-s^ers van a Pragai magyar képzimész£j kiállításnak rica* vasúttársaság vezetőjét, Herbert Wilsont, aki az amerikai vasúti monopóliumok gyarmato­sító politikájának sugalmazója és megszemé­lyesítője Salvadorban. A kormány és a szakszervezetekbe becsem­pészett amerikaiak igyekeztek megtörni a sztráj­kot- A sztrájkotok azonban nem adták meg ma­gukat, sőt rövidesen a szomszéd ország — Gua­temala — vasúti dolgozói is csatlakoztak hozzá­juk. Kijelentették, hogy szolidaritásból sztrájk­ba lépnek, ha nem teljesitik a salvadori vas­utasok követeléseit. A munkások győzte*. Kivívták a munkabér­emelést, az amerikai igazgatónak pedig azt ta­nácsolták, hogy 72 órán belül hagyja el az ország területet- A salvadori vasutasok ígéretet tettek Mr. Wilsonnak, hogyha vonaton akar tá­vozni tzöld utóit* biztosítanak számára. (»Zöld utca* vasutas szakkifejezés, amely végig sza­bad, megállásnélküli utat jelent. Ilyenkor a vasúti jelzők mindenütt zöldet mutatnak, tehát •az ut szabadi). Ez a helyzet az tagol és aaerlai zónákat) A Mauchester Guardian irja: »Az angol és amerikai zónában több, mint 1 millió dolgozó van munkanélkül és számuk egyre fokozódik. A munkanélküliségtől és a válságtól való félelem egész Nyugat németországban elterjedt Aggoda­lommal tölt el mindenkit, hogy mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik ez évben hagyják e] az is­kolát Az aggodalmat még növeli az a körülmény, is, hogy a munkanélküliség éppen abban az időszakban növekszik, amikor általában csök­kenni szokott Annak ellenére, hogy Németor­szágban súlyos lakáshiány vaa, az énitAipar­ban is dul a munkanélküliség.* •A magyar realista képző­művészet fejlődése* című prá­gai kiállítás, amely kilenc magyar festő és kilenc ma­gyar szobrász legjellegzete­sebb alkotásait mutatja be, nagy sikert aratott a cseh­szlovák fővárosban. A két héttel ezelőtt meg­nyílt kiállítást eddig mintegy 2500 látogató tekintette meg. A magyar képzőművészen kiállítás azonban nemcsak a közönség körében aratott nagy silcert, hanem a szak­értők táborában is. A cseh­szlovák lapok terjedelmes közleményekben ismertetik a kiállítás jelentőségét. Fokozott ütemben készülnek a traktorok és a cséplőgépek A mezőgazdaság gépesítettségének foka lényegében hűen jellemzi egy ország mezőgazdaságának fejlettségét, vagy elmaradottságát. A felszabadulás után sok akadályt, elsősorban a tőké­sek ellenállását kellett leküz,tenünk. Az 19!t8 márciusi álla. mosítások azonban lehetővé tették a mezőgazdasági gép* gyártás átszervezését, amelynek következtében megindulha­tott a gépek szériában váló gyártása. Az eredmény szinto ugrásszerű fejlődésben mutatkozott meg. 19^7 augusztusá­ban például még csak 2b cséplőgép és 58 traktor készült el, nem soKkál az államosítások után, 19b8 májusában már 49 cséplőgép és líS traktor került ki a gyárakból. Az első tervperiódusban a mezőgazdasági gépgyártóÍM ban a beruházások összege 61.8 millió forintot tett Hj az öthónapos terv terv során 77.8 millió forintot, vagyii 5 hónap alatt 16 millióval többet fordítottunk a mezőgaz­daság gépesítésére, mint az első tervév 12 hónapjában. A harmadik tervév előirányzata 272.9 millió forintí tehát é hároméves terv során összesen 312.5 miXlió forint szolgéA mezőgazdaságunk gépesítésére. Az ötéves terv során errf a célra közel tízszer annyit, 3 milliárd forintot fordítunk, Az ötéves terv során egész sor olyan gépet állítunk elő, amelyet azelőtt Magyarországon nem gyártottak, «5i nem is használtak. Ezek közül a legfontosabbak az aratói cséplőgépek és az újtípusú traktorok, valamint az univer* zális kistraktor, amely kapál, kaszál, behord, wmtat ál sok minden más munkát is elvéaez

Next

/
Thumbnails
Contents