Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-07 / 155. szám

z* -CMidőriők, IMS jnfivl Z> _ „Zíí az önköltségcsökkentés titka!" Szabad Nép-olvasás a dohánygyári válogatóban Tíz^er koppan Lukácsné cipőjének sarka a lépcsőn. Tíz lépcsőfokon halad lefelé, hogy a Dohánygyár válogatótermébe jusson. Gya­nús tekintetet vet az ajtóra. Valami szokat­lan hangot hall bentről. Pedig bent semmi különös nem történt. Mindenki a megszokott helyén' ül, valamennyi kéz ugyanúgy válo­gatja a barna dohányleveleket, mint máskor. A sok asszony közül most egyetlenegy be­szél. Konkolyosné, az átvevő, aki egy órával később kezdi munkáját, megvárja, hogy a többiek egy ládára való dohányt kiválogat­nak. Hogy az ideje kárba ne vesszen, a vá­logató asszonyoknak lassan, tempósan, min­den szót jól megrágva felolvassa a Szabad Nép vasárnapi Számát. — Miből születnek az eredmények f Há­rom jó üzem példája, mindenki tanulhat belőle — hangzik a cikk címe. Hangja erő­södik, mikor a nagyobb betűkkel szedett sorokhoz ér. — önköltségcsökkentés, több­termelés, anyagtakarékosság, minőség. — Ez igen — bólint az eredményekre Ábrahám Bálintné.— Érdemes rajta gondolkozni, hasz­nos lesz követni példájukat — fejezi be a cikk olvasását Konkolyosné. Most már neki Í3 munkához kell látni. Egyenként veszi át asszonytársaitól az átválogatott dohányt, A végszóra megerednek a nyelvek. Ba­kacsiné szakíja meg a zsongást. — Nézzük csak, hogy állunk ezekkel a kérdésekkel. Azt­hiszem nem is kell sokat gondolkodni rajta. Vegyük csak sorjába, hogyan tudnánk az önköltséget csökkentenif Ha a válogatásnál finoman kezeljük a dohányt, nem törődik és nincs annyi selejt. — A puhít őst ól is függ. Nagyobb gond­dal végzett munkával sok anyagot takarít­hatunk meg — szól közbe az első csoportból Kádár Mihályné. — A termelést is növel­hetjük — veszi át a szót Arany Tóth Erzsé­bet —, ha a legkisebb késéséket is kiküszö­böljük. — Majd megmondom én —• hallatszik a ládák közül Konkolyosné hangja. — Látjá­tok eztt — Egy marék dohányt tart a ma­gasba. — Mondtam már egy párszor, hogy nagyobb gonddal válogassátok. Kié volt ez a Iádat Újra kell válogatni. Ezt küszöböl­jétek ki. Itt az önköltségcsökkentés, az anyagtakarékosság, minőség és a többterme­lés titka. — Igaza van Konkolyosnénák! Ha a vá­logatásnál felmerülő hibákat kiküszöbölik, máris lényeges javulás áll be a termelésben. Nem törődik kétszer az anyag, nem porlik duplán. A második válogatás helyett pedig üjabb láda dohányt válogathatnak ki, tehál emelkedik a termelés és nem lesz kitéve a kész cigarette annak, hogy penészes dohány kerül bele és így a minőség is javul. A Dohánygyár válogató brigádjai már követték a Szabad Nép cikkében közölt üze­mek példáját. Vasárnap még Algyőn mint falujárók végezték népnevelői munkát a Sza­bad Nép iránymutató cikkei nyomán, hétfőn reggel pedig saját magukat agitálják meg. éppen olyan eredményesen, mint ahogyan Algyőn tették. Olyan ez a barack mint a nevető rózsásarcu kislány 50 vagon barackot szállítanak Ausztriába a szegedi, csanád-és csongrádmefyei termelőktől irí •?"kezdődött a barackszüret. 'A fák mindenütt rekord­termést adnak. A szegedi, makói határban, Csanád és Cson­grád megyében esténként összegyűlnek a családok a fák alatt. Szorgos kezekkel szedik az üde gyümölcsöt. A bőséges termés ellenére is fó ára van a baracknak. Oka ennek az, hogy a köz­vetítő kereskedelmet, amelyik régebben csak a saját egyéni hasznát nézte, — kizárták az értékesítésből. A haszon most a gyümölcstermelöké és a dolgozó parasztoké. fl Gyümölcsértckesitő NV. sze­gedi telepére gyors egymásután­ban fordul be két tehergépko­csi. Barack a rakománya. Sze­gediül, Makóról, Csanád és Csongrád, Békés megye egy ré­széből szállítják ide o gyümöl­csöt a hatalmas teherautók. Olykor szekér is beuyikorog az udvarra, fl dolgozó parasztok hozzák eladni a gyümölcsöt, öreg ember tipeg be az irodá­ba. Jó az ár — Ho"y veszik a barackot? — Kilóját a minőség szerint 60 fillértől egy forintig. fl vénember kicsit gondolko­zik, azután kiböki. »Hát jó ár, ekkora bőség mellett*. Elmond­ja, hogy 1932-ben az árokba ön­tötték a barackot, senkinek nem kellett, mert az »úrféle ravasz­kodott*. Jávor József telepvezetővel be­szélgetünk. Megtudjuk, hogy Szegedről látják el gyümölccsel a konzervgyárakat, Budapestre is szállítanak, sőt Ausztriába is. Aisztrlába utazik a barack fl költségeket a lehető legke­vesebbre csökkentik le. fl barac­kot tehergépkocsikkal szállít­ják be a földmüvesszövetkeze­tektöl. Ha nagyobb mennyiség összegyűlik, akkor a csomagoló­munkások kimennek a helyszínre és onnan indítják útba a barac­kot. Így megtakarítják a szál­lítási kö'iség egy résaét. fl láda­szegecselök pedig brigádot ala­kítottak. Már növélték a terme­lést, a minőségi munka mellett. — Milyen barackot lehet ex­portcélra felhasználni? — A termelőknek 80—85 szá­zalékos érésben kell a gyümöl­csöt behozni. Akkor, amikor a napos oldala piros, árnyékos oí­dala a haragos zöldbői citrom­sárga szinbe ment át. Persze na. gyón fontos — mindenfajta el­adásnál, — hogy a gyümölcsöt osztályozva hozzák etadm.* A termelők inkább exportcélra adják el gyümölcsüket, mert ké­sőbb, a lekvárbarackért keve­sebb pénzt kapnak. ffem vallunk szégyent A szakadozott felhőrongyok között mutogatja magát a nap, amint az udvaron áthaladunk, a válogató terem felé. Asszo­nyok állnak a ládák mellett. Vigyázva osztályozzák a ba. rackot, minőség szerint. Már csomagolják az "Ausztriába szál­litandót. Nagyon találóan je­gyezte meg az egyik válogató asszony: tOlgan ez a 'barack, mint egg nevető, rózsásarcu kislány.« A telepvezető elmondja, hogy 50 vagon barackot szállítanak Ausztriába: Bécsbe és más vá­rosokba. Julius 26-ig az utolsó szállítmányt is el kell kü'de. nűnk — mondja. A barack sze­gedi, makói, csanád- és cson* grádmegyei — 24 órán belül Ausztriába ér. Amin változtatni kell A telep a felvásárlást ffh szállítást jól végzi, De vannak egyes dolgok,amik kárt csinál­nak az országnak!. Például' Hétfőn délután tehergépkocsit kért keddre a telep vezetősége a szegedi Teherfuvarozó NV tői. Megígérték, sx autót 6 órá ra küldik, hogy a 70 kilómé térről beszállítsák a 100 mázsa felvásárolt érett meggyet. En nek alapján * rakodómunkáso kat berendelték a telepre. Az autó csak 12 órakor érkezett meg. A munkások egyrészét tudták csak foglalkoztatni és a meggy is ki volt annak téve hogy teljesen tönkremegy. A Teherfuvarozó NV-nek nen: szabad a jőyőben ilyen köny­nyelmü magatartartást tanusi tani. • r A barackét lieCsomágoltáSc a ládákba. Kivitték az állomás ra. S délután 5 órakor egy vagon gyümölcs megkezdte nt­íját Bécs felé. (My.) Elitélt lisztfeketézők Szerdán tárgyalta a szegedi raunkásbiróság a hercegszántói feketézők ügyét. Albert János malom tulajdonos több mint száz mázsa vámkeresményből szár­mazó lisztet nem jelentett be a közellátáshoz. A lisztet Daán Mihály, Albert Antal, Jelity Marián és Kisa Szabó Ferenc lakásán tárolta. Kilenc hóna­pon keresztül havonta 50—100 kiló lisztet Zsemberi Ferencné engedettnél magasabb áron. A munkásbiróság Albert Jánost háromévi fegyházra, ezer forint pénzbüntetésre, ötévi hivatali és jogvesztésre, Daán Mihályt és Albert Antalt hathónapi bör­tönre, ezer forint pénzbünte­tésre és ötszáz forint vagyoni elégtétel megfizetésére, Jelity Mariánt és Kiss Szabó Ferencet másfélhónará fogházra és ezer kereskedőnek adott el a meg- forint pénzbüntetésre ítélte. r ± t^^SÍgBOWTj AK A szegedi és debreceni kefegyár dolgozói TANULTAK EGYMÁSTÓL Hetekkel ezelőtt a Winter­kefegyár versenyre hivta ki a debreceni kefegyárat fl páros­verseny megindult a két üzem között. Több nappal ezelőtt a Winter vállalatvezetője és az ÜB. titkár elindult Debrecen fe­lé. Tanulni mentek, tapasztala­tot gyűjteni a debreceni üzem­be. Végig néztek mindent Sorrajárva a termeket az anyagtakarékosság szempontjá­ból több hasznos észrevételt tet­tek a szegediek. És nem hara­gudtak meg érte. De a Winter két képviselője is szerzett több igen jó munkamódszert. Jegyez­tek is szorgalmasan jegyzetfü­zetükbe. Felírták, a szegelőgé­péknél látott uf befogásokat, amelynek a megvalósításával gyorsabban végezhető a mun­ka. Hazatérv* ismertették a lá­tottakat az ümez dolgozóival, fl Debrecenben szerzett tapasztala­tokat felhasználtak és megvalósí­tották. Nemsokkal később a debrece­niek jöttek el a Winterbe. fl munkamenetet jónak találták, de azért akadt hiba Is. Erre rá ls mutattak. Végignézi* a terme­ket több olyan munkamódszert jegyeztek fel füzetükbe a debre­ceniek, amit safit üzemükben majd megvalósítanak. Többek között a szőrszáritási eljárási irták fel. A látogatások jó eredmé­nyeket hoztak. Két üzem átadta Jobb munkamódszerét, hogy c többtermelés, az önköltségcsök­kentés, a minőségjavítás meg­valósulhasson, fokozottabb mér­tékben. fl párosverseny tovább folyik. Nagyon Igyekeznek a szege­diek, a debreceniek. S annyi bizonyos a versenyüknek csak győztesei lesznek. MOLNAR-BRIGAD A TISZA-MALOMBAN — a fehérebb kenyéréri — Az őrlést abbahagytuk egy időre, mert a gépeket rendbe kell hozni — mondja Ternesz Vilmos, a Tisza-malom főmol­nárja. — S ha végigbaxangol­juk Szeged legnagyobb malmán nak három emeletet, mindenütt lisztes ruhája molnárokat lá­tunk. A karbantartási munkát végzik. Odakint a földeken az érett kalászokba belesuhantak a ka­szák. Bö termést aratnak a dol­gozó parasztok. A buzaszemek a malomba kerülnek majd el — a molnárok felkészülnek. — Nekünk — beszéli Katona József — az aratás uj év. Hogy jó legyen a »következő eszten­dőnk*, szükséges a karbantar­tás. Mert jobb lisztet akarunk adni a népnek, mint tavaly... Pedig akkor ie megtettük a ma­gunkéti Az elmúlt évben fs jől vé­gezték el a javításokat. Most még jobban végzik eL A mol­nárok munkajyrigádokat alakí­tottak. A2 oh a ? Fejlődtek politikailag, már meg­látják az összefüggést saját munkájuk és az Ország erősö­dése között. Tndják feladatukat. A karbantartás pontos tervek alapján történik. Vajas József brigádjának a gabona- és liszt­eresztő csatornákat tizennégy nap alatt kellett volna meg­tisztítani, kijavítani. A munkát tiz nap alatt végezték el. — Gondolkoztunk — mondja Vajas József — ée sok apró munkát gyorsabbá tettünk. Igy fejeztük be négy nappal előbb azt a munkát. Odébb az egyik molnár fü­tyül. Jókedvű "nagyon. Itt a szíjakat ragasztják. Ott a szítad­selymek fölé hajolnak többen. Kérdéseinkre nem hagyják ab­ba, mert — amint mondották — a következő héten megkezdi munkáját a malom, addigra mindennek rendben kell lenni. — Nem tudja — mondják a kérdezőnek —, bün megszakítani a munkát Mi bánjuk meg!... Kérdezze® csak, majd felelünk. De menjünk tovább. Az őrlő­hengerek egy része már a he­lyén van. A vele kapcsolatos munkát Becski Tál brigádja há­rom nappal előbb fejezte be a kifőzött határidőnél. Jelentősen csökkent az önköltség — Csak egy kis akarat kellett — beszéli Becski — és ment minden... Mi látjuk el Szeged és környékét liszttel. ígérhetjük a minőség a lehetőséghez ké­pest jobb lesz az elmúlt évinél Ternesz főmolnár örömmel be­széli el, hogy üzemzavar miatt, a ka * antartás előtt nem álltak le a gépek egy napra sem. A malmok országos munkaver­senyében az elsők között van­nak. — Mi molnárok malmi munkások — mondja Ka­tona József —, megálljuk a helyünket... és nem lesz ok* panaszkodni ránk senkinek! Odakint az udvarom a raktár­ból lisztet szállít egy tehergép­kocsi. öreg molnár figyeli » kisuhanó autót. Odafordul * többiekhez: — Csak ujbaz&ból őrölhetnénk már— A nyilomelőttí utón két pa­rasztember halad. . — Holnap vágom a rmzat — mondja egyikük. — Holdankint megadja a nyolc mázsát. (My.j Félév a!a?f 15 ezer forintos beruházás a Dézsa György termelőszövetkezetnél A sztegedí Dózsa György ter­melőszövetkezet igen szépen fejlődik. Csupán az elmúlt fél­évben saját erejükből 10 ezer forintot fordítottak kertészeti beruházásokra a szövetkezel dolgozó parasztjai, ezenkívül ötezer forintos költséggel ser­tésfiaztatót építettek. Nemesi­tett vetőmagot továbbtcrmcsa­tésre "2997 forintért vásárolt Jelentős támogatást kaptalc aa államtól is munkájukhon. Igy fejtrágyázásokra hét máz** pé­tisót és 255 mázsa szuperfos »• fátot kaptak, amely nagymér léikben elősegítette a mos tani bőséges terméseredményt

Next

/
Thumbnails
Contents