Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-06 / 154. szám

Szerda, 1949 julius 8. I^y beszéljek a nagyszegediek a romári küldöttség látogatásáról A román vendégek elutazásuk Mfitt, hétfőn délelőtt megláto­gatták a Szegedi Kenderfonó­gyár és a Dohánygyár dolgozó­it. Mindenütt nagy szereletlel fogadták őket. Bent a termék­ben percekig tartó éljenzéssel üdvözölték a román munkás­párt temesmegyei titkárát és a magyar-román barátságot, amé_ lyet a fölszabadító Szovjetunió tett lehetővé. Egy-kettőre megszerettük őket Ráduly Lajos elvtárs, a Do­hánygyár párttitkára őrömmel beszélt a temesvári kúlturkíU­döttsóg vezetőinek hétfői láto­gatásáról. — Kint az üzem udvaráin fo­gadtuk a vendégeket- Egy-ket. töre összebarátkoztunk velük. En tudok románul, úgyhogy megértettem és tolmácsoltam minden szavaikat az üzem dol­gozóinak. — Sokáig maradtak nálunk, megnézték a különféle osztályokat és megdicsérték a nálunk folyó munkát. Sokat be­széltelc Temesvárról is, ugvhogy egy-kettőre megismertük és megszerettük őket. Kéri Ferencné elvtársnő, aki o gyártási osztályon dolgozik. Őszinte lelkesedéssel gondol •issza a temesváriak látogatá­sára. Hála a nagy Szovjetuniónak — Még jól emlékszünk arra, hogy a múltban az urak ellen, ségeskedést szítottak köztünk. Ez csak arra volt jó, hogy mi­hét jobban, minél emberteleneb­ből kizsákmányoljanak bennün­ket. Ilála a nagy Szovjetunió­nak, ez a lülág már megszűnt, s n román -magyar bprátság Is egyre mélyü' és erősödik. De nemcsak a gyártási osz­tályon beszélnek igy, hanem a Csomagolási és a levélvá'ogatási Osztályon is. Horváth Lajo'sné felvtársnő szombaton, a város­háza előtt is kint járt a román küldöttség fogadásánál. Ponto­san emlékszik mindenre é.s nagy Jelentőséget tulajdonit annak, liogv a népi demokráciák orszá­gai közül eltünteti a Horthy fa. sizmus idejéből jólismert korlá­tok. Nyugodtan barátkoshatunk — Nagy szeretettel fogadtuk l't az" üzemben is a küldötte­ket. Valamennyien örültünk hogy elmúlt már az a világ amikor a két nép félreismerve az érdekeit, az urak uszítására, egymásra acsarkodott, örülünk hogy ma már nyugodtan barát, hozhatunk egymással, mert le­dőltek a válaszfalak. Románia és Magyarország a Szovjetunió vezette hatalmas békefárborhoz tartozik, a két nép vállvetve s egymással versengve építi ha. zájában a szocializmust. — Kipirulva éltettük a m/a­ty/ar-romdn barátságot, amikor itt jártak George N'colaf etv­társék — mondja Berta József­né elvtársnő is a csomagolási osztályon. — Kéz a kézben ha. ladunk velük a biztos és bol­dog jövő felé vezető marxista, leninista ufón, a Szovjetunió és a nagy Sztálin vezetésével. A Dohánygyárban nem felej. tik el az elvtársak a temesvári küldöttség látogatását. Vaja. mennyien nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a két szomszédos népi demokrácia egymásralalá­lásának, barátkozásánák és eb. ben egyik döntő sikerét és je­lentőségét látják a kommunista pártok felszabadulás? óta vég­zett jó munkájának. Igazi barátként jöttek Ugyanolyan felejthetetlen em­lék marad a deszki gépállomás dolgozóinak is, mint a dohány­gyáriaknak és a kendergyáriak­nak a román vendégek látoga­tása. — Nagy meglepetésként ért bennünket a román vendégek lá­togatása — meséli Köteles Já­nos elvtárs mezőgazdász. — Nagy érdeklődéssel nézték tér­képeinket, grafikonjainkat, ame­lyek a gépállomás eredményeit mutatják be. Révész Lajos elvtárs gépállo­másvezető és Benke Károjy elv­társ, gépállomásvezetőgyakornok mutatta meg a traktorokat, me­zőgazdasági gépeket, felszerelé­seket, de a gépállomás vala­szeretettel fogadta őket és akik tudtak, el is beszélgettek a ro­mán vendégekkel. — Igazi barátként főitek ide az Igazi nemzetközi barátság szeretetével, — állapította meg a látogatás után Horváth János elvtárs, traktorvezető. — Mi is baráti szeretettel zárjuk őket szivünkbe. ! < 1 fl vendégeknek különösen megragadta a figyelmüket a traktorista lányok, akik a fér­fiakkal együtt javították éppen a gépeket. Erről az élményükről külön is megemlékeztek azokban a kedves sorokban, amelyeket a gépállomás emlékkönyvébe irtak. fl deszki gépállomáson boldog visszaemlékezéssel mutatják most az emléksorokat, amelyek ugyancsak egyik jelét adják a román és magyar nép közötti Megkezdte munkáját a szatymazi gépállomás flz uj szatymazi traktorállomás gépei hétfőn szántották meg az első barázdát Szatymaz határá­ban Kormányos György, Kovács Sándor és Ónozó Ferenc újgaz­dák földjein. Nagy lendülettel fogtak a gép­állomás traktoristái a nyári tar­lóhántás munkájához. Rövid idő alatt elvégzik az ugarolást és a vetemény alá való mély szán­tást, mert közeleg a cséplés Ide jc és akkor már a traktorok cséplőgépekkel indulnak ki doi­gozni. Naponta egyre többen kere sik fel a szatymazi klsparasz tok a gépállomást. Valamennyi en szántani szeretnének, mert már tisztában vannak a géppel való földmunkálás nagy előnyei­vel Erletozíetel tariomk a csongrádmenyei sz'Me?e!e!i terményfelvásárlói Szeneden Pénteken a szövetkezeti sertésfeivásárlók gyűlnek összt mennyi tagja egyformán nagy tartós, ígazl barátságnak. Kedden délelőtt értekezlete* tartottak a SzöVOSz szegedi szervezetében a fóldmüvesszö­vetkezetek csongrádmegyei ter­ményfelvásárlói. Mintegy het­ven dolgozó parasztember és Verseny a minium és a toixit-vörös közt et Dóm-féren A tudományos Intézetekben, laboratóri­umokban a múltban a legtöbb esetben csak elvont problémák, a napi élettől, a gyakor­lati felhasználástól igen távoli kérdések meg­oldására törekedtek. A tudomány kisebb- és nagyobbra ngu munkásai valóságos elefánt­csonttoronyba zárkóztak és lefüggönyözött ab­lakú termekben, a titokzatosan villogó mű­szerek, berendezések, a sejtelmesen pöfögő lombikok világában misztikus homályba bur­kolva végezték kísérleteiket, amelyből a kö­zösségnek csak igen hosszú idő múlva és igen kerülő uton származott valami haszna. Amióla a nép! demokrácia megerősödött, amióta a társadalmi megliecsülés középpont­jába állította a tudományos kutató munkát, jelentős változások történtek e téren. A tudo­mányos kutatás is mindinkább a nép, a közös­ség szolgálatába áll és kutatásának minden területén igyekszik olyan kérdéseket megolda­ni, amelyből igen konkrét^ kézzelfogható hasz­na van a dolgozóknak. Igen szép fejlődés tapasztalható a techni­kát, az ipart, közelebbről a tervgazdálkodást alátámasztó tudományos kutatás terén. Az új­ságok nap, mint nap számolnak be a külön­böző tudományos intézetekben kidolgozott, vagy kikísérletezett uj eljárásról, vagy épen­séggel felfedezésről. A szegedi Dóm férre, az árkádok tájékára tévedő idegen nem is hinné, hogy ott, az egymás mellett elhelyezkedő különhöző egye­temi intézetek egyikében vagy másikában mi­lyen érdekes és hasznos munka folyik. Ve­ssük csak a Szervetlen kémiai és analitikai intézetet. Itt, a sajátságos »orvosságszagu« ter­mekben néhány, a gyakorlat, a termelés szá­mára igen fontos kérdést tanulmányoznak. Az intézet egyik csoportja Bácskai Gyula tanársegéd vezetésével kb. egy éve a fémek korrózióját kutatja. T. i. azt mi okozza, hogy a fémek levegővel, vizzel való érintkezéstől megváltoznak, felületük másmilyen lesz. (Pl. a rozsdásodás esetéhen.) E kérdés tanulmányo­zásánál igen jelentős kísérleteket folytatnak a korróziót akadályozó védőfestéket,, lakkok elkészítésére vagy kipróbálására. A korróziót, pl. a vas rozsdásodását idáig az iparban a közönségesen miniumnak neve­zett festékkel akadályozták meg. I-épten-nyo­mon találkozhatunk ezzel á rikitó vörös má­zolással a legkülönbözőbb vas tárgyakon. A miniumot külföldről kell behozni, tetemes ne­mes valutáért. A magyar ipar rengeteg meny­nyi ségü miniumot használ el évente. Vegyük cvtflC számitásba pl. hogy a szegedi Rákosi­hid kétszeri (egyszer a gyárban az alkat­részek elkészítésénél, egyszer pedig most a mázolás előtt) bevonásánál milyen jelentős minium mennyiséget használtak fel. A magyar Ipar Illetékesei már régen gon­doltak a miniuin helyettesítésére és találtak is egy alkalmasnak látszó festéket, a hazai eredetű és korlátlanul előállítható bauxit-vö­röst. A Szenetlen kémiai és analitikai inté­zetben most a bauxit-vörös használhatóságát és ellenállását tanulmányozzák hosszabb ideje. Az egyik, legkülönbözőbb műszerekkel telt szobában kis üvegfalu szekrény áll. A zárt szekrénybe kampón beakasztottak egy minium vörössel és egy kissé sötétebb hazai bauxit­vörössel bevont fémlapot. A szekrényben a páratartalom szabályozásával különféle »ég­hajlatot* létesítenek. Most például vadul go­molyog a vízpára, valóságos londoni köd lát­szik az üvegfalon keresztül. És a ködből csak néha-néha villannak ki a szines lapok. Itt huzamosabb ideig marad­nak benn e lapok és vizsgálják, hogy a mini­um-e, vagy a bauxit-vörös az ellenlállóbb Egy másik felszereléssel savval folynak kí­sérletek. A második szobában fénykj sért etek folvnak Napfénylámpákkal világítják a kétféle festé­ket Mennyiben bírják a fényhatásokat. A minjum és a bauxit-vörös mellé valami zöld festéket is odatettek. Az már nem birja, pik­kelyékben pereg le a fémlemezről. A napfény után jön a másik fénybehatás. Kvarclámpa alá kerül a két »rivális*. A harmadik szoba berendezése fölötte ér­dekes. A legkülönbözőbb elektromos berende­zések: erősítők, transzformátorok. "n és olyan csővek, készülékek vannak sorjában... A készüléken a villamosáram segítségével te­szik próbára ezeket a védő festékeket. A kísérletek Igen biztatóak. Az eddigi ta­pasztalatok szerint a magyar bauxit-vörös már­már »beéri« és kitűnően helyettesíti a mini­umot. Ha a kísérletek végleges eredményre vezetnek, akkor a magyar iparban rátérhetünk a bauxit-vörös használatára, ez pedig millió és millió forint megtakarítást jelent majd. Az intézetben különösen gonddal tanulmá­nyozzák az alumínium korrózióját. Ha sike­rül a dolgok nyitjára jönni, akkor a »magyar ezüstöt* az alumíniumot ujabb cikkek elké­szítésére használhatjuk fel. A kísérletek iránt a különböző nagyüzemek, igy á NIK vállala­tok, azonkívül a Vegyiipari központ üzemei élénken érdeklődnek. A Tudományos Tanács is már kellő segítséget ad. A tudományos kutatás a szegedi Dóm-téren már kinvUn"-. a* rte'ánlcsonltorony kapuját... parasztasszony gyűlt itt össze, akik a közeimiütban végezték el a terményfelvásárlói tanfo­lyamot, hogy ezentúl ne a falu kizsákmányolói keressenek « felvásárláson, hanem a haszon a szövetkezeti dolgozó paraszt­ságé legyen. Az értekezleten megbeszélték a gyakorlati tud­nivalókat. Munkájukban , min. denkor a dolgozó parasztság ér­dekeit tartják szem előtt. A kor­mányzat is igen nagy bizalom­mai van irántuk. Ezt mutatja az a tény is, hogy nekik nem kell kauciót letenniük. mint t régi terményfelvásárlóknak mert az állam biztos benne, hogy a dolgozó parasztság rá­juk bízott pénzével becsületesen bánnak. A sertésfelvásárlást sem a kupecek végzik már. hanem ezt is a szövetkezeti doloozó pa­rasztság vette a kezébe. A cson­grádmegyei szövetkezeti sertés­felvásárlók pénteken reaget tar­tanak hasonló jelle'gú értekez­letet a SzöVOSz szegedi helyt­ségében. Megkezdte az e'űcséplésl a deszki gépál'omás A deszki srtpőtlomls Vagy­ezeged területén el»őnek kezd­te meg az etöraéptési in unkát Az elfiesépífe igen Jó termés­eredményről tannskodik. Ke­resztenkint negyvenöt ötven kiirt tiszta bn/át kaptak ál­talában. Ez a mennyiség hol­dankint tizenegy-tizenkét má­zsát jelent Szeméten lány Ija a váras k'ízuvüiise a >cv3 évi köi'sásvfilést Julius 9-én délelőtt kózgjrik lést tart Szeged törvényhatóság bizottsága. Ezen részletesen is­mertetik a már kidolgozott 1950 évi városi költségvetést, ezenkí­vül kisebb ügyeket tárgyalnak. — MAGYARORSZAG váloga­tott sakkcsapata 12.5—7.5 arány­ban leggözte Hollandia csapa­tát Szeged város autóbuszüzemé­nek gépkocsivezetői és a javító­műhely dolgozói futballmérkő­zést tartanak ma este hét óra­kor a Hunyadi-téri futballpá­lyán. A DEFOSz felülvizsgálja a mezőgazdasági munkások helyzetét A DÉFOSZ nagyszegedi szervezete a helyi szervezete­ken keresztül minden mező­gazdasági cseléd helyzetét felülvizsgálja, hogy elejét ve­gye a kulákok csalásainak, kizsákmányolásának. A leg­szigorúbban ellenőrzik minde­nütt, hogy a mezőgazdasági dolgozók megkapják-e a kol­lektív szerződésben előirt munkabérüket, rendes élelme­zést, fekvőhelyet biztosi ta­aak-e számunkra, " Szabid K na köveíeli a japán bskeszerzödes mielőbbi megkötését Csen-Csun-Ju, a kinai demo- uniónak a Szabad Kínának, az kratikus liga egyik vezetője a Egyesült A] hunoknak és Nagy­kinai néphez intézett rádióso- britanniának kell részt vei»­rozatában sürgeti a japán bé- nie. A kinai nép semmisnek keszerződés előkészítését. A tartja az esetleg kiküldöttei nőt­békekonferencián a Szavjet- kül meghozott egyezményt.

Next

/
Thumbnails
Contents