Délmagyarország, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)

1949-07-03 / 152. szám

az avsimr mmdéirréigit fMrnap, JUITUO ö* Á román nehézipar — a fermelési csata élén SÍ eptemberre dolgoznák a reslcai szinesíémönlök Ujabb ég ujabb jelentősek tö­mege érkezik naponta Romá­nia minden ipari központjából, amelyek az ipari és főként a nehézipari munkásság egyre fo­kozódó mirakalendületéről és eredményeiről számol be. Egyike azoknak az élenjáró üzemeknek a resicai szinesfém­Sr.tőde, ahol a munkásság fel­lelkesedve a kohászok eddigi eredményein, a májusi termelési előirányzatot 42 százalékkal túlteljesítették. Junius 6, óta pedig a szinesfémöntők meg­kezdték a szeptemberi előirány­lat teljesítését. , , lói megy a munka a brassói „SovromlrcC'orban" 1 A brassói »Sovromtractor« KBsöntőinek T. 1. csoportja má­jusban 70 százalékkal teljesí­tette tnl a termelési tervet Az előirányzott 150 alkatrész he­lvett májusban 259-et állított elő. i ! A munka jó megszervezése folytán a Chivaran Ion mérnök mellett dolgozó Faleanu Gh., Tani I. és Miliaila Gheorghe csoportjai junius első napjai­tól kezdve, szeptemberre dolgoz­nak. ; j -; 1 , i ! . Horma Iu"s7árnyplps az ól'amosi'ás évtortíüiójánaii tiszteletére Jelentős mértékben haladták tol az előirányzatot junius 11­én, az államosítás évfordulóján a lónyai bányászok egyes cso­portjai is. Legjobb eredménye­ket Kompodi" János csoportja érte el, amely junius 9. es 10­ú 4©oo alkalmazott^ dús árűriktá^S 14* ericsor árakkal vária a der! A MUNKÁSOSZTÁLY HOS1ESSEGE én 150, 11-én pedig 352 száza­lékkal teljesítette túl a normát. Szép eredményeket ért el Kó­péira Géza csoportja is, amely ezalatt a bárom nap alatt átlag 192 százalékkal haladta tul az előirányzatot. , Kecuiai Pe're ifjumunkás hőstette A hétfői nap folyamán robba­nás következett be a boldesti-i gázvezeték 54-es kompresszor­állomásán. Egyetlen percnyi té­továzás azzal a veszéllyel járt volna., hogy az egész állomást elborítják a lángok. A 6-os szá mit telepnél dolgozó Neeúlai Petre ifjúmunkás, aki legköze lebb volt a gázvezetékhez, azon nal közbelépett és hősiesen elol­totta a tüzefc a telep másik hat kazánjában. Példáját rögtön követték Ra­dn Petre. Radúlescu. A. és Tatu Ilíe munkásifjak is, akik elz.ár­ták a gázvezeték főszelepeit. A gáz folyása megszakadt, a ve­szedelem el volt hárítva. Azonfcaln a gázvezetés megszű­nése a szonda leállását jelen­tette volna. Zamodea C. veze­tésével Alexandra S., Zamfir Gh., Ducol P.. Stanescu I. é? Diahon C. ifjak azonnal mun­kához láttak és négyórai munka alatt a felrobbant kompresszor­ról átszrelték a gáz szivattyúzá­sát a másik két vezetékre. Ez­által biztositották a kőolajkut munkájának zavartalan folyta­tását I Az 2ü3BST'u»n ctö'ránvzo't fúrási munkálaíoliat végzik A Gora Ocnitei-Ochiuri fúró­toronynál dolgozó petroleum­munkások junius 1-én megkezd­ték az augusztusra előirányzott fúrási munkákat A fúrótorony munkásai junius 10-én augusztus 22-re dolgoz tak és az augusztusi előirányzat teljes elvégzéséig még 142 mé­ternyi fúrá s áll előttük. A munkálatok alatt legjobb eredményeket érték el Dudán I.­Duir.itracho St fnrómesterek csoportjai, akik a 26 l-es szon­dánál átlag 70 százalékkal ha­ladták tút á normát. A lakatos­műhelyben kitűnt Garnara Pét­re munkaéremmel kitüntetett mester csoportja, amely nagy mértékben lecsökkentette a fú­ráshoz szükséges alkatrészek előállításának idejét. A 260 és a 26 l-es számú szonda munkába helyezésével a munkások egyetlen szerelésnél 256.000 lei költséget takarítot­tak meg. 1919 máj'usu 10-én, szómba* ton, a Moszkva-Kazáni vasúton nagyjelentőségű esemény tör­tént. Este 6 órakor a szokásos munkanap után, 205 kommu­nista és szimpatizáns munkás és alkalmazott »kommunista szombal«-ra jelentkezett. Majd* nem éjfélig dolgoztak, fizetés nélkül és ez idő alatt 4 moz­donyt javítottak ki 16 vagont kiraktak! és 9300 j jd (1 pud — 16.38 kg.) különféle teher bera­kását végezték el. Munkájuk termelékenysége három-négy* szerese voit a szokottnak. A munka befejezése után fárad­tan, de eredményektől boldo­gan, csillogó szemekkel eléne­kelték az Internacionálé! Mind­nyájukat ez az egyetlen szenve­délyes kivánság hatotta át, hogy hozzájáruljanak Kolcsák leveré­séhez. Az első íkommunisfa, szom­bat* válasz volt a Párt Köz­ponti Bizottságának levelére, melyben a Szovjetunió halálos veszedelmének- óráiban felszó­lította a népet, hogv forradalmi módon lássanak munkához. Lenin óriási jelentőséget tu­lajdonított az első »kommunls­ta szombat«-nak, mert a mun­kásosztály hősiességének! meg­nyilvánulását, a. kommunizmus csiráit éa a munka iránti kom­munista magatartás nagy kez­deményezését látta benne. Ez a nagv fordulatnak kez­dete — irta Lenin »A nagy kez­deményezés® című történelmi jelentőségű munkájában — amely nehezebb, lényegesebb, gyökeresebb és döntőbb, mint a burzsoázia leverése, mert ez — gvőzelem a saját tétlenség, zabolátlanság és kispolgári ön­zés felett, győzelem olyan szo­kások felett," amelyeket az át­kozott kapitalizmus hagyott örökségként a munkásra és a oarasztra. Amikor ez a győze­lem megszilárdult, altkor és csak akkor válik lehetetlenné a visszatérés a kapitalizmushoz, alakul ki az uj társadalmi fe­gyelem, a szocialista fegyelem, akkor és csak akkor lesz" való­ban győzhetetlenné a kommu­nizmus®. Az első szikra felgyújtotta a lángot. A »kommunista szom­batok® széles körben terjedtek el az egész országben. 1920 má­jus elsején országos szombatot rendeztek, amelyen Lenin is résztvett. A »kommtmista szombatok® eszméje a külföldi beavatkozó' és a polgárháború nehéz éve­ben született. A fiatal szovj" köztársaságot a harcok tüz­gyürüje vette körül. Lenin ezt irta: »Es lám, ezek az éhe munká-sok, akiket a burzsoázia a mensevikek és eszereb dü­hödt ellenforradalmi agitációja hálóz be, »kommunista szom­batok«-at rendeznek, minden fi­zetés nélkül túlóráznak és fá radtan, megkínzottan, éhség­től kimerülten, a munka terme­lékenységének óriási emelkedé sót érik" el. Hát nem óriási hősiesség ez? Hát nem világ­történelmi jelentőségű fordu­lat kezdete ez?« A munka termelékenységénél emelését Lenin legfontosabb fel tételnek tartotta ahhoz, hogy az uj társadalmi rend győzzön A kapitalizmus is olyan mun­katermelékenységet hozott létre amely a jobbágyság idejében nem létezett. De "a szocializmus­ban uj, eddiginél maga sah! munkatermelékenység valósult meg. A ^kommunista szombatok' rendkívül értékesek voltak, min! a munkások öntudatos és ön­kéntes kezdeményezése a mun­ka termelékenységének emelé­sére, mint a kommunizmus elsé lépcsőfoka. »A kommunizmus ott kezdő­dik — mondja Lenin —, mi­kor az egyszerű munkás ön­feláldozóan," nehéz munkával megbirkózva kezd gondolkodni a munka termelékenységének emeléséről, arról, hogy minden pnd gabonát, kőszenet, vasat és egyéb terméket megőrizzen, bár azokat nem személyesen a dolgozó kapja, nem is rírazy&­tartozói,* hanem itávolállók®, azaz a társadalom egésze, tíz és százmillió ember, akik eleinte egv szocialista állambon, később a Szovjet Köztárm^ágok Szö­vetségében egyesülnek®. 1 | Lenin ügvének nagy folyte­tatőja Sztálin, magasra emelte a szocialista munkaverseny le­nini eszméiének jelentőségét 6t minden iránvhan kifejlesztette, feltárva ezzel hatalmas mo-ga-tá erejét mint a szocializmus épí­tésének kommunista módszerét. A szocialista munkaverseny — tanitia Sztálin elvtárs — a tö­megek olvan ügybuzgó, fo-rm* dalmi önbirálatának kifejezője, amely a dolgozók millióinak al­kotó kezdeményezésére támase­kodik. A szocialista munka ver­seny a szocialista demokrácia legvilágosabb megnyilvánulásai­nak eevike. SÉPÓOLT: KÖZPONT: BUDAmOMMö, Megjelent füzetalakban Rákosi Mátyás elvtársnak a »Tartós békéért, népi demo­kráciáért* junius l-t, a Prav­da és Komszomolszkaja Pravda junius 5-i számában közölt A jugoszláv feoeKisták az imperializmus raiumcsapala dmü cikke. Pártmunkásaink, pártfunkcio­náriusaink és minden párttag számára olvasása, tanulmányo­zása igen fontos a dolgozó tö­megek között; Olvassuk! Tanulmányozzuk!! Teriesszük! 30 oldal ára 50 fillér. Kapható: MDP pártszerveze­tekben és Szikra bizományo­sok náL .Megrendelhető: MDP Propa­gandaanyag Terjesztő Buda­pest, IV., Deák Ferenc-u. 15. A háború alalt: jeíenfékte'en fafu, ma: rohamosan fejlődő iparváros A szovjet vegyiipar legnagyobb központjában, a NyH­gat-Uralban a háború utáni évek alatt egész városnegye, dek keletkeztek többemeletes épületekből s a széles, egyenes utcákat szegélyező családi házakból. így született meg a háború előtt jelentéktelen községként szereplő helységből Nyugat-Urai rohamosan fejlődő központja: Beréznyiki vá­rosa. ' A város rendezése ebben az évben nagy léptekkel halad előre: 27 többemeletes ház, iskolák, gyermekkertek, bölcső, dék, szállodák és más kulturális intézmények épülnek a városban, amelynek központjában 52 hektár kiterjedésű gyönyörű parkot létesítettek. A napokban zajlott le a Beréznyiki városi tanács ülése, amelyen elhatározták, hogy a legközelebbi években Beréznyikit kert-és parkvárossá építk ki. Szegedi kutató is előadást tartott az ajkai aluminiumnapokon Ajkán az állami Bauxit müvek­nél aluminiumnapokat rendez­tek. Ezen résztvettek az ország összes alumíniummal foglalkozó szakmérnc/ei és kutatói ls. Gil­Iemo László Kossuth-dijas pro­fesszor tartott itt számukra elö­szervetlen és analitikai Intézet tanársegéde vett részt az érte­kezleten. »Az alumínium korró­ziója* címmel tartott előadást és ebben saját kutatásai alapján a2 alumínium pusztulásának meg­tesszor tartott itt szamukra elö- — adást, valamint Vajda László előzéséről beszélt. A Metallglo­elvtárs, az Országos Tervhiva-1 1USZ Fémértékesitő Nemzeti Vál­tóitól. I lalat munkásvezérigazgatója Szegedről Bácskai Gyula a I ajándékot nyújtott át számára.

Next

/
Thumbnails
Contents